Zala, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-25 / 251. szám

A HATÁRSZÉL HELYTÁLL

j\7 em is az eső esik, inkább csak a köd szitál. Kint az utcán azért eleven az élet. Kukoricával. napraforgóval megrakott szekerek jönnek, mennek• Egyi- ken-másikon eke, borona-, jelezve, hegy vertesből jön hazafelé a gazda. Ez a pezsgő élet tekint be a molnári Uj Alkotmány termelőszövetkezet irodájának ablakán. Na, nem mintha idebent nem tennének semmit az emberek. Kimutatások, statisztikák, hosszú számoszlopokkal teleróH papírlapok fölé hajolva dolgozik a könyvelő. Sorra jönnek be az emberek Dobos Flórián elvtárshoz, a szövet kezet elnökéhez. A napraforgó utolját szállítják a begyűjtőbe aztán jönnek megbeszélni, hogy s mint állanak a többi munkával Szőrit a vetnivaló, bár a búzának is zöldéi már egyrésze, de a többit is földbe akarják rakni, mire megjön az esős idő. Ez pedig bármelyik órában beköszöntőét, hiszen az esőtől terhes duzzadt felhők úgy lógnak az égen, hogy szinté súrolják a leveliiket vesztő fák koronáit.

Azért jut idő egy kis beszélgetésre is. Délszláv dolgozó parasztok között vagyunk, igy Hát fülelni kell a szóra, idegenes egy kissé a kiejtés, csak azok szoktak meg, akik már évek óta itt élnek ebben a községben.

Szerény mosoly bujkál Do- ^ bős etvtárs szája szegletében, ahogy beszél. Minthacsttkazt mondaná vele: nemcsak az enyémek a szövetkezet eredményei, hanem minden tagé, na meg a pártó. a kormányoké, mivel olyan sok segítséget kaptunk tőlük.

Hogy mi a legfőbb eredmény?

Az, hogy győzött a szövetkezeti gazdálkodás. Hej, pedig a nyáron ugyancsak megitta a magáét az ellenség előre a medve bőrére. — Feloszlik az Uj Alkotmány, aztán megszűnt a szövetkezet — mondogatták. Az Uj Alkotmány pedig nemhogy megszűnt volna, hanem erősödik, gyarapszik, újak is jöttek közéjük, méghozzá öten.

— Horváth István, Burka Mária. Szever Lajosnc, Grudics Tamás, ifjú Burka Istvánná —- diktálja az elnök elvtárs sorra az uj belépők nevét, akiknek aláirt belépési nyilatkozata már itt van a fiókban.

— A szövetkezeti tagok jó élete hozta őket ide — mesélik a belépés történetét. — Hal kiló kenyér- és négy és félkiló takarmánygabonát osztottunk munkaegységenként előlegül. De meg tudják a faluban azt is, hogy milyen további kedvezményekét kaptak a termelőszövetkezetek. Hát ezért az uj belépők. így mondják és ilyen számok, ilyen kereset után ugyan ki kételkedhetne abban, hogy ez nem igy van, ugyan JcU nem vonz a szövetkezeti tagok gazdagsága.

— Szóval, boldogan étürnb. — így foglalják össze egy mondatban az eddigi beszélgetést.. De ha már itt tartunk, szóbakerül az odaad élő délszláv testvérek élete isA jakitól néhány száz méterre a ha1 ár. És ez a határ nemcsak egyszerűen szögeadrótot jelen?. Hanem a boldog, emberi élet határát is.

— Most ugyan jobbadán csak Újságból olvashatunk az odaát élők nyomoráról — meséli a tsz könyvelője —, de emlékszünk rá,

hogy néhány évvel ezelőtt-, amikor még nem volt ilyen szigorú az ellenőrzés, innen hordták oda a lisztet, zsírt, kenyeret. Úgy meglepték sokszor a boltjainkat, hogy alig győzték kiszolgálni őket. Na, biztos nem jöttek volna, ha mindezt nálunk is megvehetik. De meg mondták is: üresek a boltjaik, amijük terem, azt meg elviszik. El tudjuk képzelni, most még nyomorultabbal élhetnek.

fj zárt is erősítjük, fejlesztjük tovább a termelőszövetkezetünket — mondják többen is. — Ha mi ideát élő délszlávok helytállnak, azzal az ő harcukat segítjük— Megazlán a mi szép éledünk, a mi eredményeink igazságát nehéz elferdíteni. Ha odaát tudják, hogy mi milyen jól élünk itt a itermelőszövetkezetben, hogy az idén is 20 mázsát adott a kereszt- sorosán vetett árpánk, akkor még elszántabban harcolnak az igazságért — mondják tovább.

★

KT int. az ablak előtt most hajtják a szövetkezet tehéncsordáját. Szép, jó húsban lévő állat valamennyi. Ismeri ezeket az állatokat az egész falu, hiszen nap mint nap látják, de azért mindannyiszor jóleső érzéssel néznek végig a gyönyörű állatokon. Jól gondozzák itt a molnári Uj Alkotmányban nemcsak a földet, hanem az állatokat is. Mert tudják, eredményeiket szárnyára veszi a hir, nem ismer drótakadályokat-, rriegdobogtaija az odaát nyomorgó délszláv testvérek szivét s utána még elszántabban küzderiek azért, hogy lerázzák kezükről a rabláncot.

BALOGHI ZOLTÁN

Példát mutat a* egyénieknek a nemesnépi Vörös Hafnal

Ä nemesnépi Vörös Hajnal mezőgazdasági termelőszövetkezet dolgozói példamutatóan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat a Szovjetunióban bevált agrotechnikai módszerek alkalmazásával. A tavalyi ^vetések időben való elvégzése, az idei jó munka meghozta a kívánt eredményt. Réglátott bő termést takarítottak be a szövetkezet tagjai, ami nagy kedvet hozott most a még jobb munkához, az agrotechnikai módszerek még kiterjedtebb alkalmazásához. A jobb és több termés érdekében 50 hold rozsot, 60 hold búzát és 50 hold ősziárpát keresztsorosán vetettek el. Dénes Gyula és Matus Ferenc brigádvezetők jól szervezik a munkát, így október 19-én már csak a búzavetésből volt néhány hold hátra.

Kitesznek magukért a termelőszövetkezet állattenyésztői is, Különösen szépen fejlődik a sertésállomány, így szabadpiacra is bőven kerül belőlük.

Községünk lakóinak mindössze 20 százaléka gazdálkodik egyénileg. A termelőszövetkezet példáját követve ők sem maradnak el a vetéssel. Úgy igyekeznek, hogy ők se maradjanak el semmiben. Néhány nap múlva már a község minden dolgozója nyugodtan tekinthet a tél elé azzal a boldog, megelégedett tudattal, hogy jól dolgoztak, befejezték az ősziek vetését.

Kancsal Magdolna.

Miért késik a zalatárnoki gépállomás?

A zalatárnoki gépállomás körzetéhez tartozik Csonkahegyhát község. A községben idejében levágták és összegyűjtötték a hajdinát, lóherét, csillagfürtöt és egyéb ap- rómagvu növényeket.

A községi tanács már több esetben kérte a gépállomást, hogy kezdje meg a cséplést a faluban, de ez még eddig nem történt meg.

A falu dolgozó parasztságának véleményét tolmácsolva hívjuk fel a zalatárnoki gépállomás figyelmét.

Azonnali intézkedést várunk, hogy Csonkahegyhát dolgozói minél előbb végezhessenek a soronlé- vő munkákkal!

A dolgozókkal összeforrva

Fejsőbagod termelőszövetkezeti község jó munkájáról híres a megyében, A gabonabegy iijtési verseny értékelésekor a megyei versenyben a kitüntető második helyet szerezték meg maguknak, Most, az ősziek begyűjtése során sincsenek lemaradva. S hogy ez így van, abban nagy része van a begyűjtési állandóbizottságnak.

Friss kenyér illata terjeng, ahogy belépünk Kovács Pálné begyűjtési állandóbizottsági elnök kapuján. Éppen kenyérsütés közben találjuk, de a£ért készségesen áll rendelkezésünkre, hogy elmondja, milyen módszerekkel dolgoznak, amely ilyen komoly eredményekhez vezet.

Hallgassuk meg tehát őt.

— Az állandóbizottságnak 7 tagja van — kezdi —, akik között egyenlő arányban felosztottuk a község területét. A tagok minden héten legalább egyszer meglátogatják a hozzájuk beosztott házakat, Az állandóbizottság 12 társadalmi aktívája is sok segítséget nyújt, s így

együttes erővel szorgalmazzuk a beadást,

s az eredmény még sohasem maradt el. Megmagyarázzuk a látogatás során a beadás fontosságát, mert csak akkor várhatunk az államunktól segítséget és támogatást, ha teljesítjük a kötelezettségeinket.

— A beadás szorgalmazását nem akkor kezdjük el — folytatja —, amikor a határidő már lejárt. Ezt sohasem várjuk be. Állandóan a határt járjuk és figyelemmel kísérjük a termények érését. így volt ez az aratás idején, de így volt most is. A gazdáknak felhívtuk a figyelmét, hogy már lehet aratni a napraforgót, lehet szedni a burgonyát és túrni a kukoricát, Ennek köszönhetjük, hogy pl. a

burgonya beadását 3 nap alatt az egész községben befejeztük. Kukoricánál még nem teljesítettük egészen a tervet, mért a Lenin- cáopórt nem szedhette le az egész kukoricáját, mert későbben érik be, mint a többi ültetés.

— Ott vagyunk mindenhol, ahol a beadást elősegíthetjük. Kint vagyunk a határban,

a lakásukon is felkeressük a beadókat,

csoportgyűléseken szorgalmazzuk a beadást, az úttörőkkel köszöntetjük a jól teljesítőket, de még a terményátvevő helyet és a csarnokot is gyakran meglátogatom és ellenőrzőm az átvevők munkáját.

— Minden héten megtartjuk az állandóbizottsági ülést, ahol megbeszéljük a végzett munka eredményeit és hiányosságait, majd ezekén okulva, meghatározzuk a következő heti feladatokat.

Mint később a tanácselnöknőtöl megtudjuk, egy^egy esetben ezekre az ülésekre az élenjárókon kívül a lemaradókat is meghívják. Ez a módszer még a legmakacsabb eseteknél is hat. Gerencsér József is le szokott maradni, de mióta öt .is meghívták, azóta még nem fordult elő,, hogy késlekedett volna.

Az állandóbizottság nemcsak azt tártja szem előtt, hogy a beadási kötelezettség mielőbb befolyjon, hanem azt is, hogy a gazdák az őket, ^ megillető kedvezményéket mielőbb megkapják. Legutóbb például a szabad tejre a tejátvevő a korpát nem osztotta ki. Kovács Pálné erre felfigyelt s az ő közbenjárására azonnal kiosztották a gazdákat jogosan megillető korpamennyiséget,

A felsőbagodi állandóbizottság eredményes munkájának „titka’' tehát abban rejlik, hogy szorosan összeforrtak a község dolgozóival és egyemberként harcolnak a jó eredmények eléréséért,

Az állattenyésztés legyen termetoszovetkezeteink legtöbb jövedelmi forrása

A term előszőve tkezötek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos és megyei tanácskozásán megtárgyalták a küldöttek azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel sokoldalú gazdaságokká fejleszthetik termelőszövetkezetüket és biztosíthatják a fagok nagyobb jövedel- rriáí, életszínvonalúik gyors emelkedését. Az állattenyésztés fejlesztése egyidejűleg magával hoz- zigi a növénytermelés hozamának emelkedését is s ugyanakkor lehetővé teszi a termelőszövetkezeti tagok régi kívánságának teljesítését, hogy lehetőleg havonta jussanak teljesített munkaegységeik után pénzelöleghezAz állattenyésztés jövedelmezőségének fokozásához különösen hozzájárul pártunk Központi Vezetőségének határozata a begyűjtés uj rendszeréről, amely szerint a beadás mértéke leginkább az állattenyésztési (termékek után csökken. Emellett azonban a szabad tejnek, a szabad sertésnek jó árakat biztosit kormányzatunk.

A szarvasmarhatenyésztés nagy jövedelmet biztosit mind a közös állattenyésztésnél, mind a háztáji tehéntartásnál. Termelőszö- vd(jkiezétiei-nknek minden 100 holdra átlagosan 1800 liter tejet beli beadniok, amit könnyen teljesíthetnek, hiszen égy középesen dolgozó t ermelőszöve tíkezót is tarthat 100 holdanként 10—12 darab tehenet.

A í ermelő s zö vetkezet ben jó vezetés mellett: mégnagyobb lehetőség van megfelelő tehénlétszám tartására, mert biztosabb takar- mányalapot tudnak (teremteni, ugyanakkor a takarmányok terméseredményeit is jobban tudják emelni, mint az egyéni gazdaságokban. A rétek és legelők szakszerű javítása, gondozása, silótakarmány készítése, a takarmányok jó előkészítése a termelőszövetkezetekben oldható meg a legmagasabb fokon. Ugyanígy jobban biztosítható az olcsó tejtermelés is. 7—8 liter tej előállításához napi 5 kiló széna, 30 kiló vizenyős silózott takarmány és 5 kiló takarmányszalma szükséges, aminek értéke piaci áron számolva, 10 forint (körül van. 7 liter ttej értéke pedig a legalacsonyabb zsirszázaléku szabadáron számolva is 16 forint 80 fillér. H:a pedig az álaptiafcarmá- nyon felül 20 deka kukoricából, 12 deka korpából, 8—10 deka olajos magdarából készült abrak- Ikévéféket adunk literenként, akkor az abrakkeverék etetésével előállított tcbbletitej literenként körülbelül 76 fillérbe esik.

A tej értékesítésénél különösen nagy lehetőségei vannak azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek kezel fekszenek a városokhoz, vagy a fej helyi feldolgozására rendezkednek be. így 100 kiló tejből 8—9 kiló jóminőségű sajtot késziihetnek és emellett a savó megmarad a sertések takarmányozására. így tehát a tej literenként 3 forinton felül értékesül a szövetkezetben.

A tej szabadpiaci értékesítését jól kihasználja a zalaszent- gróti Uj Barázda tsz, amely, mivel a beadását már régen télje- si telte, naponta 100 liter körül értékesít. A tejnek a szabadpiacon való eladása ebben a termelőszövetkezetben nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tagok részére havonta ínunkáegységclö- leget tudnák folyósítani.

De nagy jövedelmet biztosit a tenyészbikák nevelésé is. A nemesnépi Vörös Hajnal ez év első felében hét darab tenyészbikáért 38.600 forintot kapottt a zalaszént- gróti Uj Barázda pedig nemrégen adóit él három daraböt 16.400 forintért. A tenyészállatok értéke tetemesen növekszik, ha azok rendszeres törzskönyvi ellenőrzésnek alávetett szülőktől származnak s ez az értékemelkedés bikánként 1500—3000 forintot is kitesz.

Nagyjelentősége van a tehén- tartásnak a háztáji gazdaságban is. Lebenyén Tépercs Ferenc, o Vörös Csillag t'sz tagja nemrég vásárolj égy tehenet, amely naponta 15—16 titér téjéf is ad a

jó gondozás után. Háztáji tehene után téjbeadás nincs, igy naponta

9—10 lifer tejet visz a csarnokba, amelyért 24 forintot kap. Ezenkívül ismerőseinek is ad el 2 forintos áron 3 liter tejét, ami újabb 6 forhxot jelent. Tehát naponta 30 forintot, havonta 900 fo- rintot vesz be háztáji tehene után.

Nagy jövedelememelési lehetőségeket rejt magában a sertéstenyésztés is. Egyes termelőszövetkezeteink ki is használják ez/, mirít pl. a türjei Ifjú Gárda, ahol csuván ebben az évben sertésekből több mint 100 ezer forintot vettek be. A sertéstenyésztésnél is nagy könnyebbséga'; jelent az uj begyűjtési rendelet, hiszen 100 holdanként átlagosan 5-5 mázsa a beadás, ami már négy sertéssel teljesülhető. Emellett 100 holdanként könnyűszerrel meghizlalható szabadpiacra 18—20 darab sertés. Sőt, ha a kukoricát gondosan műveltéi?, többször megkapálíák. még a háztáji állomány részére is bőven jut kukorica. A 20 darab — á'tlagösan 150 kilós — szabadpiacon értékesített hizottserilésnek pedig legalább 30 ezer forint sz. ára. De nagy jövedelmet biztosit a süldceladás is, ha évente kétszeri malacoztatással 12—18 darabot választanak le és nevelnek fel. Egy-egy anyakoca tehát jó párezer forint jövedelmeit jelent. A háztáji gazdaságban hizlalt ser. tés pedig biztosítja, hogy egész évben ne legyen gond sem zsírra, sem húsra, A szorgalmasan dolgozó tsz-tagok a munkaegységből eső részesedésből és a háztáji főidőn termeti- takarmányból a saját szüfriségletén felül eladásra is tudnak hizlalni legalább egy sertést.

A juhtenyésztés jó jövedelmet hoz olyan helyen, ahol megfelelő légélő áll rendelkezésre s emellett a tsz olyan termékeit is értékesítheti, amelyek már hulladékszámba mennek.

Nem hanyagolható el termelőszövetkezeteinkben a baromfi tenyésztése sem. A tojásnak egész éven át jó ára van. A (kifutókban tartott baromfinak éventie 30 —40 káló takarmány elegendő és ezért 90—100 darab tojással fizet. Jó jövedelem forrása lehet :a vizi- szárnyasok. kacsák, libák tenyésztése. Ezt a jövedelmet még fokozza, ha halgazdasággal kapcsolják össze rtenyész>t*ésükeii\ A halastavaik létesítéséhez kormányzatunk messzemenő anyagi támogatást nyújt és azok a (területek, amelyek eddig értéktelenek voltak, holdanként 6—3 ezer forint évi jövedelmet hozhatnak.

Ahol lehetséges megfelelő méh legelő biztosítása, ott a méhészet is igen kifizetődő üzemág. De ez hasznot hajt azzal is, hogy elősegíti egyes szántóföldi növények beporzását s biztosítja azdk magasabb terméshozamát.

Nem hagyhatjuk figyelmen- kívül azt a ,,jövedelmet“ sem, amelyét az állattenyésztés fejlesztése a talaj termőerejének fokozásán keresztül ad a jóminőségű és sok trágyán kérésziül. Ezzel év- röl-évre következetesen emelhet, jük növényeink terméshozamát, ami viszont ismét az állattenyésztés fejlesztéséhez biztosit alapot,

A jó és olcsó állattenyésztés termelőszövéi'.'iiezeteinkben köny- nyén megvalósítható, mert itt -a hozzáértő, állatotszerető ember több állatot gondozhat, mig óz egyéni gazdaságban csak néhány darabot, ami idejét Ugyanúgy lefoglalja.

Termélcszövetkezéteinkben hatalmas lehetőségek rejlenek ez állat/tenyésztés fejlesztésében- És biztosítja légjobban a jövedelem állandó emelését. Azokban a termelőszövetkezetekben, alhol fejlet az állattenyésztés, nincs gond arra, hogy miből adjanak havonta munlkaegységelőlegét. Termelő- szövetkeze'eink állattenyésztésének fejlesztésénél minden tsz és annak minden:gyes tagja saját maga tapasztalhatja Ráícosi elv- társ mondásának igazságát: . Amíg a növény' er mólé sb öl csepeg, az állal'ériyészíésböl csurog a ha- szotí.”

NÉMETH ANTAL