Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-18 / 245. szám

PARI ÉLET* Az első pártoktatási nap Pártszervezeteink feladata a kulturális nevelőmunkában Az Ásványolajipar! Vállalatnál Pénteken délután a MASZOLAJ Ásványolajipari Vállalatnál is kezdetét vette a politikai okta­tás. Matécz József, az üzemi pártszervezet titkára meg is ■jelent jóval 4 óra előtt a párt­iroda előtt. Az oktatás megindí­tásának kezdete ugyanis 4 órára yolt kitűzve. Lassanként szállin­gózni kezdtek a dolgozók is és 4 órára Össze is gyűltek — 11-en. Egy részük a politikai iskola I., másrészük pedig a II. évfolya­mát Végzi. A hibát, keresve, megállapít­ható volt, hogy a dolgozókat nem lehet okolni a hiányosságért. 'Az a helyzet ugyanis, hogy az egy hónapig tartó átépítés alatt szüneteltek a szabadságolások s így a dolgozók nagy része távol­léte miatt nem jelenhetett meg az oktatás megindításánál. Azok, akik műszakban voltak, ugyan­csak nem hagyhatták ott a he­lyüket. A bevezetőt Matécz József párt titkár tartotta. Elmondotta a partoktatás jelentőségét', rámu­tatott, mit jelent a marxista- leninista elmélet ismerete, mit jelent az, ha a kommunisták kellőképpen fel vannak vértezve az elmélet fegyverével. A jelenlévők Ígéretet tettek, hogy az oktatáson mindenkor pontosan megjelennek s csak az volt a kérésük, hogy az oktatás idejét az előadók is pontosan tartsák be. Habár csak kis számmal jelen­tek is meg a dolgozók a politi cal iskola megindításánál, lelkesedé­sükből arra lehetett következ­tetni, hogy a MASZOLAJ Ás­ványolajipari Vállalatnál szép eredményeket érhetnek el a párt­oktatás terén, ha a pártszervezet vezetősége több . gondot fordít a szemináriumok előkészítésére, megszervezésére s megadja a szükséges támogatást a propa­gandistáknak is. A mostani hiányosságból okuljon Matécz efvtárs s kövessen el mindent, ;hogy a következő oktatási napon a politikai iskolát végző dolgozók teljes számmal megjelenjenek. A vöcköndí Béke tsz-ben A lcemendollár-vöcköndi Béke ter­melőszövetkezetben ís 16-án kellett volna, megindulni az oktatásnak. Er­ről azonban mit sem tudnak a. terme, lószövetkezet kommunistáig sőt maga Pest-i elviárs, az üzemi alapszerve zet titkára sem hallott róla, hogy mikor lesz az első oktatási nap. — Még augusztusban megkaptam a kartonokat, amit ki kell tölteni az oktatásban résztvevőkről, — mondja, — de azóta senki nem volt, Pt a járási pártbizottságról, aki szólt volna a pártoktatási tv megindulá­sáról. A propagandista. Borsos Pál a zalaegerszegi járási tanács személy­zeti osztályvezetője sem volt kint még egyetlen alkalommal sem a ter­melőszövetkezetben, hogy elbeszélges­sen a tagokkal, megbeszélje velük az oktatás megindítását. Mi ez, ha nem a felelőtlenség ne­továbbja? Hogyan akarja a zala­egerszegi járási pártbizottság meg- szilárdi'ani a termelőszövetkezeteket, ha ilyen hanyagul kezeli a tsz kommunistáinak, légjobb dolgozói­nak politikai továbbképzését ? De nemkevésbbc felelős az oki a 1ás meg nem indulása miatt Borsos Pál elvtárs. propagandista is. Pro­pagandistának lenni megtisztelő pártmegbizatás. Borsos elv'ár.s azon. ban rá sem hederit erre, egyszerűen ki sem megy a termelőszövetkezet­be, hogy megtartsa az oktatást. Mindez Pesti elvfárs felelősségét sem menti. A sajtó nap-nap után foglalkozott - a pártoktalás előkészü­leteivel és közöli e az oki a'ás meg­kezdésének napját. Pesti elvtárs azonban úgy látszik nem olvas új­ságot, amely pedig a pártfunkcioná­riusnak nélkülözhetetlen fegyvere. Sürgősen rendet Veil teremtenie ebben a kérdésben a zajaegerszeő'. járási pártbizottságnak- A vöcköndi Béke termelőszövetkezet kommunistái tanulni, fejlődni akarnak, s ehhez megfelelő segítséget^ támogatást vár­nak mind a járási pártbizottságtól, mind a propagandistájuktól. Bánoksxentgyörgyön A bánokszentgyörgyi pártszer­vezet vezetősége kollektíván vé­gezte az oktatási munka előké­szítését, Ezt bizonyítja az, hogy az első foglalkozáson a hallgatók valamennyien résztvettek. A ta­nuló elvtársak pontosan megje­lentek, kíváncsian várták, hogy mit is fognak tanulni az első fog­lalkozáson. Az iskola vezetője gondoskodott arról, hogy a hallgatók részére ki­jelölt helyiség barátságos, ott­honias legyen. Már a, délutáni órákban feldíszítették a helyisé­get s befütötték. Kellemes is volt a két óra és ez alatt az idő alatt megismerkedtek egymással, főleg azzal, amiről tanulni fognak. Bicó István elvtárs, az iskola vezetője első volt, várta azokat, akiket ok­tatni fog. A hallgatók örömmel mondták el, hogy igazán nagysze­rű ez a helyiség, ide örömmé! járnak tanulni. A foglalkozás első részében el­beszélgettek a multévi oktatás eredményeiről és hiányosságairól. Megbeszélték a foglalkozás kezde­tét, megválasztották a bizalmit, majd Bicó István elvtárs ismer­tette részletesen az anyagok fel­dolgozásának módszereit: hogyan kell jegyzetelni és világosan meg­magyarázta azt, hogy a jegyzetet gondosan kell elkészíteni. A két óra kellemesen telt cl és a hallgatók tanulhattak ebből az elbeszélgetésből. Hiányosság csu­pán annyi volt, hogy nem jegyze­teltek, pedig a későbbi időkben a kiselőadások megtartásához fel­használhatták volna jegyzetüket. A pártszervezet úgy, mint ez al­kalommal, a jövőben is segítse a propagandista munkáját és ezen keresztül a hallgatók tanulását. Továbbra is legyen kollektiv munka a vezetőség számára. Az iskolák ellenőrzését necsak a párttitkár elvtárs végezze, hanem bízza meg a vezetőségi tagokat is, igy minden alkalommal képet kapnak a községben folyó po­litikai iskolák menetéről. A teljes ülés a kollektiv vezetés szerve Irta: Z. Aknazarov, Komszomol baskir-területi bizottsági titkár (Folytatás) A NAPIREND HELYES KITŰZÉSE A kerületi komszomol-bizottsá- goknak a teljes üléseken meg kell tárgyalniok a komszomol- munka kérdéseit és meg kell szabniok a kerületi, városi szer­vezet gyakorlati munkájának irányát az elkövetkező időszakra. Igen fontos a megtárgyalásra ke­rülő kérdések helyes kiválasz­tása. Helyesen oldja meg ezt a kér­dést a szterlitamaki városi bi­zottság. A bizottság' az elmúlt másfél év alatt kilenc teljes ülést tartott és ezeken a többi között a következő kérdéseket tárgyalta meg: a komszomol-tagok politi­kai oktatása, a fiatalok munka- fegyelme, a szódagyár komszo- molbizottságának beszámolója a műhelyszervezetek vezetéséről, stb. Gyakran észlelhetünk hibákat a napirend összeállításában. Ok- tyabrszkij olajipari központban