Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
A bocföldi Szabadság tszcs tagsága megadta a választ DOMBOK KÖZÉ ÉPÜLT, kanyar- gós kis község Bocfölde a zalaegcr szegi járásban. Szorgalmas, derék és becsületes emberek lakják túlnyomó többségében. Ezeknek a legjobbjai alakították meg néhány évvel ezelőtt a Szabadság termelőszövetkezeti csoportot. Egyre jobban gazdálkodnak, szépen gyarapodnak és a tagok mind vidámabban, mind gondtalanabbul tekintenek a jövőbe. Hiba, nehézség persze akad, hiszen nincs még eléggé kitaposva az újhoz vezető ut, sok még a göröngy, az akadály, amit el kell és el kellett távolítani. Mint szerte az országban, ebben a községben is igen nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták meg Nagy Imre elvtárs beszédét a kormány programmjáról. A beszéd elhangzása után még derültebbek, mo- solygósabbak lettek az arcok, — Segít a párt, a kormány. Ezután még könnyebben haladunk a megkezdett utón — mondották Az aratás idején voltak éppen és másnap vidámabban pengtek a kaszák a határban, gyorsabban ment a munka. Néhány nap múlva azonban mintha hiba történt volna. Olyan, mint .amikor a fiatal, fejlődő fát ellepik a férgek és egyik napról a másikra kókadozni, hervadni kezdenek a levelei. Rágni kezdett a féreg ta bocföldi Szabadság tszcs-ben is. Méghozzá olyan féreg volt ez, amelyik belülről támad, orvul, — Eltörölték az adót, a beszolgáltatást, mindenki azt csinál, amit akar. Szétvisszük a földet, az állatokat, gazdálkodunk egyénileg, — hangoztatta uton-utfélen Vizsi Ferenc Balog, a tszcs-be ősszel belépett tagok egyike. A régi, becsületes tagok persze lehurrogták, ők már évek óta közösben dolgoztak. Csinálták az egyénit is. hosszú ideje bent voltak az újban is, össze tudták hasonlítani a kettőt egymással és saját tapasztalatukból győződ'ek meg arról, hogy a dolgozó parasztságnak a közösben a helye. VIZSI FERENC BALOG az az ember. aki a falu lustáihoz tartozott világéletében. Büdös volt neki a munka, legyen az akármi. Nem esik messze az alma a fájától — tartja a közmondás. Vizsi Ferenc Balog is kuliktestvérének és csendőrvőjének befolyása alatt állott. Ezért nem dolgozott soha rendesen a csoportban sem. Egyed György- gyel, a falu másik lustájával együtt lettek beosztva növendékállatgondozónak. No, nem sokáig tartott ez a gondozás. A vezetőség, a tagság hamar észrevette, hogy így nagy hibák lesznek Piszkosan tartották az állatokat, nem etették őket rendesen, megtetvesedtek a borjak. Még mielőtt a tagság leválthatta volna őket. önkényesen Otthagyták az állatokat. Ezután növénytermelési munkára Régi 'tapasztalatból tudják dolgozó parasztjaink ha tiszta és nemesített vetőmagot vetnek, sokkal nagyobb lesz a termés. Csupán ezen a módon is jónéhány mázsával többet tudnak betakarítani egy hold földről. Ezért fogadták nagy öröm. mel a Jci-srécsei dolgozó parasztok kormányzatunknak a vetőmagcseréről hozott intézkedését. Kisrécsén, ahogyan megkapták a dolgozó parasztok a kiosztási cédulát, azonnal A nagyfakosi Dózsa minden mezőgazdasági munkában példát mutat nemcsak az egyénileg dolgozóknak, de sok környékbeli termelőszövetkezetnek és csoportnak is. Most, az őszi munkákat .is úgy végzik, hogy azzal magukkal ragadják az egész környéket. Az ősziárpát már javában vetik. Jó példájuk máris követésre talált. Megkezdődött az A szorgalom mellett az is szükséges a magas terméseredményekhez, hogy gazdagon felhasználjuk az uj mezőgazdasági módszereket. Ha kicsit több is a munka, bőven megtérül az a betakalettek beosztva. Persze a munka itt is büdös volt mindkettőjüknek. Nekik van az egész csoportban legkevesebb munkaegységük. Egyed György is azt gondolta a belépésekor, hogy majd a tagság eltartja. Azelőtt ugyanis a családjával munkáltatta meg földjét, de a belépési nyilatkozatot már csak egyedül irta alá. A család többi tagja elment különböző vállalathoz. „Azelőtt is a család dolgozott helyettem, a tszcs-ről pedig azt mondják, hogy ez is egy nagy család, hát dolgozzanak most is azok helyettem" — gondolkodott emigyen. A zsák, Vizsi Ferenc Balog megtalálta a foltját Egyed Györgyben. MÉG MINDIG NEVETVE emlékszik vissza a tagság az aratásra, amikor Egyed Györgynek a felesége hordta ki a férje után a száraz ingeket, mert melege volt a lelkemnek és ő csak nem dolgozik átizzadt fehérneműben. De azon is csak megvetően mosolyog a tagság, ha arra emlékeznek, hogy Vizsi Ferenc Balog azzal hagyta ott az állatokat, hogy nem bírja a szeme az istállóban való munkát. Hamarosan kiderült azonban, hogy a mezei munkát sem biria a „szeme'*. Nem bírja ennek semmije sem a munkát. Azt nem bírta éf bírja ő, hogy szépen gyarapodik, erősödik a tszcs, vagyonosodnak a tagok. Ezért akarta ő szétherdáltatni a sokéves munka gyümölcsét, a földet, a szép állatállományt. Azt az időt kívánja vissza, amikor még riregvclt kulák- testvérének a korcsmája és hát egy kuláktestvérnél meg lehetett inni akkor is egy-egy féldecit, vagy néhány nagyfröccsöt, ha nem is volt a zsebbe semmi. Elvégre a családban maradt. Amikor a régi csoporttagoknál nem értek el semmi eredményt, szilárdan lábán állott a tszcs üzemi pártszervezetének minden tagja, Vizsi és Egyed taktikát változtatott. Aközött a 18 család között kezdték meg a bujtogatást, akik nemrég léptek be a csoportba, még nem formálta át őket a kollektíva ereje, még saját tapasztalatukból nem volt alkalmuk meggyőződni arról, hogy jobb, jövedelmezőbb a közös, mint egy középparaszi gazdaság. Ezek közül jónéhányat ingadozóvá tettek. Ezért csökkent egyik napról a másikra a nyári munkák dandárjában a lendület. Hiba volt ekkor még a vezetőségben is. Molnár József elvtárs, a tszcs elnöke magára, volt -hagyatva. Az intézőbizottság és a vezetőség tagjai nem segítették de ő sem igényelte eléggé a támogatásukat. A pártszervezet tagjai ugyan munka közben, esti beszélgetések alkalmával rendszeresen magyarázták a kormányprogram- mot, elmondották, hogy az egyes rendelkezések, határozatok milyen jelentős segítséget nyújtanak, de a vezetésbeli hibák miatt mégsem ment el is cserélték gabonájukat. A galambökiak is jóleső érzéssel vették tudomásul az uj segítségek A. népnevelők, amikor kivitték a dolgozókhoz a kiosztási cédulákat, ösz- szekapcsolták ezt rövid beszélgetés, sei, amikoris felhívták a figyelmet az időben való szántásra-vetésre, megmagyarázták azt, hogy a tiszta és nemesített vetőmag akkor hoz igazán bőséges termést, ha azt jól müveit földbe és időben vetik el. ősziárpa vetése a zalameienvei tcrmelőesoportban is. A balatonma- gyaródiak sem nézik tétlenül a napot-. Itt is azt akarják, hogy időben földben legyen a mag és dús termést hozzon jövőre. Náluk is vetik az- ősziárpát. Tudják, ha előbb végeznek vele, többet takarítanak be aratáskor. ritáskor- Látta ennek értelmét Salamon Sándor milcjszegi dolgozó paraszt is, aki 200 négyszögöl burgonyaföldjéről 10 mázsa termést takarított be.. úgy a munka, ahogyan kellett volna. A hibán pedig gyökeresen segíteni kell. Ezt érezték a kommunisták, ezt érezte Molnár József elvtárs is. A FELVII AGOSITÓ MUNKA megtette a hatását. A tagok megvetése a két főlógós és főlázitó, Vizsi és Egyed felé gyűlöletté fokozódott. — ök akarnak élősködni abból, amit mi megdolgoztunk, ilyenek akarják szétvinni a vagyont, amiért mi dolgoztunk éveken keresztül, ők pedig két szalmaszálat sem tettek érte keresztbe? — hangoztatták mind gyakrabban, — Ki kell vágni a fekélyt, ezzel csak erősödünk, — terjedt el a meggyőződés mindjobban a tagságban. így érkezett el a csoportgyűlés ideje, ahol megbeszélték a kormány uj intézkedéseit, az őszi mezőgazda- sági munkákat. — Kevés a kereset, inkább arra adjanak választ, hogyan lehetne itthagyni a csoportot, — hangoskodott mindjárt az elnöki beszámoló után a két főlógós, Vizsi és Egyed. — Na erre mindjárt megkapják a választ, — emelkedett szólásra az elnök elvtárs és mindjárt fel is tette a kérdést: ,,KÍ szavaz arm, hogy Vizsi Ferenc Balogot és Egyed Györgyöt kizárjuk a termelőszövetkezeti csoport tagjainak sorából?" Egyemberként emelkedtek a kezek a levegőbe. — Nincs szükségünk semmirekelőkre, lustákra — hangzott innen-onnan a tszcs-tagság szájából. — Na látják, — fordult az elnök elvtárs Vizsi Ferenc Balog és Egyed felé, —• a tagság megadta a választ, így lehet kilépni a csoportból. EZEN A GYŰLÉSEN felfrissítették a tszcs vezetőségét is. Olyanok kerültek be, mint Kámán Menyhért, Zsidó Jánosné az intézőbizottságba, Bácskai Tamás brigádvezetőnek, akik eddigi szorgalmas, odaadó munká- iukkol kiérdemelték a tagság szere- tetét, bizalmát. Ezen a gyűlésen megtisztult a heréktől a bocföldi Szabadság tszcs, de felfrissült, uj erőkkel gyarapodott a vezetőség is. A munka máris jobb, lelkesebb, szervezettebb. A községi tanácsnak pedig legyen most gondja arra. hogy a két kizárt tszcs-tág adóját, beszolgáltatását úgy rendezzék, mint egyénileg dolgozókét. Tanuljanak az esetből a bocföl- diek, de tanulhatnak belőle a megye több más termelőszövetkezetében és csoportjában is. Mutassák meg ők is az utat a lustáknak, hanyagoknak, semmirekelőknek, a hangosko- dóknak és jogtalanul elégedetlenkedőknek. Ezzel csak erősödik majd a szövetkezetük ezzel az őszi munkák sikerét, a további boldog életet biztosítják. 9 Baloghy Zoltán Prémiumot kapnak, akik szeptember 2Q-ig teljesítik a burgonyabeadást Megyénkben is megkezdődött- a buvgonyaszedés. Néhány helyen jó ütemben halad, de községeink többségében halogatják ezt a munkát. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden gazdálkodó könnyen tesz eleget a beadási kötelezettségének burgonyából is, hiszen nem ritka a 100 mázsás holdanként! termés. A burgonyabeadás meggy őrsi ására a bel. és külkereskedelmi minisztérium premizálást vezetett be. Szeptember 11-től 20-ig minden mázsa beadott burgonya után 4 forint- prémium jár mázsánkint. a szabadon felvásárolt burgonya után prémium nem fizethető. Készülnek a silók Pártunk és kormányunk jelentős segítséget sdott nemcsak a termelőszövetkezeteknek és csoportoknak, hanem -az egyénileg dolgozó parasztoknak is a siló- épitéshez. Szívesen fogadták ezt ■a segítséget az egyéniek is. hiszen az állam által nyújtott kölcsönnel tartós silót építhetnek, smi lehetőséget nyújt az állatállomány jobb eltartásához, szaporításához. Dobronhegyen Pete Domonkos helyettes tanácselnök vette igénybe elsőnek a hitelt. Példája nyomán többen csatlakoztak azok közé, akik silót akarnak építeni. Örömmel fogadlak a dolgozók a cserevetőmaaot Veti az íisziárpái a nagyfakosi Dózsa tszcs Jó muuka — jó termés Lélektelen, bürokrata mádon kezelik a kormányhatározatokat és rendeleteket a nagykapornak! tanácson Dolgozó parasztságunkat napjainkban komolyan foglalkoztatják a kormányprogramra megvalósulását, az életszinvonal emelkedését szolgáló megjelent rendeletek és határozatok. A jövedelemadó 15 százalékos csökkentése. az őszi kapásnövények beadásának 10 százalékos csökkentése és mindmegannyi kedvezmény, főleg az árleszállítás után dolgozó parasztságunkban kérdések merülnek fel, vagy helytelenül értelmezhetnek egyes dolgokat. Éppen ezért, ezeket a minisztertanácsi határozatokat a községi tanácsoknak ismertetni és népszerűsíteni kell. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozó parasztság alaposan megismerje ezeket és tudja, hogy mi az ezzel kapcsolatos teendője. Ha ezt nem teszik tanácsaink, akkor egyúttal talajt adnak az ellenséges hírverésnek, amely ezeket a nagyjelentőségű intézkedéseket igyekszik félremagyarázni. A dolgozókat érdeklő kérdések megmagyarázására és eredményeink népszerűsítésére rendelkezésére áll községi tanácsainknak a kultur- agitáció és a felvilágosító munka minden eszköze. Sajnos, akadnak még olyan községek, ahol ezeket a lehetőségeket vagy nem eléggé, vagy egyáltalán nem használják ki, Nézzük meg például Nagykapornak községet, amelyik ugyancsak előbbi meglátásunkat igazolja. Pedig itt is van a dolgozó parasztoknak sok olyan problémája, amit nem értenek és szeretnének feleletet kapni rá. Ugyancsak szükséges lenne, hogy a kormányprogramra megvalósulását i ismertessék és megbeszéljék a feladatokat. De mit törődik ezzel a tanács? Fontos, hogy a rendeletek végre legyenek hajtva, de kizárólag adminisztratív utón. A „Kérdés — felelet'*-esteket még nem szervezték meg, az erre vonatkozó rendeletet negyediké óta még mindig csak tanulmányozzák, pedig a felvilágositó munkának ezt az uj formáját kiválóan fel tudnák használni. Jákli elvtárs szerint „ez csak a Hadnagy Laci (megyei tanács népművelési osztály vezetője) találmánya", Sokkal rosszabb az elnök elvtársnő, Fridlné véleménye, amely egyben hűen tükrözi, milyen gondot fordit a tanács a kulturális felvilágositó munkára. Szerinte ugyanis a „Kérdés — felelet'*-estekre nincs szükség és egyébként sem érnek ré megszervezni ezeket ez esteket. Nincs szemléltető agitáció a községben, pedig ezen keresztül nagyszerűen be lehetne mutatni azt a soksok kedvezményt, amit kormányzatunk Nagykapornaknak és a hozzá tartozó községeknek nyújt. A 60.000 forint kártérítés eltörlése, a 40.000 forint jövedelemadó csökkentése, a 70 mázsa burgonya a 91 mázsa kukorica és a 18 mázsa napraforgómagbeadás csökkentése, az árleszállítás és igy tovább, mennyivel emelte a község dolgozóinak életszínvonalát, a kormányprogramm megvalósulása nyomán mennyivel több jut saját szükségletre és mennyivel több jut a piacra. Ismertetni és népszerűsíteni lehetne a kormányrendeleteket és határozatokat a Szabad Föld Vasárnapokon, de hosszú idő óta ilyent sem tartanak. Nem használják ki a- rigmus-mondás lehetőségeit sem. A kulturális felvilágosítómunka nem szívügye a tanácsnak, pedig sok segítséget nyújthatna munkájukhoz. S ebben segítenének a pedagógusok, ha a tanács támaszkodna rájuk és örülne a segítségüknek. Ehelyett gátolja őket eziránvu munkájukban. A népműveléssel kapcsolatos rendeleteket nem mindig beszélik meg a népművelési ügyvezető elvtárssal, még a „Kérdés — felelet"-est- re vonatkozó rendeletet sem beszélték meg. Vagy például előfordult olyan eset, hogy a versenytábla vezetéséhez szükséges adatokért többször el kellett menni a tanácshoz, mert nem értek rá a tanácson ezzel foglalkozni. Lássák be hibájukat a nagykapornak! tanács vezetői és sürgősen javítsanak rajta. Ha jobb lesz a kulturális munka, ha a felvilágosító munkába jobban bevonják a tanácstagokat, könnyebben hajtják végre az állami feladatokat, erősebb és szorosabb lesz a tanács és a dolgozók közötti kapcsolat. Ez pedig minden esetben sikeres munkához, jobb' eredmények eléréséhez vezet. (h. K.y Alkalmazzuk a vetomagmelegités módszer ét! Ezzel az eljárással elősegítjük, meggyorsítjuk a magban, végbemenő utóérési folyamatot, erősen növeljük a vetőmag életrevalóságát, csírázóképességét és erélyót. A melegített vetőmag kelése gyorsabb, egyenlete, sebb, erőteljesebb és a kezdeti fejlődés, gyökérképződés, bokrosodás is erőteljesebb lesz, ami a nagyobb termés egyik fontos biztosítéka. Pl. a bonyhádi ..Dózsa Népe“ termelőszövetkezet 10 hold buznve'-ésénél a múlt év őszén elsőízben alkalmazta a vetőmag vetéselötti melegítését, aminek eredménye az lett hogy ezen a teTülc'en a búza holdankint átlagosan 17.3 mázsát fizetett, míg a másik táblán, ahol nem alkalmazták ezt a módszert, a lioldankinti termésátlag 14 mázsa volt. A vetőmag melegítését úgy végez, zük, hogy a vetés, illetve a csávázás előtt az udvaron, szérűben, fészer alatt, vagy szellős, levegős helyiségben elterített vetőmagot 5—6 vagy több napon keresztül „melegítjük“. A vetőmagot naponta 3—4-szer á'lapátoljuk, átkeverjük. Egyszerű, olcsó és hasznos eljárág ez, amit nehéz munkára nem alkalmas családtagok is könnyűszerrel elvégezhetnek. Cseréljünk minőségi vetőmagot A jövőévi gazdag termés biztosítása érdekében kormányzatunk ebben az évben is uagymeunyiségű minőségi, nemesített vetőmagot juttat csere ellenében mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni termelőknek. A minisztertanácsi határozat erre vonatkozó része így szól: „A iermelőssövefkezeteJc és az egyéni termelők 'részére a minőségi vetőmago*. azonos mennyiségű csere, termény ellenében kell kiadni1 *. A termelők tehát az idén kedvezőbb feltételekkel kapják a minőségi vetőmagot, mert kormányzatunk eltörölte a 10 százalékos felárat. Népgazdaságunk ezzel újabb segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak. Minden termelőnek saját, jól felfogott érdeke is megköveteli, hogy felhasználja, a kormányzatunk által nyújtott segítséget, mert a jóminő- segü vetőmag elvetésével jövedelmét- gyarapítja. A minőségi vetőmag a kijelölt körzetben legjobban bevált fajta. Ejjel-Jiappal folyik a szántás a pusztamagyaródj. Ady Endre és a bánokszentgyörgyi Béke termelőszövetkezetekben. Kovács Ferenc, a szeniliszlói gépállomás traktorosa 7—8 hold földet szánt fel naponta a bánokszentgyörgyi Békében. Eredményeit az segíti elő, hogy állandó tartalékja van a szántáshoz szükséges éles vasakból. Kele Gergely ugyanilyen módszerrel teljesíti túl rendszeresen napi normáját a vusztama- gyaródi Ady isz-ben. Ö ‘a könyvyen. törő alkatrészekből is tartalékol. igy nincs kiesése a munkából. 1953. szept. 13. Vasárnap.
