Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása (Folytatás a 8. oldalról) rosok a legjobb minőségben vé­gezzék és a gépi munka eredmé­nye a termelőszövetkezet magas termésátlagában megmutatkoz­nék. — Nem lehet kielégítőnek mon­dani annak a gépállomásnak a munkáját, amelyik normálhol­dakban ugyan teljesiti éves ter­vét, de körzetében a termelőszö­vetkezetek termésátlagai alacso­nyak. — A termelőszövetkezetek is sokkalta nagyobb követelménye­ket kell hogy támasszanak a gépállomások munkájával szem­ben, mint eddig tették; éljenek jogaikkal és ne vegyenek át egyetlen olyan táblát se a trakto­rosoktól, ahol a munka minő­sége kifogás alá esik. Az a ter­melőszövetkezeti elnök, vezetősé­gi tag, vagy brigádvezető, aki rosszminőségü munkát átvesz, az egész szövetkezeti tagság ellen vét és hozzátehetem, hogy az a gépállomás-igazgató és főagronő- mus, aki eltűri a rosszminőségü munkát, megfeledkezik arról a feladatról, amiért a párt és a kormány őt a gépállomásra fele­lős vezetői munkakörbe küldte. — A gépállomások traktorosai, gépészei, agronómusai, igazgatói és politikai helyettesei, pártunk és kormányunk irányítása alatt minden erejüket vessék latba azért, hogy termelőszövetkeze­teinkben a termésátlagok növe­kedjenek, hogy termelőszövetke­zeteink tényleges fejlődésnek in­duljanak és a termelőszövetkeze­ti tagság magas jövedelemhez rjusson. — Termelőszövetkezeteink fej­lesztéséhez, a gépállomások gép­parkjának növeléséhez és a ja- .vitóbázis megteremtéséhez, az ed­diginél hasonlíthatatlanul na­gyobb segítséget kell, hogy ad­jon nehéziparunk és ezen belül is elsősorban a gépgyártás. — Mezőgazdasági gépgyáraink vezetői és dolgozói legyenek tu­datában annak, hogy az általuk gyártott gépek és alkatrészek ad­ják az egyik legnagyobb segítsé­get ahhoz, hogy dolgozóinkat — munkásosztályunkat *— az eddi­ginél bőségesebben lássuk el me­zőgazdasági terményekkel és ter­mékekkel. r— A különböző állami termel­tető és felvásárló vállalatok vi­szonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkeze­tekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, spekulánsok, kulákok, akik munkakörüket kihasználva, na­gyon sok bosszúságot okoznak a termelőszövetkezeteknek és na­gyon sok kárt tesznek, kihasznál­va a termelőszövetkezetek veze­tőinek jóindulatát, —- A Fűszerpaprika Termeltető Vállalat például önkényesen fel­emelte a röszkei »Aranykalász“ termelőszövetkezet 18 holdra kö­tött paprika-szerződését 70 hold­ra. A viszonylag kevés tagsággal rendelkező szövetkezet ezzel nem tudott megbirkózni. A Mezőker a szálkai ..Rohambrigád“ termelő- szövetkezettel erőltetéssel két hold uborkára kötött termelési szerző­dést, amikor a szövetkezet meg­termelte, 30 mázsát felszedettek vele, de nem szállították el, az uborka ott rothadt a termelőszö­vetkezetben. A vállalat ezzel 25 ezer forintos kárt okozott a szö­vetkezetnek. i— A ceglédi -Nagy Sztálin' termelőszövetkezet részére elek­tromos baromfikeltető és mű­anyát szállítottak le anélkül, hogy megkérdezték volna, hogy szük­ségük van-e rá és van-e villany a termelőszövetkezetben. A ter­melőszövetkezetben villany nincs és igy a számára küldött fontos és drága gépet nem tudja ki­használni, — Állami vállalatainkban, a termeltető és a különböző keres­kedelmi vállalatainkban mozgó­sítani kell minden kommunistát és minden becsületes pártonki- vüli dolgozót, hogy erejüket nem kiméivé, maximális segítséget ad­janak a termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítéséhez; egy­szer és mindenkorra számolják fel a szövetkezetekkel való bü­rokratikus, lelketlen foglalkozást. Sok panasz hangzik el or­szágosan a termelőszövetkezetek részéről a bankokkal szemben is. Gyakori, hogy különböző bankfió­kok önkényesen, a termelőszövet­kezeti vezetőség megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszö­vetkezetek egyszámlájáról nagy pénzösszegeket és azzal megaka­dályozzák, hogy a termelőszövet­kezet ténylegesen önállóan tud­jon gazdálkodni. A gödöllői bank­fiók például a gödöllői ..Táncsics* termelőszövetkezet egyszámlájá­ról az elnök megkérdezése nélkül utalt át 9 ezer forintot a