Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

III. országos tanácskozása

(Folytatás a S. oldalról)

mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdaságban lévő te henek után nem kell beadást teljesíteni.

—' A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadás alól, ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehéntartást.

Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mértéket — egészségesen fejlessze a háztáji állatállományt. Minden családnak legyen legalább egy tehene, egy kocája, minden család hizlaljon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a termelőszövetkezettől számára biztosított háztáji területet.

A termelőszövetkezetek ■—• beleértve az I-es és Il-es tipusuakat is — vezetőségein, elnökein és nem utolsó sorban magán a tagságon múlik, hogy a népi demokrácia adta lehetőségeket felhasználva milyen gyorsan válnak a ma még elmaradott termelőszövetkezetek is virágzó, gazdag szövetkezetekké. A szorgalmas termelőszövetkezeti tagok számára a közös és a háztáji gazdálkodásból szár mazó jövedelem együtt olyan jólétet biztosit, amilyent az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — még a földműveléshez jól értő, minden szükséges felszereléssel rendelkező középparaszt sem — még fokozott állami támogatással sem tud a maga számára megte-, remteni.

— Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk tudatában van annak, hogy termelőszövetkezeteinknek az elmúlt években és különösen az elmúlt évben, sok nehézséggel kellett megküzdeniök és ezért nemcsak a jövőévi terméshez ad segítséget, hanem különböző kedvezményekkel elősegíti, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még az idén nem tudtak kiváló eredményeket elérni, nehézségeiket le tudják győzni. Ezért határozott úgy a minisztertanács, hogy további 200 millió forint összegben elengedi a termelőszövetkezetek ez évben lejárt rövidlejáratu hiteleinek túlnyomó részét és emellett további segítséget ad újabb hitelek nyújtásával.

Kormányunknak ez a segítsége lehetővé teszi, hogy a jelenleg még gyengén dolgozó termelőszövetkezetek tagjai is már ebben az évben alapjában megtalálják számit ás alkat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással induljanak a szántási és vetési munkáknak a jövőévi, az eddigihez képest összehasonlíthatatlan ul nagyobb sikerek és eredmények felé.

Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy nagyobb gondot fordítsunk azokra a szövetkezeti tagokra, akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüket megfelelően a közös munkából; öregekre, betegekre, szülőasszonyokra. Kormányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermekét szülő asszonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, 500 forint, a második és további gyermekét szülő asszonyt 400 forint segélyben részesíti.

A termelőszövetkezetekben szociális alapot kell létesíteni

szövetkezetből, mert a vezetőség nem hallgatja meg a gazdaságra vonatkozó javaslatait, holott ő mint egyénileg gazdálkodó, jó termésátlagokat ért el.

— A kishörcsögpusztai „Pető- fi“ termelőszövetkezetből három tag: Rudniczei József, Horváth István, Abris József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, amely a tagság nélkül intéz el mindent és csak emiatt, ezzel a vezetőséggel nem akarnak tovább együtt dolgozni.

— Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak, feltétlenül szükség van a szövetkezeti demokrácia megvalósítására.

—• E cél elégése érdekében íiagv jelentősége v=»r> annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figyelembevételével a Termelőszövetkezeti Tanács sok termelőszövetkezet bevonásával elkészítette és tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyásra javaslatát a III. tipusu termelőszövetkezetek egységes mintaalapszabály-tervezeté- re. Ez az alapszabálytervezet —

ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden III. tipusu termelőszövetkezetnek.

— Minden termelőszövetkezeti vezetőnek, termelőszövetkezeti tagnak az eddiginél nagyobb felelősséget kell majd éreznie, hogy az alapszabály rendelkezései a gyakorlati életbe átmenjenek és, hogy ilymódon minden termelőszövetkezeti tag saját gyakorlatán keresztül bizonyosodhassák meg afelől, hogy a termelőszövetkezet gazdái ténylegesen maguk a szövetkezeti tagok.

— Nagyjelentőségű változás az uj alapszabályban a régivel szemben az is, hogy megszünteti a különbséget -az önálló termelőszövetkezetek és a III. tipusu termelőszövetkezeti csoportok között és javasolja, hogy nevük a jövőben egyszerűen mezőgazdasági termelőszövetkezei legyen.

— Az uj alapszabály-tervezet a réginél sokkal jobban aláhúzza a termelőszövetkezetiekbe való belépés önkéntességét, kiindulva Lenin és Sztálin élvtársak tanításaiból, akik sokszor hangsúlyozták, hogy csak az ia szövetkezés értékes, amely a tagok önkéntes el hat ár ozása alapján létesül.

Á kulákok és spekulánsok számításai kudarcot vallottak

—* Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öregek, a munkaképtelenek ■kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni ■lehet a határozati javaslattervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezetekben kötelezően létesíteni kell szociális alapot és azzal biztosítani kell az öregek, a munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjuttatást.

— A termelőszövetkezeti mozgalomban ezzel megszűnik a dolgozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és középparasztokat is. A termelőszövetkezeti mozgalomban megszűnik a félelem attól, hogy az öreg és munkaképtelen családjának terhére lesz és kínlódás lesz neki az élet. Az ilyen megváltozott életet élő öregek helyzetét jellemzi Kovács Gábornak, a nagyecsedi „Vörös Csillag'' termelőszövetkezet tagjának levele, aki azt írja: „Én 70 éves vagyok már, a szövetkezetben semmi hiányunk nincsen, csak az bánt engem, miért nem lett előbb ilyen az élet.'* Bogdán János, a nyirbélteki termelőszövetkezet tagja így ir: „Én, már 72 éves öregember vagyok, de azt szeretném, ha 20 éves volnék, mert ilyen jó nekünk sose volt és ezért, bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi jó életünkre tör.“

Ma még közel sincs ilyen élete minden termelőszövetkezetben az öregeknek és munkaképteleneknek, de ez az ut, amelyen termelőszövetkezeteink most elindulnak, lehetővé teszi, hogy mindenütt rövidesen ilyenné tegyük az öregek és munkaképtelenek életét.

A termelőszövetkezetek termésátlaga növelésének és a termelőszövetkezeti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétele, hogy ne csak közös munkában, hanem a termelőszövetkezet vezetésében is úgy, ahogy ezí; a tanácskozás elé terjesztett minta- alapszabály-tervezet előírja, részt- vegyen a termelőszövetkezet egész tagsága.

Minden fontos kérdést

a termelőszövetkezet közgyűlése döntsön el

— Feltétlenül biztosítani kell, hogy minden fontos kérdést a termelőszövetkezet közgyűlése döntsön el és igy minden termelőszövetkezeti tagnak lehetősége legyen résztvenni a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkezeti tagok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű tagok, hanem a szövetkezet gazdái is.

— Sok termelőszövetkezeti elnök azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának erezhetné magát: kiskirályoskodik, nem hallgat senkire; azt képzeli magáról, hogy nálánál többet senki sem tudhat a szövetkezetben. Az ilyen elnökök a közgyűlést sokszor egy évig sem hívják össze és ilyen szövetkezetben legtöbbször az igazgatóság és intézőbizottság is csak formálisan működik.

— Ezekben a termelőszövetkezetekben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeményezése, tapasztalata és a tagság előbb, vagy utóbb elégedetlen lesz termelőszövetkezete vezetésével, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejlődés helyett visszaesik.

— Kiss János, a badacsonyi ..Dózsa'' termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy ki akar lépni a

—■ Az alapszabály ilyen értelmű megváltoztatásának szükségességét már júliusban, a Központi Vezetőség határozata alapján Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke felvetette. A kérdés nyilvánosságra kerülése után a ku- lákok és a falu különböző spekuláns elemed úgy gondolták, itt az idő arra, hogy kihasználva 'a termelőszövetkezetek kezdeti nehézségeit, a szövetkezetből való kilépésre, vagy éppen a szövetkezet feloszlatására bírják rá eizokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségei, vagy egyéb hibái miatt elégedetlenek. A kulá- kok és egyéb spekuláns elemek arra számítottak, hogy szabad szövetkezeti tagok helyét olcsó munkaerő, cseléd, napszámos, harmados-munkás foglalja el. Számításaik azonban kudarcot vallat, fák.

— Igaz, az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezetben nem voltak hatástalanok. Voltak termelőszövetkezetek, amelyek a gazdasági év végére kérték feloszlásuk engedélyezését és több olyan termelőszövetkezet van, ahol a termelőszövetkezeti tagok egy része bejelentette, hogy ki akar lépni a termelőszövetkezetből. Ezen termelő- szövetkezetek, illetve termelőszövetkezeti tagok nagyrésze azonban a kormányprogramra, óta hozott intézkedések hisitására, amelyek világosan, félremagytarázha- tatlanul bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a szövetkezeti gazdálkodásnak, elállt szándékától és kijelentette, hogy továbbra is közösen akar gazdálkodni.

— Ez történt a tömörkényi ,.Alkotmány“ termelőszövetkezet ben is. A termelőszövetkezet tagjai levelükben, amelyben bejelentették, hogy továbbra is közösen akarnak gazdálkodni, igy írnak: „A feloszlási kérést 3—4 hangoskodó munkakerülő ember készítette el. akik a legnagyobb dologidőben házról-házra járva agitáljak és igyekeztek megtéveszteni a becsületes dolgozó embereket. Köz’ük volt: Zsoltár Ferenc, aki a múlt rendszerben védett birtokos volt és a saját területén sem ud.ott gazdálkodni és Répás And. rás, .aki a múlt rendszerben levente-oktató volt és leginkább fe- ketézésből és spekulációból élt”.

— „Mi valamennyien vállaljuk — Írják —, hogy azokat a becsületes dolgozókat, akiket az ellenség félrevezetett, egyenként meggyőzzük és felvilágosítjuk arról, hogy kinek az érdeke a ’termelőszövetkezet feloszlatása. Hogyan is engednénk meg. hogy szövetkezetünket szétugraeaá az el.

Lanság, amikor jelenleg munkaegységenként több mint 10 kilogramm gabonát osztottunk ki."

— A kormány termelőszövetkezeteket támogató - intézkedéseinek hatására sok olyan község van, ahol éppen az utolsó hetekben és napokban nemcsak, hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó panaszt lép be a termelőszövetkezetbe és uj szövetkezetek is alakulnak.

— Nem lehat kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősitik az utolsó napokban hozott határozatok: a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés csökkentéséről, amely a termelőszövetkezeteknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy kedvezményt biztosit és a minisztertanács mai napon nyilvánosságra hozott határozata, amely további lényeges kedvezményeket nyújt -a termelőszövetkezeteknek.

— Meg kell azonban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan termelőszövetkezeti tagok, akik a zárszámadás után, az őszi munkák befejezésével egyénileg akarnak gazdálkodni.

— Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatározásuk helytelenségéről és megmagyarázzuk, hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egyéniben.

— Azok a termelőszövetkezeti

tagok, akik most az egyéni gazdálkodás útját akarják válasz-! tani, idejében meg kell, hogy értsék: ha kilépnek, családjuk és saját boldogulásuk szempontjából nagyon helytelenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat, kezdeti nehézségek hatására éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatására és a termelőszövetkezeti fai- gok jólétének megteremtésére— Azoknak a termel öszövetkezeli tagoknak részére, akik a fel. világositás ellenére is egyénileg akarnak tovább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az ősgj betakarítás, illetve zárszámadás rután, ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt területéből, a tartalékföldből, vagy amennyiben sem egyik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén. A kilépő tagokkal el kell számolni: ki kell nekik adni ia munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralékkal és hitellel, ami a termelőszövetkezet közös tartozásából és beadási kötelezettségéből az egyes tagra jut.

— Vissza kall vonni tőlük mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a termelőszövetkezetek az utóbbi hónapokban kaptak, illetve nem a csökkentett, hanem az eredeti tartozás és beadási kötelezettség rájuk eső részével kell őket megterhelni.

— A bevitt termelőeszközökét és állatokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni, s ha a kilépő a beadott állatát, vagy felszerelését ki akarjia vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat, csak úgy viheti ki, ha a teljes piaci áraikat ■azonnal megfizeti. Ha a felértékelt összegnek csak egyrészét kapta meg, akkor a szabadpiaci árból le kell vonni .azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor megállapított ár szerint jár.

— Nem lehet kétséges: az önkéntesség jelentőségének aláhúzása és az, hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megváltoztatjuk, csak erősíteni fogja termelőszövetkezeteinket és végeredményben kevés olyan termelőszövetkezeti tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a maga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat választja.

A termelőszövetkezeti tagok maguk mellett érezhetik pártunk és kormányunk teljes támogatását

— Népi demokráciánk, pártunk és államunk minden erővel támogatja a termelőszövetkezeti tagok küzdelmét szövetkezetük megerősítéséért. Nemcsak különböző gazdasági jellegű intézkedésekkel segít, amelyekről már eddig sok szó esett, hanem minden erejét felsorakoztatja azért, hogy a mezőgazdasági termelést és ezen belül elsősorban a szövetkezeti termelést egész dolgozó népünk javára felemeljük. Minden szövetkezeti tag, aki ezért küzd, maga mellett érezheti pártunk, kormányunk és népi demokráciánk teljes segítségét és támogatását.

— Milyen erőket sorakoztat fel pártunk és kormányunk a termelőszövetkezetek támogatására? Mindenekelőtt az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell, hogy támogassák termelőszövetkezeteinket azok a gépállomások, amelyek ma már országosan nagy gépparkkal, több mint tízezer traktorral rendelkeznek.

— A termelőszövetkezetek megszilárdításában, termelésük fokozásában nagyon nagy szerepe van i gépállomásoknak; nem véletlenül történt az, hogy a mostani tanácskozásokon nagy számmal

vesznek részt a gépállomások élenjáró dolgozói.

— A gépállomások már eddig is nagy erővé fejlődtek mezőgazdaságunkban és a termelőszövetkezetek termeléséhez nagy segítséget adtak, de munkájukban még nagyon sok a hiányosság. EIo- rántsem mondhatjuk el, hogy a gépállomások kielégítő segítséget adtak a termelőszövetkezetek megszilárdításához és a termésátlagok növeléséhez.

— A gépállomási munka azonban akkor lesz igazán értékes a termelőszövetkezeti tagság számára, ha lényegesen megjavul a

traktorosok munkájának minősége.

— Világosan meg kell mondani, hogy korántsem elég az, ha a gépállomás traktorosa a normáját teljesiti, a norma teljesítése és túlteljesítése természetesen fontos, mert elősegíti a mezőgazdasági munkák gyors elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősége van annak, hogy a munkákat a trakto(Folytatás a 4. oldalon)

1953. szépt. 20. Vasárnap«

3