Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

P / B 1 L l h 'I *

Gondos előkészítő munka — a jó oktatás feltétele

Közeledik az uj pártoktertási év. Pártunk minden eddiginél nagyobb lehetőséget biztosit ahhoz, hogy pártszervezeteink és párt- bizottságaink alaposan, idejében felkészüljenek az oktatásra. Párt- bizottságaink figyelembevet'' ék az elmúlt évben elkövetett hibákat és az idén lelkiismeretesebben, körültekintőbben és alaposabban készítették elő a párlok- tatást.

A nagykanizsai városi pártbizottságon tavaly háromtagú oktatási bizottság intézte az oktatási ügyeket. A feladattal azonban nem tudtak megbirkózni. A rossz előkészítés és kiválogatás nyomán évközben sok helyen át kellett szervezni az oktatást és_ gyakori eset volt, mint például a Gépgyárban, hogy az oktatásba beosztott 180 hallgató közül esetenként csak 80—90 hallgató jelent meg. így volt ez a Tejüzem, a Borfcrgalmi Vállalat és az SzTK összevont szemináriumán is, ahol a hallgatóknak több mint fele rendszeresen távol maradt a szemináriumokról.

Az idén kibővítették a háromtagú bizottságot és héttagú bizottság intézi az oktatási ügyeket. A városi pártbizo'tság biztosított© a propagandisták zavartalan továbbképzését is. Sok akadályt kellett leküzdeni. Voltak, okik szakmai elfoglaltságukra hivatkozva, csak nehezen, a városi pártbizottság segítségével tudták megoldani, hogy elmenjenek a propagandista továbbképző tanfolyamra.. Ez megzavarta a propagandisták előzetes beosztását. így .fordulhatott elő, hogy olyanokat is javasoltak a továbbképző tanfolyamra, ©kik nem felelnek meg a követelményeknek. A propagandistákkal személy szerint elbeszélgettek a pári bizottság munkatársai és már az iskolára küldésük előtt megbeszélték velük feladataikat.

A tavalyitól eltérően más

szempontok szerint végezték el a hallgatók kiválogatását is.

Tavaly mintegy 1800 hallgató volt bevonva a párt oktatásba*. Idén ezt a számot csökkentették. Arra törekedtek, hogy a beosztott hallgatók rendszeresen megjelenjenek a politikai iskolákon. A hallgatókkal a bizottságok személyesen megbeszélték, milyen fokon fognak tanulni. A városi pártbizottság figyelemmel kisérte a hallgatók kiválogatását és ott, ©hol azt nem végez’ék el megfelelő gondossággal felhív a erre az eilapszervezet vezetőségének figyelmét. így történt ez az As. ványolajkuta'ó és Mélyfúró Vállalatnál is, ahol határidőre nem végezték el e feladatot és © legutóbbi taggyűlésig még harminc hallgató nem ismerte az oktatásba történt beosztását. A taggyűlés a pártbizo'tság figyelmeztetése alapján bírálta a pártszervezet vezetőségét, amely azó'a már pótolta mulasztását.

A pártbizottság okulva be elmúlt év hibáiból, az idén arra törekedett, hogy lehetőség szerint a minimumra csökkentse az ösz- szevont politikai iskolák számát, így az idén már önálló politikai iskola indul a Tejgyárban és a Borforgalmi Vállalatinál is.

Tavaly a legtöbb hiba a Gépgyárban volt. Sok volt a távolmaradók, a lemorzsolódot'ak száma. Sok esetben még azt sem tudták a hallgatók, kinek ia. politikai iskolájáéra járnak, ki az előadójuk. Érthető, ha ezek ü'-än azt hisszük, hogy ia;z idén nagyobb gondot fordítanak a Gépgyárban az oktatás előkészítésére- Má'ai elvtárs, a városi pártbizottság ágit., prop, titkára szintén ezt állítja, hiszan — min-t mondta — a propagandisták beosztását már harmadszor szervezték át. Az éremnek azonban két oldala van. A háromszori átszervezés azt mutatja, hogy szervezik a párt oktat ást, de ezt is, hogy nem végeztek körültekintő és alapos munkát, ezért vált szükségessé a propagandisták többszöri átszervezése.

A propagandisták beosztását először Gróf Imre elvtárs készítette el. Ezt a városi pártbizottság nem fogadta el, meri olyanokat javasoltak, akik tavaly nem végeztek propagandamunkát. A pártbizottság megkérieKö- ves elvtársat, segítsen a propagandisták kiválogatásánál. Ez is meg'őrt ént. Időközben azonban hazajött Hersdcs elvtárs, la gépgyár csucsszearvezetánek titkára, aki szintén átnézte a propagandisták beosztását s kijelentette, hogy az nem jó. Most ő javasolt aztán megint másokat..

Mi látszik ebből? Elsősorban ez, hogy Hersics elvtárs ez üzemben egyedül végezte munkáját és nem igényelte a vezetőség segítségét. így történhet meg, hogy távollétében „senki nem képes” elvégezni a propagandisták kiválogatását és beosztását — mert nem ismeri képességüket. De látszik az is, hogy még mindig nem nyújtanak elég segítséget a pártbizottság részéről. Ha ez időben megtörtént volna, nem kellett volna háromszor megváltoztatni a propagandisták beosztását.

Nem abban fog meglátszani a jövőévi ok'atás jó előkészítése, hogy mennyit beszélnek róla, hanem abban, hogy mennyit tesznek érte. Mátai elvtárs szerint jelenleg a hiba az, hogy keveset ellenőrzik a városi pártbizottság részéről az oktatás előkészítését. Helyes, hogy igy meglátja Mátai elvtárs a hibát, de ha látja a hibát, miért nem változtatnak rajta?

Rövidesen megkezdődik az oktatás. Használja ki a migytoamd- zsai városi pártbizottság a még hátralévő időt az előkészítés terén mutatkozó hibák kijavítására, hiszen az előkészítés során áteu- pozzuk meg a pártoktatás sikerét.

Rigó János

Tszcs üzemi patronázs-értekezlet

Munkásosztályunk állandó és rendszeres segítsége révén dolgozó parasztságunk, különösen termelőszövetkezeteink és csoportjaink tagsága egyre boldogabb már, egyre szebb holnapot épít magának. Egyre több gép, szerszám kerül falura, amivel könnyebb, eredményesebb dolgozó parasztságunk harca a magasabb terméseredményekért. Munkásosztályunk azonban nemcsak géppel, szerszámmal, több és jobb iparcikkel segíti a falvak dolgozóit. Segít olyanképpen is. hogy átadja gazdag vezetésbeli és egyéb tapasztalatát. M<a vasárnap Zalaegerszegen a Pártoktajtók Házában gyűlnek össze megyénk tszcs üzemi patronánsai, hogy megbeszéljék eddigi munkájuk eredmé! nyelt, feltárják a még meglévő hiányosságokat s megszabják

azokat az uj feladatokat, amelyeket el kell végezniök termelőszövetkezeteink és csoportjaink további megerősítése érdekében. Az értekezleten Szigeti István elt- társ, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője tart beszámolót.

Képek a Szovjetunióból

A mingecsauri vizierőmű építkezése. A mingecsauri vizierőmű építkezésén megkezdődött a turbinák szerelése. A szerelőmunkásokkal együtt a villanyszerelők is mintaszerűen teljesítik vállalásukat. A képen: E. Mamulin (baloldalt) és T. Kusztova transzformátor-szerelők. (Fotó: F. Sevcov.)

A „Népek Barátsága“ kolhozközi vizierőmű

A Nyomán és Nyugat-Dvina között, a Driszvjati-tavon, amely három szövetségi köztársaság: Bjelorusszia, Litvánia és Lettország határait mossa, ünnepélyes keretek között nyitották meg a „Népek barátsága'' kolhozközi vizierőművet. A vizierőmű üzembehelyezése alkalmából rendezett ünnepségre többezer kolhozparaszt érkezett Bjelorussziából, Litvániából és Lettországból. A vizierőmű — melyet három kolhoz: a „Molotov", az „Adam Mickievicz‘‘ és a „Szverdlov‘‘ kolhoz épített fel egyesült erővel — több mint 200 villanymotort hajt. A kolhozokat több mint 100 kilométer hosszúságú villamosvezeték köti össze. A villanyáram segítségével teljes mértékben gépesítik az állattenyésztőtelepek vízellátását, a takarmánykészitési, cséplési és más mezőgazdasági munkafolyamatokat. A villanyáram tette lehetővé a kolhozok rádióközpontjának és állandó mozijának létesítését is.

