Zala, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-07 / 262. szám

Készül a zárszámadás a nemesnépi Vörös Hajnalban

A meleg irodahelyiségben sűrűn változnak az arcok. Nem is azért, hogy talán nem találnak munkát a nemesnépi Vörös Hajnal termelőszövetkezet tagjai, hanem fontos munka folvik most itt. Elvégezték már az őszi mélyszántást. Igyekeztek jó munkát végezni, mert ez évben is tapasztalták azt, hogy ha jól gazdálkodnak s megadják a földnek ami megjár, ezzel saját jövedelmüket növelik. Eljött hát az ideje annak, hogy számot vessenek, hogyan gazdálkodtak ez évben, mennyivel lettek gazdagabbak, erősebbek. A zárszámadást készítik. Ezért járnak be a tagok, fiatalok, idősebbek egyaránt, hogy résztve- gyenek és lássák, hogyan végzik a munkaegységek elszámolását.

Ebben nincs is hiba, mert bármelyikük is betekinthet az elszámolásba és hozzászólhat. Nem küldik ki őket, sőt örülnek, főleg a fiatal Kocsis Márta, a tsz könyvelője, mert bizony egymagának komoly gondot okozna ez a munka. Baka Dezsőné és Simon László tsz- tagok, akik még egy héttel ezelőtt a répát es a kukoricát szedték a földeken,, ma az Irodában a zárszámadás elkészítésénél segédkeznek.

Munkájukat úgy kezdték, hogy vasárnap délután összeült a vezetőség és a tagsag_, számbavették azt, amit még el akarnak adni és azt, amit már előlegként kiosztottak. Hétfőn a leltározás során kimutatták, mennyi vagyonuk van. Figyelembevették, hogy a tavasziakhoz mennyi vetőmag kell, mennyi takarmány szükséges az állatok átteleltetéséhez. Csak ezután láttak a munkaegységek elszámolásához.

Nézzük meg, mit is kaptak a tagok előlegbe, mit fognak még kapni a zárszámadásnál. Persze ez csak a zárszámadás végén tűnik ki teljesen. Most még csak a zárszámadás közepén tartanak. Eddig kiosztásra került 423 mázsa rozs. Búzából 282 mázsát osztottak ki, most még kiosztásra kerül 103 mázsa. Zabból 284 mázsát kaptak előlegként, burgonyából 981 mázsa jutott a munkaegységekre, kukoricából 200 mázsa csöves kukorica kerül a tsz- tagok kamrájába. A tagság már 396 liter étolajat is kapott, de ennek még kétszerese kerül kiosztásra. Szálastakarmányból 298 mázsa, most még 200 mázsa jut a munkaegységekre. Kölesből 47 mázsa került kiosztásra, pénzből pedig 268.550 forintot osztottak ki előlegként.

Ezek a számok bizonyítják, hogy jól dol- aoztak és szép vagyonra tettek szert a termelőszövetkezet tagjai. Amikor megnéztük a listát, a fiatal könyvelő éppen a 65 éves Szép György tag nevét írta be. Majd következtek a "számok: 319 munkaegység után az alábbiakat kapta előlegül: búzából 259 kiló (még 60 kilót kap), rozsból 389. árpából és zabból 275 kilót. Csöveskukoricából 159, kölesből 38, szá- 1 as takarmányból 259, burgonyából 797 kilót, étolajból 9 és fél litert kapott. Pénzből előlegként 2428 forintot. Felesége is szorgalmasan dolgozott s a munkaegységekben és a kapott előlegben nem nagy lemaradás mutatkozik férje keresete mögött.

A másik asztalnál Németh Margit munkaegységét számolják. A számok azt, mutatják. hogy egyebek mellett keresetéből futja majd régi vágyára, kerékpárra is.

Nézzük meg, mit keresett egy 17 éves tss-tag.

Rozsból 181, búzából 178, árpából 96, zabból 30, szénából 121, burgonyából 445, kölesből 21 kilót, pénzből 1263 forintot. Ez csak előleg. Most, hogy megtekintettük a listát, került csak sorra 178 munkaegysége számfejtésre.

Nemcsak a tagság gazdagodott es lett vagyonos, hanem a szövetkezei is. Saját beruházásuk az új sertésól, 30 ezer forint értékben, Ugyanennyi összeggel baromfitelepet is építettek. Most kYészült el két nagy silógödrük betonból. Négy füllesztőt építettek, két szekeret, két pár lószerszámot és több apróbb gazdasági felszerelést vettek. A szövetkezet saját beruházásának összege meghaladja a 100 ezer forintot.

A tagság tudatában van annak, hogy amit a szövetkezet, a gazdaság részére vesznek vagy építésiek, az mind az övöké. Ezt meg is becsülik. Egyetlen tag nincs, aki elégedetlenkedne. Bizonysága a zárszámadás — amelyből kitűnik, hogy érdemes volt dolgozniok.

(Ve késlekedjünk as istállótrágya kihordásával és a l ászé n tásáva 1 l

Most van a végső ideje, annak, hogy minél több és jobb minőségű istállótrágya felhasználásával megteremtsük a jövőévi gazdag termés alapját. Az istállótrágya termésfokozó hatása annál nagyobb, minél korábban kerül a földbe, mert akkor a talajban élő szervezetek az istállótrágyának humusszá és növényi tápanyagokká való átalakulását rövid idő alatt biztosítani tudják. Késő ősszel, esetleg a tél folyamán ez a folyamat már lényegesen kisebb. Tavaszi trágyázással pedig nagy hibát követnénk el a talajok vízkészletének az elpo- csékolásával.

Ezért hívta fel Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke a dicséret mellett megyénk termelőszövetkezeteinek, gépállomásainak, egyénileg gazdálkodó parasztságunknak és a tanácsok dolgozóinak figyelmét arra, hogy fokozzák az istállótrágyázás és az őszi mélyszántás ütemét és ezzel újabb győzelmet vívjanak ki.

A rendelkezésre álló istállótrágyát elsősorban azok alá a növények alá adjuk, amelyek azokat különösen meghálálják. Ilyenek a cukorrépa, kender, kukorica, valamint a tavasszal vetésre kerülő takarmánynövények. Kukorica alá elsősorban akkor biztosítsuk az. istállótrágyát, ha utána kalászost akarunk vetni, mert igy a kalászos magasabb termését is biztosítjuk.

Az istállótrágya kihordását úgy szervezzük meg, hogy a trágya minél rövidebb idő alatt egyenletes elosztásban kerüljön a talajba. A trágyakihordás idejére össze kell vonni minden gépi és fogaterőt, megfelelő kézierőt kell hozzá beosztani, hogy a gépek és fogatok kihasználása minél jobb legyen. A termelőszövetkezetekben szervezzenek rakodó, kihordó, fogatos és teregető munkacsapatokat, amelyek a traktorosokkal tervszerűen együttműködve, biztosítják az azonnali alászántást.

Nagy hiba az, ha az istálló- trágya napokon keresztül elíeic- getve. vagy kupacokban hever kint a szántóföldön. Az istálló- trágyázás alapvető követelménye.

hogy az még a kihordás-.napján alászántásra kerüljön. Az egyénileg dolgozó parasztok ezt csak úgy tudják megoldani, ha a trágyát előre a tábla szélére szarvasokba kihordják és a széthordás napján többen összeállanak és egymást kisegítik.

Az istállótrágyát az őszi mélyszántással egyidőben alá lehet szántani. Igazi jó trágyaalászán- tást olyan ekével lehet végezni, amelyik gyorsan halad, mert ez nem fordítja a barázda fenekére, hanem a barázdaszeletek közé rétegezi. Ezért trágyát igazán jól alászántani csak traktorekével lehet és dolgozó parasztságunk vegye igénybe a gépállomások traktorait. A traktorral való gyors alászántás olcsóbb, mint az a veszteség, ami az alá- szántással való késéssel érhet bennünket, mert 200 mázsa istállótrágya pétisóban kifejezett értékcsökkenése 4 napos késésnél 186 forint és 1 napos késésnél is eléri a 107 forintot.

Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk tekintse harci feladatnak a jövőévi tavaszi vetésű növények biztosítása érdekében az istállótrágya mielőbbi kihordását és alászántását. Kövessék az ujudvari Uj Élet, az orosztonyi I. Megyei Tanácskozás mezőgazdasági termelőszövetkezetek, Csömödér, Kálócía, Komár- város, Becsvölgye községek dolgozó parasztságának példáját, ahol a trágyázi tervüket nemcsak teljesítették, hanem a túlteljesítésén dolgoznak.

A trágyában hatalmas értékek rejlenek, ezek azonban csak akkor változnak a termés fokozóivá, csak akkor biztosítják a jövőévi bő termést, a nagyobb jövedelmet, ha hallgatunk pártunk és kormányunk felhívására és útmutatására: nem késlekedünk az istállótrágya kihordásával és alá- szántásávál!

Németh Antal

Megszerveztük a féli foglalkozást

Termelőszövetkezetünk vezetősége tervet készített a szövetkezet tagjainak téli foglalkozásáról. Ezt szükségesnek tartjuk, mert igy előre tudjuk, hogy termelőszövetkezeti tagságunk milyen munkával szerezhet télen is megfelelő munkaegységet.

Ha minden betakarítással és a silózással végzünk, az első lesz, hogy 10 holdas gyümölcsösünket szakszerűen letisztítjuk és a té»i permetezést elvégezzük. A hiányos részeket már most kivermeljük, hogy a tavaszi ültetésnél a gyökérzetnek finom helyet biztosítsunk.

Szövetkezeti tagságunk a meglévő erdőkön elvégzi a tisztítást, majd fát fogunk kitermelni, amiből szövetkezeti tagságunk a szerzett munkaegységek arányában részesedik. A fenimaradt meny- nyiséget termelőszövetkezetünk gazdasági fejlődésére használjuk fel. Többek között szőlőkarót is készítünk. A meglévő erdősítést azért tisztítjuk ki, hogy minél több fát tudjunk biztosítani szövetkezeti tagságunk számára, ugyanakkor szövetkezetünk ezzel gazdaságilag is erősödik.

Téli üzemeltetésnek bevezetjük a tég»agyartáshoz szükséges föld kitermeléséi, hogy a tavasszal meginduló téglagyárunk zökkenő- mentesen gyárthassa a téglát.

Fontosnak tartjuk, hogy a téli időszakban bevezessük a szakszerű trágyakezelést. Naponta kihordjuk a trágyát a földek végére szarvasba, hogy a nyári trágyázás alkalmával érett és jó- minőségü trágyát biztosítsunk földjeink számára.

Ezek mellett a foglalkozások mellett szövetkezeti tagságunk minden héten kedden szakokía tásban vesz részt, ahol elsajátít,1 r a fejlett mezőgazdaság és állat tenyésztés módszereit. Péntekéi politikai oktatásban veszne! részt tagjaink, mert ennek isme retc is fontos a további sikerekhez és szövetkezetünk megerősödéséhez.

NÉMETH JÓZSEF.

a zaiaszenil>al;:-.si Kossuth tsz elnöke

BEDÖ JÓZSEF,

növénytermesztési brigád vezető'

A dolgozó parasztság helyzete nálunk — és a tőkés országokban

Hogyan él nálunk a dolgozó paraszt ? Mindennél beszédesebb számok bizonyítják, hogy a kormányunk programmja nyomán meghozott intézkedések egyre szebbé, boldogabbá 1 eszik a földek dolgozóinak életét. — ötvenhárom mássá gabonát 1. a piám eddig és még 13 mázsára számítok a zárszámadás után, —

mondotta Fincza György, a vöcköndl Béke termelőszövetkezet tagja. Ko<- nyek Ferenc, miklósfai egyénileg gazdálkodó középparaszt 35 és fél mázsa búzát fakari'-oit be az idén, amiből a begyűjtési kötelezettség teljesítése után. is bőven maradt nemcsak családja szükségletére, hanem a szabadpiacra is,

Dolgozó parasztságunk anyagi jólétének emelkedése együtt jár kulturális igényeinek fokozottabb kielégítésével. Uj szülőotthonok, orvosi rendelők, kulturházak, iskolák, községeink villamosítása, falusi könyvtárak, a gépállomások, mind dolgozó parasztságunk életét teszik szebbé, könnyebbé, vidámabbá.

Ezek után még megdöbben1 öbb a kép, ha arról olvasunk, hogy milyen elképesztő nyomorban élnek a kapitalista államokban, a gyarmati és félgyarmati országokban a dolgozó parasztok.

Olyan tények ezek, amelyekei a fasiszta sajtó nem képes letagadni. Nézzük például íz amerikai imperializmus által lcigázoht félgyarmati sorsban lévő Jugoszláviát, a tifcois- ták embertelen rendszabályaikkal teljesen tönkretették és kifosztották a jugoszláv dolgozó parasztságot, A falvak elszeg engedésének eredményeként a vetésterület évről-évre csökken az országban, hanyatlik a földek terméshozama, s a parasztságnak nemcsak a létminimumhoz szükséges gabonamennyisége, hanem még a vetőmagja sem marad meg. Jugoszlávia legtermékenyebb vidé- k?ü — a Duna völgyében lévő Vajdaságban — a parasztok csak 4—6 mázsa gabonát takarítanak be hektáronként. a jószágállomány évenként 10—15 százalékkal csökken Jugoszláviában.

Jugoszlávia dolgozó parasztjai azonban ellenállnak az embertelen terrornak, egyre nagyobb számban csatlakoznak a fasiszta Tito—Ranko. vies-rendszer ellen folyó harchoz, Horvátország legfőbb titoislta szócsöve, a „Napred“ is elismeri, hogy a krizsevei járás 26 kitlákss övei kezet ében megtagadták a munkát a dolgozó parasztok,

A féktelen fegyverkezés juttatta ide a jugoszláv dolgozó parasztokat, amelynek terheit nekik kell viselni. A dolgozók azonban felismerték a nyomor okát és egyre jobban terjed közöttük a jelszó: ,,Harckocsik cs lövegek nem szántanak és nem vetnek! Nekünk gépek kellenek!“

Nem'jobb a helyzete az Amerikai Egyesült Államok parasztságának sem. Nemrég térték közzé az USÁ- ban az 1950. évi összeirás adatait, amelyből kitűnik, hogy 1950-ben az 1935. évi 6 millió 900 ezer helyett. már csak 5,384-000 farm voT az országban. 15 cv - alatt tehát' több mint másfél millióval csökken1 a lönkremenés következtében a gazdaságok száma. Mi az oka ennek a tömeges esődnek? Az ok a kapitalizmus térvényeiben gyökeredzik, amely szerint a kapitalista nagy'cr- melós kiszorít ja a kistermelést. A nagy hal megeszi a kishalat.

De a gyarmati cs félgyarmati országokban még súlyosabb a helyzet, hiszen ott kettős elnyomás nehezedik a szegény parasztsága- a: kizsákmányolják az amerikai, angol, francia és más gyarmatosítók és sanyargatják a belföldi földbirtokosok is. A dolgozó parasztok itt jóformán semmi földdel sem rendelkeznek vagy ha van valami csekély birtokuk, azt. olyan helyen jelölik ki számukra, ahol még a gaz is nehezen hajt ki.

A szegényparasztok elölt czek- u'.án két ut áll: vagy elszegödnck rabszolgának a nagy földbirtokra, vagy szerződést kötnek haszonbérletre. De hogyan néz ki a haszon- béresek sorsa? Erről igy ir Paul Seba francia professzor a „Tunis'* eimü könyvében: ,:A haszonbér es

keresete nem elég arra, hogy a következő évig megéljen, j paraszt igy kénytelen adósságokba verni magái, s az adósságot a következő évi aratásból vonja le a birtokos. Tekintettel arra, hogy nem hagyhatja el a földet, amíg az adósságait teljesen nem rendezi, a haszonbéres örökös rabszolgája marad a birtokosnak. ‘ ‘

A haszonbére.«? keresettéről igy ir a fent említ e‘-t könyv szerzője- A betakarítás idején azt mondja a, földbirtokos: „A földműveléshez öt dolog kell: föld, viz, vetőmag, igavonó és emberi munka. Az első négyet én adom, az ötödiket de. így hát az elosztást is eszerint kell elvégezni. Nekem jut a termés négyötöde, te pedig megkapod a fennmaradó egyötödöt/*

De ugyan mennyi lehűti ez a nyomorúságos egyötöd, amikor a korszerű agrotechnikáról mii sem tudnak. Faekével szánt és sarlóval arati a gyarmati és félgyarmati országok dolgozó parasztja. A földesur persze busás haszonhoz jut, hiszen bár. milyen csekély is a föld á'-lagtei-mé- se, a hatalmas kiterjedésű birtokokról mégis sok kerül le.

Nehéz és szomorú a tőkés országokban, a gyarmati országokban a dolgozó parasztság sorsa, de nem reménytelen. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok példája megmutatta számukra a kiutal: el kell kergetni a gyarmatosítókat, el kell kergetni a földbirtokosokat és saját kezelésbe kell venni a földet. Nap- ról-napra erősebb lesz a harc a földreformért, harc a gyökeres változásért.

Ezt a harcot azzal segítheti legjobban a mi felszabadultan, magának ér.Ltö dolgozó parasztságunk, ha továbbra is helytáll a munkában, példamutatóan végzi feladatait, s ez a példa utat: talál a kizsákmányolt, embertelen nyomorban élő kapitalista országokban, gyarmaftokon sínylődő dolgozó parasztsághoz, s megacélozza erejüket-, közelebb hozza számukra a szabadulás óráját.-< jk Pt p: irt i < ík í í ,v,v

Épülő, szépülő megyénk

Gyors ütemben íolyik a kis lakások építése a zalaegerszegi Páter-dombon. A 2 millió és 200 ezer forintos beruházással épülő ikerházakban kétszobás ősszkomfoitos lakások lesznek. A lakások jövő év júniusára készülnek el.