Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

í A termelőszövetkezetekből való kilépés és a feloszlás engedélyezésének szabályozása A földművelésügyi miniszter j eudeletet adott ki a termelőszö­vetkezetből való kilépés és a termelőszövetkezet feloszlása en­gedélyezése és végrehajtása kér­déseinek szabályozásáró], a pénz­ügyminiszterrel, begyűjtési mi­niszterrel és igazságüg'yminiszter- rel együttesen pedig utasításban szabályozta a kilépéssel és fel­oszlással kapcsolatos eljárást. A rendelet szerint a termelő­szövetkezetből csak a gazdasági év végén, a közös termény beta- taritása és az őszi kenyérgabona elvetése után lehet kilépni. A ki­lépni szándékozó tag e munkák befejezéséig a közös munkában részlvenni tartozik. Az a tag, aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát Írásban köteles a termelőszövetkezet igaz­gatóságának bejelenteni. A kilépéssel kapcsolatos min­den kérdésben, igy a bevitt föld, az állatok és gazdasági felszere­lés kiadása, valamint a kilépéssel kapcsolatos minden elszámolás ügyében a termelőszövetkezet közgyűlése — az igazgatóság ja­vaslata alapján — dönt. A kilépő tagnak a bevitt föld­del azonos értékű és lehetőleg azonos művelési ágú földet kell kiadni, elsősorban a termelőszö­vetkezet tagositatlan parcelláiból, vagy a tagositott tábla szélén. A kilépő tagok csak a saját terme­lőszövetkezetük által művelt földből kaphatják meg területü­ket, vagy ha a községben hasznosi- tatlan tartalékterület van, a ter­melőszövetkezet közgyűlése kérheti a községi tanácstól, hogy a kilépő tagok földjét tartalékterületből adják ki. Az egyénileg gazdálko­dók vagy más termelőszövetkezet földjét érinteni, elcserélni vagy igánybevenni nem lehet. A ki­adott föld megműveléséről a ki­lépő tag köteles gondoskodni. Ugyancsak a termelőszövetkezet közgyűlése dönt arról, hogy a (kilépő tag által bevitt és a terme­lőszövetkezet birtokában egyedi­leg megtalálható állatokat és 'gazdasági felszerelést természet­ben adja-e ki, vagy pedig annak ellenértékét fizeti-e ki. Mind a természetbeni kiadás esetén, Tnindpedig a pénzbeli elszámolás­inál a" termelőszövetkezet fel nem osztható alapjához az érték ló százalékát csatolni kell és számí­tásba kell venni azt, hogy annak ellenértékét a termelőszövetkezet a kilépő tagnak kifizette-e, illetve abból mennyit törlesztett. Termé­szetbeni kiadás esetén, ha a terme­lőszövetkezet az ellenértéket teljes egészében kifizette, a kilépő tag az állat vagy felszerelés szabad­piaci árát köteles a termelőszö­vetkezetnek visszatéríteni. . A kilépő tag.egyéb követeléseit es tartozásait a zárszámadáskor kell el. számolni. Ekkor ki kell adui részére a munkaegységei mán járó, még ki nem adott részesedést terményben és pénzben, de abban az esetben, ka az elszámolás szerint a termelőszövetke­zettel szemben tartozása van, azt az egészévi munkaegységrészesedés öt- ven százaléka erejéig leket levonni. Annál a termelőszövetkezetnél, amely­ből a tag ki akar lépni, ki kell szá­mtani, kogy a •termelőszövetkeze't kit'elei és egyéb tartozásai, a kor­mányprogramra alapján a termelő- szövetkezet részére juttatott vala­mennyi kedvezmény figyelmen kívül kagyásával, mennyit tesznek ki, en. nek örtven százalékát a termelőszö­vetkezeti tagok száma, öt ven száza­lékát pedig a tagok által bevitt föld arányában kell elosztani s az ilymódon egy tagra eső résszel min­den egyes kilépő termelőszövetkezeti tag a fenti arány szerint az állam­nak tartozik. Az állammal szemben fennálló tartozást közölni kell a Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bank­kal, s a kilépő tag a tartozás esedé­kes részét a banknak 1953 december 31-ig megfizetni köteles. Ugyancsak köteles a kilépő tag egy éven belül megfizetni a termelőszövetkezettel szemben fennálló tartozását, ezek között a termelőszövetkezet vagyon. liiányából arányosan ráeső részt, va­lamint a termelőszövetkezetnek szán­dékosan vagy gondatlanságból oko­zott kárt. A kilépő tag elveszíti a tér. melőszö'vetkezeti tagsággal járó ősz. szes kedvezményeket, igy az adófi­zetési, hitel, és egyéb kedvezménye­ket, a szociális juttatásokat s a ter- melőszövetkezeitnek nyújtott 10 szá­zalékos beadási kedvezményből rá­eső részt pótlólag teljesíteni köte­les. A földművelésügyi miniszter rendelete és a végrehajtási uta­sítás szabályozza a termelőszö­vetkezet feloszlásának rendjét is, A termelőszövetkezet közgyűlési határozat alapján kérheti a föld­művelésügyi minisztertől a fel­oszlás engedélyezését. Az erre a célra összehívott közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak négyötö­de résztvesz és a tagoknak leg­alább kétharmad része a felosz­lás mellett szavaz. Ha a közgyűlés ilyen módon a feloszlás mellett dönt, feloszlási kérelmét a járási tanács elnöke utján küldi meg a földművelés­ügyi miniszternek. Ha a feloszlást kérő termelőszövetkezetből leg­alább 10 tag továbbra is szövet­kezeti gazdálkodást kíván foly­tatni, a termelőszövetkezet ere­deti nevével és a közös vagyon birtokában tovább folytatja mű­ködését, a feloszlást kérő tagok pedig a kilépésre megállapított szabályok szerint léphetnek ki a termelőszövetkezetből. Ha a földművelésügyi miniszter a feloszlást engedélyezi, a felosz­ló termelőszövetkezetnél a föl­dek, az állatok és gazdasági fel­szerelés kiadására, a termelőszö­vetkezet tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek rendezésére és a tagokkal való elszámolás vég­rehajtására felszámoló bizottsá- I got kell szervezni. A felszámoló bizottságnak munkáját három na­pon belül be kell fejeznie. A fel­oszló termelőszövetkezet tagjai az őszi betakarítást soronkivül kö­telesek elvégezni és a termények­kel elszámolni tartoznak. Feloszlás esetén a termelő- szövetkezet összes hitelei ese­dékessé válnak s nem le­het figyelembe venni az állam által a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitel-, adó- és beadási kedvezményeket. Az 1953. évi gazdálkodás alapján fizetendő jö­vedelemadót a felszámolás során ugyancsak figyelembe kell venni. A feloszló termelőszövetkezel tagjainak a tartozások megállapí­tása és kielégítése után ki kell adni a földet, a bevitt állatokat és gazdasági felszerelést, nem le­het azonban kiadni a termelőszö­vetkezet számára juttatott törzs- állományt és annak szaporulatát, hanem azt elsősorban a termelő­szövetkezet hiteleinek fedezésére vagy beadási kötelezettségének teljesítésére kell fordítani. Ilye­nek hiányában felhasználásáról és a feloszló termelőszövetkezet kártalanításáról a földművelés­ügyi miniszter gondoskodik. A törzsállományhoz és annak szapo­rulatához nem tartozó közös ál­latállomány szaporulatát, vagy a közös beszerzésből származó ál­latokat, ha a termelőszövetkezet tartozásait már rendezte, a tagok között szét lehet osztani, de a tagokat az állatokra eső hi­teltartozással az állatok kivitelé­nek arányában egyenként meg kell terhelni. Ugyancsak ki kell adni a közös termény- és takar­mánykészletet, ha a feloszló ter­melőszövetkezetnek hiteltartozása, Vagy beadási kötelezettsége nincs, ha a termelőszövetkezet­nek ilyen kötelezettsége van, a termény- és takarmánykészletet ennek fedezésére kell fordítani. Ha a termelőszövetkezeti közös va­gyon a kötelezettségek kielégíté­sére nem elegendő, a fedezetlen tartozással a feloszló termelőszö­vetkezet tagjait meg kell terhelni és e kötelezettségeik esedékes ré­szét ugyancsak 1953 december 31-ig teljesíteni tartoznak. A kilépő tagok, illetve a fel­oszlott termelőszövetkezet tagjai részére kiadott földekre a tulaj­donjogot telekkönyvileg be kell kebelezni. A föld kimérésével és telekkönyvezésével kapcsolatos költségek a kilépő tagot terhelik. A feloszló termelőszövetkezet tagjai által bevitt föld, állatok és gazdasági felszerelés kiadása után fennmaradt földnek és egyéb va­gyontárgyaknak átmeneti megőrzé­séről a községi tanács és a felszá­molóbizottság köteles gondoskod­ni, annak végleges hasznosításá­ról, elsősorban a környező ter­melőszövetkezetek megerősítésére való fordításáról. a földművelés­ügyi miniszter rendelkezik. (MTI) Az aratási, behordási és cséplési békeverseoyben legjobb eredményt elért megyék, járások, községek jutalmazása A földművelésügyi és a begyűjtési miniszter jutalomban részesítette a2 aratás, behordás és cséplés munká­jában élenjáró megyéket, járásokat, városokat és községeket. Az aratási, behordási és cséplési munkák értékelése alapján a földmű­velésügyi miniszter, figyelembevéve a munkák minőségét is, a megyék sorrendjét az alábbiak szerint ál­lapította meg: 1. Bács-Kískun, 2. Komárom, 3. Pest, 4, Szabolcs, 5. Győr, 6. Zala, 7. Heves, 3. Baranya, 9, Csongrád, 30. Somogy. 31. Fejér, 12. Veszprém, 33. Vas, 34. Szobrok, 35. Tolna, 16. Hajdu.Bihar, 17. Békés. 18. Nógrád, 19. Borsod megye. A földművelésügyi miniszter a me­gyék, járások, városok és községek jutalmának összegeit a következők­ben. állapította meg: Három legjobb .megye: 1. Bács-Kiskun megye. Tanácsel­nök Dallos Ferenc. mezőgazdasági 4 1953, okt. 4. Vasárnap. osztályvezető Pesir István, főagronó- mus Bank Gyula. Jutalma 50 ezer forint. 2. Komárom megye. Tanács­elnök Nárai János, mezőgazdasági osztályvezető: Tó'-h László, főagro. nómus: Szentkút i Miklós, jutalma 40 ezer forint. 3. Pest megye. Ta­nácselnök: Fekete Mihály, mezőgaz­dasági osztályvezető: Tibel Ferenc, föagronómus: Prezenszki Gábor. Ju. talma 30 ezer forint. Az ország 10 legjobb járása: 1. Nagyatádi, jutalma 10,000 FŰ 2. fonyódi, jutalma. 9000 Ft, 3. Jete- ny-ei, jutalma 9000 Ft, 4. nag’ykállói, jutalma 9000 Ff, 5. gödöllői, jutalma 8000 Ft, 6. sárospataki, jutalma 8000 Ft, 7. lenti, jutalma 8000 Ft, 8. győri, jutalma 7000 Ft, 9. gyöngyösi, jutalma 7000 Ft, 10 mezőcsári ju- alma 7000 Fl. Az ország három legjobb ered. ményt elért városa: 1. Sztálinváros, jutalma 0000 Fű 2. Baja, jutalma 5000 Ft 3. Nyír­egyháza, jutalma 4000 Ft. Az ország 10 legjobb eredmény1 idért községe: 1. Boconád (Heves), jutalma 5000 Ft, 2. A-kár (Heves), jutalma 5000 Ft, 3. Akaii (Veszprém), jutalma 4000 Ft, 4. Hegymagas (Veszprém), jutalma 4000 Ft, 5. Abasár (Heves) jutalma 4000 Ft, 6, Vaskút (Bács)’ jutalma 3000 Ft, 7. Pusztadobos (Szabolcs), jutalma 3000 Ft, 8. Zal- kod (Borsod), jutalma 3000 FI, 9, Nyiracsád (Hajdú), jutalma 3000 Ft, 10. Bakháza (Somogy), jutalma 3000 Ft. A felsorolt jutalmakon kívül 4000, illetve 3000 Ft jutalmat kapod min. den megye legjobb két járása és 2000, 1800 és 1500 Ft jutalmat- min. den megye három legjobb községe. Ezenkívül minden járás legjobb köz. sége 1300 Ft jutalomban részesült. A jutalmak ünnepélyes kiosztása- ok‘óber 4-én, vasárnap lesz. (MTI) IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás: kevés felhő, száraz idő. A reggeli órákban több­felé köd. Mérsékelt légáramlás, hű­vös éjszaka, enyhe nappal. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 10—13. délben 2-1—27 fok között. A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUM VERSENYJELENTÉSE Az október 2-i ér‘-ékelcs szerint a megyék sorrendje a következő: Kukoricabegyüjtésben: 1. Nógrád, 2. Szolnok, 3. Heves, 4. Pest, 5. Csongrád, 6. Borsod 7. Zala, 8. Győr, 9. Hajdú, 10, Békés, ft, Bács, 13. Veszprém, 13. Sza­bolcs, 14. Komárom, 15, Somogy, 16. Baranya, 17. Tolna, 18. Vas, 19. Fejér. Napraforgóbegyüjtésben: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Tolna, 5. Baranya, 6. Fejér, 7. Veszprém, 8. Nógrád, 9. Heves, 10. Somogy, 11, Csongrád, 12. Komárom, 13. Békés, 14. Szolnok, 15. Pest, 16. Hajdú, 17. Bács, 18. Borsod, 19. Szabolcs. Burgonyabegyüjtésbea: 1. Nógrád, 2. Győr 3. Tolna, 4. Pest, 5. Baranya. 6, Vas, 7. Bács, S. Fejér, 9. Szolnok, 10. Zala, 11, Komárom, 12. Somogy, 13, Heves, 14. Csongrád, 15. Veszprém, 16. Bé­kés, 17. Szabolcs, 18. Borsod, 19. Hajdú megye. (MTI) NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK flz ENSz-közgyülés 8. ülésszaka New-York (TASzSz) A politi­kai bizoittság szeptember 30-i délutáni ülésén folytatták; a vi­tát arról, hogy milyen sorrend­ben vizsgálják meg a bizottság napirendjén szereplő pontokat. Cclombiámeík azon javaslatát, hogy a koreai kérdést utolsónak vitassák meg, Mexiko, Argentína a Dorninioai Köztársaság és Peru küldöttei, továbbá a Koumintang- küldötfc támogatták. A pakisztáni küldött azt javasolta, hogy a ko­reai kérdés megvizsgálását na­polják el ..alkalmasabb időre“« Hoppenot, Franciaország kül­dette, egyetértett azzal a javas­lattal, hogy a koreai kérdést utol­sónak vizsgálják meg. Ménen, India képviselője amel­lett fogtelt állást, hogy a koreai kérdésit „kissé később’1 vizsgál­ják meg. ami lehetővé teszt majd hogy folytassák a levélváltást az ENSz és a Kínai Népköztársa­ság és a Koraaii Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányai kö­zött. Menőn utalt arra, hogy taz ENSz főtitkára köteles a Kínai Népköztársaság és a Kore.» Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányai részéről beérkező vála­szokról beszámolni <a közgyűlés­nek és hogy a politikai bizottság­nak meg kell vitatnia ia főtitkár ezen beszámolóját. A közgyűlés augusztus 28-i határozataival fog­lalkozva Ménen kijelentette, hegy az indind küldöttség nem érthet egyet az ilyen határozat­ta,1. mert a koreai háborúban részllvett 16 államot „az ENSz to­vábbi tagjtad fölé helyezi". Lodge, az Egyesült Államok képviselője az amerikai küldött­ség álláspontjának védelmében szólalt fel­A bizottság délutáni ülése vi­tájának végén A. J. Vteinszkij, o Szovjetunió küldöttségének ve­zetője szólalt feil, aki részletesen elemezte a kérdéseknek a politi­kai bizottságban való megvizsgá­lási rendjéről szóló szovjet ja­vaslat ellenzőinek érveit. A Szov­jetunió képviselője megcáfolta Franciaország képviselőjének ki­jelentéseit, bebizonyítva, hogy az augusztus 28-i határozatra sza­vazó ENSz-tagoknak érdekük fű­ződik ehhez a határozathoz. Rá­mutatott továbbá, hogy egészen tar that», tlanok a Koreában csa­patokat tartó 16 államnak azon igényei, hogy a koreai kérdéssel foglalkozó megbeszéléseken ez egész ENSz-et képviseljék. Ezek a megbeszélések az egész ENSz-et érintik és a Koreát érintő kérdé­seket a közgyűlésben meg kell vitatni. Rámutatott továbbá, hogy a fegyverszüneti egyezményből (az egyezmény 60. pontja) egyál­talán nem következik, hogy az értekezleten csak azon országok képviselői vehetnek részt, ame­lyek haderőiket Koreába küldték. Bármely ENSz-tagállamod el le­het küldeni az értekezletre. A- J Visinszkij beszéde végén rámu­tatott, hogy a szovjet javaslat ellenzői, minthogy nem óhajtják a Kínai Népköztársaságot és a Koreád Népi Demakradikus Köz­társaságot meghívni a vitán való részvételre. megnehezítik a ko­reai kérdéssel foglalkozó politi­kai értekezlet összehívását. Az