A képen az uj vizierő mű gépterme látható.

Taggyűlés Surdon

Már a taggyűlés előkészítése sarán sok baj volt. Újból beigazolódott, hogy egy ember nem tud mindent elvégezni és ez alól nem kivétel özv. Imre József né elvtársnő sem, a surdi pártszervezet titkára, aki egyben a községi tanács elnöke is. Á két funkció mellett elvégezni a pártszervezet vezetőségének munkáját, sőt a tagság munkáját is, az egy kicsit sok. Igaz, hogy Imréné elvtársnő ezt nem akarja elismerni, sőt ha bírálják érte, tud ő alapos viszontválaszt adni, amit a szeptember 2-i taggyü. lés is bizonyít.

Maradjunk azonban a taggyűlés előkészítésénél. Ez úgy történt, hogy meghívót készített a párttitkár elvtársnő (aki tanácselnök is) és elküldte azt a párttagoknak, de nem a pártcsoporibizalmiakkal, hanem a tanács hivatalsegédjével a kisbiró. val.

Ez azonban még nem minden. Telein'sünk csak néhány pillantást a meghívóra is, amelyben többek között ezt is olvashatjuk: „A taggyűlés ellenőrizve lesz. Ezért elmaradást nem^ fogadunk el“. Ezek szerint tehát a fontos, a lényeges az hogy a járási pártbizottság ellenőrzi a taggyűlést és éppen ezért kell megjelenni a taggyűlésen. Ennek alapján feltételezhetjük hogy ha ellenőrzés nem lenne, akkor nem is kell megjelenve a taggyűlésen. Ez egyben a párttagok „előkészít ése‘ ‘ is volt a taggyűlésre.

A taggyűlés előkészítése általában

úgy szokott történni — nem Surdon

— hogy a pártvezetőség megbeszéli a tennivalókat és a párt csoportbizalmiakon keresztül értesítik a tagságot a taggyűlés idejéről, napirendi pont. javról és megbeszélik velük a taggyűlés célját és feladatát.

Menjünk azonban tovább. Nézzük meg, hogy a beszámoló elkészítésénél hogyan érvényesült, vagyis inkább azt, hogy hogyan nem érvényesült a kollektivitás elve.

Szeptember 2-án reggel Imréné elvtársnő — most mint tanácselnök

— kiadta az utasítást, hogy senki se zavo/rja és bezárta maga mögött az ajtót. Ezután szorgalmasan ké. szült a beszámoló s a nagy csendben csak a toll sercegése hallatszott Ké. sőbb gépkocsi állt meg a tanács előtt és kiszállt belőle Kovács István elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa, hogy segítséget nyújtson a pártszervezetnek a taggyűlés előkészítésében. Ha mást senkit sem, őt azért beengedte magához Imréné elvtársnő és együttesen folytatták a beszámoló készítését. Haladtak is előre szépen. Szaporodtak a sorok, de csak addig, amíg Kovács elvtárs javaslatot nem tett arra, hogy jó lenne már foglalkozni a vezetőség, elsősorban a pártlitkár hibáival. No csak! Több se kellett! ,,Énnekem nincs hibám különben aszal az öt százalékos szólás-mondással sem értek egyet. Nekem hibánn? Olyan aztán nincs!“ — S csak úgy dőlt a szó Imréné élvtársnő szájából.

Kovács elvtárs sem volt azonban rest. Nem szereti ő sem az igazság, talanságot. Felhívta Imréné elvtársnő figyelmét arra, hogy bizony elég sok hiányosság tapasztalható a pártszervezet munkájában, különösen a pártvezetés terén, j párttitkár elvtársnő azonban nem hagyta magát, hiszen nem olyan gyenge „legény“ ő. Hát ha a Kovács elvtárs jobban tudja, csinálja meg a beszámolót — mondta és csapot.papot 0tt hagyva, távozni készült, Jó néhány perc eltelt míg végre meggyőződött arról ’hogy tényleg van valami „öt százalék“ igazság abban, amit Kovács elvtárs mond, és újból hozzáláttak a beszá móló készítéséhez.

Eljött a taggyűlés ideje. Lassan, egymásután szállingózva megérkeztek a pártszervezet tagjai, (Na ja... hiszen ellenőrzés lesz,)

A vezetőség beszámolója elején (amit a pántikár elvtársnő „kollek. tiven“ a járási pártbizottság munkatársával készített el) hallottuk: A tagság bátran, őszintén, nyíltan éljen a bírálat fegyverével“.

A beszámoló után élénk hozzád szólások- következtek. „Sok az adó. Nem vették meg a bikámat. Nem esik az eső“ és hasonló ,,szinvona- las‘ ‘ hozzászólások utóm Kovács elv- társ emelkedett szólásra. Bírálta a járási pártbizottság munkáját, elmondotta, hogy a pártbizottság mű lyen hibákat követett el munkájában, Bírálta a pártszervezet vezetősége, elsősorban a titkár munkáját aki ekkor már igen mozgolódott a helyén — és felhívta a tagság figyelmét arra, hogy bátran bírálja a fogyatékosságokat.

Jól esett ez a pár biztató szó a tagságnak. Ezután már nemcsak az adóról volt szó. Kun Ferenc elvtárs a párttitkárt bírálta, mert nem vonta be a tagságot a munkába, egyedül akart .mindent megcsinálni.

Több se kellett.., Gyerünk mindent a vezetőségre hárítani. Hiába értesítettem őket, nem jelentek meg — mondta Imréné elvtársnő, azt azonban nem 'fűzte hozzá, hogy ezért elsősorban ü maga a hibás, mert nem nevelő, tanította őket, nem hallgatta meg véleményüket, ezért nem mertek bírálni, hiszen féltek a kö. vetkesményeldől. Mert. ha valaki párttitkár és egyúttal az államhatalom helyi szervének, a tanácsnak az elnöke is, nyilván nem jó ,,kikezdeni‘ ‘ vele, mert ha akar, könnyen érvényt szerez akaraiámdk.

Csikós László elvtárs a tanács munkáját bírálta. Egyidöben a kenyeret a tanáös dolgoséi hordták el. Ezt a hozzászólást is hamar elintézte e két szóval: — A fenéket!

Kovács elvtárs hiába figyelmez. te te, hogy hagyja a bírálatot fejlődni. A további bírálatok során el akarta hagyni a taggyűlést és a tagságnak kellett rábeszélni a mar a- dósra. „Meggyőzték“ és maradt. De egy pillanatra sem tudóit nyugodtan ülni a helyén. Nem látta és látja a bírálat.önbírálat és az alulról jövő bírálat nagy szerepét. Nem akarta megérteni, hogy a kommunista bírálat fejleszti az olyan kommunista tulajdonságokat, mint a türelem, a szerénység, az egyszerűség, a tömegek megbecsülése és serkent a pártós kormányhatározatok megvalósítására, Nem ismerte fel Imréné elv.

társnő azt, hogy ahol takargatják a hibákat, ott van a kártevés melegágya, ami tapasztalható Surd községben is. A pártszervezet nem törődik a termelöszöveikezet-i csoporttal, nem végeznek felvilágosító munkát a tszcs tagjai között és ezért fordulhat elő, hogy ellenséges, lógós ele. mek bomlasztó munkát végeznek a csoportban.

E^t azonban nem akarja látni Imréné elvtársnő. ő hibátlan embernek tartja magát és a többieket hibáztatja, Ha bírálják, nem fogadja el, vagy kéri a leváltását azzal, hogy egyedül nem tud ellátni két funkciót. Ebben igaza van. De hibás abban is, hogy nem tett semmit an. nak érdekében, hogy arra alkalmas elvtársat neveljen a párttitkáii teendők ellátására. Felelős a járási párt- bizottság is. Nem megengedhető, hogy a pártszervezet és a tanács vezetése egy kézben összpontosuljon. Vájjon, hogy érvényesül ilyen körülmények között a pártszervezet ellen, őrző szerepe? Azt kell mondanunk és a surdi tapasztalat is azt bizonyítja, hogy sehogysem.

Mindez elhangzott a taggyűlésen Az eredmény mégsem az lett, hogy Imréné elvtársnő javít a munkáján.. A taggyűlés után az utolsó szó jogán, de csak Kovács elvtársnak mondotta : — hogy ö bizony nem ér egyet az egésszel.

Mi, viszont Imréné elvtársnő viselkedésével nem értünk egyet.

.. . De a surdják sem.

Kerkay László.

1953. szept. 13. Vasárnan.