Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
riLÄG PROLETÁRJAI A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 215. szám. Ára 50 fillér 1953. szept. 13. Vasárnap. MAI SZÁMUNKBÓL: Pártélet: Gondos előkészítő munka — a jó oktatás feltétele (3. oldal) — Taggyűlés Surdon (3. oldal) — Kora Vendel dicsősége (4. oldal) — A bocföldei Szabadság tszcs tagsága megadta a vá-* laszt (5. oldal) — Munkavédelem Lovásziban (7. oldal) — Jelent-* kezzetek bányásznak (7. oldal) Uj módszerekkel — nagyobb terméseredményekért A minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások álcsoporíositásánál mutatkozó lemaradás felszámolására Ha valaki elmegy hatalmas építkezéseink színhelyére vagy meglátogatja uj, modemül berendezett gyáraink alt, üzemeinket, bányáinkat, feltétlenül lenyűgözi a munkának, a l ermeldkenységnek káprázatos üte. me. A Maximenko-fóle gyorsfalazási módszer alkalmazásával négyszer olyan gyorsan emelik fel a falat1, mint a régivel. A Koleszov-módszem rel dolgozd esztergályos 6—8-szor olyan rövid idő alatt készít el egy- egy munkadarabot, mint a régi módszerrel dolgozók. A Ruhagyárban 2—3 percenként kerül le egy-egy férfikabát a szalagról. Negyedévi tervtelj esitéseink minden alkalommal arról számolnak be, hogy az iparnak úgyszólván minden ágában emelkedik a termelés, magasabb a termeié, kenység. Ennek igy is kell lennie, hiszen maguknak termelő, alkotó emberek állnak a gépek, a tervező asztalok mellett. Saját gyárainkban munkálkodnak a dolgozók és tudják, hogy a termelés fokozásával saját életszínvonaluk emelkedését segítik elő. Százával, ezrével szüle-nek naponta az ötletek, javaslatok, újítások, naponta tökéletesedik a technika, amelynek alkalmazásával több és jobb ára kerül dolgozóinkhoz. Kétségtelen, hogy az uj technikai Snódszerek alkalmazása, amit a felszabadult, magának épi'ő, termelő ember széleskörűen, bátran alkalmaz, teszi lehetővé a termelékenység gyorsütemü emelését. Ipari dolgozóink szívesen alkalmazzák ezeket az uj módszereket, szívesen tanulmányozzák azokat, hiszen a többtermeléssel elsősorban saját keresetük növekszik. Ha a.z iparban alkalmazott uj módszerek széleskörű elterjedése mellett megvizsgáljuk mezőgazdaságunk helyzetét, gyorsan megállapíthatjuk a lemaradást. Talán nincsenek uj mezőgazdasági és állattenyésztési módszerek, amelyek széleskörű bevezetésével, alkalmazásával nagymértékben meg lehet növelni a mező- gazdasági termelvények hozamát? Dehogy nincsenek, a nagy szovjet nép korlátlanul bocsátja rendelkezésünkre mindazokat a tudományos módszereket, tf apasztalatokát, amelyek alkalmazásával virágzóvá, gazdaggá teszik a szovjet kolhozokat. Vagy talán o'-t van a hiba, hogy a dolgozó parasztságunk nem akar tanulni, nem akarja, hogy 7—8 mázsa búza helyett 17—18 mázsát arasson? Dehogynem. Miért nem terjed akkor olyan gyorsan az agro. és zootechnikai módszereibe alkalmazása, mint az iparban az uj technikáé? Szorgalmas -és szívós a munkában a magyar falvak népe. Ki merné azt állítani, hogy nem dolgoznak megfeszített erővel azért, hogy többet teremjen a . föld? Nincs tehát hiba a szorgalomban sem. Hogy mégis lassan terjednek el az uj módszerek, hogy a mezőgazdaság termelékenysége viszonylagosan is messze lemarad az ipar termelékenységének növekedése mögö't ennek oka az, hogy agronómusaink’ mezőgazdasági szakembereink itt, Zala megyében sem tesznek meg mindent ezeknek a termésfokozó uj módszereknek elterjesztéséért. Szép eredmények persze bőven találhatók. Az idén már nem volt ritka 0- 16—18 mázsás gabonaátlag o'-t, ahol együttesen alkalmazták az uj agrotechnikai módszereket. Ez azonban kevés, a feladat az, hogy jövőre ne csak néhány termelöszöve'kezet- ben és csoportban, ne csak néhány egyénileg dolgozó parasztnál legyenek ilyen terméseredmények, hanem az á'-lagot emeljük fel erre a színvonalra. Rákosi elvtárs mondotta: „Anélkül, hogy uj gépclcre, vagy vala. ytUlyen jelentékeny befektetésre volna szükségünk t a magyar mezőgazdaság termelékenységét 50 százalékkal meg lehetne emelni egészen közön- séges, már ismert agrotechnikai el. járásokkal, amelyeket részben kezdenek is használni“. Agronómusainkon, mezőgazdasági szakembereinken, tanácsaink dolgozóin a sor, hogy harcot, indítsanak ezeknek a már ismert és részbon alkalmazott agrotechnikai módszereknek széleskörű kiterjesztéséért. Ezért kell most az őszi munkák, a szántás, a vetés megindulásának idején sokkal többet -enni azért, hogy dolgozó parasztságunk alaposan megismerje, megkedvelje az uj módszereket. A sajtó, a mezőgazdasági szakkönyvek, a rádió sokat tesz azért, hogy a mezőgazdaságban ie elterjedjen az uj „technika''. Ez azonban még nem minden, hiszen nem olvas mindenki ezakkönyvekefe, nem járat mindenki újságot, nem szól még minden házban a. rádió. Fel kell használni az élő szó erejét is az agrotechnika propagálására. Dolgozó parasztságnak a kormányhatározat-okból ismeri lényegében a vetési határidőket, De ha ugyanakkor megmagyarázzuk nekik azt is, hogy a vetési határidők betartása is agrotechnika, hogy csupán ezzel is jónéhány mázsával emelkedhet jövőévi termésük, máris jobban ügyelnek arra, hogy inkább előbb, mint utóbb végezzenek a vetéssel. Teljesen hibás néhány tanácsunknak az a módszere, hogy csupán bürokratikus módon ismertetik a rendelkezéseket, hogy hány centiméter mélyen kell elvégezni a vető- szántást, de azt már nem magyarázzák meg, hogy mi ennek a tudományos magyarázata a terméseméIke. dée szempontjából. Jobb, az eddiginél sokkal alaposább, világosabb agitációnak kell indulnia az agrotechnika alkalmazásáért. ■ Még elvétve ma is hallani olyan hangokat,- hogy igy csinálta a nagyapám is, jó ez most is.. Vannak olyanok, akik belenyugszanak az ilyen kijelentésekbe, megfeledkezve arról, hogy ami nagyapáink idejében jó volt, az ma káros, az ma haladásunkat fékezi. Nem szabad suba alatt tartani az uj módszereket alkalmazó termelő- szövetkezetek, csoportok, egyénileg dolgozók kiemelkedő -terméseredményeit1. Tudjon róla mindenki, hogy például Milejszegen Salamon Sándornak 200 négyszögölön 10 mázsa burgonyája terme-t, mert nem fóliáz újtól, mert nem a nagyapa régi, elavult módszerei szerint művelte meg a földjét. Községi tanácsainknak egyik igen fontos feladata, hogy a felsőbb szerveknek küldött jelentéseikben is beszámoljanak egy- egy dolgozó parasz: kiemelkedő tér. méseredményeiről és azokról á módszerekről, amelyekkel azt. elérte. így válik lehetővé, hogy az egész megye az egész ország megismerjen egy.egy uj kezdeményezést és beszéljen róla a faluban mindenki, hogy mit jelent a fészektrágyázás, mit jelent a keresztsoros vetés, az időben végzett 'alajmunka, a trágya gyors alászán. fása, az előhántós eke használata és a többi sok sok agrotechnikai módszer. De népszerűsítsék az ilyen dolgozókat. eredményeiket, munkamódszereiket saját falujukban is. Népnevelőértekezleteken, állandóbizott. sági üléseken beszéljék meg egy.egy ilyen dolgozó módszereit- és ismertessék azokat a falu minden gazdájával. Az ipar dolgozói példát mutatnak az uj technika alkalmazásában. Ez is igen nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy pártunk és kormányunk ilyen jelentősen csökkenteni tudta az árakat. Dolgozó parasztságunkon a sor, hogy követve a munkásosztály példáját, bátran hozzálásson most, az őszi szántás-vetég idején az uj módszerek szerint való munkához. A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csökkentette az 1953. évre előirányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven felül 100 millió forintot biztosított munka- védelmi és szociális beruházásokra, továbbá lényegesen növelte a lakosság életszínvonalának megjavítását közvetlenül szolgáló könnyű- és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvizsgálta az említett határoA Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szeptember 12-én ülést tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és a szövetkezeti gazdaságok megszilárdításával kapcsolatos feladatokat s a vita alapján a következő határozati javaslatot terjeszti a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói 1953. szeptember 19—20-ra összehívott III. országos tanácskozása elé.-1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyökeret vert, ujtipusu, öntudatban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amely százezrekre menő tábora harcosan és tántorithatatlanul áll a szövetkezeti gazdálkodás, a veritékes munkával és közös összefogással megteremtett, sokmilliárdos értéket kitevő közös vagyon mellett, mert azt tekinti felemelkedése alapjának. Termelőszövetkezeteink jelentős része megszilárdult, tagjai jó munkájának eredményeként, az elmúlt évi aszály nehézségei ellenére gazdaságilag megerősödtek és ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredményeket értek el. Ezek a termelőszövetkezeti gazdaságok tagjai számára javuló életet biztosítottak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítésére. Ezek a termelő- szövetkezetek még a jól gazdálkodó