például az elmúlt évben a teljes üléseken egyszer sem beszélték meg a városi komszomolszerve- zet feladatait az olajtermelés fo­kozása terén. Egyes helyeken túlsók kér­dést tűznek napirendre és igy persze nem tudják jól előkészí­tem azokat. Másutt csak a felül­ről javasolt kérdéseket tárgyal­ják meg és saját kezdeményezé­sükből egyetlen kérdést sem vesznek elő. A TELJES ÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A teljes ülés munkája, eszmei és szervezeti színvonala sokban függ a jó előkészítéstől. A teljes ülésen a bizottság minden tagjá­nak nyíltan és egyenesen meg kell mondania véleményét. Han­got kell adni a bátor bírálatnak és önbirálatnak. Jól készíti elő a teljes üléseket a bjelorecki városi komszomol- bizottság. A kérdéseket úgy ké­szítik elő, hogy gondosan tanul­mányozzák az alapszervezetek munkáját. Figyelmesen készitik el a beszámolókat és határozat- tervezeteket. A bizottsági tagok élénken résztvesznek a teljes ülés munkájában, feltárják a hiányosságokat és konkrét intéz­kedéseket javasolnak. FOKOZZUK A BIZOTTSÁG TAGJAINAK AKTIVITÁSÁT A teljes ülés sikeres munkáját jórészt az határozza meg, hogy milyen tevékenyen vesznek részt előkészítésében a kerületi városi bizottság tagjai. Minél többet foglalkoznak a bizottsági tagok a megvitatásra kerülő kérdés tanulmányozásával, annál élesebb lesz a birálat és annál biztosabban megtalálják a hiányosságok kiküszöbölésének útját. A Baskír Köztársaság sok kom- szomolszervezete helyesen foglal­koztatja az aktívákat a teljes ülés előkészítésében. Csernyi- kovszk város Kalinyin-kerületi bizottságában például a bizottság 18 tagja készítette elő annak megbeszélését, hogyan folynak le az alapszervezeteknél a tag­gyűlések. A bizottsági tagok megvizsgálták az alapszervezetek munkáját, gyakorlati segítséget nyújtottak a titkároknak, tevé­kenyen résztvettek a teljes ülés munkájában. A kérdés megvita­tása hozzájárult a taggyűlések színvonalának emeléséhez. A TELJES ÜLÉSEK HATÁROZATAI ÉS VÉGRE­HAJTÁSUK ELLENŐRZÉSE A teljes ülés határozata a ke­rületi, vagy városi komszomol- szervezet cselekvési terve az el­következő időszakra, amely kö­telező a kerület, vagy város va­lamennyi komszomoltagja szá­mára. A határozatnak ezért élesnek, harcosnak, célszerűnek, pontos­nak keil lennie, konkréten kell tükröznie a helyzetet és a kom- szomolszervezet előtt álló fel­adatokat. Helytelenek az olyan határozatok, amelyek általánosak és frázisokra szorítkoznak. A legjobb határozat sem bizto­sítja azonban a sikert, ha jó szervező munkával nem támaszt­ják alá és végrehajtását nem el­lenőrzik pontosan. A határoza­tok végrehajtását közvetlenül az alapszervezeteknél kell ellen­őrizni. Ehhez az szükséges, hogy a kerületi, városi, területi bizott­ságok megjavítsák munkastílusu­kat, csökkentsék a felesleges ér­tekezletek számát, végetvessenek a túlzott jelentésirogatásnak, ad­minisztrációnak és bürokratiz­musnak, fokozzák a funkcioná­riusok felelősségtudatát. A kerületi és városi komszo- molbizottságok munkájának ilyen értelmű megjavítása teszi lehe­tővé, hogy a teljes ülések való­ban a káderek nevelésének isko­lájává váljanak. goha nem volt időszerűbb Sztálin elvtársnak az a tanitasa, hogy a szocializmus teljes győzelméért tartó idő­szakban a homloktérbe lépő fel adatok közé tartozik a kultúr- íorradalom szervezése, az álla­mi szervek kulturális nevelő­munkája. Pártunk Központi Ve­zetősége június 27—28 i ülésén hozott határozatai is megerősí- tik ezt a tételt, amikor megálla- pítják, hogy a dolgozók anyagi életszínvonala emelésének szük­ségszerű velejárója a kulturális színvonal emelése is. Milyen fel­adatok hárulnak ezzel kapcsola­tosan pártszervezeteinkre? Legelsősorban is a tömeg- szervek, állami szervek ilyenirá- nyu munkájának ellenőrzése, irányítása. Pártszervezeteink í elad at a, hogy a kultúrotthonok munkáját úgy irányítsák, hogy ezek valóban otthonaivá válja­nak a dolgozóknak, fogadják magukba a község egész dolgo­zó fiatalságát, s úgy foglalkoz­zanak velük, hogy az idősebbek­kel is megszerettessék a kubúr- otthon munkáját. A párttitkár feladata, hogy a DTSz-fiatalo- kat tegye aktív részvevőjévé a kultúrmunkának. Ők legyenek a kultúrcsoportok gerincei, lehes­sen iájuk számítani, építeni. De nemcsak a DISz-szel, hanem a többi tömegszervezettel, nép­művelési szervvel is úgy kell íoglalkozniok párttitkáraink­nak, hogy valamennyiük ilyen­irányú munkáját összehangol jak. Nevelje a párttitkár úgy őket. ^ hogy ^ segítsék egymás mun.káját, támogassák egymást, a közös célt lássák, amelyért egész munkánk folyik. A párt­titkár tartsa területének ütő­erén a kezét. Ő a legjobban tájé­kozott a község, az üzem éle­téről, tehát legjobban tudja, hogy mikor, milyen előadásra rendezvényre van szükség. Ezért ne érezze tehernek, hanem fon­tos feladatának a kulturális munkával való foglalkozást. ^z üzemi párttitkár felada­ta, különösen az üzemek­nél, hogy a kollektív szerződés által előírt kulturális lehetősé­geket biztosítsa. Itt van pl. a Ruhagyár, ^ ahol a rendszeres kultúrmunkát akadályozza, hogy nincs kultúrterem. Nem szabad szótlanul elmennünk az ilyen jelenségek mellett. Nem nyu­godhatunk bele abba sem. hogy az egyik legjelentősebb olajipa­ri ^ területünk, Nagylengyel, majd csak jövőre kezdhet hoz- zá; kultúrotthon építéséhez. A párttitkár, a pártszervezet fel­adata, hogy a dolgozók kulturá­lis igényeinek kielégítéséért síkra szálljon, az illetékesek felé megtegye észrevételét, har­coljon a megvalósításáért. Dol­gozóink tele vannak aktivitás sál, bűn lenne, ha ezt megfele löen nem használnánk ki, pro­blémáik megoldását a nem talál­nánk lehetőséget. De azt észre kell venniük pártszervezeteink­nek, hogy ott, ahol a lehetősé­gek megvannak a jó munka végzésére, valóban menjen is a munka. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy pl. Báza- kerettyén a kultúr munka nem olyan ütemben folyik, mint ahogy a korábbi évek tapaszta­latai mutatták. A gépállomá­sok, állami gazdaságok kultúr- munkájáról újabban nem sokat hallhatunk, holott ezeknek kel­lene a községek kultúrbázisaivá válniok. De a községekben ko- vrábban jól dolgozó kultúrcso­portok munkáját is újból fel kell eleveníteni. Hol van Bucsu- ta, Galambok, E geraracsa jó hírt és szép eredményeket elért kultúr csoportja? Nyilván meg­vannak azok a fiatalok, akik ed­dig szívvel, lélekkel résztvettek a munkában, csak meg kell ökot. keresni, foglalkozni kell velük, megnézni a visszahúzódás okát. pártszervezeteink, párttit­káraink feladata, hogy ott. ahol a kultúrotthon igazga­tója gyakorlatlan vagy kevéssé képzett, igényeljék a hozzáértő pedagógusok segítségét. Kérjék I 1953 okt. 18. Vasárnaf segítségüket különösen a szín­darabok rendezésénél, az ének­karok munkájához. Egészen biztos hogy a mi pedagógu­saink, ismerve áldozatkész, odaadó munkájukat, most sem. fogják a segítséget megtagadni. Az ő munkájukat, is előreviszi, ha még jobban megismerik te­rületük dolgozóit, megismerik igényeiket, érdeklődési körüket, esetleg téves nézeteikűt is, mert tapasztalataikat iskolai munká­jukban nagyon jól hasznosítani tudják. Ugyancsak pártszervezeteink feladata, hogy a tanács figyel­mét ráirányítsák a kultúrmun- ka jelentőségére végre megte­remtsük azt a tekintélyét a nép­művelési szerveknek és munká­nak, amelyet sok fáradsággal járó, szívós, kitartó küzdelmük joggal megérdemel. A pártszervezet, nevelje a üárttagságot igényesnek a kul- túrmunka iránt. Ne elégedjenek meg azzal, hogy résztvesznek a pártoktatásban, hisz széleskörű ismereteket csak akkor szerez­hetnek, ha megszeretik a köny­vet, a filmet, a színházat. A könyvtárak munkájának óriási 'elentősége van ilyen tekintet­ben. A könyvek egyformán se­gítséget tudnak adni a szak­munkásnak a mezőgazdasági munkával foglalkozóknak, a tu­dományos munkával foglalko­zóknak. A szépirodalom nagymérték- ben hozzásegít az igazi hazaszeretet elmélyítésében az új szocialista embertípus kine­veléséhez. S mennyire igazak Zsdánov elvtárs szavai, amiKor azt mondja: „Egy igazán jó re­gény, egy igazán jó színdarab, egy igazán jó vers úgy növeli népünk erejét, mint egy új gyár, mint egy új bányaPár­tunk. kormányurk megadta a lehetőséget, hogy dolgozóink él­jenek a kulturális intézmények, létesítmények minden eszközé­vel, most már csak rajtunk mú­lik, hogy ezeket a lehetőségeket ki is használjuk Párttitkáraink tehát foglal­kozzanak a kultúrvonalon dol­gozókkal, a kultúrotthonvezetők- kel, a könyvtárossal, a DISz, a szakszervezet, a többi tömeg­szervezet vezetőjével, számoltas­sák be őket időről-időre. Köve­teljék meg, hogy bemutassák tervüket és aszerint dolgozza­nak. Párttitkáraink irányítsák és használják ki a kultúragitá- ció számtalan lehetőségét. Kelt­sék életre a rigmusbrigádokat, használják fel a tanácsülések, pártnapok egyéb összejövetelek lehetőségeit szerepeltetésükre. A jó kultúrmunka nagyban elő­relendíti az előttünk álló fel­adatok elvégzését. Bízzák meg az ahhoz értőket szemléltető agitációs eszközök készítésével. Csináltassanak helyi Ludas Matyit, a verseny mozgalmat a verseny tábla, k állandó vezetésé­vel tartsák elevenen, ezzel is biztosítsák a még jobb eredmé­nyek elérését, Adjanak segítsé­get a Szabad Föld Téli Esték a tudományos társulat előadói­nak, hisz a hosszú téli esték nagyon alkalmasak arra, hogy minden dolgozót bevonjanak az érdeklődési körének megfelelő ismeretterjesztő munkába. Ez­zel is hozzájárulnak ahhoz a célhoz, amit Sztálin elvtárs tű­zött ki: „Mi minden munkást és minden parasztot művelt és képzett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt“. Csepellé Katalin.

Next

/
Thumbnails
Contents