ülés végén szavsizást tartot­tak a kérdéseknek a bizottságban való megvizsgálási sorrendjéről. A bizottság (többsége, élén az Egyesült Államokkal, a colcmbiai javaslatra szavazóéit, amely elő­írja, hogy a koreai kérdést utol­sónak vizsgálják meg. Ezután e bizottság elnöke az egyiptomi küldött kérésére kije­lentette, hogy a politikai bizott­ság legközelebbi ülését októbei 7-re hívják össze a marokkói kérdés megvizsgálása célj ából, emely az elfogadott napirendben első helyen szerepül. A Német Demokratikus Köztársaság uépi kamarája teljes ülést 'ter Vt, amelyen, .megvitatták az 1953. évi népgazdasági és költségvetési terv módosítását-. Ottó Grö'-ewohl minisz­terelnök a vita során határozati ja. vaslatot olvasott fel, amelyben fel­kéri a kormányt: diplomáciai u‘ on mondjon köszönetét a Szovjetunió kormányának az igaz barátság és a szívélyes segiteniakarás szellemétől átha'töt-t moszkvai megállapodásokért. A határozat kiemeli, hogy a Szovjet­unió hatalmas segítsége kÖve'kez- íében vált lehetővé a2 1953 évi nép- gazdasági és költségvetési -terv szűk- séges módosítása. A szovjet »épnek ez a baráti és testvéri segítsége Né­metországban megszilárdította a bé­ke és demokrácia erőit, az egységes és független Németország helyreálli. fásáért és a békeszerződés megköté­séért folytát ott- hazafias harcban. A miniszterelnök a továbbiak sora» köszönetét mondott a termelésben részvevő dolgozóknak s rámutatott, hogy a lakosság, további aktív közre­működése nyomán valósulhat meg a tárgyalt törvényjavaslat is. A népi kamara jóváhagyta az öt­éves terv 1952-re eső előirányzatai­nak végrehajtásáról szóló beszámo­lót, az 1953 második félévi népgaz. dósági .terv módosításáról szóló in­dítványt, valamint a miniszterelnök által felolvasott határozati javasla­tot, Az ülés elnöke ezután bejelentet, to, hogy a népi kamara október 7-én a tartományi kamarával együtt ülési tart, amelyen megválasztják a Né- me: Demokratikus Köztársaság elnö. két. Berlini MTI-jelentés beszámol ar. ról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság állambizíonsági szervei az amerikai titkos szolgálat ügynö­keinek újabb csoportját számolták fel. Az ügynököknek a júniusi fa­siszta provokációk alkalmával vég­rehajtott akciókról (keile tf: hírekéit szerezniük, ezenkívül utasításokat to­vábbítottak a provokátorokhoz és az amerikai ügynökökhöz, a kémeket az amerikai titkosszolgálat pénzelte. A biróság súlyos fegyházzal büntette a kémeket. Az olasz parlamentben folyó külügyi vita során Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista Párt főtitkára nagy beszédben bírálta a korábbi keresztény demokrata kor­mányok és a jelenlegi olasz kormány külpolitikáját. Részletesen ismertette azokat a károkat, amelyeket az at­lanti puliiika okozott az országnak. Az olasz közvélemény a trieszti kér­dés alakulása, következtében döbbenj rá, hogy a2 előző keresztónydemokra- 1a kormányok helytelen külpolitikát folytattak. Az ország most súlyosan fizet- az atlantí politika hibáiért, mert ez a politika elzárta az olasz gazdasági élet elől a keleti piacokat, megakadályozta Olaszország ENSz- be való felvételét s komoly veszélynek tette ki Olaszország földközitengeri és adriai érdekeit. A trieszti kérdés, ben Togliatti elvtárs azt javasolta — ami bár nehéz de pillanatnyilag a legjobb —., hogy a két övezetet ideiglenes polgári kormányzat alatt egyesítsék. Togliatti elvíárs a dol­gozóknak azt a követelését terjesztet, te elő, hogy az olasz kormány olyan külpolitikát folytasson, amely az Olaszország és a béke érdekeit szi­vükön viselő olaszok helyeslésével találkozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents