Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni

jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen ered menyeket ért el.

a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jussanak, különösen a zöldség-, gyümölcsös szőlőtermelésből, valamint az ódat tenyésztésből. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénzjövedelmet biztositó ágaza tokát is, mint a haltenyésztés, méhészet, stb.

b) A termelőszövetkezetben ki kell fejleszteni a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében különösen nagy gonddal kell fejleszteni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt az I-es és Il-es tipusu termelőcsoportoknak is. '

ej ' Minden termelési év elején a tervezéssel egyidőben ki kell dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csők kerítésére.

A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes munkaegységfelhasználás ellenőrzését. Az ellenőrzőbizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be.

d) A termelőszövetkezetben a tagok rendszeres és évközbeni pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másfél- ihavonként) teljesített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család ■egyéb szükségleteitől függően, különféle terményeket, termékeket üs. .

2. A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmének gyorsütemü növelése mellett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a háztáji mellékgazdaságból származó jövedelem növelésére, mind az I-es típusú csoportokban, mint a termelőszövetkezetekben.

a) A termelőszövetkezeti tagok

n». Q’r Avr rÁGT.odnl lrP7.fl ríH nfm —

Határozati javaslattervezet a termelőszövetkezetei: és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására

már ez év őszétől kezdődően ahol a körülmények erre megfelelők — telepítsenek gyümölcsfákat, és szőlőt a háztáji területen.

b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy tehene és egy anyakocája legyen.

A termelőszövetkezetek a közös állomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állal állománnyal nem rendelkeznek,

c) Más módon is segiteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelőszövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat!, selyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaság, ban szükséges zöldségmagvakkal és palántafélékkel, szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gaz daságok termelvényeinck közös ér'é kesifését1 és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénzjövcdelme ezúton is növekedjék.

3. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítani.

a) Javasoljuk, hogy a miniszter, •tanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális alapot lét-esh- eenek és az Öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük 2 százalékát.

1953. szept. 13. Vasárnap.

b) Az öreg tagoka' könnyebb munkára kell beosztani és lehetővé kell tenni, hogy munkaegységéke érjenek el. A» I.es tipusu termelő- csoportban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez.

c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, ameny. nyiben legalább 2 évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, évenként kötelezően legalább 2 mázsa búza és 1000 forint, támogatásban kell részesíteni. Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SzTK-di- jat, hogy a tagok díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a tér. melőszövetkezet vásárolja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés— ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat.

d) Az olyan, huzamosabb ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább 2 éven át részlet-lek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítet lék ha a betegségük egy hó. napnál tovább fari, javukra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százalékát.

e) Feltétlenül érvény: kell szerez, ni az alapszabály azon előírásának, hogy a terhes asszonyokat, és kisgyermekes anyákat, könnyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával 3 hónapra mentesítsék őket a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság- felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában feljesite-t munka, egységeik 50 százalékát javukra írják.

f) Minden termelőszövetkezetben a jól dolgozó nők közül 3—5 tagú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása és a közgyűlés elé terjesztése. E bizottságok működésének szabályait a termelőszövetkezeti tanács november végéig adja ki.

A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös .állattenyésztés hozamait.

1. A növénytermelés terén! elsősorban minden ' erővel a kenyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa és a város körüli termelőszövetkezetekben a zöldségfélék terméshozamát kell emelni.

A termelőszövetkezetekben cé lul kell kitűzni, hogy az elkövetkezendő 2 év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica _ terméshozama k. holdanként átlagosan legalább 3 mázsával növekedjék,

a) A cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövetkezet helyes vezetésével el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából.

c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes lalajmüvelés megszervezésére (előhán'ós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi simitózás, vetés előtti kuhivátorozás, legalább háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása).

A fejlett növény'-eTmelési mód szerek kidolgozásánál a helyi termé. zeü, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit, alkalmazni. A vetésterv elkészítésénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket és ezek végrehajtását meg kell szervezni.

Az eddiginél jobban kell figyelembe venni a földművelésben nagy gyakorlattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sokévtizedes tapasztalatait.

Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövetkezetből az elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe.

Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe,

b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinken az őszi kenyérgabonavetés időben való elvégzését, mert ez a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövőévi kenyérellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell készíteni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A kevesebb munkaerővel rendelkező termelőszövetkezeteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mértékben termeljenek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát.

Ugyanakkor minden tagot moz. gósitani kell az őszi termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme mia*t a tagokat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica-, burgonya, és egyéb részesedésüket.

(Ezután a tervezet d) pontja a rendszeres trágyázásra, e) pontja a füves vetésforgó bevezetésére hívja fel a figyelmet-, majd igy folytatódik :)

f) Gondoskodni kell jóminŐségü vetőmagvakról.

