Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

Hazánk felszabadítása, a nagybir. .tokok felosztása, a hóxdí demokrácia állami’end jenek kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet utján.

A dolgozó parasztság életét, azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban Ugyanúgy, mini az iparban nagy- iizemü gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, ne- mcsitetit vetőmagot műtrágyát, nö- véuyvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagy üzemű termelés adhat a falu. nak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthonjó iskolái” és óvodát könyvtárait, mozit, egyszóval kulturált, jómódú életet.

A nagyüzemü íermelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagyüzemü termelés előnyeit, a közös szőve-kezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült: dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazda-, eági termelőszövetkezetet- alakítsunk,

I.

Célok és feladatok

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgabnasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állaft'-enyésztésük jövedelmezőségét, s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó közép. para3ztok életszínvonalát lényegesen, meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszöve'-kezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, meg. védik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesitik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt; a termelöszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vál. lalják, hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá, fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a falun mielőbb megvalósuljon,

II.

A főidről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésűk alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába ad. ják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével; ,

b) az állam áhal tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezeié, sebe, használatába adott föld.

A termelőszöve'-kezet a' közös hasz. nála!óban lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a föl. dek tulajdonosait, területét, határait művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik ég azt az alkalmazott vetésforgó nak megfelelő táblákra osztja,

4. a termelőszövetkezetbe lépő mindert közös háztartásban élő család jogosult, t/r>—I kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtar1953 szept. 19. Szombat

tani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövet, kezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azit a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő vete- ményeskeítet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kait,, holdnál több nem lehet, a háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

III.

Á termelőeszközökről

5. A termelőszövetkezetekbe lépő tag, illetve család köteles a termelő- szövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit1 meghaladó haszonállatait;

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, me- legágyi felszerelés stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

c) a közös használa'-ba adott földterület bevetéséhez szükséges vétő- magoit;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az uj termésig szűk. séges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét1 még. haladó gazdasági épületeket.

6. A 'termelőszövetkezetben a ház. táji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állat- állomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

e) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy.két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyul és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatTa vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leb árba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét, és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke cs a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A közös tulajdonba adott termelő- eszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági íelsze. relés ér-ékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni, A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok gazdasági felszerelés, valamint- a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni, a bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — el. adta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magáit, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezí az összeget illetve a tér ményt n tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó

paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő, és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint, olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazott at nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatti álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági fel. szerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt fel. vételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtóbizottságától.

12. A termelőszövetkezetibe nem lehet tagként felvenni kizsákmányá- lókat, kulákokat, spekulánsokat, és a választójoguktól megfosztott személyeket..

13. A termelőszövetkezeti tag

jogai: »

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt azon észrevételeit javaslatait előterjesztheti ;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett, munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet-, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javak, ból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelő, szövetkezeit tagjainak biztosit;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott ufasi_ tásainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott felada. tót, és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen Tésztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakavitás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet meg. erősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt. minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban kö'-eles a vezetőség ne.k bejelenteni

A kilépő tagnak elsősorban a tér melőszüvetkezet szétszórt földjeiből vagy a tagositott terület szélén azo_ nos értékű földet kell kiadni, min' amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén tör ténik. A beadott élő- és holtfelszere. lés értékének 35 százalékon felüli,

illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fize'-ni. a kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt, meg kell téri'-enie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet ál-al juttatott háztáji földet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában részt- venni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik, a közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyedrészének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt, és jutalomban nem részesülhet A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártériTést részesedéséből levonhatja.

y.

A termelőszövetkezet vezetése

17. ,A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati jogj gal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével •— meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles ösz- szehivni, ezenkívül össze kell hivni minden olyan esetben, amikor ezt a | ermelőszövetkezefc gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmadrésze, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, igy különösen:

a) megválasztja és felmenti á termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat.

e) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok ál'-al teljesített munkaegységre jutó terménymeunyiséget és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sejtheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utab ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség cs az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőcégre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

19. a termelőszövetkezet ügyei' két közgyűlés között a vezetőség in. tézi. A termelőszövetkez-et vezetőségét a közgyűlés ké: évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termel ősz övét,, kezeiben öttagú vezetőséget választ.

A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevéte* lekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzóit költségvetési ősz szegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amig a terméskilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett

22. A termelőszövetkezet önálló jogi személy, saját nevében jogokat. szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tax', ja. A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, ä

munkacsapat-vezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység- j óvárrá s

jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés mun. kaegységben kifejezeti tisztelöídijat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot, választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelő- szövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőr, ző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden kor. lálu'ozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szer. vek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termelőszövetkezet működése

26. a közös termelés alapja a termelőszövetkezet. éves termelési terve, amelyet a vezetőség készit el és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését..

27. A termelőszövetkezeit elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termöerejónek állandó növelésével, mélyszántással, a fejle t agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jói végzett növényápolási munkákkal, (Folytatása a oldalon.)

i