Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Még eredményesebben harcolunk a kormány programmjának megvalósulásáért

A fák koronája mögül méS visszatekint a le- menő lap, mintha utolsó perceiben is a zalaszent- mihályi Felszabadulás tsz nagy, egybeszántott földién puffogó traktorban akarna gyönyörködni, A traktoros a tábla végére ér, kiemeli a földből az ekét. A félrebillenő eke megcsillan a lemenő napfényben és mire újra a földbe fúródnak az ekevasak, elbújik a nap a dombok mögé.

Karlovics elvtárssal, a tsz elnökével ballagunk a felszántott föld felé. A domb egyik részén rozsot- vető tsz-parasztok indulnak haza. Szótlanul gyönyörködnek az emberek a gép munkájában. A jövőre gondolunk. A most megjelenő párt- és kormányhatározatokra, újabb és újabb rendeletekre, amelyek mind, mind azt hirdetik, hogy jobb, boldogabb az élet. És most arra gondolunk, hogy jövőre, amikor ősszel megint szánt a traktor, sokkal több gabona lesz a <tsz tagjainak padlásán, sokkal megelégedettebbek lesznek a tagok, mint most. Pedig most is elég szépen került a padlásra, kamrába és jelenleg is megelégedettek a Felszabadulás tsz tagjai,

— Minden tsz-tag lakásában van vezetékes rádió — szólal meg csendesen Karlovics elvtárs. — Mindnyájan hallgattuk a Központi Vezetőség határozatát a mezőgazdasági termékek uj begyűjtési rendszeréről... — pár óra alatt egészében megváltoztak az emberek. Tagjaink arcán munka közben is meglehetett látni, hogy boldogabban dolgoznak.., Ki ne lenne boldog ennyi kedvezmény után.

— Voltak tagok, akik ki akartak lépni a szövetkezettől, mert bizony elég kemény volt az elmúlt év. Marton József is azt mondta, kilép.., Sajnáltuk volna, mert bizony becsületesen dolgozott. Ma megkérdeztem tőle: na, Jóska, mit szólsz a legújabb határozathoz? Azt mondja nekem:

— Hát ehhez hirtelen nem is tud szólni az ember. Ennyi kedvezmény ..., öröm, boldogság, gazdagság ..., szóval nagyon jó. Nem kell tejet beadnom a tehenem után, a háztáji föld után is kevesebb a beadás, meg aztán a közös gazdaságban micsoda kedvezmények ... nem is tudom elmondani, de nagyon sok. Ezt nagyon jól csinálta a párt. így igazán jobb a szövetkezetben. Ezek után kinek ment el az esze, hogy kilépjen a szövetkezetből?

— Hát bizcíny nagy segítség ez a mi szövetkezetünknek — folytatja Karlovics elvtárs. — Szőlő, gyümölcs és legelő után nincs beadás, 25 százalékkal csökkent a terményből és 30 százalékkal az állat- és állati termékből a beadás.

— így bizony jövőre még kétszer, háromszor is többet oszthatunk ki a tagok között, mint ezen az éven. Pedig most is 2.50 kiló búzát, 0.70 kiló rozsot és 0.50 kiló árpát osztottunk ki. Ezenkívül még több mint 20 mázsa gabona lesz kiosztva. Most jobb talajba kerül a gabona, ez is biztosítja, hogy jövőre jobb termésünk és bőségesebb jövedelmünk lesz.

Lassan besöfétedeit. A tagokkal együtt indulunk a falu felé. Mindnyájan igyekeznek, mert estére megbeszélés lesz a szövetkezet irodájában. Mellettünk hajtja el a marhaállományt a tehenész és a munkából hazatartó tagok büszkén dicsekednek szép marhaállományukkal.

— Nagyon szép az állatállományunk — mondja az elnök elvtárs. — Nemcsak a tehenek szépek, hanem joggal büszke minden tagunk a sertésekre és lovakra is. A környéken nem hajtanak olyan lovakat, mint mi. És sertése is kevés egyéni parasztnak van olyan, mint nekünk.

Lassan elérkezik a megbeszélés ideje. Egymásután érkeznek a tsz irodájába a tagok. Kis csoportokat alkotva beszélgetnek. Nincs olyan csoportocska, ahol nem esne szó a Központi Vezetőség most megjelent határozatáról.

— Én már teljesítettem az egészévi tejbeadásomat ■— mondja az egyik tag. — Ezzel be is fejeztem, a beadást örökre. Azért viszek a csarnokba tejet, ha lesz fölöslegem, hiszen magasabb áron fizetik a szabadtejet és korpát is kapok érte. Meg aztán bárhova is teszem, akárkinek adom is el, mindenhogyan pénz jön a házhoz.

Egy másik csoportban azt számolgatják, hogy

mennyit jelent közös gazdaságukra nézve a 25—30 százalékos beadási kedvezmény. Igen nagy örömet jelent, hogy nincs beadás a legelő és gyümölcsös után.

Doszpot Józseféit lakását egy ajtó választja el a tsz irodájától. Doszpot József és felesége egész éven keresztül becsületesen megálltak helyüket a közös munkában, Ketten közel 500 munkaegységet szereztek, pedig Doszpot bácsi közel 60 éves és felesége is jóval túl van az 50-en. Csendesen beszélgetnek.

— Hát bizony az én uram, mióta csak beléptünk, mindig becsületesen dolgozott és én is kivettem részemet a munkából. Megálltuk a helyünket, amikor nehézségekkel kellett küzdenünk ... csak mi tudjuk, mit kellett kiállnunk. Támadták a szövetkezetét mindenhonnan, elég volt védenünk. Ezért azt mondta a katona fiam most. amikor itthon volt szabadságon: „Ki ne lépjenek édesanyám, hiszen ezután sokkal jobb lesz. Jól dolgoztak, megteremtették jobb életük alapját, meg aztán a párt és a kormány is segít.'1

— Nem xs lépünk lei — folytatja Doszpot néni.

— Ha mind elmennek is, az én uram továbbra is az állatok mellett marad.

— Dehogy lépnek ki — szakítja félbe férje. — Tudja elvtársnő, van egy-kettő, aki -azt suttogja, hogy kilép.., Hát egy-két tagot nem is bánunk, ha elmegy, ezek azok, akik nem dolgoztak, csak a szájuk járt. Akik pedig becsülettel helytálltak, úgysem mennek el.

Az irodában az elnök elvtárs szava szakítja meg az apró csoportok meghitt beszélgetését. Elmondja, milyen munkafeladatok állnak a tagok előtt, melyik az a munka, amit előbb el kell végezni és megbeszélik, hogyan osszák el a munkaerőt.

— Azt akarjuk elvtársak — mondja az elnök

— hogy a vetéssel és a betakarítással időben végezi zünk. Végezzük el a munkákat a minisztertanács határozatában megszabott határidő előtt, . ., hogy előbb végezzünk, ez a fontos .. . Mutassuk meg, hogy hálásak vagyunk azért, amit a párt és a kormány adott nekünk.

— Elvégezzük! Persze, hogy előbb végzünk a munkával — hangzik a közös válasz.

— Egy kérdést utoljára hagytam — mondja Karlovics elvtárs —, de ez is igen fontos. Az a megtiszteltetés érte a szövetkezetünket, hogy egy tagot küldhetünk a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak harmadik országos tanácskozására. Mi is küldjük a legjobb tagot, aki jól dolgozott és kiállt szövetkezetünk mellett,.. Kit javasolnak az elvtársak?

Egyszerre hangos lesz a terem és innen is, onnan is nevek hangzanak el.

— Elvtársak! Figyeljenek ide, én elmondom, mi kit javasolnánk: Ferkóca Ferencnét.

— Helyes, küldjük őt — hangzik a válasz.

— Ferkócánénak több mint 200 munkaegysége van, becsületesen dolgozik. Amikor az ellenség lazított, ő mindig kiállt a szövetkezet mellett, a köztünk lévő elégedetlenkedőknek is bátran megmondta az igazat. Budapesten is bátran el fogja mondani üzenetünket.

A tagok ezen az estén hosszú órákon keresztül beszélgettek, tanácskoztak, hogy papírra írva küldjék el Ferkóca Ffrencnétől üzenetüket a pártnak, a kormánynak, a tanácskozásnak. Tudják, hogy ott lesznek pártunk és kormányunk vezetői, meghallgatják az ország különböző részéről jött szövetkezeti parasztokat. Meghallgatják, hogy ezután még jobb és boldogabb életet biztosítsanak a szövetkezeti dolgozó parasztoknak. Meghallgatják Ferkócánét Is, ’ a zalaszentmihályi Felszabadulás tsz tagjainak köszönetét a sok kedvezményért és meghallgatják fogadalmukat, amellyel kötelezték magukat, hogy a párt zászlaja alatt sokkal egységesebben harcolnak a még boldogabb élet, a kormány programmjának megvalósításáért.

Gaál Piroska

Foglalkozzanak többet a dolgozókkal a felsőrajki AG gelsei üzemegységében

A felsőrajki állami gazdaság gelsei üzemegységének dolgozói jól haladnak az őszi mezőgazda- sági munkákkal. Kovács Károly növénytermelési brigádvezető elmondja, hogy az ősziárpa vetése 90 százalékra megtörtént, amelyet 17-én be is fejeztek.

Haladnak a munkák a gelsei üzemegységben, de mégsem megy minden a rendjén. Laza a munkafegyelem.

— Egyes dolgozók nem állnak rendes időben munkába, vagy korán otthagyják a munkát, sőt előfordul az is, hogy egyes dolgozók igazolatlanul elmaradnak egy-két napra — mondja Kovács Károly növénytermelési brigádvezető.

— Hát, hogy kik hiányoznak és lógnak néha a munkából, azt igy nem tudnám megmondani, — tér ki a kérdés elől Kovács Károly. Helyesebb lett volna, ha azt mondja: „nem akarom megmondani, mprt hát mit mondanak az emberek, ha a hanyag munkájukról a Zalán keresztül tudomást szerez- a megye*, ugyanis

nagyon lesirt az elvtársról, hogy nem azért nem árulja el a lógó- sok nevét, mert nem tudja, hanem azért, mert nem akarja.

Arra a kérdésre, hogy hogyan foglalkoznak a fegyalemlazitók- kal, Kovács Károly elmondta, hogy fegyelmi elé állítják, felelősségre vonják, vagy a gabonajárandóságból vonnak le a lógó- soknak.

— Felvilágosító . munkát nem végeznek a dolgozók között? — kérdezzük.

— A, dehogynem, — felel székén elnyujtózkodva, kedélyes mosollyal. — Én egész nyáron 300 ember között végeztem felvilágosító munkát. Most a napokban is „hivattam“ be embereket és elbeszélgettem velük.

Ez ugyan szép kis „beszélgetés“ volt. A „behivottak" azt sem tudták, előre, vagy hátrafelé jöjjenek ki az irodából.

Az üzemegység vezetőinek, de meg a felsőrajki gazdaság vezetőinek is a ledorongolás az agi- tációs módszere, ha kijönnek a

dolgozók közé. Rendes politikai felvilágosító munkát nem végeznek. Bizonyítja ezt az is, hogy a nagy költséggel elkészített versenytábla üresen áll, de még nyomok sem utalnak arra, hogy a közelmúltban erre a táblára Írtak valamit. Pedig lenne mit felírni a versenytáblára.

A gelsei üzemegységnek is van pártszervezete, de az a termelés és a felvilágosító munka érdekében nem sokat tesz. Szakszervezet és más tömegszervezetek Is vannak, de csak papíron. Nincs, aki foglalkozzon a dolgozókkal, aki segítené munkájukat és tanácsot adna nekik.

A felsőrajki állami gazdaság

gelsei üzemegységének ez a „nevelési“ módszere nem sikerült. Javasoljuk, sürgősen változtassanak rajta. A kormányprogramul alapján, pártunk célkitűzéseinek megfelelően, végezzenek jó felvilágosító, politikai munkát, aztán tudnak eredményeket is felmutatni.

&bídizRmibejt

a zalalöo&l tég^Layijárban

A keskeny ufón a zalalövői

téglagyár felé haladva, már messziről feltűnnek a piros- és sárgásszinü hatalmas égetett téglatömbök. A telepen szorgos munka folyik, minden dolgozó azon van, hogy a terveket túlteljesítsék. A gyár dolgozói már eddig is megmutatták, hogy állják adott szavukat, mert az éves tervüket nyerstéglából régen befejezték. Augusztus 10-én 5820 darab téglával gyártottak többet az éves tervnél. Szeptember 14-re ez a szám már elérte a 300 ezret, A tervtulteljesités- ről beszél minden dolgozó most, az ebédszünet idején is. Különösen az árleszállítás után, amikor életszínvonaluk szinte napról-napra emelkedik — van mit mondaniok. Kovács Anna, Kiss Margit, Stankovics István, na meg a többiek is egyetértenek azzal, hogy a többtermelés még magasabb életszínvonalat jelent. Krucler Lajos elvtárs, a gyár párttitkára ilyenkor az ebédszünetben beszéli meg a dolgozók problémáit és arról is szó esik, hogyan tudnák a termelést még jobban fokozni.

— A jobb élethez jobb munka is szükséges •— magyarázza a mellette álló dolgozóknak Krucler elvtárs —. Mi jól dolgoztunk az alkotmányi munkaversenyben, amelyet az is bizonyít, hogy éves tervünket már augusztus elején valóraváltottuk. Azóta nagyon sokat emelkedett az életszinvonalunk. Nemrégen pártunk és kormányunk programmjának megfelelően leszállították az árakat. Az árleszállításhoz, az áruk olcsóbbsá- gához nem kis mértékben járultunk hozzá mi, a zalalövői téglagyár dolgozói is.

A körülállók fejbólintással és igenlő szavakkal jelzik, hogy egyetértenek Krucler elvtárssal. Kovács Anna, DISz-fiatal szól közbe.

— Nem hiába dolgoztunk, ezt mindenki világosan látja üzemünkben. A napi tervünk a nyári időszakban 15 ezer darab nyerstégla volt. Mi azonban elhatároztuk, hogy napi 20 ezer alatt nem állunk meg. Ha jól emlékszem, egyetlen nap volt, amikor csak 19 ezerre valósítottuk meg a tervet. Ebben az időben 7—8 ezer téglával termeltünk többet a napi tervnél. Augusztus 10-én már büszkén számoltunk be arról, hogy éves tervünket befejeztük.

Kovács Anna beszédét Stankovics István folytatja, ö is arról beszél, hogyan dolgoztak, hogyan teljesítették túl a terveiket. — Igyekeztünk a jobb munkára, azt akartuk, hogy' a gyárat ne érje szégyen a terv nem. teljesítése miatt — mondja, de egyben bírálatot gyakorol az ES központja felé, amely az utóbbi időben — különösen azóta, mióta teljesítették a tervet — nem látogatja meg az üzem dolgozóit. Volna probléma pedig, például az is, hogy a téves számfejtés után öt dolgozónak mintegy 100 ezer tégla termelésének bérével nem számoltak el. Ez a mulasztás nem serkenti a dolgozókat, hogy magasabb teljesítmény elérésére törekedjenek.

— Mi még jobb eredményekkel, több tégla termelésével akarunk hozzájárulni hazánk építéséhez, de a többtermeléshez szükséges az is, hogy az ES-nél felszámolják a hibákat.

— A tervünk túlteljesítését akadályozza egy — hosszabb idő óta vajúdó — normakérdés is — mondja Tóth István —, Az ES központjából mindig azzal hitegetnek, hogy ekkor, meg akkor jönnek elintézni. Mi túlteljesítettük nemcsak a napi és dekádterveinket, hanem az éves tervünket is, de azért a központunknak nem szabad elfelednie, hogy a további munkánkhoz segítség is kell!

Igazuk van * téglagyári dolgozóknak. Nem elég csak „rámenni'* a tervteljesitésre, hanem ha a terv már teljesitve van, arra kell törekedni, hogy a további eredmények is biztosítva legyenek. A Megyei Tanács Téglagyárai Egyesülés központja vizsgálja meg a dolgozók kérését és tegyen intézkedést, hogy a munkakedv tovább fokozódjék. Többet kell foglalkoznak a terüle- teken lévő dolgozók egyéni problémáival és ügyes-bajos dolgaival —. és akkor minden lehetőség megvan arra, hogy a Megyei Tanács Téglagyárai Egyesülés telepei jó eredményeket érnek el a tervekért indított harcban.

— Napi terveink túlteljesítésével, a még jobb minőségi munkával, több tégla termelésével köszönjük meg pártunknak és kormányunknak az árleszállítást, amely életünket még szebbé teszi — mondja Kiss Margit DISz-fiatal —. Most látjuk igazán, hogy pártunk és kormányunk nemcsak igér, hanem valóra is váltja a szavát.

Egy óra az idő, lejárt az ebédszünet. Az üzem sípja megszólal. A körülöttünk összegyűlt munkások a munkahely felé igyekeznek. A „kis- gyülés", amely spontán verődött össze, olyannak tűnt fel, mintha jól képzett előadó magyarázta volna meg az árleszállítás jelentőségét. Egyszerű emberek egyszerű szavából sugárzott ki, hogy érdemes jól dolgozni, hiszen azt bizonyítják a tények: pártunk és kormányunk intézkedései. A dolgozók maguknak dolgoznak szebb és jobb életükért.

Több termést akarunk — több ui módszert alkalmazunk

Ebben az évben nemcsak termelőszövetkezeteink és

_csoportja

ink, de egyénileg dolgozó parasztjaink is megtanulták, hogy a korai munka meghozza eredményét.

Zalacsében Vass Agostonék 8 holdon gazdálkodnak. A beadásban mindig élenjárnak, az elsők között teljesítették gabonabeadásukat. Jól megművelt talajba vetették növényeiket, amiért bőségesen fizetett a föld. Vass Ágoston, mint begyűjtésben élenjáró dolgozó jó munkájáért díszoklevelet kapott.

Most az őszi munkák idején minden elhatározása az volt, nemcsak neki, de feleségének is. hogy a minisztertanács határozata alapján végezze el az őszi munkát. A családban az újságokból, folyóiratokból szorgalmasan tanulmányozzák a fejlett mezőgazdasági módszereket, igy ismerik azok gyakorlati jelentőségét. A kis parcellák korlátozzák az agrotechnikai eljárások alkalmazását, de úgy döntöttek, hogy ahol csak lehetséges, megpróbálják azt.

A burgonyát előcsirázva ültették kora tavasszal. Ez a burgonya egyszer lett kapálva és virágzásig kétszer töltögetve. Már kiszedték a burgonya nagyrészét, amiből elsőnek a beadást teljesítették. — Jól fizetett a burgonya, — mondja Vass Ágostonné. — Meg vagyok elégedve vele. Ami a legjobb, a beadásnál 10 százalék kedvezményt is kaptam. A kukorica az kedvező. Ilyen szép nagyon régen volt — mondja mo- solyogva. — Igaz, hogy sok mun- ka volt vele, de megérte. Talál-1 ni benne olyat is, ahol 3—4 cső van egy száron. Igyekszünk a ku- koncát is minél előbb betakard tani, mert búzát szeretnénk vetni utána. Azért határoztuk úgy, hogy a szedés után azonnal levágjuk a szárt is.

A napraforgóbeadást már teljesítették Vasséfc, s most a legnagyobb munka, ami előttük áll: az őszi szántás-vetés. A keverőszán-* tással már teljes egészében végeztek. Trágyáztak kora őszön, még szántás elején, hogy azonnal alászánthassák. Búza alá zabtar- lóba ment a trágya. A tavaszi ka-< pások alá is szeretnének trágyázni.

E héten még elvetik a zabot* hogy ne legyen rá gond. Korai vetés korai és bő aratás, ez a föld igazsága. Ezt tartják Vassék is.

Vassné a szomszédasszonyával beszélgetett s előjött a szó az árleszállításról. — Mi, a jó őszimunkánkkal válaszolunk az árleszállításra — mondotta Vassné. — Nagy kedvezmény számunkra kormányunk újabb intézkedése* Én csak azt mondhatom, hogy ezután még nagyobb örömmel, lelkesedéssel dolgozom családommal,