Minden növényből ki kell jelölni a megfelelő nagyságú vetőmag- termő parcellákat és a vetőmagot- rendszeresen fel kell újítani nemesi- tett-, fajtiszta, jóminöségü vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben év- ről-évre vetőmagalapot, kell lét esi1 e_ ni, amely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet.

g) A terméshozamok emelésére ki kell használni a helyi öntözési leim'őségeket a termelőszövetkezetek

iáját’- maguk építsenek öntöző telepeket, víztárolókat és halastavakat.

h) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt- a gépállomások munkájától és a jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatói, agronőmu- sai, traktorvezetői érezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelőszövetkezetek termeléséért, a termésátlagok növeléséért az eddigi, nél sokkal jobb minőségben végezzék munkájukat és tartsák be a me. zőgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében, hogy a gépállomások a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápolás, hoz;- betakarításhoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék ki.

Javasoljuk, hogy a minisztertanács a traktorvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom és a traktorosmunkában eltöltött; időtől függő kitüntetés rendszerét vezesse be. A termelőszövetke. zeteknek pedig nagyobb gondot kell fordítani a traktorvezetők megfelelő szálláshelyeinek és étkezésének biztosítására.

2. a termelőszövetkezetek állattenyésztésében elsősorban a hozamok emelését és emellett a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelését kell célul kitűzni. 1954. év végéig a termelőszövetkezetek ér. jék el, hogy a tehenészetekben a fejős is'-állóátlaga naponta legalább hét liter legyen, anyakocánként átlagosan zsirsert'ésnél hat malacot, hússertésnél 9 malacot választanak le egy-egv f ialás után és évente minden kocát lehetőleg ké'-szer malacoztas- sarak, a seriéshizlalásnál pedig legalább 20 százalék legyen a takar- ínányértékesités.

A termelőszövetkezetek közös állatállományát ugv kell fejleszteni, hogy a beadáson felül a közös állatenyészt és hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növekedjék a termelőszövetkezetek pénzjövedelme és az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés.

Felhívjuk az l es és Il-es tipusu termelőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös állatállományt- és au. nak jövedelmét fordítsák a tag-ok életszínvonalának emelésére.

a) Mindenekelőtt az állattenyész. lés alapját, a szilárd takarmánybázist- kell megteremteni. A takar- ánytermclési terveket összhangba kell hozni az állat tenyésztés fejlesz.

J 'iével.

Minden termelőszövetkezet dolgozzon ki hároméves tervet a rétek és legelők feljavítására. Ne legyen egyetlen talpalatnyi termelőszövetkezeti rét vagy legeld, sem egyéb terület, amelyet ne tisztítottak volna meg a gazoktól és ne fejtiágyáztak volna.

Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a

községi legeltetési bizottság kezelésében lévő legelőket véglegesen ad ják át a termelőszövetkezeteknek.

1954. év végéig el kell érni, hogy a termélőszöve-kezetekben minden szarvasmarhára 5, tiz darab juhra 5 sertések és baromiak részére pedig 3 köbméter állandó jellegű siló (betonsiló) jusson.

b) A jobb takarmányértékesités elősegítése érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen tákarmány- kamrát, amelyet fel kell szerelni szecskavágó, kalapácsos daráló, répavágó és egyéb takarmányelőkészitő készülékekkel. A termelőszövetkezet igazgatóságának egyik tagját felelőssé kell tenni a takarmányok helyes előkészítéséért. Mind a legelőn, mind az istállókban biztosítani kell az állatok állandó és rendszeres ivóvízellátását, kutak és önitató berendezések létesítésével.

c) A közös állatállomány elhelyezésére egyszerű, olcsó és házi- kivitelü istállókat kell építeni, hogy az a termelőszövetkezet részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk a termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinek építési engedély alóli mentesítését.

d) Ahol a baromfitenyésztés feltételei kedvezőek, ott fejlesz teni kell a közös baromfiállományt, A vizek közelében vizi- szárnyas-telepeket kell létesíteni.

III.

Biztosítsuk a termelőszövetkezetek alapszabályszerü, demokratikus vezetését.

1. A termelőszövetkezetekben feltétlenül érvényt kell szerezni a szövetkezeti demokráciának. Fel kell számolni az elnökök és más vezetők önkényeskedését, parancsolgatását és el kell érni, hogy a termelőszövetkezeti tagok döntsenek szövetkezetük minden fontos ügyében, A közgyűléseket rendszeres időközönként — legalább havonként — össze kell hívni és azon az igazgatóság köteles beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

a) Meg kell szüntetni, hogy az elnökök a tagság tudta nélkül intézkedjenek a fontosabb termelőszövetkezeti ügyekben. Az elnök és a termelőszövetkezet igazgatósága" csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhet a pénzügyi beruházási, termelési tervek megállapítása, hitelfelvételek, a gépállomással és állami vállalatokkal kötött szerződések ügyében, továbbá a tagok részesedésének megállapitása felől. Amennyiben az elnök ilyen kérdésekben a közgyűlés határozata nélkül intézkednék, a közgyűlésnek joga van az elnököt felelősségre vonni, végső esetben pedig leváltani.

b) A termelőszövetkezei: tagok alapszabályban lefektetett jogát senki sem csorbíthatja meg. Az egyes termelőszó vetkezeti tagok kéréseit, panaszait indokolt esetben a közgyűlés elé kell terjeszteni és ott megvitatni.

