Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
Munkavédelem Lovásziban Pártunk, kormányzatunk igen nagy gondot fordít a munkavédelemre. Ugyanakkor, amikor szigorú rendszabályokkal igyekszik biztosítani a dolgozók épségét, egészségét, hatalmas összegeket fordít a munkavédelmi beruházásokra. A lovászi Kőolajtermelő Vállalatnál a múlt évben 30 ezer forint volt a munkavédelmi beruházás, az idén már 490 000 forintos Összeggel igyekeznek megvalósítani a biztonságosabb munkafeltételeket. A munkavédelmi beruházásra fordított összeg a jövő évben ennél a vállalatnál 1 millió forintra emelkedik. A fent jelzett beruházási összegeken kívül az üzem is jelentős összeggel járul hozzá a munkavédelem jobbátételéhez. A második negyedévben csak védőkenőcsre és szappanra 24.000 forintot fizettek ki. Védőruhára 351.000 forintot, védőételekre cs italokra 14.000 forintot, míg egyéb biztonsági felszerelésekre 8000 forintot fordítottak. Voltak azonban ezeken kívül még különböző biztonsági beruházások, amelyekre 20.000 forintot fizettek ki. A munka biztonságosabbá tételét igen nagymértékben elősegítik a munkavédelmi tanfolyamok is. Lovásziban a dolgozók mintegy 85 százaléka résztvett ilyen tanfolyamon. Azonban, mint ahogy Vasák Károly, a lovászi Kőolajtermelo Vállalat munkavédelmi megbízottja beszámolt erről' a kérdésről, nagyon sok dolgozó, bár megvan a lehetősége, nem használja a munkavédelmi felszereléseket. Az esztergályosok nem teszik fel a védőszemüveget. Azt mondják, szemüveg nélkül jobban látnak. Ez a nézet teljesen helytelen és káros, A védőszemüveg nem a látást segíti elő, azonban nem is akadályozza azt, viszont megvédi a szemet attól, hogy az izzó fémforgács a szembe vágódjon, ami igen könnyen vakulást is okozhat. Hasonló a helyzet a gumikesztyűk és az egyéb védőfelszerelések használatánál is. A statisztika szerint az eddigi balesetek nem annyira a munkavédelmi felszerelések hiányából, mint inkább a dolgozók vigyázatlanságából származtak. Most, a MASZOLAJ vezér- igazgatóság felhívására munkavédelmi hónapot rendeznek, amely augusztus 25-én kezdődött és szeptember 25-ig tart. A munkavédelmi hónap idején a dolgozók javaslatokat adnak be, hogy miként lehetne a munkavélelmet még jobbá, még eredményesebbé tenni. Arról, hogy kormányzatunk milyen gondot fordít a munkavédelemre, hogy mennyire legfőbb értéknek tekinti a dolgozó embert, elég, ha azt elmondjuk, mit kap például egy koromgyári dolgozó . , Elsősorban is minden dolgozó kap egy védőszemüveget, két overallt, 1 darab porvédőt, 1 pár bányászbakancsot, 2 darab inget. 6 zsebkendőt, 4 pár zoknit, két pár kapcát, 1 darab svájci sapkát egy évre, 2.4 kilogramm védőkenőcsöt, 159 liter tejet, 150 kiló vasaskekszet; 6 kilogramm szappant és a téli időszakra 150 liter teát. Tehát ebből is látható, hogy a vállalat minden tekintetben igyekszik eleget tenni a munkavédelmi követelményeknek. A dolgozók azonban sok esetben itt is helytelenül járnak el. Vannak, akik azt mondják, hogy nem szeretik a tejet s inkább elviszik azt haza. így a tej, főleg a nyári időszakban nemcsak a dolgozó egészségét nem védi, hanem meg is romlik, tehát kárbavész. Nem elég, ha a vállalat biztosította a munkavédelmi felszereléseket és a védőételeket. A dolgozóknak alkal- mazniok és fogyasztaniok kell azo- kat. Nagy hiba, hogy a dolgozók igyekeznek kivonni magukat a munkavédelmi oktatásokból. Ezen a téren az eddiginél sokkal jobb felvilágosító munkát kell végeznie a pártnak és a szakszervezetnek. A pártszervezet ne elégedjen meg azzal, hogy csak instruál, adjon egyéb segítséget is a munkavédelem eredményesebbé tételéhez. A szakszervezet keretén belül működő munkavédelmi bizottság ugyancsak nem áll hivatása magaslatán s nem veszi ki részét a munkából. Ez a bizottság nem azért van, hogy csak neve legyen, hanem azért, hogy dolgozzon s ezáltal elősegítse a balesetek számának csökkenését. A munkavédelmi felügyelő körül sincs minden rendben. Az előző munkavédelmi felügyelőt leváltották, mert semmit sem dolgozott, az új munkavédelmi felügyelő sokat dolgozik — csak éppen nem a munkavédelem területén. Ugyanis oívan munkakörbe helyezték, ahol nem jut ideje a munkavédelemmel való foglaltsásra. A hiányosságok ellenére a balesetek csökkentésénél javulás mutatkozik. A balesetek folytán kiesett munkanapok száma a II negyedévben az előzőhöz viszonyítva 15.4, míg a balesetek száma ll százalékkal csökkent, Jelentkezzetek bányásznak Az árleszállítás, amely örömmel töltötte el az egész ország dolgozó népét, hősi munka eredménye s hogy ez lehetővé vált, az nagyrészt a bányászoknak is köszönhető, akik több és jobb minőségű szenet adtak az országnak. Az árubőség alapvető feltétele a folyamatos, jól szervezett munka. Hogy több iparcikket, több szerszámot, több traktort és egyéb mezőgazdasági eszközt állíthassunk elő, még több és még jobb minőségű szénre van szükségünk. A szén kibányászásához, a bányagépekhez és az egyéb munkához emberekre, bányászokra van szükség. A széncsaták hősei arra kérik Zalaegerszeg és a megye dolgozóit, főleg azokat, akiknek munkaereje nélkülözhető a jelenlegi munkahelyén, jelentkezzenek bányász segédmunkásnak. Minden jelentkezőt szeretettel várnak a balinkai bányában. Ez a bánya az ország legszebb mintabányája. Jelentkezni lehet 17—45 éves korig. Minden dolgozó, aki a bányába megy dolgozni, alsó- felsőruha- és Iábbeliellátásban részesül. A dolgozó egyéves szerződés esetén 400 forint jutalmat is kap. A családosok évente 58 mázsa ingyenes szénjuttatásban részesülnek. Havi kereset 850— 900 forint. A jó munkát premizálják az évi fizetésnek 5 százalékával. Minden dolgozó kényelmes, tiszta és egészséges szálláshelyet kap s biztosítják számára a kultur- és sportlehetőséget is. Jelentkezni lehet a városi tanács munkaerőgazdálkodási osztálya toborzójánál, Pál Lajosné városi előadónál. A jelentkezők itt a bővebb felvilágosítást is megkapják. Erre várnak a bázakerettyeiek A húzakereUyei dolgozók boldogan beszélnek az árleszállításról. Hogy mi a válaszuk, arról a versenyt áblák napon!». változó számai, az egyre emelkedő eredmények beszélnek. Arra a kérdésre azonban még mindig nem kapták meg a dolgozók a feleletet, mikor készül el a házakerettyei kenyérgyár, ígérték augusztus 20-ra, ígérték a bányásznapra, de a kemence még mindig várat magára. Pedig ha a gyár elkészülne akkor nemcsak olcsóbb, hanem jólsb is lenne a -bázákevettyei kenyér. Mikorra készül el a lovászi ut? A zalaegerszegi Útfenntartó Vállalat már hosszú hónapok óta javitja a Lovásziból Bázakere1 ‘.ye felé vezető ut egy kis szakaszát'. Ezen a szakaszon egy kisebb híd is van. A munkát már rég befejezhették volna. A gépkocsiknak az útjavítás elhúzódása miaü Iiosszu kerülőket kell tenniök — néha egészen rossz iVakon. Ezzel nemcsak több időt veszítenek, hanem sokkal több benzint is fogyasztanak. Az Útfenntartó Vállalatnál elmondották, mi késlelteti a pakodi híd építését. Szeretnénk, lia azt is elmondanák, mi az oka annak, hogy a lovászi útszakasz miért nem készült el még ezideig sem; Harcoljon a MÁV a szállítások megjavításáért Üzemeink tervteljesítését nem kis részben segítheti elő vagy hátráltathatja a vasút. Az anyagra való várás igen sok tervlemaradásnak volt az okozója s mindez azért, mert a vasút helytelenül szervezte meg munkáját. Az Útfenntartó Vállalat dolgozói mindent elkövetnek, hogy a pakodi állami gazdaságnál a hídépítést mielőbb befejezzék. Munkájukat -azonban csak úgy folytathatják fennakadás nélkül, ha a vasút kellő időben szállítja a szükséges anyagokat. Ezt nyilván tudja a MÁV is, hisz sok szó hangzik el arról, a forgalom részéről, hogy a szállításokat gyorsan, pontosan és időre végzik. A gyakorlatban azonban ez nem egészen így néz ki. Szeptember 2-án a nagykanizsai állomáson feladtak 28 mázsa hídszegélyvasat. Erre az anyagra sürgős szükség lett volna a pakodi híd építésének befejezéséhez. A szállítmány 11-én még mindig nem érkezett meg a pakodi állomásra. A távolság nem nagy, tehát a hídszegélyvas már aznap, de legfeljebb másnap megérkezhetett volna. Vájjon hol vesztegel 9 nap óta és még meddig vesztegel? Persze nemcsak a nagykanizsai forgalom dolgozói követnek el ilyen mulasztásokat. Lehet, hogy a szállítmány valahol máshol jutott holtvágányra, de épp azon van a hangsúly, hogy a vasút az ilyen hiányosságokat kivizsgálva, javítsa meg munkáját. Debrecenben szeptember 2-án vagy 3-án adtak fel 2 darab 1000 literes aszfaltfőző üstöt, ugyancsak az Útfenntartó Vállalat címére. Az üstök 11-én még nem érkeztek meg. A hiányosságok más formában is jelentkeznek. 10-én reggel a zalaegerszegi vasút értesítette az Útfenntartó Vállalatot, hogy 40 vagon kő érkezett az andráshidai állomásra. Az Útfenntartó Vállalat 10 embert kirendelt a kő kirakásához. A gyors intézkedés nemcsak azért történt, mert nem akartak fekbért fizetni, hanem ezzel a vasútnak is segítségére akartak lenni a kocsifordulási terv megvalósításánál. Azonban hiába volt meg az akarat, a jószándék kárbaveszett, A 10 ember estig várt a 40 vagon kőre, de az nem érkezett meg. Amikor aztán azt hitték, hogy úgyis hiábavaló lesz a további várakozás, este 7 óra után a szakadó esőben jött a vasúttól az értesítés, hogy megjöttek a vagonok. Mindezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vasútnál még igen sok a tennivaló a forgalom, s főleg a teherforgalom megjavítását illetően. S ezeknek a hiányosságoknak nem a kocsihiány, vagyis nemcsak a kocsihiány az okozója. Több felelősséget érezzen a MAV-forgalom a vállalatok iránt és a vállalatok tervteljesítése iránt. Szervezzék meg úgy a munkát, hogy a teherforgalmat fokról-fokra zavartalanabbá tegyék a fontos nyersanyagok időben történő továbbításával. Érdemes jól dolgozni Ifjú Ferenc Ernő a zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat) összeáll ió műhelyében dolgozik. Csendes, de annál szorgalmasabb ember. . Alig niuh, busz eves. Egy asz-al Összeállításával foglalatoskodik. Fiatalos lendülettel forgatja kezében az asztal lábát., jobbra-balra ütoge‘-i) miközben Pados György elvtárssal beszél a dolgozók problémáiról. Van is erről mit beszélnie, különösen az utolsó két nap ó‘a. Bent az üzemben, de kint az üzemen kívül is nagy változás történt. Pados elvtárs is elmosolyodik, amikor Ferenc elvtárs közbeszól: — Jól meg- kell fogni a munkát, különösképpen most1, amikor kettős öröm ért bennünket! — Kettős öröm? — Igen, az — feleli. — Nemrégen szállították le az ára. kát, s alig néhány nappal ezelőtt vezették bo nálunk az egyéni normát. Eddig úgy volt, hogy egyénileg dolgoztunk, de az elszámolást' a csoportok végzett munkája után fizették. Most mindenki annyit kereshet, amennyit akar. — Az árleszállítás nagyon megkönnyítette az én terveim valóra, váltását is. Nemsokára nősülök, ehhez azonban nem elég csak az a bútor, amelyet itt az üzemben készítek szabad óráimban. Ruha meg cipő is kell. Készen lesz a bútorom nemsokára, aztán egybekelünk. — Az a számításom, hogy ha visszaérkezem a SzOT nyolche'-es iskolájáról, ruhaneműt vásárolok. Akarjam ez>t már előbb is, de az árleszállítás után már nem sokat gondolkodok. Ebben a hónapban igyekszem, hogy az uj bérezési normával még jobb egyéni teljesítményt érjek el. Ma éi’demes jól dolgozni. A harkovi gyárak mérnökei tevékenyen harcolnak a technikai haladásért, elmélyülten foglalkoznak az élenjáró tudománnyal, tanulmányozzák az újítók és az élenjáró dolgozók tapasztalatait, amelyeket a munkások tömegei között széles körben elterjesztenek. Én, mint a harkovi traktorgyár üzemi tervezője, gyakran dolgoztam együtt- Vasziüj Andrejevics Prohor ónk ó kiváló kováccsal. Ezt ez embert a magas műszaki képzettség és tudásvágy jellemzi. Prchorenkó rendszeresen túlteljesíti tervét, gyökeresen megváltoztatja a kovácsolás technológiáját, és sikeresen alkalmazza a gyors- sajtolást. A sztahanovista állandóan tökéletesíti munkamódszerét. de elméleti tudása és hozzáértése nem elegendő ahhoz, hogy műszaki elgondolásait lerajzolja^ Én mint tervező igyekszem segíteni neki és támogatom a mun- kadarabonkinti fémmegtakaritá- sért indított versenyben.Első sikereinket tavaly értük el. A kovácsolóüzemben a süly- lyesztékek szerkezeti változtatásával! 55 tonna, a hulladékok újrafelhasználásával pedig 145 tonna fémet takarpottunk meg. Prohorenkóval együtt a kovácsolás észszerűsitésőnak uj útjait kerestük. Sok kifogás hangzott. el a traktorkormány rögzitőpecke ellen. Ezeket egytonnás kalapácsok sajtolták, mégpedig két alkatrészt egy süllyeszt ékben. — Nem jó ez — mondta többször Prohorenkó. — A fém nem mindig tölti ki a süllyesztek mélyedéseit- A legkisebb pontatlanság és máris dobhatjuk selej'be a munkadarabot. Nem lehetne egy uj süllyesztőket készíteni? Az ujitó gondolata engem sem hagyott tétlenül. Többféle szerkezetű süllyesztőket vizsgáltam át és végül egy újat készítettem. Az uj süllyesztőkkel jelentősen csökkentettük a hull dákot és egyszerűsítettük a leserjázást. Azelőtti ennél a műveletnél minden második munkadarabot 180 fokkal kellett elforgatni. Ma már ezt forgatás nélkül végezzük el. A selejt 5.6 százalékról 0.4 százalékra csökkent. Viaszilij Andrejevies már újabb alkotó gondolaton törte a fejét. —A rögzitő-csapfészkekkel nem vagyok megelégedve — mondta. — Az elferdülés miatt selejt keletkezik •.. Én is észrevettem ezt a hibát. Növekedett a rajzok halmaza, de a probléma megoldatlan maradt. Végül megbeszéltük, hogy a munkadarabot nem a süllyesztek mindkét felébe helyezzük, hanem csak a felsőbe, a kisérlet sikerrel járt. Ma már egy munkadarabból nem négy, hanem öt alkatrészt kovácsolunk. A szoros együttműködés lehetővé tette, hogy több más alkatrész süllyesztékét is tökéletesítsük. Az újítók tapasztalatainak mélyreható 'tanulmányozása lehetővé tette számukra, tervezők számára', hogy tökéletesítsük a traktorokat és csökkentsük súlyúkat. Fémmegtakiaritási tartalékaink hatalmas méreteit szemléltetően bizonyítja a következő példa. A sebességváltókért nem 50, hanem 42 milliméter átmérőjű rúdból készítettük s ezáltal fraktoronkint közel 2.5 kilogrammal kevesebb fémet használtunk fel. Üzemünkben fémtakarékossági komplex-brigádokat szerveztünk, amelyekben kovácsok, mérnökök és tervezők vesznek részt. Ezek a brigádok már nagy munkát végeztek. A hajtókarok sajtolásánál sok hulladék keletkezett amelyeket ujraolvaszto'ttak. Burduzse kovács és Hclod technológus javasolták, hogy a hulladékból oldalhajtás! dobok fékszaíagjait sajtolják. A brigád rövid idő alatt több mint 800 kilogramm acélt takarított igy meg. Jó eredményeket értek el a csavarkulcsok ráhagy ásnélküli munkadarabokból való kovácsolásával is. Az üzem műszaki tanácsa tanulmányozz©', általánosítja és terjeszti az újítók tapasztalatait így például a műszaki tanács javaslatára nemrégen két eilkötrész szerkezetét megváltoztatták. Ezzel az intézkedéssel négy kilóval csők kent a trsktoronkimts fémfelhasználás. A tanács rajzokkal és vázlatokkal ellátott műszaki előiráso- kát ad ki és ezéles körbet? nénszerűsíti a legjobb kovácsok tapasztalaPait. A harkovi traktorgyár és a többi üzem élenjáró dolgozói, ahol Prohorenkó beszámolt ki- sér Jeteiről, nagy érdeklődéssel fordultak a kiváló ujitó-kovács kezdeményezései felé. Ekkor született meg bennünk a gondolat, hogy alkotó együttműködésünket népszerű brosúrában írjuk meg. A harkovi könyv- és újságkiadó nemrégen kiadta ezt a brosúrát „Takarékoskodjunk a fémmé] minden alkatrésznél" címmel. A brosúrát a harkovi traktorgyár és több más üzem fiatal kovácsai is felhasználják. Nagy segítséget ^nyújtanak nekünk a harkovi főiskola tudományos munkatársai. A velük tartott szoros együttműködés lehetővé tette, hogy meghonosítsuk a méretr&kovácsO'lást a préskovácsgépen. valamint a domborítás*. ami szükségtelenné tette a további gépi megmunkálást. A harkovi traktorgyár mérnökei és technikusai úgy látják, hogy a tudósok és az élenjáró dolgozók alkotó együttműködésének továbbfejlesztésével megnö- velhetik a gyár mennyiségi és Jttiűrí o étéi erpHw. tzaü-. A tervező és az ujitó Irta: V. Kasimov, a harkovi traktorgyár kovácsműhelyének tervezője.
