Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-22 / 274. szám
p f n T t IPT+ A propagandisták tanulásáról ÍZ edd&n este negyedhatkor kezdődőit el a Pártoktatás Házában a zalaegerszegi II. éves politikai iskoláik propagandistáinak koníerenciája- Deák Sándor elvtárs, a konferencia vezetője körülnéz®11 a teremben és szomorúan állapította meg: — Már megint sok a hiányzó! — 12 propagandista közül mindössze nyolcán jelentek meg. Igaz, érv van elég, amellyel igazolni tudjáfc távolmaradásukat. Az egyik meghűlt, a másik beteg, ,a harmadik Pestté utazott és még én is ki találhatnék hozzá egynéhány ,,jó’‘ érvei. ÍVJ ég néhány percet vártak, hátha... megérkezik még valaki, A várás azonban hiábavaló volt. Több propagandista nem jött. Viszont egyszerre >két ellenőr is megjelent a városi párt- bizottság részéről. (Talán féltek valakitől, hogy kettesével jártak?) Megkezdődött a foglalkozás- Deák elvtárs érdeklődött a propagandistáktól, hogy milyen problémáik vannak, miben lehat segítségükre. Ez már megszokott dolog a konferencián. Deák elvtárs ezt a módszert alkalmazza, hogy megismerkedjen a propagandisták kinti munkájával. Tóh János elv társ, az Aszfalt gyár propagandistája elmondta, hogy a. pártszervezet és az üzem vezetősége igen kevés segítséget nyújt az oktatáshoz. Nem biztosítanak helyiséget, nem foglalkoznak a hallgatókkal. A foglalkozások előtt pár perccel intézkednek a helyiségről, de amint megkezdődik az oldalas, elküldik őket másik helyre. Ez nagyon zavarja a hallgatókat, a tanulásban. Ezért aztán a legutóbbi foglalkozáson is mindössze csak négy hallgató jelent meg. Ehhez hasonló és más problémákat mondottak el a propagandistái.;, amit Deák elvtárs továbbit ü városi pártbizottság feié, hogy intézkedjen a hiányosságok kijavításáért. \ beszélgetés után megkez- dődött a komoly munka. Minden kérdést alaposan megvitattak. Széles vita alakúk ki a háború jellegével s a háborúik okaival kapcsolatban. Különösen Tóth János, Halasi László elvtársak vették ki részükéi a vitából. Deák elvtárs helyesen teret adott a vitának. Egymásután mondják el véleményüket. Helytelen volt azonban az — és ezt Deák elv- társnak is észre kellett volna venni —, hogy egyik elv'társ feltevéssel. ,.ha úgy lett volna“ 'tette fel kérdését és ezen hosszú ideig vitatkoztak, ahelyett, hogy konkrét eseményeken keresztül világitot- táfe volna meg a II. világháború alatti nemzeti felkeléseket az angol imperializmus ellen. ÍVJ indent egybevetve, .a. zalaegerszegi TI- éves politikai iskolák propagandistái jól felkészültek a foglalkozásra. A kedd este megtartott konferencián alános felkészültségről, gondos tanulásról számolhattak be a viták során. Helyes lehne, hogy ha a városi pártbizottság komoly intézkedéseket tenne arra nézve, hogy valamennyi propagandista lelkiismeretesen teljesítse megbízatását. hogy a zalaegerszegi párt- szervezetek tagjai és a legjobb pártonkivüli dolgozók részére megfelelő színvonalú cttfettással biztosítsák politikai tudásuk fejlesztését. A. pártsajtó terjesztéséért Pártbizottságaink, pártszervezeteink egyik fontos segítő társa a pártsajtó. A pártsajtó az a szerv, amely nap-nap után közvetlenül igyekszik megmagyarázni a párt- szervezetek, tömegszervezetek és a gazdasági szervek részére a párt és a dolgozó nép előtt álló feladatok megvalósításának módját, útját. A sajtó utján értesülnek egy- egy fontosabb eseményről, határozatról, amely megszabja tennivalóikat az elkövetkező időkben. Éppen ezért partszervezeteinknek sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozniok a pártsajtó terjesztésével. A kápolnapusztai állami gazdaság pártszervezetének vezetősége felismerte a sajtó jelentőségét, beszélgetett ezzel kapcsolatban a párttagokkal és a pártonkivüli dolgozókkal. Ennek eredményeképpen 25 előfizetővel gyarapodott a pártsajtó olvasóinak tábora. Hasonló jó eredményeket ért el a nagykanizsai Vendéglátó- ipari Vállalat pártszervezete, ahol 15 dolgozó fizetett elő a sajtóra. Helyesen foglalkozik a pártsajtó szerepével a bocföldi termelőszövetkezet pártszervezete és vezetősége, ahol valamennyi tsz-tagnak jár a Szabad Nép, a Zala vagy pedig a Szabad Föld. A termelőszövetkezet pártszervezete időnként sajtóankétokat rendez, ahol megbeszélik a Szabad Nép, a Zala egy-egy fontosabb cikkét és a tanulságokat hasznosítják munkájukban. Több pártszervezet azonban megfeledkezik a pártsajtó terjesztéséről. A pakodi állami gazdaság pártlitkára nem törődik a sajtó- szervezéssel. Állandó ígérgetése nem pótolja a tettet és ez az oka annak, hogy csupán néhány előfizetője van a pártsajtónak a gazdaságban. Hasonló fogyatékosságok tapasztalhatók a nagykapornak! pártszervezet munkájában, ahol nem emelkedés, hanem inkább csökkenés tapasztalható. Ezek a pártszervezetek kövessék azokat a pártszervezeteket, ahol a pártsajtót a jelentőségének megfelelően kezelik, ahol a párt- sajtó segítségével jobb és több eredményt tudnak felmutatni munkájukban. Igyekezzen azon minden pártszervezet, hogy minél több dolgozó kezeibe kerüljön az újság, hiszen ezzel a maguk munkáját, a dolgozók neveléséi köny- nyitik meg. párthihek November 21-én (kedden) este 5 órakor Zalaegerszegen a »ártoktatás Házában a megyei pártbizottság agit.-prop. osztálya lőadást tart a nemzetközi helyzetről. Az előadást központi előadó artja s utána konzultáció. A sztálingrádi vizierőmű építőinél A sztálingrádi TÍzierőmü építői Felajánlották, hogy a Szovjetunió Alkotmányának ünnepére, december 5-re teljesitik évi tervüket. Most, a legfontosabb munkák közé tartozik íz építkezésnél a viz levezetése. Az >gész munkagödör* körülvevő ideig enes zárógátakon több mint 200 kis Icszkaliázikó áll. Ezekben működlek a vízlevezető szivattyúk. A mun. ra egy percre sem állhat le, mert üilönben az alapgödörben fennakad. ia a munka, A szivattyúkat lányok kezelik igen ügyesen, pedig azelőtt nem végeztek ilyen munkái. Hamarosan automatizálják a. szivattyúkat'^ s akkor kettő helyett öt szivattyút tud kezelni egy motor-kezelőnő. A vizierőmüvel egyidőben épül a 050 kilométer hosszú volga-uxali főcsatorna is, amely a sztálingrádi vizierőmü vízgyűjtőjénél veszi kezdetét. A csatornaépítés munkálatai a hideg idő ellenére is folynak. Az egyik itt dolgozó legjobb exkavátorkezelő D. Szlepuh, aki állandóan kétszeresére teljesül normáját. TÖBB PROPAGANDISTA elvtárs fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy a ,,NEP”-re és annak magyarországi alkalmazására vonatkozó irodalomról tájékoztassuk őket. A szerkesztőség készségesen tesz eleget ennek a kérésnek, mivel a tapasztalatok szerint e fontos elvi kérdés körül megyeszerte élénk viták folynak és egyes elvtársak helytelenül tisztázzák a viták során felmerült kérdéseket. Válaszunk: A „NÉP“ (új gazdaságpolitika) lényegéről, bevezetésének körülményeiről, hálásáról elsősorban az SzK(b)P története ad világos képet a X. cs XI. fejezetben. (Szikra, 1950. kiadás, 300—350 oldalig.) Nagyon fontosak azok a megállapítások is, a,melyeket Lenin elvtárs vont le ebből az időszakból, főleg a „Terményadó”-ról című munkájában. (Lenin: Válogatott müvek II. Szikra, 191+9. 837—872. oldalig.) U gyanebben a könyvben található „Az Oroszországi Kommunista Párt taktikájáról a Kommunista Internacionálé III. Kongresszusán mondott előadói beszéd, tézisei“ című munkája is a, 875—879-ig terjedő oldala,kon, amelyben a proletár iá,tus és a parasztság közti viszonyt elemzi a .,NEP‘ talajcin. A témához szorosan hozzátartozó, szövetkezetekről írt történelmi jelentőségű munkáját a fenti mű 998—1005. oldalán találhatjuk meg. Sztálin elvtárs műveinek tanulmányozása szintén nagy segítséget jelent a „NÉP” lényegének megértéséhez. Különösen „A Szovjetunió gazdasági helyzeté”-röl mondott beszámolója a leningrádi pártszervezetek aktívája előtt. 1926 április 13-án ad világos' képet, az új gazdaságpolitika két szakaszáról. Általában a, „Sztálin összes művei“ Szikra-kiadásba,n megjelent sorozat 7., 8„ 9. kötetében találunk erre vonatkozóan értékes útmutató,sokat, melyben a fentidézett beszámoló is megjelent. Helyes, ha a propagandista elvtársak tanulmányozzák a Szikra 1950-es kiadásában megjelent „A Szovjetunió történeteH című gyűjteményes kiadást, amelynek különösen a 251+—392. oldalig terjedő része foglcdkozik a „NEP“-szakasszal. Javasoljuk még a ,,Történelmi materializmus“ című Szikra 1950-es kiadású tankönyv vázlatot, melynek a 189—207, valamint a 1+59—1+75. oldalain találhatnak értékes anyagot az elvtársak a témára, vonatkozón. Magyar vonatkozásban elsősorban Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség október 31-i ülésén mondott beszéde, valamint a Központi Vezetőség október 31-i határozata, ad, útmutatást,, amely a Szabad Népben jelent meg. Helyes, ha az elvtársak tanulmányozzák a Központi Vezetőség június 27—28-i ülésének határozatát és a kormány programmját is. Java,saljuk még a Társadalmi Szemle szeptemberi számában megjelent: A ,,NÉP politika, és alkalmazásának néhány kérdése pártunk politikájában (811—828 oldali c. cikket, melyet Mód Aladár elvtárs írt. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az új gazdaságpolitika alkalmazásának körülményeivel, módjával kapcsolatos elvi problémákkal minden propagandistának tisztában kell lennie. Ezért javasoljuk a fenti irodalom alapos tanulmányozását. MEGYEI ELMÉLETI TANÁCSADÓ (Vidám sziiiel A hegy környéke csupa dal: A munka serény és vidám, A szőlői érmést most szedi. Sok piros-kendős ifjú lány . . . Darálók szilaj ritmusát Verik izmos munkás karok, A kádak színig teltek már, A prés-orsó halkan forog . . Fürge, munkás kezek alatt ürülnek a sűrű sorok, Az indák pazar kincseit Viszik az öblös puttonyok. Rőt fények messze látszanak, Bográcsban fő a vacsora, Századok vágya teljesült, ■ -.cnk a hegy tüzes bora. Felgyöngyözik a kacagás, Mint metszett pohárban a bor; A pincék mélyén édesen Az első szedés tüze forr. . . A hordók méhe őrzi már Az élet folyó aranyát, A nép, ki megtermelte azt, Tart ma itt vidám áldomást. . . BARÓTl LÁSZLÓ ELMÉLETI TANÁCSADÓ * fi NÉP alkalmazása falusi munkánkban Rákosi elvtárs a KV 1953. október -I-i ülésen mondott beszédében töb- >ek között megállapította, hogy mi fordulat évétől kezdve — miután proletáriátus hatalomra jutott és negkezdte a szocializmus építését — Ikalmazzuk a gazdaságpolitikánkon a NEP-et. A NÉP a proletárdiktatúra gazda- ágpolitikaja, melyet alkalmaz a ka* ntalizmusból a szocializmusba való tmenet időszakában, a népgazdaság gységes szocialista alapjánaK létre- iczásí érdekében. Ezt a fe’-, -. atot a nunkásosztály csak - a hatalomrajutá- a után tűzheti ki célul, mikor már burzsoázia termelési eszközeit tár' adalmi tulajdonba vette és megte- emtette a népgazdaság szocialista zektorát. De ebben az időszakban szocialista szektor nem kizáróla- ;os. Megtaláljuk még bizonyos ideig zükségszerűen a régi társadalmi orma, a kapitalizmus gazdasági ele" neit és a kisárutermelő szektort is. \ proletáriátusnak ezeket — mfnt neglévőket — számításba kell venni gazdaságpolitikájában. Azt a célt űzi ki, hogy a népgazdaság egységes szocialista alapját hozza létre, izaz a szocialista szektort kizárólagossá tegye. Ennek a megvalósításaegy történelmi korszakot ölel fel, jellemzője ezen korszaknak a több' féle gazdasági szektor jelenléte és harca. Ezen időszak feladata, hogy eldöntse, ki kit győz le. ★ A feladat helyes megvalósítása azt jelenti, hogy a tőkés gazdaságokat felszámolja, a kisárutermelőket pedig megfelelő átmenetek útján szó' cialista útra viszi a munkásosztály. Ez a szocializmus teljes győzelmét jelenti a kapitalizmus felett. Azokban az országokban, amelyekben jelentős kisparaszti réteg van, a munkásosztály a szocializmus felépítésének feladatát csak úgy old' hatja meg, ha maga mellé tudja ál- mi a dolgozó parasztságot. Tehát politikájában a dolgozó parasztság megnyerését, a vele való szövetség erősítését kell szem előtt tartania. A munkás-parasztszövetség, melyen belül a munkásosztályé a vezető sze‘ rep, az az egyedüli erő, amely képes a burzsoázia ellenállását megtörni ■'s a szocializmust felépíteni A munkásosztálynak meg kell találni azt a helyes utat, amellyel a dolgozó parasztságot a szocializmus építésébe bevonja, a parasztság sajátos érdekeit figyelembevéve. Ez követeli meg, hogy a kisáru- termeiő mezőgazdasággal a szocialista ipar fokozza az árukapcsolatot és a termelési kapcsolatot, A kisárutermelő parasztság sajátos érdekeit figyelembevéve, lehetőséget kell adni a parasztságnak, hogy a feles" leges termékeit áruként maga hozza forgalomba a piacon és ezzel hozzájáruljon a szocializmus építéséhez, egyben közelebb kerüljön a falu a városhoz, a kisárutermelő mezőgazdaság a szocialista iparhoz. De emellett a városnak, a szocialista iparnak a parasztság termelési igé* nyeit is ki kell elégíteni. A piaci kapcsolat és a termelési kapcsolat elősegíti a munkás-parasztszövetség erősítését. ★ A NEP-politika eredményességét mutatja az ipar területén a szocialista szektor döntő fölénye, a nagy' iparban a kizárólagos uralkodása, a kisipar területén a KTSz-ek létrehozása, a mezőgazdaság területén a termelőszövetkezeti mozgalom terén elért eredmények. A NEP-politika alkalmazásánál komoly hibákat követtünk el azáltal, hogy különböző módon korlátoztuk a parasztság felesleges termé' keinek a piacon való értékesítését. Ezzel gyengítettük a piaci kapcsolatot, a falu és a város közti kapcsolatot, a munkásosztály és a pa" rasztság közti szövetséget. 1951. december 1-én a jegyrendszer megszüntetése javulást jelentett a NÉP alkalmazásában, de még mindig komoly hiányosság mutatkozott a parasztság termelési érdekeltségének fokozásában és a termeléssel kapcsolatos igények kielégítésében (műtrágya, kisebb mezőgazdaági gépek, rézgálic, stb.). Ahelyett, hogy elősegítettük volna a parasztság áru' termelésének fokozását, a szükségleteket a beadás felemelésével akartuk kielégíteni. Ezzel megsértettük a- parasztság egyéni érdekeit, aminek az lett a következménye, hogy csökkent a parasztság termelési Kedve, kevesebb mezőgazdasági cikkeket vitt a piacra, és hiány mutatkozott a dolgozók ellátásában a mezőgazdasági cikkekből. Ez végső soron a munkás-parasztszövetség .lazulásához vezetett, melyet az ellenség igyekezett a saját érdekében felhasználni. Ezeket a hibákat tárta fel a Központi Vezetőség 1953 június 27— 28-i ülése és útmutatása alapján az új kormányprogramm irányt mutatott NÉP-politikánkban előforduló hibák kijavítására. Ennek érdekében születtek az eddigi kormányrendeletek, melyeknek a célja az, hogy fokozzák a parasztság termelési kedvét, egyúttal jólétét is, ezzel több mezőgazdasági cikket termelnek és visznek piacra, amely az egész nép, elsősorban a munkásosztály mezőgazdasági cikkekkel való ellátását fo* kozza. Az eddig megjelent kormányrendeletek: a begyűjtés csökkentése, a beadás 3 évre való megállapítása, a gépi munka díjának leszállítása, ingyenes állatorvosi kezelés, a parasztság jobb áruellátása, termelési szükségleteinek fokozottabb kielégítése, stb. mind a fenti célt szolgálják. Ezen határozatok helyességet mutatja, hogy az egyénileg dolgozó parasztság termelési kedve fokozódik. Az állami tartalékföldeket mind nagyobb számban veszik bérletbe. sF Gazdaságpolitikánkban a fordulat -évétől alkalmazott NEP-politika a hibák kijavításával az egyedüli helyes gazdaságpolitika, amely biztosítja a szocializmus felépítését népi demokráciánkban. A jelenlegi időszakban a pártszervezetek és a kommunista vezetők, valamint állami vezetők előtt álló legfontosabb feladat a hozott intézkedések maradéktalan érvényrejuttatása. Határozottan kell fellépni azok ellen a vezetők ellen, akik ntm hajlandók változtatni a régi, helytelen munkamódszerükön, mert ezzel gátolják a szocializmus felépítésé): a munkás-parasztszövetség erősödését. Baján József. 1953. nov. 22. Vasárnap, tetei-< , ttl