A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegyelmet sértő és a közös vagyon ellen vétő tagok fegyelmi ügyét is. A termelőszövetkezeti tagokkal szemben súlyosabb fegyelmi rendszabályokat (munkaegységlevonás, kártérítés stb.) csakis a közgyűlés hoz- zon.

Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartkeltő kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladéktalanul zárja ki.

c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a tagok bevitt földjük után az alapszabálynak megfelelően a földjáradékot megkapják. Hasonlóképpen biztosítani kell, hogy minden termelőszövetkezeti tag még ebben az évben megkapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés értékének esedékes részét.

d) Az I-es és Il-es tipusu termelőcsoportokban alapszabály szerű gazdálkodást kell rpegvalósita- ni. A tagsággal megvitatva elkel) érni, hogy minden tag bevitt földje arányában vegye ki részét a közös munkából, a közös ki-=

adásokhoz, trágyázáshoz, szántáshoz hozzájáruljon. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy vetésterületüket lehetőleg ugyanolyan minőségű földből kapják, mint amilyet a termelőcsoportba bevittek.

e) A tanácsok végrehajtóbizottsága és osztályai ne sértsék meg a termelőszövetkezeti közgyűlésnek és elnökének hatáskörét, hanem a szövetkezeti demokrácia érvényesítését, a tagság aktivitásának fokozását segítsék elő helyes észrevételeikkel, javaslataikkal, tanácsaikkal és ellenőrzésükkel.

2. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél biztosítani kell az önkéntességet és csak azokat a dolgozó parasztokat kell tagként felvenni, akik saját elhatározásukból, meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, lépnek a termelőszövetkezetekbe. Viszont minden lehetőséget fel kell használni arra, hogy a termelőszövetkezet jó eredményeinek ismertetésével a dolgozó parasztok a gyakorlati példákon keresztül meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről és ahhoz közelebb kerüljenek.

3. A szövetkezeti mozgalom önkéntessége betartásának biztosítása érdekében, a kormánypro- grammnak megfelelően, a gazdasági év befejezésével, a zárszámadások után meg kell engedni azoknak a tagoknak a kilépését, akik valamilyen ok miatt el akarják hagyni a termelőszövetkezetet.

Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a gazdasági év végéig, a zárszámadásig az egész szövetkezeti tagság közösen végezze az őszi munkákat, a termények betakarítását és a jövőévi kenyerünk biztosítása szempontjából annyira fontos búzának és rozsnak elvetését. Minden termelőszövetkezet biztosítsa —* eredeti tervének megfelelően —■ a kenyérgabona időben és jó minőségben történő elvetését.

Az esetleg- kilépő tagokkal a föld kiadása, a kilépő kötelezettségeinek megállapitása és minden egyéb elszámolás csak a gazdasági év végén, a vétésí és be'-akari'tási munkák be. fejezésekor ■történjék meg és ekkor kell számukra földjük arányában, a közös vetésterületről kenyérgabona vetésterületet- is kijelölni.

Tudatában vagyunk annak, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében végzett! feladataink végrehajtása nem lesz könnyű. Az ellenség mindent elkövet terveink megvalósításának hátráltatására és tagságunk körében bizalmatlanságot- kelt. De vállaljuk a harcot, meri tudjuk, hogy sajátimagunk és gyermekeink szebb, boldogabb jövőjéről van szó. Ezért kíméletlenül sújtunk le az ellenség minden, a termelőszövetkezeti gazdaságok ellen irányuló [mesterkedésére. Ugyanaktkor fáradhatatlanul végezzük felvilágosii ó munkánkat- megtévesztett, ingadozó tagok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzése érdekében.

Lelkesít bennünket az, hogy mellettünk áll pártunk, a Magyar Dől. gozók Pártja és a harcokban, meg- edzett magyar munkásosztály. Rajta leszünk, hogy tovább erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Termelőszövetkezeteink megerősítésével, jobb munkával, termésátlagaink fokozásával és az állam iránti kötelezettségeink teljesítésével juthatjuk kifejezésre pártunkhoz és népi demokratikus államunkhoz való ragaszkodásunkat.

Úgy dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti tagok jómódúvá legyenek és fokozódjék a termelőszövetkezeteink vonzóereje az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felé. hogy munkánk nyomán az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél nagyobb Té- sze meggyőződjék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről.

Büszkeséggel tölt- el bennünket az a tudat, hogy úttörői vagyunk az uj paraszti élet megteremtésének, a szocializmus megvalósításának a falun. Ez a büszkeség jobb munkám serkent bennünket és biztosak vagyunk, hogy példánkat önkéntes meggyőződés alapján követi majd az egész magyar dolgozó parasztság“. (MTI),