Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-17 / 244. szám

MAI SZAMUNKBÓL: mir, ywrrtMmtGVissüTjmx A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam. 244. a 50 fillér 1953 okt. 17. Szombat r w. A III. Szakszervezeti Világkon­gresszus tanácskozása (2. old.) — A marokkói kérdés vitája (2. old.) — Elméleti tanácsadó: A kollek­tiv vezetés erősiti pártszerveze­teinket (2. old.) — A pártoktatás híradója (3. old.) — Egy sztahá­novista élete (3. old.) — Képek a felsőbagodi tanács életéből (3. old.) — Ahogy Csömödéren s ahogy Zalaszentlászlón készülnek a tanácsválasztás évfordulójára (4. old.) V. Üdvözöljük az óvónők napját! Készülnek a zárszámadásra, gyorsul a vetés a zalabéri Vörös Csillagban Népköztársaságunk az elmúlt évek- ben számtalanszor bebizonyította, hogy megbecsüli, nagyra ér'ékeli pe­dagógusaink munkáját. Ennek bizo­nyítéka a mai óvónők napja is- Ma ülnek össze Zalaegerszegen megyénk óvónői, bogy munkájukat értékeljék, problémáikat megbeszéljék, és még­ha* ározzák azokat a feladatokat, amelyeket meg kell valósitaniok. Óvónőink értékes munkát végeznek a szocializmus építésében. Az óvoda a családon kívüli intézményes neve­lés amely ejőkésziti a 8—6 éves korú gyermeket az iskolai élethez. A kicsi gyermekek a nap legnagyobb részét az óvodában töltik, igy az óvodai nevelés alkalmas arra, hogy kifejlessze a gyermekekben a szocia­lista közösségi szellem alapjait. Óvodáinknak nemcsak a kis ma­gyarok nevelésében van országépitö jelentősége, hanem az anya. és gyer­mekvédelmi rendszerünknek egyik lé­nyeges láncszeme. Fennállásukkal le­hetővé válik, hogy az anyák nyu­godtam dolgozhassanak, résztvehesse- nek az államig társadalmi, politikai életben. Népköztársaságunk ezzel is biztosítja, hogy a férfiak és a nők egyen jogúsága ne papírra vetett Pro­gramm maradjon, hanem minél előbb élő valósággá váljon. ,,A közös ét­kezők, csecsemőo'-thonok, óvodák, —; ime ezek azok a hajtások, ezek azok az egyszerű hétköznapi, sem­miféle pompát, bőbeszédűséget nem igénylő eszközök, — irta Lenin — amelyek segítségével valóban fel le­het szabadítani a nőket-“ A minisztertanácsnak az anya. és csecsemő védelemről hozott határoza­ta szerint a tavalyi SO.OOO-ről 3.19.000-re kell emelni az óvodai fé­rőhelyek számát. Megyénkben ebben az évben is 400-zal több gyermeket tudunk óvodában elhelyezni, mint tavaly. A felszabadulás után szovjet példa nyomán indult meg, s a fordulat éve után hatalmas lendületet vett az óvodai hálózat fejlesztése. Me­gyénk területén, a felszabadulás óta mintegy háromszorosára emelkedett az óvodák száma. Az idén kezdte meg működését a szentpéterföldi, kiskomáromi, csömödéri, pusztama- gyaródi, felsőrajki, nagyrécsei, zala. szentmihályi, söjtöri, pakodi óvoda Megváltozott óvodáink belső képe is. A sötét, barátságtalan termek el­tűntek, a játéknak szánt pojácaba­bák, az óvónői pálca, és a csattog­tató ma már muzeális tárgyak let­tek. A „dedó“ a mult+é­Napjainkban világos, virággal di- szi'ett termek kényelmes óvodai bu torokkal felszerelve hirde'ik hogy öröm és boldogság ma fiatalnak, óvodásnak lenni, óvónőink a min­dennapi munkájuk során szem előtt tartják Makarenko tanítását: „A játékok a jövő dolgozó állampolgá­rainak tulajdonságait fejlesztik ki a gyermekben'1. Ennek a megvalósí­tása érdekében 30.000 forintot fordí­tottunk csak óvodai játékokra, ami­ből színes ceruzáktól kis kalapácsig, a labdától a színes pamutig min­dent bőségesen ju'ta’unk óvodáink­nak. óvónőink lelkes munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy saját erejükből a já-ékok é6 szemléltető eszközök számát állandóan növel­jék. A zalaegerszegi központi óvoda didaktikus játékokhoz szemléltető eszközöket készített. A lenti óvodá­ban színes meseképekkel díszítették az óvoda falát, ami nagy mérték­ben segbi őket a gyermekek esztéti­kai nevelésében, óvónőink további feladata ezen a téren az, hogy álla­munk támogatása mellett továbbra is használják ki az alkotó játékban rejlő jellemnevelési lehetőségeket úgy is, hogy minél több játékot ké­szíttessenek a gyermekekkel. Mu'ás­sák be jó munkájuk eredményét, az általános és középiskolák szakköri kiállításához hasonlóan évvégi óvo­dai kiállítás keretében. Dolgozó népünk nagy lelkesedéssel fogadta a minisztertanácsnak anya- és csecsemővédelemről hozott, intéz­kedéseit. Megindult a „szépítsük, építsük óvodáinkat“ mozgalom kere­tén belül a szülői ház részéről a se­gítés. A szülők lelkes munkája ré­vén kezdte meg működését a szent- péterföldi, nagyrécsei óvoda- Segít­sék községi tanácsaink, szülői mun. kaközösségeink nemcsak azt, hogy .óvodáink épüljenek, hanem azt is, hogy az óvodák a község otthonos, virágos, gondozott épületei legye­nek. Iskoláink is szivükön viselik, hogy a jövendő általános iskolások meg­felelő körülmények között tanulja­nak. A z olaszén t mihályi iskola akváriumot ajándékozott az óvodá­nak, míg a nagykanizsai úttörők szakköri foglalkozásokon készített játékokkal ajándékozták meg óvodá­sainkat­Óvónőink akkor tudják az előttük álló feladatokat megvalósítani, csak úgy tudnak lépést tartani napjaink történelmének rohamos fejlődésével, ha állandóan tanulnak, fejlesztik pe­dagógiai és ideológiai képzettségü- ket. a tanulás segíti őket nemcsak ahhoz, hogy nevelő munkájukat job­ban végezzék, hanem segítséget nyujt alihoz is, hogy nagyobb tu dússal végezzék felvilágosító munká­jukat a szülők körében. Magyaráz­zák meg, hogy a szülő csak akkor tud eredményes munkál végezni üzemben, mezőgazdaságban hivatal­ban, ha gyermeke kényelmes ellátás mellett, tanulással, szórakozással, vidám gyermekkörben töUi idejét. Óvónőinktől függ, hogy a gyer­mekek szeressenek óvodába járni. Ekkor a szülők szívesen küldik őket és nem fenyegeti óvodáinkat az el­néptelenedés veszélye. Ennek egyet­len orvossága a tanulságos szórakoz­tató foglalkozás, amit tervszerű to­vábbképzés nélkül elérni lehetetlen­ség. Az óvónők napján megyénk dolgozói szeretettel fordulnak óvónőink fe­lé, mert tisztelik bennük a nevelőt, aki a szocialista ifjúság nevelését az óvodában megvalósít ja. Lelkesítse őket munkájukban az a udat, hogy minden munkájuk, ered­ményük dolgozó népünk életének jobbá, szebbé válását, a szocialista Magyarország építését szolgálja­Végezzék úgy munkájukat, hogy még inkább kivívják dolgozó né pünk szeretetét, megbecsülését sa­ját munkájuk és az egész közokta ;ás ügye iránt. Reggel hat órakor már a ha­tárban vannak Zalabér szorgal­mas dolgozó parasztjai. Most már nincs idő a tétlenkedésre. Látják ezt az 1949-ben alakult Vörös Csillag mezőgazdasági termelőszö­vetkezet tagjai. Az ellenség mun­kája itt is megzavarta a tagságot és lassan, vontatottan indult meg a betakarítás, szántás, vetés. Az első napok zűrzavarában sokan gondolták úgy, hogy kilépnek. Azonban amikor a kormán.vpro- gramm után egyre-másra jelen­tek meg a rendeletek a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítéséről, a tagság elővette a jobbik eszét és inkább arra hallgattak, mint benzines Molnár­nak és társainak lázitására. Nagy munka folyik nemcsak a földeken, hanem a termelőszö­vetkezet irodájában is. Most ké­BUCSUSZENTLÁSZLÖ tanácsa egyre jobban mozgósít a begyűj­tésre. Ez megmutatkozik a köz­ség eredményeiben is. Kukoricá­ból 52, burgonyából 72, naprafor­góból 98 százaléknál tartanak a begyűjtési tervek teljesítésében. Nincs lemaradásuk az őszi mun­kákban sem. Folyik a búza ve­tése, de megkezdték már az őszi mélyszántást is. A tanács nem­csak papíron szervezi a versenyt, hanem a versenytáblán is nép­szerűsíti a példamutatókat, bí­rálja, serkenti a lemaradókat. KISBUCSA a negyedik helyen áll a zalaegerszegi járásban be­gyűjtési eredményeivel. Kukori­cából 73, napraforgóból 202, bur­gonyából 96 százalékra teljesítet­ték tervüket. Már a kukoricatö­rés kezdetén felvilágosító munkát végeztek, hogy a gazdák azonnal tegyenek eleget kötelezettségük­nek. A jó népnevelőmunkának most látszanak meg fiz eredmé­nyei. Néhány hold búza kivéte­lével befejezték az őszi kalászo­sok vetését is. Most a vetésből felszabadult erők nagy lendülettel láttak hozzá a trágya alászántásá- hoz, valamint az őszi mélyszán­táshoz. ALSÓNEMESAPÁTI Kisbucsá- nál is szebb begyűjtési eredmé­nyekkel dicsekedhet. Kukoricából Rendezik a zalaegerszegi utcákat A kormányprogramm elhang­zása óta napról-napra több tanu- jelét látjuk a megvalósulásnak Zalaegerszegen is. Igen nagyje­lentőségű intézkedés többek kö­zött az is, hogy a Kossuth Lajos- utcáról a nagy zajt csináló jár­művek forgalmát másik utcákba viszik át. Ennek érdekében máris megkezdték a Kosztolányi-utca kövezését. Zalaegerszegen a múltban na­gyon sok volt az elhanyagolt utca. Ilyenek voltak többek között a Farkas Dávid-utca, a Honvéd­utca, a Kinizsi-utca, a Mező-utca és a Báthory-utca is. Ezekben az utcákban a városi tanács elren­delte az árkok egybevonását, csa­tornázást és az úttest, valamint a járdák javítását. szülnek a zárszámadásra. A ta­gok, ha egy-egy kis idejük akad, bejárnak ide és érdeklődnek a jövedelem iránt. A bőven jutó ré­szesedés is egyre több tagot győz meg arról, hogy jobb a közös gaz­dálkodás, magasabb keresetet, gondtalanabb életet biztosit, mint az egyéni. Ahogyan kikerekednek az ered­mények a zárszámadásban, úgy gyorsul a munka is kint a földe­ken. Látják, hogy érdemes dol­gozni, hiszen egy-egy jól dolgozó tag, mint például Németh Mik­lós fogatos 31 mázsa kenyérgabo­nát, 6 mázsa takarmánygabonát, munkaegységenként 7.70 forintot és egy csomó egyéb természetbeni részesedést kap. Tudják azt is, ha most és jövő­re még jobban megfogják a dolog végét, akkor nagyobb lesz a ré­már 84 százalékra, napraforgó­ból 214 százalékra teljesítették tervüket. A kapások begyűjtése mellett nem feledkeznek meg az élőállatbegyüjtésről sem. A ser­téseket jól ütemezték be, igy a napokban abból is leadnak 11 da­rabot. Eredményeiket annak kö­szönhetik hogy a tanács, vala­mint az állandóbizottságok tagjai nemcsak akkor keresik fel a dol­gozókat, amikor már valamilyen munkában szőrit a cipő, hanem rendszeresen tájékoztatnak min­den dolgozót jóelőre a soronlévő feladatokról. ZALASZENTLÖRINC begyűj­tési eredményei igen rossz munkát mutatnak. Kukoricából még csak 27 százalékát adták be az elő­irányzottnak, burgonyából pedig 65 százaléknál tartanak. A bur­gonyát pedig már itt is felszed­ték, kukorica sem akad kint a földeken, csak éppen a tanács nem fordít gondot arra, hogy a betakarított terményből a gazdák rendezzék kötelezettségeiket. A lemaradásért felelős a községi pártszervezet is. Nagyobb gond­dal kellene ellenőriznie a tanács munkáját, s adjanak több segít­séget számukra. Az eredmény a magasabb teljesítési százalékok­ban mutatkozik majd meg. fl zalaszentnróíi Vajüzem dolgozóinak felajánlása A zalaszentgróti Vajüzem va­lamennyi dolgozója tett felaján­lást november 7. tiszteletére. Lángmár János üzemvezető vál­lalta, hogy a vaj minőségét olyan szinten tartja, hogy letiltás ne fordulhasson elő. A felajánlások többsége a minőség megjavítá­sára, a tisztaságra és az anyaggal való takarékosságra vonatkozik. Ezenkívül kollektiv felajánlást tettek arra, hogy a környékbeli községeket patronálják s mint népnevelők rendszeres agitációt végeznek, hogy a tejbeszolgálta­tást elősegítsék s ezáltal is bizto- Isitják az üzem tervteljesitését. szesedés. A 40 holdas kertészetük az idén is 180.000 forint jövedel­met hozott. Az idei bőségesen ter­mett cukorrépa után pedig több mint 50 mázsa cukrot osztanak ki a tagság között. Ezek az eredmények győznek meg nap, mint nap több és több tagot arról, hogy jobb lesz . a szövetkezetben és határoznak úgy, hogy bentmaradnak. Ezeknek az eredményeknek hatására gyorsult meg a munka is. A türjei gépál­lomásnak két traktora hasítja éj­jel-nappal a földet, utána pedig 10 lófogat veti a magot. A búza kivételével már minden kalászos a földben van, de folyik már en­nek a vetése is. De nem tétlen­kedik £ többi munkacsapat sem. Szállítják a cukorrépát és szedik a 25 mázsás átlagtermést. adó 100 napos kukoricát. Munkavédelmi hiányosságok a Ruhagyárban A ruhagyár dolgozói a követel­ményeknek megfelelő munkát csaK akkor végezhetnek, ha az alapfeltételeket biztosítják s töb­bek között úgy foganatosítják a munkavédelmi intézkedésekét, hogy azok az igényeket kielégít­sék. Sajnos ez nincs meg. Gyá­runk rövidesen kétéves fennállá­sát ünnepli és a szellőzés, valamint a fűtés még mindig nem nyert el­intézést. Télen nagykabátban kell dolgoz­ni a termekben mert a fűtés egyáltalán nem kielégítő. Ezzel szemben nyáron nagy a hőség, Egy-egy teremben közel 200 em­ber vágyik a friss levegő után. Hiba az is, hogy a kazánház­ban nincs gázelszivó. A korszerű technika lehetővé tette, hogy gőz­vasaló gépekkel dolgozhatunk, azonban a gőzelszivó berendezés­nek kicsiny a kapacitása és az ott keletkező gőzt nem szívja el. Ugyanez a helyzet az üzemi konyháknál, ahol 600—700 ember­nek főznek. Sokszor akkora a gőz, hogy nem látják meg egy­mást a szakácsnők. Felelősség először is az Ipari Épület Tervező Vállalatot terheli, mert már a kezdet kezdetén rosz- szul terveztek. Felelős a Könnyű­ipari Beruházási Vállalat (jelen­leg Könnyűipari Minisztérium Beruházási Igazgatóság) is, mert a rosszul készített terveket jóvá­hagyta s megengedte a kivitele­zést. Ha egy kicsit is törődtek volna a dolgozók egészségével, akkor gondosabban tervezték volna meg a fűtés és szellőzés kérdését. Most már azonban kap­tunk Ígéretet, hogy a terveket és a költségvetést elkészíttetik 1953 szeptember 15-re és az azt köve­tő egy hónapra a kivitelezés is elkészül. Azonban közbejött egy kis hiba. 15 helyett 22-én kaptuk meg a költségvetést. Terv még mindig nincs. Ugylátszik először megcsinálják a költségvetési; és utána a terveket. Fordítva dol­goznak. A nagyobbik hiba azon­ban az, hogy mire a tervek elké­szülnek, megjön a hideg idő és meg kellene kezdeni a fűtést. Ezek után a ruhagyári dol­gozók attól tartanak, hogy a ter­melést gátló hiányosságokat még az év végéig sem szüntetik meg, de reméljük, hogy nem igy lesz. Major Kár )Iy biztonsági megbízott Az őszi munka és begyűjtés hírei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents