Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-20 / 221. szám
mXc pnniKTftUÁT Etrműíjmxt PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK IX. évfolyam, 221. szám. Ára 50 fillér 1953. szept. 20. MAI SZÁMUNKBÓL: Pártélet: Gyökeret vert a „gyom” a gelsei termelőcsoportok földjén (5. o.) — Több és jobb téglát a hazának! (5. old.) — A kispáll fiatalok között (5 old.) — Még eredményesebben harcolunk a kormány programmjá- nak megvalósulásáért (6. old.) «— Ebédszünetben a zalalövői téglagyárban (6. old.) — Foglalkozzanak többet a dolgozókkal a felsőrajki AG gelsei üzemegységében (6. old.) —- A tőke igája alatt, A dolgozók helyzete a kapitalista országokban (7- old.) Á termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapesten, az Építők Szakszervezetének Székhazában megkezdődött a '.ermelö- szövei’kezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása hogy megtárgyalja a- termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és bri. 'A tanácskozást Dobi István, a Népköz'ár saság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Beszédében a többi között ezeket mondotta: — A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és tudom, minden egyes részvevőt- az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőszövetkezetek gaz. dálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében. Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségeikkel, amelyeket a párt és a kormány ál- ital nyujto'-t kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztositanak. Ezekben az egymással szorosan ösz- szefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját; a termelőszöve'-kezeü tagság életmódja és a termelöszöveikezeii gazdálkodás gyökeres megjavi(ásá. nak előkészítését. — A termelőszövetkezeti tagok éle'szinvonalának emelésére, anyagi és kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a Term elősző vetkezeti Tanács tagjait a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslattervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszinvonalá. nak emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lénye. — Tisztelt tanácskozás, kedves 'elvtársak! — Pártunk népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva, a Szovjetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkásosztály — szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ez évben már közel háromszorosa az 1938. évinek. — Népgazdaságunk fejlesztésében elért, eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. — Iparunk — különösen nehéziparunk — fejlődése megteremtette a lehe őségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területei, igy köztük elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelen, tősége van. — Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem ju'ot'i sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén cs ’érmés- átlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapita. lista mezőgazdaság átlagát. Mező- gazdasági termelésünk elmaradottsága nem azért van, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól ér‘ő parasztságunk,, ellenkezőleg, a mi országunk ilyen parasztsággal gádvézetők, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók. A tanácskozáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály és Ács Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi gesen magasabb jövedelmet biztosítsunk tfuniészetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az egyik a'főforrás: a közös gazdaság. A másik ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság. — A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani. — Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszöve’ke- zeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember éle'-é. ben még nem akadt példa. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztember életében. Azok a javaslatok, amelyeket a határozaJü javaslattervezetben a tanácskozás elé terjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedelemnövekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott lehetőségének kihasználása az állam és a termelő- szövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figyelembevéve egyedül évente 6—7 ezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélrendelkezik, méltán leihetünk büszkék szorgalmas, a földet, az állat- tenyésztést szerető, munkájához ér. tő dolgozó parasztságunkra. — Mezőgazdaságunk elmaradásának okát nem ebben kell keresni, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. — Népi demokráciánk a mező- gazdaság területén csak egyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas le. hét őséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik, ilyen terület többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb erőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese: az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kultúrává a rizstermelés, amely ma már félszázezer holdon folyik és segi'-ségével kát. holdanként 20—30 mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol ezelőtti 4—5 mázsa búza termetit. Jelentősen emelkedett egyes ipari növényeink vetésterülete is, köztük a cukorrépáé, amely az idén a felszabadulás előttinek már közel háromszorosa. — Az alapvető mezőgazdasági növények, a búza. a kukorica, a búr. gonya stb. termelését tekintve azon— Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazda- sági termelés gyors fejlesztéséVezetőség titkárai, Hegedűs András, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, valamint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja. milliárd' többletbe’étel a szövetkeze*- ti tagság számára és ezen felül külön a háztájitól családonként (j—7000 forint bevétel. — Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor az alatt fejlett, mag-asszinvonalu növény', emelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk, a növénytermelés és az állattenyésztés fejlesztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását. — Tanácskozásunknak foglalkozni kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkezetek alap- szabályszerü működése, demokratikus vezetése tűz napirendre. — Azt hiszem — hangsúlyozta Dobi István —, hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz, hogy megfeleljen annak a várakozásnak, amelyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezeti tagságunk, sőt egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk állít. — A tanácskozások minden egyes részvevője azon legyen, hogy tanács, kozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, uj eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom uj fellendülésének elindítójává váljon. Dobi István beszéde ntán. Hegedűs András földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. ban nem történt, lényeges változás, így az ezévi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmánybázissal, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve egyenletes fejlődésnek induljon. — Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mező- gazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat- biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégít eni. — Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítse, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és hogy — úgy mondjam -— általános támadásba kezd a mezőgazdasági termelés minden fontos területén azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése. hez, fejlett szocialista iparunk van; a kereskedelem, a közlekedés tulnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk, bízva pártunk és korrná-’ nyunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk, az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva, összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdaság* termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is. — Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termeié, emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: ingyenes lett az állatorvosi szolgálat, 30 millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy a jöxTő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti; sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, a jövő évtől kezdve a prémiumokkal együtt, félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára; lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben. — Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy három milliái'd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell is hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahol sokkal gyorsabban nagy területeken, nem kis táblákon lehet alkalmazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait. —1 Termelőszövetkezeteink egy- része az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdaság lett és jó eredményeket ér el, viszont termelőszövetkezeteink másik része — különösen az utolsó években alakult termelőszövetkezetek ■— sok nehézséggel küzdenek s eredményeik nem kielégitőek sem a termésátlagokban, sem az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedésben. — Nézzünk csak meg közelebb—■ Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést — egyszer és mindenkorra mentesiti a dolgozó parasztságot mindenfajta ki- z sákmány olás tói. •— Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az ut, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét. — Ezért van az, hogy mig pártunk Központi Vezetősége határom zata alapján az egyénileg gazdái-1 kodó dolgozó parasztok terménybeadása 10 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 25 száza - lékkai csökken, mig az egyéni pé rasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb lesz, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszer akkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak. — Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kor- mányprogramm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyűgöd-» tan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott 3 milliárdon belül több mint másfél milliárd a termelőszövetkezetek-* nek jut. — Termelőszövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a III. tipusu termelőszövet-i kezeti csoportok, illetve termelő- szövetkezetek kapják és ez helye-1 sen is van • igy, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkat túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a tipus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyei a legjobban érvényesülnek. — De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást — eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. tipusu termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termés előnyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik szán mára. ről ebből a szempontból két egymás melletti termelőszövetkezetet. Az egyik a barcsi „Vörös Csillag“, amelytől nem messze van a vízvári „Béke'* termelő- szövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredményüket nézve. A barcsi „Vörös Csillag'* magas termésátlagokat ért el, búzából például kát. holdanként 14 mázsát, a vízvári (Folytatás a 2. oldalon■) Dobi István elvtárs megnyitó beszéde Hegedűs András elvtárs beszéde Áz eddig hozott rendelkezések 3 milliárd forint jövedelemtöbbletet jelentenek a termelőknek Termelőszövetkezeteink eredményeiről I