gép­állomásnak, utólag derült ki, hogy ebből csak 4 ezer forint volt a jogos, igy a termelőszövetkezetet ezzel ötezer forintos károsodás érte. Megtörténtek olyan esetek is, hogy a termelőszövetkezet szá­mára még meg sem érkezett az az áru, amiért az árat levették a termelőszövetkezet számlájáról. Feltétlenül biztosítanunk kell, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi téren is önállóvá legye­nek és a termelőszövetkezet egy­számlájáról csak a termelőszö­vetkezet vezetőségének, illetve elnökének jóváhagyásával lehes­sen pénzösszegeket kifizetni. Ter­mészetesen ugyanakkor szüksé­ges, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fizetési kötelezettségé­nek időben tegyen eleget és a jö­vőben úgy gazdálkodjék* hogy kötelezettségét mindenkor telje­síteni tudja, de még a szövetke­zet nehéz anyagi helyzete sem le­het indok arra, hogy a terme­lőszövetkezet önállóságát bank­hálózatunk megsértse.; •— Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osztályairól és a földművelésügyi minisztérium munkájáról. Rossz­akarattal sem lehet azt mondani, hogy ezen mezőgazdasági szer­veinkben, kezdve a minisztérium­tól, számszerűleg kevés dolgozó van, sok ezren dolgoznak ezek­ben a szervekben, akiknek fel­adata a termelőszövetkezet ter­melésének támogatása. Segítsé­gük azonban a termelőszövetke­zetekben nagyon kis mértékben érződik. — Mezőgazdasági szerveink fő hibája, hogy munkájuk általános utasitgatásokban, parancsolgatá­sokban, futó ellenőrzésben me­rül ki. A ráckevei tanács mező- gazdasági osztályának állatte­nyésztési előadója például a ha­lászteleki „Szabad Május“ tsz-ben a silózási terv teljesítését úgy gondolta elősegíteni, hogy utasí­tást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésére, de még csak meg sem kérdezte, hogy mi­ből teljesitik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a kö­vetkező kérdése már az volt, hogy mikor indul az autóbusz. —• Termelőszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a sok ellenőrt „aktatáskásoknak'1 csúfolják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken. —* A földművelésügyi minisz­tériumnak és szerveinek feltét­lenül segiteniök kell a szövetke­zeti gazdaságok virágzó nagyüze­mi gazdaságokká fejlődését, taní­tani kell a szövetkezetek tagjait mindarra, amit az élenjáró ter­melőszövetkezetek tapasztalata, a mezőgazdasági tudomány ered­ményei feltártak, ~1 Pártunk és kormányunk minden számbavehető erejét moz­gósítja azért, hogy a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak, a szövetkezeti termelés magas szín­vonalra emelkedjék és a szövet­kezeti tagok jólétben éljenek* ■—A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetősé­gei, elnökei legyenek tudatában annak, hogy pártunk és kor­mányunk nemcsak anyagilag se­gíti a szövetkezeti gazdálkodás megerősítését, hanem a cél érde­kében sorompóba állítja az állami szerveket, a gépállomásokat, a mezőgazdaság számára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti termelés fejlődéséért az eddiginél sokkalta nagyobb erővel küzde­nek majd a párt-. és DISz-szerve- zeteink is, —i Ilyen helyzetben magukon a termelőszövetkezeti tagokon, a termelőszövetkezetek vezetőségein múlik, hogy felhasználva a szá­mukra nyújtott hatalmas segítsé­get, a mezőgazdaság fejlődésének olyan ütemet diktáljanak, ami­lyenre a kapitalista időkben dol­gozó parasztságunk még gondol­ni sem mert. Termelőszövetkezeteink tag­jai, a szövetkezetek vezetőségei és elnökei kövessenek el mindent azért, hogy ezek, a pártunk Köz­ponti Vezetősége és kormányunk által kitűzött célok gyorsan való­sággá váljanak. Ha pártunk és kormányunk fokozott segítsége egyesül a termelőszövetkezeti ta­gok szorgalmával és fegyelmezett­ségével, akkor a mai tanácskozó­sunk termelőszövetkezeti mozgat műnk fejlődésében — nyugodtan hozzátehetem — az egész magyar mezőgazdasági termelés fejlődésé­ben uj szakaszt nyit meg* —1 Munkánk eredménye a ter­melőszövetkezeti gazdaságok meg­erősítése, a mezőgazdasági terme­lés növelése lesz és olyan élet megteremtése a faluban, amiről a kapitalista falu dolgozó paraszt­jai álmodni sem mertek* **H Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anya­gi gondok és ahol közkincs lesz a kultúra, a rádió, a mozi, a köny­vek* — Olyan falu alakul ki, ahol az emberek boldogulásukat nem egymás kárára próbálják biztosí­tani, mint ahogy ez a kapitalista faluban történt, hanem egymást támogatva, egymást segítve szol­gálják egyazon csekedetükkel a köz. a saját és családjuk jövőjét. *=-* Nagy segitséget ad ehhez az, hogy rendelkezésünkre áll a Szov­jetunió fejlett, gépesített, szocia­lista mezőgazdaságának gazdag tapasztalata. — A mi mezőgazdaságunk fej­lesztése számára is irányt mutat a hatalmas jelentőségű határozat, amit éppen a napokban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket elért mezőgazdasága továbbfej­lesztésére a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága. *—» Tanácskozásunk adjon út­mutatást és bátorítást a dolgozó parasztság uj, boldogabb életének megteremtéséhez, hogy szövetke­zeti parasztságunk leszűrve az el­múlt öt év tapasztalatait, pár­tunk és egész népi demokráciánk segítségére támaszkodva az eddi­ginél határozottabb és gyorsabb léptekkel haladjon virágzó szö­vetkezeti gazdaságok és jómódú termelőszövetkezeti parasztság megteremtéséért. — Éljenek és virágozzanak ter­melőszövetkezeteink, a dolgozó parasztság emberibb, szebb életé­nek élharcosai! f—i Éljen minden győzelmünk szervezője és lelkesítőié-, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! 1933 február 27-én este a német birodalmi gyűlés épületé­ben tűz ütött ki. A német rádió még aznap este közölte, hogy a birodalmi gyűlés épületében le­tartóztatták az egyik gyujtoga- tót, Van der Lubbe »holland kommunistát“. Másnap az akkori porosz belügyminiszter Gőring ál­tal sugalmazott jelentést tett köz­zé arról, hogy a birodalmi gyű­lés épületének felgyujtása a Kommunisták Németországi Párt­ja munkája, s hogy a párt állí­tólag ezzel akarta megadni a je­let a kommunisták fegyveres felkelésére. Rögtön ezután szük- ségrendeletet bocsátottak ki az »államra veszélyes, erőszakos kommunista cselekmény" elnyo­mására, az érvényben lévő v/ei- mari alkotmány több szakaszát hatályon kívül helyezték és be­tiltották a kommunista újságo­kat. A német fasizmus a birodalmi gyűlés épületének felgyujtását arra használta fel, hogy terror­hadjáratot indítson a kommu­nista párt, a munkásmozgalom és a demokrácia ellen. 1933 március 9-én Berlinben letartóztatták Georgi Dimitrovot, a Németországban illegálisan emigrációban élő ismert bolgár kommunistát, a nemzetközi mun­kásmozgalom neves harcosát és még két bolgárt, valamint Torg- Iert, a német birodalmi gyűlés kommunista csoportjának elnö­két. Dimitrov letartóztatására a formális ürügyet egy fasiszta pin­cér feljelentése szolgáltatta, aki felbériőinek parancsára kijelen­1953. szept. 20. Vasárnap. A lipcsei per évfordulójára tette, hogy Dimitrovot állítólag együtt látta Van der Lubbe-val. ★ Mi volt ezeknek az esemé­nyeknek a hátterében? Miért akarták a német fasiszták meg­rendezni ezzel a provokációs gyújtogatással kapcsolatban a Di­mitrov és társai ellen irányuló nagy pert? A fasiszták azért gyújtották fel a német birodalmi gyűlés épüle­tét, mert indokot akartak talál­ni Németország Kommunista Pártjának megsemmisítésére, meg akarták okolni a szabadságjogok eltiprását, a tömegpogromokat, a gyilkosságokat. Hitler a kommu­nisták elleni becstelen hadjárat­tal »történelmi érdemeket" akart szerezni az imperialisták előtt, hogy azok kegyeikbe fogadják. Hiti érék összeköttetést találtak Van der Lubbe-val, ezzel a gyen­ge elméjű, zavaros csavargóval, aki intim természetű kapcsolatot tartott fenn a fasiszta rendszer egyik hatalmasával, s igy hajlan­dónak bizonyult arra, hogy gyúj­togasson a birodalmi gyűlés épü­letében. A hatalmas ülésterem felgyujtását azonban már nem bízták ró bérencükre, hanem ezt a nemzeti szocialista párt vezető emberei végezték. ★ Dimitrovot 1933 március 9-én tartóztatták le. Március 9-től 28- ig rendőrségi fogházban volt. Március 28-án Dimitrovot átszál­lították a Berlin M.oabiti börtön­be, vizsgálati fogságba. Április 3-án Vogt vizsgálóbiró hivatalo­san közölte Dimitrowal, hogy a birodalmi gyűlés épületének fel- gyujtásával vádolják, mert ezt a cselekményt Van der Lubbe-val együtt követte el. A vádirat sze­rint a tűznek kellett volna jel­adásul szolgálni a kommunisták nagy németországi »felkelésére", A fasiszta börtönben felsőbb pa­rancsra mindent elkövettek, hogy megtörjék a bebörtönzött Dimitrov forradalmi harckészségét. Végig béklyóban tartották, fizikailag gyötörték, leveleinek nagy részét nem továbbították, nem engedték, hogy ügyvédet kérjen maga mel­lé, hanem ők rendeltek ki védőt, elkobozták a beküldött élelmisze­reket. Keze éjjel-nappal bilincs­ben volt. A fasiszta hatóságok biztosak voltak abban, hogy Di­mitrov fizikailag teljesen össze­tört. Egymást követték a vizsgá­lóbírói kihallgatások, melyek »bi­zonyítékokat“ akartak produkál­ni. Ez azonban mindvégig csak a fasiszták kívánsága maradt. ★ Szeptember 21-től az egész vi­lág érdeklődése Lipcsére szege- ződött. Ideszállitották Georgi Di­mitrovot tárgyalásra. A fasiszta kormány azt remélte, hogy a pernek nagy propagandahatása lesz, s ezért az első két tárgya­lást rádión közvetítették. Dimit­rov fellépése utón azonban — már szeptember 23-án — ezeket a rádióadásokat hirtelen beszün­tették. Az oly rég elkészített és betanított szerepek mind-mind semmivé foszlottak. Bünger bí­rósági elnök és Dimitrov bolgár kommunista állnak a dobogón és mindegyik a saját osztályát és saját világát, saját pártját, sa­ját erkölcsiségét képviseli.. * Di­mitrov nem védekezik a biro­dalmi gyűlés felgyujtásáról szóló vád ellen. Ö vádolja a fasiszta bíróságot és a fasiszta hatalma­sokat. *: A fasiszták legismertebb veze­tőiket vonultatták fel hamis ta­núként Dimitrov ellen. Ezekkel akarták a koholt vádakat bizo­nyítani. Ott volt Gőring, Göbbels, számos nemzeti szocialista kép­viselő, de ott voltak a tanuk kö­zött más bűnözők is, rablók, ha­miskártyások. Felvonultatták Di- mitrovék ellen az emberi söpre­dék minden fajtáját. A vádak azonban összedől­tek, kiderült, hogy Dimitrov a bi­rodalmi gyűlés épületének fel­gyujtása időpontjában nem is tartózkodott Berlinben, Van der Lubbe. ez a kis hitvány gyújto­gató soha nem volt a kommu­nista párt tagja, soha nem be­szélt Dimitrowal és hogy ez az ember csupán eszköz a nemzeti szocialisták kezében. A hamis ta­nuk belezavarodtak az előre be­tanult mondókába és Dimitrov kérdéseivel lerántotta a leplet a fasisztákról. Számtalanszor meg­vonták Dimitrovtól a kérdezés jogát, az elnök kétségbeesve igye­kezett megmenteni a nevetséges­ségtől Gőringet, Göbbelst és a többieket. A birodalmi főügyész — a fasiszta hatóságok képvise­lője — aki hónapokon át kínló­dott azon, hogy a hazug vádat felépítse, indítványozta, hogy »a bolgár vádlottakat bizonyítékok hiányában mentsék fel". De Di­mitrov nem elégedett meg ezzel. Még nagyobb csapást akart mér­ni és szava túlszárnyalt a tör­vényszéki termen. Bátran kiáL tóttá oda a fasiszták szemébe, hogy a történelem kereke, ame­lyet a proletáriátus forgat, a Kommunista Internacionálé veze­tése alatt előre mozog és semmi­féle tiltó rendszabállyal mozgá­sában feltartóztatni nem lehet. Ez a kerék forog és forogni fog a kommunizmus végső győzel­méig! A bíróság tagjai kimenekültek a teremből, a szót megvonták Di­mitrovtól. Szavaiból a német fa­sizmus előretörésének e véres napjaiban százezrek és milliók merítettek erőt és Dimitrov sza­va ma is figyelmeztető szó mind­azoknak, akik Németországban, vagy bárhol máshol a világon vissza akarják forgatni a törté­nelem kerekét, el akarják nyom­ni, meg akarják semmisíteni a munkásmozgalmat, a béke és haladás erőit. Dimitrovot fel kellett menteni, mert pozdorjává zúzódtak a vá­dak, mert a világ becsületes em­berei hatalmas erővel követelték Dimitrov és társai szabadonbo- csátását és mert mögötte állt a nagy Szovjetunió. Ez az ország fogadta állampolgárává Georgi Dimitrovot és a harcos forradal­már kiszabadulása után innen folytatta nagy harcát a fasizmus ellen, mig vissza nem tért a fel­szabadult Bulgáriába építeni a szocializmust, amelyért szenve­dett és harcolt Hitler kazamatái­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents