Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

Javaslat

(Folytatás a 2. oldalról) imásoclvetésü növények termelésével, w, termények veszjteségnélkiili betakarításával, Öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a logjobb, tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gon. tíosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan müveit táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként, állatienyészfő- farniot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zoo- technikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az ábatok részére jó. minőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmánytermelést, a réteket és legelőket feljavítják;

c) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés, és baromfiéi, magtár, brigádszállás stb.).

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellet-t gondolkodnak arról, hogy:

a) ' a tagok jövedelmének fokozása térdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozá. eát;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti

tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arat ó-eséplőgépkezelők,

traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb, jólképzett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a kö. süs munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a t€Tmelőszö- vetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport, cs szórakozóhelyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka megszervezése, értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben min den munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által' elfogadott- munka rend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — -csak

olyan dolgozó munkáját lehet igény, bevenni, aki szakképzetséggel (ag ronómus, zootechnikus, könyvelő, építési. szakemberek s‘b.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót- bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelő- brigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigád létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövötkeaetben,

amelyben szőlő., gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szer. vezni.

c) A növénytexmelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegü állattenyésztőbrigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állattenyészt őbrigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz; tartozó földterületet, állatokat, me. zőgazdasági épületeket és egyéb fel- szerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért- és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigádvezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, tapasztalásé, gát, testi eTejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesit- ménynormákkal kell mérni Ó3 munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában részvevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a brigádvezető -köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységeit- a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesít éri munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) a brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesíteti munkaegységek összesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a földjáradékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni kell azokat a brigádokat, munkacsapat-o. kát és tagokat, akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távolmaradás, a rosszminőségii munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség novelőhatá-su fegyelmi rend. szabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra elvégezze, figyelmeztetésben részesítheti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység- levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása-, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása: társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

Á termelőszövetkezet vagyona

és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van.

39. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti: fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, takarmányalap, biztonsági vetőmag- és takaxmány- alap, szociális-kulturális alap.

a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelő- szövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a tagok között. szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénz. jovedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett- beruházások, illetve beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész- és igásállatok, egyéb állandó jellegű felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem őszi ható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint tovább*ariásra szolgáló szaporulatát;

ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növénytermelése számára vetőmagot biztosítson. A termelőszövetkezet olyan mennyiségben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Takarmányaiapba olyan mennyiségben kell száraz, és abrakt akarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a terv szerint növekvő állatállományának eltartását. a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk ál'-al okozott kiesések pótlására biztonsági vetőmag- és takarmányalapot létesít, amelybe az évi szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni.

e) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson fel és azt fenntartsa; a termelőszövetkezeti tagok számára szakkönyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport-, és egyéb kulturá. lis igényeiket kielégítse.

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat — ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen 'tagok társadalombiztosítási diját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket-. A közgyűlés — ha a szó ciális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet- közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évente ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra, kerülő kenyérgabo. natermés és pénzbeli részesedés 2 százalékát- kell helyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait- az állammal szemoen fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénzjövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű fel- használásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati terme, keket a következőképpen használja fel:

a) teljesiti az állam iránti kötelezettségeit-, visszafizeti az esedé. késsé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett- munkákért a szerződés alapján járó természetbeni dijakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési t-erv túlteljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag-, illetve takarmánymennyiséget j

d) felújítja a biztonsági vetőmag, és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

f) a termények fennmaradó részét a tagok között, teljesített mun. kaegységeik alapján szétosztja.

A' közgyűlés azonban elha/tónozhat ja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek egy részét a termelőszövetkezet pénzjövedelmének fokozása érdekében az államnak eladja vagy szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv túlteljesítése esetén pedig a tagoknak a teljesített munkaegységeik terhére állatot juttat a tervenfelüli állatállományból, illetve annak szaporulatából.

41. A termelőszövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit; kifizeti az adókat, a biztosítási dijakat, a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visz. szafizeti az esedékessé vált kölcsönöket; rendezi a gazdálkodás során felmerült termelési költségeket;

b) az összes pénzjövedelemnek legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészi. tésénél figyelembe kell venni a termelőszövetkezet által saját- erőforrásából építésre, gépek, állatok vásárlására és egyéb beruházásokra év-i közben már felhasznált összegeket;

c) a tagok között felosztásra kerülő pénzjövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a s z o ci á 1 i s _k u 1 í u r á 1 is

alapot;

d) kifizeti a földjáradékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tisztajövedel- mének minden aranykoronája után 9 kg. búza értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között felosztásra kerülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót. a földjáradékból le kell vonni ;

e) a készpénzjövedelem fennmaradó részét a tagok között teljesített munkaegységeik arányában kiosztja.

42. a termelőszövetkezet az évközi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik arányában előleget folyósít. Az előleg nem ha. lakhatja meg a bevétel-kiadási költ'-x vetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát.

Gabonából a tagok részére a be. takarítás után azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhet ők.

A termelőszövetkezeti tagok év- közbeni rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközökben a tervezett pénz. jövedelemtől függően, pénzbeli előlegeket kell folyósítani.

43. Ez az alapszabály a mezőgazdasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelés- ügyi miniszt-er a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott.

A Termelőszövetkezeti Tanács nevében DOBI ISTVÁN.

A „TASzSz“ küzleiénye uj aieilwtaiipiisBiirt

a SzcvieiöiÄn történi kiprttáíásárúl

Moszkva (TASzSz) Az utóbbi hetekben, az atomenergia területén folyó tudományos kutatómunkák tervének megfelelően, a Szovjetunióban kipróbáltak több uj atombomba-típust. A próbák sikerrel jártak.

Teljesen érthető, hogy mindaddig, amíg az Egyesült Államok felelős körei elutasítják a Szovjetuniónak az atomfegyver eltiltását követelő kitartó javaslatait, a Szovjetunió, biztonsági követelményekből kiindulva, kénytelen figyelmet fordítani az atomfegyver előállítására. Ugyanakkor a Szovjetunió továbbra is követi a népek közti béke megszilárdításának politikáját, megegyezésre törekszik más országokkal az atom-, hidrogén- és más tömeggyilkoló fegyverfajták feltétlen eltiltásának, a fegyverzet jelentékeny csökkentésének és az említett Határozatok végrehajtása szigorú nemzetközi ellenőrzésének kérdésében.

Emellett a Szovjetunióban munkálatok folynak az atomenergia ipari célokra történő felhasználása érdekében. A Szovjetunió döntőfontossagu feladatának tekinti annak elérését, hogy az atomenergiát a békés haladás ügyének szolgálatába állítsák. fMTI)

G. M, Malenkov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke fogadta Csüng Ven-ti ént, a Kínai Népköztársaság szovjetunióbeli nagyköveiét

Moszkva (TASzSz) Csang Ven- tien, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott szovjetunióbeli nagykövete szeptember 17-én meglátogatta G. M. Malenkovct, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökét.

A nagykövet a látogatás során átadta G. M. Malenkovnak Mao Ce-tung, s Kínai Népköztársaság központ) népi kormánya elnökének táviratát. A távirat a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság gazdasági építéséhez nyújtott segítségével kapcsolatos.

A nagykövet kijelentette, hogy a távirat a Kinai Népköztársaság központi népi kormánya 1953.

szeptember 15-i ülésének határozata alapján érkezett. Az ülésen Li Fu-csun, a Kinai Népköztársaság kormányküldöttségének tagja számolt be a szovjet kormánnyal Moszkvában folytatott tárgyalások eredményeiről. A tárgyalások a Szovjetunió által a Kinai Népköztársaság gazdasági építéséhez nyújtandó segítségről folytak.

G. M. Malenkov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke átvette a távirat szövegét és kijelentette, hogy a szovjet népei örömmel töltik el a nagy kinai népnek az ország gazdasági élete és kultúrája fellendítésében elért

sikerei. Hangsúlyozta, hogy Kina további gazdasági fejlesztése és iparosítása ügyének szilárd alapja van. Ez az ügy biztos kezekben nyugszik. A Szovjetunió kormánya a Kinai Népköztársaság virágzását. K*na és a Szovjetunió nagy, baráti szövetségének további megszilárdítását kívánja a két ország népeinek, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának javára.

A kínai nagykövet fogadásánál jelen volt V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere is.

1953 szept. 19. Szombat

3