Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

A nagykanizsai SzTK Mik liííli'állíiíják gépállomásaink őszi munkáját? Az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésében, a jövőévi bőséges termés megalapozásában nagy jelentősége van a gépállo­mások munkájának. Nem kismér­tékben függ a gépállomások ve­zetőinek szervező munkájától az, hogy az 1954-es évben milyen ter­mést takarit be szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztságunk. Ezzel tisztában vannak a gépál­lomások vezetői, az ÁMG megyei igazgatóságának dolgozói is. De vájjon tudják-e azt is, hogy en­nek érdekében mit kell tenniük? Megyénk gépállomásai a csép- lés befejezése után megpihentek. " A gépállomások megyei igazga­tóságának sem volt pontos, meg­határozott terve az őszi munkák­ra való átállásra. Ennek az lett az eredménye, hogy a gépállomá­sok szervezetlenül, tervszeréitlenül kezdték javítani az erőgépeket. A legkisebb hibával is bevitték az erőgépet a gépállomásra, ami­kor azt a csekély javítást kinn a munkaterületeken is. elvégezhet­ték volna. Ezzel a gépek egyidőre kiestek a munkából, igy elmarad­tak a gépállomások az őszi tervek teljesítésében. A gépállomások megyei igazga­tósága „próbálkozott“ ezeket a hibákat valamilyen módon kija­vítani. Mozgósított és mozgósít a kettős műszakok megszervezésé­re. A kettős műszakok megszer­vezése azonban minden gépállo­máson egy sor nehézségbe ütkö­zik. A legnagyobb hiba, hogy nincs elég munkaerő. Például a lenti gépállomáson 8 erőgéphez nincs biztosítva. 22 emberre len­ne a gépállomásnak iszüksége, hogy valamennyi gépnél meg tudják valósítani a kettős műsza­kot. A pölöskei gépállomáson 12 erőgéphez csak egy ember van biztosítva. A 12 gépnél nemhogy váltópár lenne, hanem még mun­kagépkezelő sincs. Ugyanakkor a pölöskei gépállomáson minden­nap 5—6 leány söpri az udvart és különböző „gazdaasszonyi" teendőket végeznek a gépállomás körül. Ez a példa azt bizonyítja, hogy nemcsak kevés a munkaerő, ha­nem a meglévőket sem bízzák meg egyes gépállomásokon meg­felelő feladattal. A gépállomások megyei igazga­tósága és megyénk valamennyi gépállomásának vezetője a nyári munkák idején nem volt előrelá­tó. Ha jobban érzik a felelőssé­get a reájuk bízott munkáért, lát­niuk kellett volna, hogy milyen feladat áll előttük. Már a nyári munkákban is kevés volt a mun­kaerő és tudhatták azt, hogy ez a hiány az őszi kampányban nö­vekedni fog. Ennek ellenére sem törődtek a munkások szervezésé­vel, keresésével. Most erőgépek állnak munkaerőhiány miatt. Ez évben az ősziárpa megyénk­ben is bő terméssel fizetett és kü­lönösen savanyu talajainkon a tavasziárpánál jóval magasabb termést adott. Különösen ott volt magas az ősziárpatermés, ahol az elmúlt esztendőben jól előké­szített talajba, korán, keresztso- rosan vetették. A zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak ősziárpája 19.5 mázsát, a szentliszlói Sza­badság termelőszövetkezeti cso­port keresztsoros árpája 25 hői­den 17.2 mázsa átlagtermést adott. Az idejében, tehát korán vetett Ősziárpával jelentékenyen növel­hetjük a takarmánygabonater­mésünket. A tenyészideje hosz- szabb, korán kalászol és junius második felében már beérik. Utá­na másodterményt vethetünk. Előveteménynek boi'sót, mákot, repcét, lent, stb. válasszunk, te­hát olyat, amely korán lekerül a földről. Gabona után csak a leg­szükségesebb esetben vessünk. Vetés előtt előhántós ekével kö- ■ízépmélyszántást adjunk, amely­nek a mélysége 20 centiméter körül legyen. Az egyénileg dol­gozó parasztok az előző évi szán­Az őszi munkákban a gépállo­másokra eső feladatot meg kell oldani. Minden gépállomásra biztosítani kell a hiányzó munkaerőt. A gépállomások megyei igazga­tósága és megyénk valamennyi gépállomásának minden dolgozó­ja felelős azért, hogy az őszi munkákban a gépállomások meg­állják helyüket. Érezni kell min­den gépállomási dolgozónak a magasabb termésért vívott harc­ban a felelősséget. Amelyik gép mellé biztosítva van a munkaerő, ott sem dolgoz­nak rendszeresen két műszakban. A műszak leteltével a váltó-trak­toros nem váltja le társát ren­des időben. Az agronómusok, igazgatók és a főgépészek nem ellenőrzik a váltásokat. Az agro- nómusnak, vagy valamelyik ve­zetőnek minden esetben jelen kell lenni a traktoroknál a váltások alkalmával. A váltások ellenőrzésének hiá­nya azt bizonyítja, hogy a gép­állomások vezetői, de a megyei igazgatóság is becsüli a két mű­szak megszervezését. A gépállo­mások megyei igazgatósága tu­dott a gépállomások igazgatói­nak, vezetőinek felületes mun­kájáról, de egy esetben sem von­ta őket felelősségre a mulasztás­ért. Miért félt a felelősségrevo- nástól? Azért, mert a megyei igazgatóság munkájában is vol­tak olyan hibák, amit joggal szá­mon kérhettek volna a gépállo­mások. De ők sem tették. Nézzük meg, mit tesz a gépál­lomások igazgatósága és a gépál­lomások vezetősége az őszi kam­pányterv teljesítéséért? Minden gépállomásnak megvan az őszi talajmunkaterve, de a munka tunes biztosítva. A gépállomások megfeledkeztek az egyénileg dolgozó parasztok­kal szerződést kötni. Csupán a ■zalatámoki gépállomás kötött őszi munkákra szerződést egyénileg dolgozó parasztokkal, de ez sem kielégítő. A gépállomások megyei igaz­gatósága is megfeledkezett az egyénileg dolgozó parasztokról és az őszi talsjmunkaterv teljesíté­séről. Egy-egy feladat megoldá­sánál szemellenzővel járnak és nem látják meg a többi feladat fontosságát, csak akkor, ami­kor már körmükre ég a munka. Hátráltatja az őszi terv telje­sítését a brigádszállások elhanya­golása. Egyes gépállomások igaz­gatója, mint például Gódor elv­társ a lenti gépállomás igazga­tója is nem nagy jelentőséget tu­lajdonit a traktoros brigádszáliá- sok létesítésének. „Nincs nálunk erre szükség, a traktorosok haza­járnak a falujukba, vagy a cso­tásnál két-három centiméterrel szántsanak mélyebbre, hogy a 18 —20 centiméteres vetőszántási mélységet minél jobban megkö­zelítsék. Az ekét nyomban kö­vesse a borona és a henger és a vetést a talaj beérése után, ami 10—14 nap alatt bekövetkezik, nyomban kezdjük meg. Ha a ve­tőszántással megkéstünk volna, a hengert kétszer is járathatjuk, hogy a magágy megfelelően tö­mött legyen és a vetés előtt köz­vetlen a vetés mélységéig porha- nyitsunk. Az ősziárpa jól meghálálja a műtrágyázást. Különösen a meg- dülés ellen véd, ha‘100—150 kiló szuperfoszfátot adunk, de még jobb ennél, ha szemcsézett szu- pei foszfátot használunk. Ha pil­langós az elővetemény, nitrogén­trágyát ne adjunk, mert az tul- buja fejlődést okozhat és a hó­takaró alatt esetleg kipálhat. A vetéshez aprómorzsás mag­ágyat készítsünk. Ahol csak le­hetséges, vessünk keresztsorosan, mert ez két-három mázsa ter- méstöbbietet is eredményezhet. Termelőszövetkezetek és egyéni­leg gazdálkodók is vegyék igény­portjukba aludni.“ *— hangoz­tatja. Gódor elvtárs megfeledkezett arról, hogy a brigádszállások lé­tesítésének célja nem csupán az alvás. Súlyos hiba, hogy Ezeres elvtárs. a megyei igazgatóság ag- ronómusa is belenyugodott Gódor elvtárs könnyelmű, és megalku­vó kijelentésébe. Hibák mutat­koznak több gépállomás körzeté­ben is a brigádszállások létesíté­sénél. Egyes községi tanácsok el­vették a gépállomástól a brigád­szállást és más szervezetnek ad­ták. Az őszi munkák zavartalan me­netéhez szükséges, hogy a trak­torosok kényelmesen berendezett brigádszállásokon kipihenhessék magukat. A gépállomások vezetői részéről pedig szükséges, hogy lelkiismeretesen végezzék el ezen a téren feladatukat. Gépállomásainkon az eddig meglévő hiányosságoknak egyik legnagyobb oka az ellenőrzés hiánya. Nemcsak kint a gépállomásoknál, hanem a gépállomások megyei igazgatósága részéről is hiányos, sőt rossz volt az ellenőrzés. Egyes esetekben a sok, de rendszerte­len ellenőrzéssel csak hátráltatták a gépállomások munkáját. A hiá­nyosságokat ha észre is vették, nem segítettek s nem adtak hat­hatós segítséget azok kijavításá­hoz. Az utóbbi napokban lényeges javulás mutatkozik a megyei igazgatóságnál az ellenőrzés te­rén. Ellenőrzési ütemtervet dol­goztak ki, pontosan megjelölve, hogy az igazgatóság részéről me­lyik elvtárs, melyik nap, melyik gépállomásra fog kimenni, meny­nyi ideig tartózkodik ott és mi­lyen feladatokat kell megoldunia. Az ÁMG megyei igazgatója most mindenkor látja azt, hogy az elv- társak hol vannak, mit csinál­nak és könnyen ellenőrizheti munkájukat. Ahogy az ellenőrzés terén igye­keznek a hibákat kijavítani, úgy igyekezzenek a többi hibának is végére járni. Legyenek a hibák kijavításában a kommunista trak­torosok és dolgozók az elsők. Gépállomásaink előtt egyre na­gyobb feladatok állnak a nagy­üzemi gazdálkodás megszilárdí­tásában és a mezőgazdaság ter­melékenységének emelésében. Dolgozó parasztságunk sokat vár gépállomásainktól, de sokat vár pártunk és kormányunk is. Vált­sák valóra gépállomásaink a hi­bák kiküszöbölésével a hozzájuk fűzött reményeket. Legyenek a termelékenység emelésének, dol­gozó népünk életszínvonala eme­lésének élharcosai. Ezt várja tő­lük pártunk és dolgozó népünk az őszi kampányterv teljesítésé­nél. be az állam által nyújtott vető- magcserekedvezményt,,. mert a mi­nőségi mag után nagyobb lesz a termésünk, A tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazán nagy termést a ko­rai vetésű ősziárpa adja, éppen ezért azon legyünk, hogy az őszi­árpa a kitűzött határidő, szep­tember 25-e előtt jóval, tehát leg­alább szeptember 15-ig a földbe kerüljön, mert maga a korai vetés többmázsás termésemelke­dést biztosit. N. A. nevess velünk 13.áu matiné: Ordögszu'kadék ★ Nagykanizsa, szeptember 10—16: TŰZ A MARICA PARTJÁN 13.-án ma-iné: Májusban történt Olvasd 3 Z 3 1 á f kirendeltség nyugdijesoportjának működése szeptember 11-től kezd­ve megszűnt, a nyugdíj- és jára­dékügyeket a zalaegerszegi al­központ intézi. A kirendeltség Zalaapáli község a begyűjtésben elért kiváló eredményeiért jutalmul hangos hiradóberendezést kapott. Ott vám minden felszerelés, csakhogy a tervosztály nem gondoskodik ar. ról, hogy a jó munka jutalmát vég­re használhassák is a zalaapáti dol­gozók. Dobszóval kell még ma is 5 km. hosszan ismertetni a faluban a híreket. Mondani sem kelljen, hogy a za- laapátiak ismerik ,az ajándék esi. illetékességi területén lakd gozók nyugdíj-, vagy járadék-* ügyeikben az SzTK zalaegerszegi alközpontjához forduljanak. kónák ne nézd a fogát“ közmon­dást, csakhogy ez esetben tisztában vannak azzal, hogy ennek a „csikó­nak“ a fogai jók és épek és éppen ezért nem értik a késés okát. A megyei tanács tervosztálya ne hagyja hát, hogy a néma hamgszó- rókat a torlcát rekedtre kiabált kis. bíró kalapnak próbálgassa■ hanem helyezzék üzembe. annál is inkább, mert a zalaapátiáknák meg van erre az érdemük. ni ítél korábba» vessük el az ősziárpát! POIRT Sok induló, közepes eredmények Zalaegerszeg ifjúsági atlétikai pályabajnokságain Zalaegerszegen a városi TSB_ vasárnap délelőtt rendezte meg az ifjúsági atléti. kai pályabajnokságokat. A bajnoki szá­mokban összesen 109 versenyző indult el. ami azt mutatja, bogy a város at­létikai élete örvendetesen fellendült. El­sősorban a Bástya, a Dózsa, a Fáklya és a Vörös Meteor vonultatott fel na­gyobb létszámú versenyzőgárdát, az Épitők, a Lokomotiv, a Vörös Lobogó és a Petőfi versenyzői viszont szinte teljesen hiányoztak a küzdelmekből. A verseny során különösen a férfi távol-; ugrásban és sulydobásban _ alakult ki nagy küzdelem s a helyezések sorsa csak centimétereken dőlt el A kedvező időben lezajlott verseny rendezése mind. végig kifogástalan volt és a közel 800 főnyi nézősereg előtt gyors egymásután­ban peregtek a számok. Részletes eredmények: Férfiak: 100 méteres síkfutás: 1. Pa- nácz (Fáklya) 12.6 mp, 2. André (Bás­tya) 13.6 mp, 3. Paál (Bástya) 13.7 mp. 400 méteres síkfutás: 1 Kauzli (Bás­tya) 64.2 mp, 2: Polgár (Bástya) 65 mp„, 3. Sorok (Bástya) 70 mp SOO méteres síkfutás: 1. Juhász (Dó­zsa) 2:13.3 perc, 2. Décsi (Bástya) 2:15.1 perc, 3. Polgár (Bástya) 2:33.7 perc. 1500 méteres síkfutás: 1 Décsi (Bás­tya) 4:49.2 perc (egyedül indult). 3000 méteres síkfutás: 1. Tóth (Bás­tya) 10:25.5 perc (egyedül indult). 4x100 méteres váltó: 1. Bástya (Paál, André, Völgyi, Hídvégi) 52.8 mp, 2. Fáklya 53.5 mp. Távolugrás: 1. Panácz (Fáklya) 550 cm, 2. Csicsor (Fáklya) 549 cm. 3. Paál (Bástya) 528 cm Magasugrás: 1. Hídvégi (Bástya) 160 cm, 2. Tóth (Bástya) 155 cm, 3. Völgyi (Bástya) 150 cm. Sutylökés: 1 Bakos (Bástya) 8.62 m. 2. Tóth (Bástya) 8.54 m, 3. Bódis (Bás­tya) 8,51 m Diszkoszvetés: 1. Tóth (Bástya) 28.83 m, 2. Hidvégi (Bástya) 28 15 m, 3. Ba­kos (Bástya) 25.10 m. Gerelyvetés: 1. Horváth (Bástya) 37 65 ni, 2. Bakos (Bástya) 32.50 m, 3. Kiss (Fáklya) 31.70 m. Nők. 100 'méteres síkfutás: 1. Somos (Bástya) 15.3 mp, 2. Csertán (Bástya) 15.8 mp, 3. Galambos (Fáklya) 16.1 mp. 400 méteres síkfutás: 1. Bencze (Bás­tya) 1:16.7 perc (egyedül indult). 4x100 méteres váltó: 1. Bástya (Ben­cze, Kiss, Somos, Ekler) 62.9 mp, 2. Fáklya 67.7 mp. Magasugrás: 1. Kiss (Bástya) 130 cm. 2. Felsmann (Dózsa) 125 cm, 3 Bakos (Bástya) 120 cm. Távolugrás: 1. Somos (Bástya) 394 cm. 2. Kiss (Bástya) 363 cm. Sutylökés: 1. Jakabfv (Bástya) 853 cm. 2. Kiss (Bástya) 834 cm. 3. Paulai (Bástya) 787 cm Diszkoszvetés: 1. Kiss Mária (Bás­tya) 26.80 m, 2. Miss Márta (Bástya) 22.43 m A versenyszámok első és második he­lyezettje részére Varga István VTSB- elnök oklevéljutalmat adott át. Zala megye 1953. évi kerékpáros terepbajnokságának kiírása 1. A bajnokság célja: A bajnokság lebonyolítása és a bajnoki cim eldön­tése a versenyzők állóképességének fej­lesztése, küzdőképességük fokozása. Bé­kevédelmi harcunkban a bajnokság mu­tassa meg, hogy a békét készen va­gyunk mindenkor és mindenkivel szem­ben megvédeni 2. A bajnokság ideje és helye: 1953 szeptember 18., Zalaegerszegen. 3. A bajnokság rendezője: A megyei bajnokságot az MTSB rendezi A ver­senybíróság tagjai a következők: El­nök Ács István, elnökhelyettes Varga István, titkár Kele István. 4. A bajnokságon résztveheinek: A megyei bajnokságon résztvehetnek a sportkörök által benevezett versenyzők, osztályoktól függetlenül. A megyei bajnokságban a táv 24 km. A terepbajnokságon csak férfiak verse­nyezhetnek 5. Helyezések eldöntése: Az egyéni bajnokság helyezési sorrendjét a ver­senyzők által elért időeredmények ad­ják meg. A csapatbajnokság helyezési sorrendjét az egy csapathoz tartozó négy versenyző közül a három legjobb időeredményt elért versenyzők Idejének összege adja meg. Csapatversenyben holtverseny esetén az a csapat győz, melynek tagjai jobb helyezéseket értek el. 6. Díjazás: A megyei bajnokságban az első három egyéni helyezett és az első három helyezést elért csapat tagjai éremdijazásban, a csapatok okle- véldijazásban részesülnek. 7. Költségek: A megyei bajnokságon a versenyzők költségeit a sportkörök fedezik. A versenyrendezési költségeket az MTSB fizeti. 8. Nevezési határidő: A megyei baj­nokságra nevezési határidő 1953 szep­tember 10 9. Egyéb: Minden versenyző saját fe­lelősségére indul a bajnoki versenye­ken. Az esetleges balesetekért, az abból eredő károkért a rendező TSB és a ne­vező sportkörök nem vállalnak felelős­séget. A megyei bajnokságon bármilyen kerékpárral indulhatnak. SPORTHÍREK Megyei labdarugóbajnokság: 1. B-Bányász 23 19 2 2 76:20 40 2. Ni Lokomotiv 23 18 2 3 97:23 38 3. Z. Dózsa 24 16 3 5 82:33 35 4. N Bányász II. 93 16 3 4 55:36 35 5. Z. Építők 23 15 3 5 71:28 33 6. Lovászi Bányász 22 14 4 4 70:35 32 7. N. Épitők , 21 9 5 7 47:29 23 8 Lovászi Dózsa 22 8 5 9 53:39 21 9. ' Lenti Traktor 23 9 3 11 50:61 21 10. N. Dózsa 23 8 1 14 36:55 17 11. Z. VM. II 23 6 4 13 39:56 16 12. Z.-szenlgrót VM 22 7 — 15 28:83 14 13. Zalalövői MSK 21 3 2 16 17:68 8 14 Z. Lokomotiv 23 2 2 19 12:123 6 15. " Felsőrajki T** 30 3 1 26 20:74 7 16. Z. Dózsa II.** 22 9 4 9 57:47 22 **-al jelölt; csapatok a bajnokságtól visszaléptek. Az elmúlt héten hozta nyilvánosságra az OTSB a 40 város atlétikai posta­versenyének állását a második szakasz eredményeinek figyelembevételével. Az értékelés szerint a második szakaszban több város — közöttük Zalaegerszeg is — javuló munkát végzett, és eredményét az első szakasz eredményeihez képest jelentősen javította. A 40 város közül az első és második versenyszakasz összesített eredményei alapján Szeged áll az első helyen, mö­götte Debrecen, Nyíregyháza és Mis­kolc következnek. Zala megye két váro­sa: Nagykanizsa és Zalaegerszeg a 24. és 25. helyet foglalia el. Nagykanizsa az első szakasz értékelése szerint is a 24. helyen volt és igy eredményein nem lavitoít, ezzel szemben Zalaegerszeg a 32 helyről került fel a 25. helyre, s olyan városokat hagyott maga mögött, mint Eger, Cegléd, Sopron. Veszprém, Orosháza. A Zalaegerszegi Vörös Lobogó t kézi labdacsapat megyei bajnoki méri zZöf” S!^b»en 3:0 hányban g> ellen. Szombathe,y' Lokomotív csapj A nagykanizsai sportkörök határidőr elkészítették az 1954. évi sportfellesztés tervüket a városi TSB-hez. A fejlesz lesi tervek elkészítéséhez minden támo gatast megadtak a VTSB szakembere e5 „’Sy minden remény megvan i jövöévi sportfejlesztési tervek teljest- tesere. Útépítéshez fizikai munkásoka állandóan felveszünk, önkényei és elbocsátottakat a Munkaerő­tartalékok Hivatala a vállalatho; kiközvetít. Aszfaltutépitő Vállalat Zalaegerszeg, Vörösmarty-u. 2 A ZALAEGERSZEGI Magasépítő Válla lat a helybeli tatarozásai és egyéb mun kaira segédmunkásokat vesz fel . Je fentkezni lehet Zalaegerszeg, Kossutf Lajos-u. 11, szám alatt. (129) ZALA A Magyar Dolgozók Párti* Zala megyei Bizottságának lapja. — Pelelfls szer­kesztő és kiadó: Darabos Ivén — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tér <. Telelőn: •09. — Készült a Vasmegyei Nyomda- part Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos, utca 8. Telelőn: 7&. — MclO* vezető: Hofmann JÉIKlófc Hangszóró vagy kalap?

Next

/
Thumbnails
Contents