középparasztok előtt is meggyőzően bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdult termelőszövetkezeteink eredményei bizalommal töltik el a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásunkat növelik pártunknak és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már ebben az évben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabona-részesedése és nem egy termelőszövetkezetben 6—8— 10 kg kenyérgabona, sőt ennél is több jutott egy-egy munkaegységre. Ebben az évben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40—60 mázsa, sőt ennél is nagyobb mennyiségű kenyérgabonát kaptak munkájuk után. Elmondhatjuk, hogy termelő- szövetkezeteink többsége nemcsak biztosította a tagok részére szükzatok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A beruházások átcsoportosítására a minisztériumok az intézkedéseket vontatottan teszik meg. Súlyos lemaradás van a terven felüli uj beruházásoknál, ezen belül különösen nagy a késés a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a minisztertanács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy 20 százalékát használták fel. séges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak saját szükségletükön felül bőven jutott gabonájuk a szabadpiacra is. Megállta a helyét az I. tipusu termelőszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének felhasználásával növelte a szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent számunkra az összes kenyér- és takarmánygabona, a hizottsertés, a tej, tojás és a baromfi, valamint az egyéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedése. Hasonlóképpen érezteti hatását termelő- szövetkezeteink gazdasági megszilárdítása terén a multévi hátralékok, a többszázmilliós hiteltartozások egy részének elengedése, a gcpállomási dijak csökkentése és az állatorvosi költségek és oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeli részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelő- szövetkezetekben —, akiket az elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugalma- zására a bajokat, nehézségeket, a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak felvilágosításáért, mert kilépésükkel saját maguknak és családjuknak ártanának és az ellenség malmára hajtják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útjáról, a haladás útjáról visszafordulni hátrányos volna, ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és sziv- vel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért minden termelőszövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent uj kormány- programm után nagy örömmel valljuk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett el igazán az uj élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél na- gyobbarányu támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti a gyorsabb felemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk minA minisztertanács utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul szervezzék meg a határozatok végrehajtásánál mutatkozó késés felszámolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbüntetéséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors megvalósítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető legrövidebb időn belül megépíttessék. (MTI) dent az államtól. Nekünk is ki kell javítani az általunk elkövetett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobb minőségű munkával kell biztosítanunk a magas terméshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: I. Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése utján biztosítjuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja — a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja a tagok életszínvonalának emelése, melyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése utján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódó életet biztosítson, és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termékből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét. Ezért a termelő- szövetkezeteknek nagy mennyiségben kell zöldségféléket és állati termékeket. ez utóbbiak között elsősorban hizottsertést, hizottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabadpiacra. 1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelem- elosztásának előzetes tervét. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyi-1 ségét és a pénzjövedelmet. Az (Folytatás a 2. oldalon.) Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására