Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-04 / 233. szám
PÍR TÉ ET* A pölöskei Béke (sz kommunistái a tsz megszilárdításáért A pölöskei Béke termelőszövetkezet kommunistái szeptember 30-án este tartották taggyűlésüket. A pártiszervezet vezetősége nagy gondot fordított arra, hogy a vezetőség tagjai iés a pártcsoportbizalmiak tájékoztassák a tagságot a taggyűlés időpontjá- iról, napirendi pontjairól. Valameny- ínyien megértették a taggyűlés fontosságát. Ezt bizonyítja az, hogy a tagság teljes számmal résztvett a taggyűlésen. A vezetőség és a pártcsoportbizalmiak jó munkájának eredmé- pye, hogy a termelőszövetkezet miniden kommunista dolgozója az elsők .között jegyzett kölcsönt. A pártszervezet taggvülésén megbeszélték az előttük álló feladatok végrehajtásának módját. A taggyűlésen egyhangúlag határozatot hoztak, hogy az őszi munkákat, a szántást- vetést, kukoricatörést, a szüretet a kommunisták példamutatásával időben és jól elvégzik. Már eddig is a párttagok példamutatása ragadta magával a tsz tagjait. A tsz elvetette az őszieket a búza kivételével, de van még tennivalójuk a kukorica törésében és a szüreti munkákban. A taggyűlésen Berta János elvtárs, a pártszerveze' titkára ismertette a tagsággal, hogy az elbeszélgető bizottság munkája nyomán u kommunistákat és a legjobb pártonkívüli dolgozókat milyen oktatási formába osztották be Az elbeszélgető bizottság eredményes munkáját bizonyítja az, hogy a párttagság egyöntetűen helyeselte a beosztást és ígéretet tett, hogy ebben az okatási évben is komolyan veszik ki részüket politikai tudásuk növelésében, A taggyűlésen a pártszervezet tagsága megfogadta, hogy az ellenséges, lógós elemek leleplezésével, eredményeik és a kapott kedvezmények ismertetésével, példamutató munkájukkal harcolnak a termelőszövetkezet további megerősítéséért, megszilárdításáért. Ennek szellemében hozta a párt- szervezet taggyűlése azt a határozatot hogy kizárják a tsz-ből a dologkerü lő, haszontalan, lógós elemeket, akik a tsz egységét akarták megbontani. A taggyűlést követő napon közgyűlést tartott a tsz, melyen határozatot hoztak négy dologkerülő kizárására. A pölöskei Béke termelőszövetkezet kommunistáinak taggyűlésén hozott határozatok a termelőszövetkezet további megszilárdulását segítik elő. A taggyűlés egyik lényegesebb hatá rozata arra irányult, hogy a pártszervezet vezetősége munkája megjavításával további eredményes irányító és nevelő munkát végezzen, hogy a termelőszövetkezet tagságának érdekeit a legme* szebbmenőkig támogassa, hogy harcoljanak a tagság jogainak betartásáért. Javítsa meg* a tag-- és tagjelöltfelvételt a kehidai pártszervezet „A pártbizottságok, pártszervezetek taggyűlésieken, népnevelőkön, sajtón stb- kérésziül t~uda~ tositsák a párttagság, a pártba való belépés megtisztelő jelentőségéi. A tag- és tag jelölt felvét el, a, párt egészséges növekedésének biztosítása pán szervezeteinknek állandó, rendszeres munkája kell, hegy legyen. A pártszervezetek a tagjelöltfelvételt a jövőben ve külön feladatként, a folyó párt. munkától elvonatkoztatva, hanem azzal szorosan összekapcsolva végezzék és a tagok, tagjelöltek felvétele a pár‘szerveze- tek előtt álló feladatok végrehajtása során, annak eredményeképpen történjék.“ így szól többek között a Politikai Bizottság 1952 április 10-i határozata a tág- és tagjelöltfelvételi munkáról. Pártszervezeteink túlnyomó többsége a határozat megjelenése óta szép eredményeket ért el a tag- és tagjelöltfelvételi munka megjavítása terén, azonban vannak pártszervezetek. ahol még semmit, vagy csak nagyon keveset tettek a Politikai Bizottság határozatának végrehajtásáért. Kehidán például a pártszervezet már több mint egy éve nem vett fel egyetlenegy tagjelöltet sem. Huber János elvtárs. a pártszervezet titkára e hiányosság okát abban látja, liogy a község dolgozói előtt nincs a pártszervezetnek tekintélye. Vájjon miért nincs? Huber elvtárs szerint a község vezetői nem kérik a pártszervezet véleményét egy-egy kérdésben. De nemcsak ezért, hanem azért is, mert a pártszervezet nem ellenőrizte a tanács tevékenységét és tűrte, hogy javaslatait a község vezetői semmibe vegyék. Volt idő, amikor a pártszervezet ügyeit a tanácstitkár végezte Elősegítette ezt a járási pártbizottság is, mert munkatársai sok esetben csak a tanácstitkárral beszéltek. így a tanács előbb értesült egyes dolgokról, mint a párt- szervezet és mivel ők voltak állandó összeköttetésben a pártbizottsággal semmibevették a párt- szervezet javaslatait. A tagjelöltfelvételi munka eredménytelensége onnan is ered. hogy a pártszervezet hosszú ideig elhanyagolta a pártonkivüli dolgozókat és nem foglalkozott velük. Nem bízták meg a vezetőség egy-egy tagját a pártonkivüli- ekkel való foglalkozással. A K. V. junius 27—28-i határozata óta azonban javult a helyzet. A vezetőség tagjai munkához láttak és elvégzett munkájukról a párttagságnak is beszámolnak. Azonban, ahogy a hiányosságokat nem lehet máról-holnapra megszüntetni, ugyanúgy nem lehet .máról-holnapra tagjelölteket felvenni. Ez csak a pártszervezet vezetőségének szívós és kitartó munkája nyomán fog megvalósulni. Kérdezz — felelek Válasz népnevelőink kérdéseire 1. Melyek a pártvezetőségi tagok és pártcsoportbizalmiak feladatai a pártoktatási év előkészítésében? Rövidesen megkezdődnek a politikai iskolákon és a konferenciákon a foglalkozások. Azokban a pártszervezetekben, ahol a párttagság alacsony létszáma miatt nincsenek pártcsoportbizalmiak, ott a pártvezetőségi tagok osszák be egymás között a párttagságot és beszéljék meg velük, hogy a pártoktatásbán résztvenni minden párttagnak megtisztelő kötelessége. Beszéljék meg azt. hogy a kormány- programra végrehajtása nagymét fékben azon is múlik, milyen felvilágosító és példamutató módon dolgoznak a párttagok. Ahhoz hogy a párttagok élenjárók lehessenek, alapvető feltétel, hogy megismerjék a marxiz- mus-leninizmus alapfogalmait. Megismerjék és erőt merítsenek a Szovjetunió Kommunista Pártja és pártunk harcos hagyományaiból, népköztársaságunk alapvető sajátosságaiból. A politikai oktatásban való részvétel felvértezi az elvtársakat, hogy a dolgozók kérdéseire helyes választ tudjanak adni. Ezen túlmenően ismertessék a poliKöztudomásu. hogy az ipari és a mezőgazdasági termékek árának aránya mindig nagymértékben befolyásolta a dolgozók vásárlási lehetőségét. Amikor a szükségleti cikkek vásárlása nehézségekbe ütközött akár áruhiány vagy spekuláció miatt, az áruk ára magasra szökkent. Amikor növekedtek az adóterhek és az egyéb ál lami szolgáltatások, a termékek ára újra emelkedett. A vásárló munkás tikai foglalkozások tématervét, amelyet most már minden alapszervezet megkapott. Ennek alapján tudnak rámutatni arra, hogy a megbeszélésre kerülő témák többsége a szocializmus építésének elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Ennek tanulmányozása lehetővé teszi, hogy mind tudatosabban felismerjék feladataikat pártunk és kormányunk programmjá- nak megvalósításában, a szocializmus építésének nagyszerű gyakorlati munkájában. A nemzetközi kérdésekkel foglalkozó témák kiszélesítik majd a politikai iskolák hallgatóinak látókörét, segítséget adnak számukra a nemzetközi helyzetben való önálló tájékozódáshoz. Megismerik a népek hatalmas békeharcát, s erőt merítenek belőle. Azokban a pártszervezetekben, ahol pártcsoportbizalmiak vannak ezt a munkát a párlcsoportbizalmiakkal karöltve végezzék el a vezetőségi tagok. Ezzel biztosítsák, hogy a rövidesen meginduló politikai oktatásban mindenegyes párttag résztvegyen. ★ ugyanannyi pénzért kevesebb terméket vásárolhatott. Hazánkban megszűnt a munkanélküliség és az eddig mezőgazdaságban dolgozó emberek tömegei helyezkedtek el az iparban, felemelkedtek a munkásosztályhoz Tehát megnőtt a mezőgazdasági termékeket fogyasztók száma, ugyanakkor csökkent a terme- 'ők száma. A tényleges jövedelem csökkenése a mezőgazdaságban odavezetett, hogy az árutermelés, azaz a piacra való termelés csökkent. E tényezők miatt kevés volt az áru, de az ára magas volt, A kormányintézkedések eredményeképpen a tsz-tagok és a dolgozó parasztság termelési kedve megnőtt, nert látják, hogy érdemes többet, jobban termelni. Ennek következtében az áruk ára csökkenni fog, az áruk mennyisége több lesz, mert a dolgozó parasztság a csökkenő árak mellett is meg tudja vásárolni a szükségleti cikkeit. A munkásosztály ugyanazért a fizetésért több és jobb minőségű árut vásárolhat. Ezt bizonyítja a zalaegerszegi és a kanizsai piac, ahova a kormányprogramm óta a tsz-ek és dolgozó parasztok lényegesen több árut szállítottak és az áruk ára is csökkent. Tehát a munkásosztály vásárlóképessége megnőtt. A másik feltétele viszont munkás- osztályunk kezében van. mert ha több. jórn'nőségü árut termelnek, az •pari termékek ára tovább csökkenhet. tehát a dolgozó parasztság számára szükséges javak olcsóbbak lesznek és mée olcsóbban tudják ellátni - melvénveikkel a munkásosztályt. Tgv hat vissza a kormánvprogramm végrehajtása a munkásosztály életszínvonalának emelésére. Az eredményesebb, jóminőségű termelőmunka az rietszínvonri további emelését teszi lehetővé. Ez olyan feltétel, amely nélkül az életszínvonalat tovább javítani nem lehet. A kormánvprngramm rendelkezései kezdeti lénések melyeket tovább lehet és tovább is kell vinni, és ez a munkásosztályon és a dolgozó parasztságon egyaránt múlik. 2. Hogyan magyarázzák meg a népnevelők, liogy a kormány- Programm ban a falunak adott kedvezmények a munkásosztály életszínvonalát is emelik? A Kelet és Nyugat közölli kereskedelem legújabb fejleményei ^4^ KERESKEDELEM nem mindig egyszerű adás-vétel. A kereskedelem kapcsolatot ! jelenthet egész népek között is. A Kelet és Nyugat közötti árucsereforgalomhoz a tőkés országok népeinek is egyben nagy anyagi érdekei fűződnek. Ezért van különös jelentősége a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemnek az általános világhelyzet szempontjából. Az utóbbi másfél év során — azóta, hogy Moszkvában lezajlott a nemzetközi gazdasági értekezlet — gyakran esik szó a Kelet és Nyugat közötti kereskedelemről. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a nyugati kapitalista országok torkára egyre fojtogatóbban szorul az amerikai gazda vasmarka, s a halálos ölelésből szabadulást kell keresni. Egyetlen szám is megmutatja, milyen elképesztő terhekkel jár együtt az amerikai ,,gyámkodás‘‘. 1946 és 1952 között az Egyesült Államok 34 milliárd dollár értékű áruval szállított többet Nyu- gat-Európa államaiba, mint amennyit azoktól vásárolt. Mit jelent ez? Talán az amerikai monopolisták ajándékba adták ezt az összeget nyugateurópai „barátaiknak'1? Ellenkezőleg: a nyugateurópai országok súlyosan eladósodtak, s az Egyesült Államok nagytőkései felhasználva a kitűnő alkalmat, tömegével vásárolták fel a „szövetséges" országok ipari és bankrészvényeit, hogy ezzel méginkább megerősítsék gazdasági hatalmukat és befolyásukat. Mindaz, ami Nyugat-Euróoára vonatkozik, még fokozottabban érvényes a latinamerikai kapitalista országokra, valamint a Közel- és Távol-Kelet gyarmati és függő országaira. S a fojtogató jenki-kereskedelempolitika nemcsak a dolgozók életkörülményeit rontja, hanem a nemzeti ipari és kereskedelmi burzsoáziának is kárára van. Ez az oka annak, hogy egyre szélesebb rétegek keresik a kiutat, s találják meg a szocialista tábor országaival folytatott kereskedelemben. ^ Z UTÓBBI HÓNAPOKBAN különösen elősegítette e törekvést az egész nemzetközi helyzetben bekövetkezett enyhülés. Éles hangok bírálják az amerikai kormányt, amely változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy kapitalista államok ne folytassanak kereskedelmet a békefábor országaival. A „Western Mail'1 című angol konzervatív lap például igy kel ki a blokádpolitika ellen: ,,A koreai fegyverszünet _ után az angol kereskedők remélik és a legerélyesebben fogják követelni a Kina ellen elrendelt kereskedelmi tilalmak megszüntetését1'. Egy másik angol lap, a „Statist" igy kiált fel: ..Anglia elveszti gépipari árui értékesítési piacának egy részét olyan versenytársak javára, mint Nyugat-Németország és az Egyesült Államok. Régen megérett annak szükségessége, hogy teljesen módosítsák az angol politikáit a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem kérdésében“. A .Tribune'1 című hetilap ugyancsak meghúzza a vészharangot: Az egész nyugati világ értékesítési válság veszélye előtt áll Ezért a Nyugat és Kelet között fokozni kell a kereskedelmet, amely a gazdasági előnyök mel- 1 ett a legbiztosabb és talán az egyetlen távlatot nyújtja a tartós béke felé". Érthető, hogy az angol sajtó hangja harsogja a leg- keménvebb követeléseket, hiszen Anglia politikai és gazdasági helyzetére — s tekintélyére — mérték a legnagyobb csapásokat az amerikai világuralmi törekvések. Hivatalos adatok szerint Angba tavaly, egyetlen év alatt több mint 40 millió fontsterlinget veszített a Kelettel való kereskedelem bojkottálása miatt. Persze más országok sem hunv nak szemet az amerikai mesterkedések felett. A ,,24 Ore‘‘ című olasz tőkés lap oéldául határozottan leszögezi: ..Európának mindent meg kell kísérelnie, hogy megtaláljuk az utat Kelet felé, mivel a kereskedelem életszükséglet minden nép számára''. Ausztriában a gyáriparosok szövetsége memorandumot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez. A memorandumban leszögezik: ,.A Kelet államaival folytatott kereskedelem fejlesztésének egyetlen akadálya az amerikai tilalom, amelynek következtében Ausztria nem vihet ki sok árut Keletre. Minden lehető intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy ez az állapot megszűnjék''. De hall-' gassunk meg egy hangot az ázsiai függő országokból is. A „Karachi Commerc1' cimű pakisztáni újság például igy fakad ki: „A nyugati országok egyoldalú kereskedelme következtében romlik az ázsiai országok gazdasági helyzete, zuhan az export, az Ipari vállalatok csökkentik a munkát. Ezért Ázsia gyengén fejlett országai részére különösen fontos a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott szabad és korlátlan kereskedelem..‘‘ A széles rétegek követelései meghozták első eredményeiket, amelyek természetesen elválaszthatatlanok az általános enyhüléstől, I UL1US ELSEJÉN többszáz angol céget képviselő kereskedelmi küldöttség irt alá 30 millió fontsterling értékű kereskedelmi szerződést a népi Kína állami export-import társaságával. Julius 15-én szovjet-francia kereskedelmi egyezmény született három éves időtartamra, 16- án Dániával kötött kereskedelmi szerződést a Szovjetunió. Görögországgal julius 28-án írtak alá i árucsereegyezményt a szovjet kül- 1 kereskedelmi szervek képviselői, augusztus 1-én pedig szovjet-izlandi kereskedelmi szerződés hírét sugározták a rádiók. Augusztus 6-án Argentínával irt aiá széleskörű árukere-kedelmi egyezményt a Szovjetunió. Közben a Nyugat-Németországgal való kereskedelemre is módot nyújtott a szocializmus országa, amikor 50 millió márka értékű megrendelést ajánlott fel a kiéli Howaldt hajógyárnak. Szeptember elején Egyiptommal is kereskedelmi szerződést kötött a Szovjetunió, Iránnal pedig ugyancsak tárgyalások folytak, amelynek eredményeként a soronkövetkező egyéves időszakban jelentősen kibővítik a két ország közötti kereskedelmet. Külkereskedelmi megegyezésre került sor nyugati államok és keleteurópai népi demokráciák között is. Julius közepén például, egy évre szóló bolgár-osztrák árucsereegyezményt írtak alá, julius 17-én pedig a Román Nép- köztársaság kötött kereskedelmi szerződést Finnországgal. Hazánk ugyancsak igyekszik a Nyugattal is elmélyíteni kereskedelmi' kapcsolatait. S/emelőtt tartjuk Malenkov elvtárs legutóbbi beszédének egyik fontos megállapítását: ■Régóta megérett a szükségesség, hogy helyreáll] anak a normális kereskedelmi kapcsolatok az olyan országok között, amelyek számára az árucsere szilárd hagyomány“. Junius közepén Franciaországgal irtunk alá egyéves árucsereforgalmi szerződést. Augusztus 24-én három évi időtartamra szóló kereskedelmi egyezményt kötöttünk Argentínával, szeptember elején pedig Ausztriával született további egy évre szóló kereskedelmi megállapodás. \ FELSOROLT kereskedelmi szerződések nem egyszerű ügyletek csupán. Jóval többet jelentenek annál. Azt mutatják, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békésen élhetnek egymás mellett. Mindez fényesen igazolja a lenini-sztálini tanításokat, s egy igen fontos területen húzzák keresztül az amerikai imperialisták számításait. 1953. okt. i. Vasárnap.
