Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

Á termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak

Ili. országos tanácskozása

(Folytáfás az 1. oldalról)

..Béke" szövetkezet pedig mindössze nyolcat. A barcsi „Vörös Csillag'* fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, tehenészétéből a tej- beadáson felül bőven jut szabadpiacra, a vízvári „Béke“' szövetkezet viszont, bár van tehenészete, nemcsak hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesiti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük.

— A barcsi „Vörös Csillag" termelőszövetkezetben egy munkaegységre — piaci árakon számit-* vie a terményt — 52 forint jut, a vízvári „Béke'' szövetkezetben viszont alig 20 forint. Érthető, hogy ez utóbbi szövetkezetben, amelyhez hasonló sok van még az országban, laza a (munkafegyelem, a tagság jelentős része elégedetlen és közülük sök hallgat olyan ellenséges elemek, kulákok, spekulánsok hírverésére, akik szövetkezeti tagok helyett jobban szeretnének a faluban cselédét, napszámost, részesmunkást látni.

— Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok rövidesén minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok^ magas állattenyésztési hozamok eléréséért. •A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelemirészesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben.

— Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét.

— Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyen irányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslat-tervezet,, amelyet Dobi elvtárs vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács kidolgozott.

— Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy munkaegységre kevés termény és kevés pénz jut. Ilyen termelőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegy a kedvük, nem szivesen vesznek részt a közös munkában.

— Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson terményben is, pénzben is, mindenekelőtt meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait.

—• A terméseredmény növelésének módjai ismeretesek. A mező- gazdasági tudomány eredményei és az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatai hozzáférhetőek termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság minden ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balti „Micsurin'' termelőszövetkezet eredményeiről, ahol az átlagtermés őszi búzából 22.20, őszi árpából 26.48 mázsa, vagy a zombai „Vörös Csillag" termelőszövetkezet eredményeiről, ahol a termés1953. szept. 20. Vasárnap.

átlag búzából 20.73 mázsa volt és mellettük még a termelőszövetkezeteknek egész sora várt, ahol őszibuzából és ősziárpából kataszteri holdanként 20 mázsán felüli termést értek el.

— A baj azonban az, hogy termelőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a bal- fi »Micsurin“ termelőszövetkezettől terülnek el a soproni ..DóZsa" termelőszövetkezet táblái, bár földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kát. holdon a fele sem termett, mint a balfi ..Micsurin* termelőszövetkezetben, átlagtermése őszibuzából kataszteri holdanként 10 mázsa körül van,

— Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agrönómusok, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva, mennél nagyobb számban lemenjenek a termelőszövetkezetekbe és köz- I vétlenül irányítsák a mezőgazda- sági termelést a szövetkezeti gazdaságban, ahol az ő szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van.

— Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövő évi tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül a termelőszövetkezetekbe legalább 2000 agronó- must és állattenyésztőt küld.

— Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő ter- melőszöyetkezeti tagok termelési tapasztalatait. Minden termelő- szövetkezetben akadnak olyan tagok, akik mig egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik, vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el.

tökben mód nyilik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevei ..Táncsics“ termelőszövetkezet juhásza, nemcsak a falujában, hanem a környező községekben is hires volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most mint a ..Táncsics“ termelő- szövetkezet juhásza elérte, hogy az általa vezetett juhtenyészet nyirási átlaga 6.46 kiló, a bárá- nyozási százalék 140, és a tejtermelés anyajuhonként 37 liter,

Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait* de sokezer sőt tizezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatait nem használják fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel, és nem engedik, hogy tapasztalatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa.

*— Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink az élenjáró módszereket sikeresen alkalmazzák, sok munkáskéz is kell. Olyan termelőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van.

— Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek; ott, ahol kevés a munkáskéz, uj tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a minisztertanácsi határozatot, amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és a kohászatot kivéve — visz- szamenjenek a tagok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni.

■— Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelkezés hatása; az utolsó napokban pl. Alsógödön az ..Egyesült törekvő“ termelőszövetkezetbe 4, a bagaméri -Alkotmány“ termelőszövetkezetbe 15 fő tért vissza ipari üzemekből.

lik, hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább két mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét,

— A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szempontjából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak, hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlődjenek.

*—1 Mindenekelőtt az állattenyésztésről kell, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet, mégpedig azért, mert az állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az állatok gondozása, ápolása,

— Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni kell. Minden termelőszövetkezetben magas pénz jövedelmet biztositó ágazattá kell kifejleszteni az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztést.

*— A közös állattenyésztés fejlesztésének jövedelmezőségéhez nagymértékben hozzájárul a Központi Vezetőség határozata a begyűjtés uj rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább; az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 30 százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati terméket szabadpiacra vinni.

—■ Az uj begyűjtési rendelet értelmében termelőszövetkezeteknek 100 kát. holdra átlagosan 5.5 mázsa, azaz mintegy 4 darab hi- zottsertést kell beadni, viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezet is könnyűszerrel tud meghizlalni csak a közös gazdaságban is ötszörannyi sertést és emellett *— jó kapálás mellett — még a háztáji állatállomány részére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 hi- zottsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva, 250—300 ezer forint pénzjövedelmet jelent. Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak szabadpiacra a beadási kötelezettség teljesítése mellett: a turkevei ..Vörös Csillag“ beadási kötelezettségét időben teljesítette és ebben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ez évben csak a sertés- hizlalás közel egy millió forint pénz jövedelmet hoz.

*— Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészet kifejlesztése is.

— A jövő évi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek átlagosan 100 kát. holdra mindösz- sze 1800 liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átlagosan dolgozó termelőszövetkezet is 100 kát. holdon közös állományban legalább 10 tehenet kell, hogy tartson. Egy 500 kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60 ezer liter tejet, amely 150—200 ezer forinttal növeli a pénzjövedelmet. Az újpesti ..Bán Tibor“ termelőszövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400 ezer forint pénzjövedelemre tesz szert tehenészete révén, csak a beadási terven felüli tej szabadpiaci értékesítésével*

— Az állattenyésztés alapvető agái, a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést sem, Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés, a méhészet, stb., egy hold tógazdaság létesítése pl. a termelőszövetkezetek számára közepes eredmény esetén is közel

6—8000 forintos pénzjövedelmet, jelent. Ez különösen jelentős, ha figyelembevesszük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol a szárazföldi növénytermelés biztonságosan nem folytatható*

Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesszenek és ezzel az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A ma nyilvánosságra hozott minisztertanácsi határozat például lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, öntözőtelepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépitést. Minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek felhasználása az egyik legfőbb módszeré a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének.

*— Termelőszövetkezeteink minden feltétellel rendelkeznek ah-* hoz, hogy jelentős pénzjövedelemre tegyenek szert és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy másfélhavonta rendszeresen tudjanak előleget adni, olyan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évközben se szenvedjenek pénzben hiányt.

— Csak helyeselni lehet azt, ha a szövetkezet, kifejlesztve jövedelmező üzemágakat, évközben rendszeresen, lehetőleg havonként, vagy másfélhavonként az előző munkaegységekre a tagok: között az eddiginél lényegesen nagyobb munkaegység-előleget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozó termelő- szövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratu hitelt is bocsát rendelkezésre.

*— A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetkezetnek a működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztésével a természetbeni részesedés mellett nem tud munkaegységre csak pénzben legkevesebb

14—20 forintot biztosítani.

A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi, hogy ténylegesen piacra termeljen; a tagok mindennapi szükségleteit zöldségfélékben, tejben, húsban ugj'anis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni,

— Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden harmadik, negyedik családnak van tehene. A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is.

— Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember 1-től kezdve egy kát. holdig lehet felemelni az egyes termelőszövetkezeti családok háztáji területét és ebbe az edigitől eltérően nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöt.

—■ A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a (Folytatás a S. oldalon)

Szamukra a tefrtiélőszövetkeZeKormányunk gyorsan, nagy mértékben gépesíti a mezőgazdaságot- A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak uj tagok bevonásával, nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van arra, hogy a mező- gazdasági termelést gyorsabban, mint eddig, gépesítsük, ennek elősegítésére kormányunk az eddiginél nagyobb mértékben látja el a gépállomásokat olyan gépekkel, amelyekre termelőszövetkezeteinknek a legnagyobb szükségük van. Már a jövő évi munkákhoz gépállomásaink nagy számban kapnak a növényápoláshoz szükséges könnyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik, ezenkívül a gépállomások nagy számban kapnak kultivátorokat, traktoros és lófogatu fűkaszákat. Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is.

— Csak azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a

A meggazdagodás kulcskérdése : a jólvégzett őszi munka

*—* A termelőszövetkezeti tagságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakkor területre történik a begyűjtés kivetése is és így minden mázsa többlettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja— Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és igy a rosszminőségü munka megtürése több mázsányi

kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből.

r— Gondolni kell a tavaszi vetésű növények magas termésátlagának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást és a gépállomásoknak sietniük kell a vetőszántás és a vetés végzése mellett a mélyszántással is.

*— A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és jó elvégzésének van, mert csak igy lehet biztosítani a jövő évi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a munkaegységekre.

A mostani jc munkán mu»

jövő évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan 8-—10 millió, azaz átlagosan egy- egy termelőszövetkezetben 1600— 2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé.

— Pártunk és kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mező- gazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, magas termésátlagok és hozamok elérésére*