Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

As uj módszerek alkalmazásával kezdték meg az őszi munkát Tófejen Az őszi munkákról megjelenő minisztertanácsi határozat nagy lendületet adott Tófej község dolgozó parasztságának. A községi tanács a község ve­téstervét az elmúlt hónap 31- éti ismertette gazdagyülésen, ahol I mindjárt meg is beszélték a dol­gozó parasztok a vetésterv mara­déktalan teljesítését. Régi tapasz­talata a község minden dolgozó­jának, ha nem vetnek időben, nem arathatnak bőségesen és a beadást sem tudják könnyen tel­jesíteni. Ezt íigyelembevéve min­den gazda elhatározta, hogy a mi­nisztertanács által megszabott határidő előtt teljesiti vetéster­vét. Az elmúlt vetés idején jól be­vált az agrotechnikai módszerek alkalmazása és most ebben az évben is sok ke­resztsorosat vetnek. Különösen a Petőfi termelőszö­vetkezet tudja énnek a hasznát, mert az elmúlt éven is volt ke­resztsoros árpája. Most is igy akarják ezt vetni. A fejlett ■ módszerek alkalmazá­sához tartozik a gépi megművelés is. A termelőszövetkezetben ez- idáig 5 hold repce és 5 hold bí­bor vetőszántását végezte el a gépállomás traktora, amiben már el is végezték a vetést. A gép­állomási munkadijak csökkentése után az egyénileg dolgozó parasz­tok is fokozottabban igénybeve­szik a gépállomás gépeit. Az el­múlt napokban kérte Somogyi Lajosné, Marton Pálné és Takács Lajos a gépállomást arra, hogy végezze el földjén az őszi mély­szántást. A vetésterv sikeres lebonyolításá­hoz feltétlenül szükséges, hogy a község minden dolgozójának bizto­sítva legyen a megfelelő mennyi­ségű vetőmag. Ezt a vetőmag­mennyiséget már a cséplés ide­jén minden dolgozó paraszt biz­tosította, ugyanakkor a gépállo más pedig biztosítja a vetőmag tisztítását. Az egyénileg dolgozó parasztok a termelőszövetkezet példája nyomán 12 hold bíbor alá végez­tek vetőszántást. Jó ütemben ha­lad a keverőszántás az őszi kalá­szosok alá. Az elmúlt évben minden gazda tapasztalta, hogy a nyári trágyá­zás hasznára válik a földnek és a termésnek is. Ezért a dolgozó parasztok legtöbbje a trágyát kihordta a földekre és már alá is szántotta. A szántás-vetés és a trágyázás mellett nem feledkeznek meg a dolgozó parasztok arról sem, hogy minden vetőgépet kijavítsanak. Pár éve már, hogy Tófej dolgozó parasztsága megszokottnak te­kinti a vetőgéppel való vetést. Meg is látszik a gépi munka eredménye. Ez évben is olyan termést takarí­tottak be a dolgozó parasztok, amilyenre mostanában még nem volt példa. A község dolgozói versenyben állnak egymással. Ezt a versenyt az őszi munkák idején még élén­kebbé teszik és a velük páros- versenyben álló Baktüttős közsé­get mind a betakarításban, mind a szántás-vetés munkáiban meg­akarják előzni. Lendületes mun­kájuk máris megmutatkozik a napraforgó begyűjtésénél. A ter­melőszövetkezet 60, az egyem dolgozó parasztok pedig 80 mázsa napraforgót gyűjtöttek be. A be­gyűjtés folyamatosan történik. Sok olyan dolgozó paraszt van, aki szabadon is ad be naprafor- • gót, mert az elmúlt év tapaszta­lataiból tudja, hogy szép prémium jár a szabadon beadott naprafor­góért. Hogy a begyűjtés és az őszi munkák sikeres lebonyolítása eredményes legyen, a tanács a verseny továbbvitelén kívül gon­dosan felkészült a munkák ellen­őrzésére. Az állandóbizottság tag­jai, dülőfelelősök és a mezőőr rendszeresen adnak jelentést arról, hogy milyen munkát végeztek el a határban és mi az, ami meg­kezdésre vár. A pártszervezet népnevelői az állandóbizottság tagjaival egyetemben rendszere­sen ellátogatnak a hozzájuk be­osztott dolgozó parasztokhoz és ott megbeszélnek egy-egy felada­tot vagy problémát. Az őszi munkák sikeres lebo­nyolítása és annak eredményes végrehajtása érdekében az élen­járó dolgozó parasztokat az út­törők rigmusbrigádja köszönti fel. A községi tanács mindig értesí­ti a rigmusbrigádot arról, hogy kik az élenjárók, kik érdemlik meg a felköszöntést. Az elmúlt mezőgazdasági munkák idején eredményes volt az úttörők mun­kája. Dolgozó parasztjaink öröm­mel vették, ha egy-két kedves szóval megköszönték lendületes munkájukat. A község dolgozó parasztjai tapasztalt és harcos munkásai hazánknak. Több esetben bebi­zonyították, hogy tudnak kiváló eredményeket elérni. Most is ar­ra van szükség, hogy olyan len­dülettel végezzék az őszi betaka­rítás, szántás-vetés munkálatait, mint a tavasszal a szántást-ve- tést. Az eredmény nem marad el, mert a föld bőségesen adja majd vissza munkájuk gyümöl­csét. A burgonya szedéséről és eltartásáról Mikor szedjük a burgonyát? — Várjuk meg a beérést, de in­kább egy héttel korábban, mint későbben szedjük fel. Ha a levél- zet és szár leszáradt (ami legin­kább, a burgonyavész következmé­nye) úgy nincs miért tovább vár­ni: csaJ: árthat, ha az elszáradt, beteg szár alatt hever a burgonya, mert a gombabetegséget az eső bemossa a földbe a gumóhoz és azt is megíertőzi. A szedés lehe­tőleg száraz időben történjen. Hogyan történjen a szedés? 1 ■—* Akár géppel, akár ekével vagy kézíkapával történjen is. fontos az, hogy minél kevésbbé sérüljön meg a gumó. Rakásnál csak gombos villát használjunk. Ha csak lehet, hagyjuk a kisze­dett burgonyát kiterítve megszá­radni. Semmiesetre se takarjuk burgonyaszárral, mert azon min­dig van gombabetegség. Mikor válogassuk a burgonyát? i *— Még az ősz folyamán, priz- mázás előtt, külön véve az étke­zési, ve+5 és apró gumókat, eltá- volitva a sérült és beteg gumókat. Hogyan tároljuk a burgonyát? — Legjobb a szabadban, kes­keny prizmában. A pincében, veremben való eltartás csak igen gondos szellőztetés és hőmérőzés mellett felel meg. Semmiesetre sem szabad több méternyi nagy kúpokba, vastag halmokba, zárt vermekbe rakni a burgonyát. A prizma alja 100—120 centinél ne legyen szélesebb. Alján végig szellőzőárkot, rácsot, két élével egymásnak állított deszkából for­mált szellőző-csövet fektessünk, melynek két vége a prizmából ki­áll és szalmával betömhető. Füg­gőlegesen állított szellőzők (szal­macsóvák) nem felelnek meg, ezek csak bevezetik a csapadékot. A tárolás előtt a burgonyát jól le kell hűteni. A legkevesebb a vesz­teség 3—5 fok állandó hőmérsék­let mellett. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a felszedett burgonyát hű­vös éjjeleken át kitakarva hűt­jük és a teljesen megszikkadt, át­válogatott burgonyát akkor takar­juk le, amikor az a leghidegebb. Ha a takarást vastag, 80 centimé­ter száraz szalmaréteggel végez­zük, melyet szükség szerint földe­lünk, úgy a burgonya a felmele­gedéstől is, a hidegtől is védve van és a prizma belseje megtart­ja a 3—5 fokot. Sohasem szabad közvetlen földdel takarni. Vékony szalmaréteg sem ér semmit, mert átázik. A nedves burgonya pedig romlásnak indul. Mikor takarjuk a prizmát? — Ne siessünk a takarással, amig csak az időjárás engedi, hagyjuk hülni, szikkadni a bur­gonyát, nappal — inkább a fel- melegedés ellen — szalmázzuk le vékonyan, este vegyük le a szal­mát. Ha eső érte, cseréljük ki a szalmatakarót. Hideg ellen — de a felmelegedés ellen is — a szal­ma védi a burgonyát, nem a föld­réteg. Földelni csak akkor kell, ha már komoly fagytól kell tar­tani. 1—2 fokos fagyot vékony szalma alatt is elbír a burgonya. A prizma iránya észak-déli le­gyen, hogy a hideg szél ne oldal­ról érje. Hogyan ellenőrizzük az eltartást? — Célszerű a prizmát gyakran hőmérőzni (a szellőzőcsatornán át is lehet). A fagyok beállta előtt a szellőzők végét tartsuk nyitva, fa­gyos időkre jól tömjük be. Enyhe idő esetén szellőztetni kell. Erős fagyoknál félérett istállótrágyával, kukoricaszárral takarjuk a priz­mát, enyhe tavaszi időben még a földet is huzzuk le, legalább sza- kaszonkint. Boldog vásárlók \ A zalaegerszegi Kossuth Lajos.ut- cai készruhák holtjában egymást érik a vevők. Egy fiatalember bőr- kabátot leér le a fogasról. Amikor jól megvizsgálta a.v árut, visszaad­ja a kiszolgálónak. — A napokban láttam olyan bőr­kabátot, amelynek kordbársony volt a bélése. Ilyent szeretnék venni, — mondja. — Kérem, adunk ilyen bőrkabá­tot is. Hozhatunk a raktárból. — Az is olcsóbb lett? — Igen. 400—500 forintot esett a bőrkabátok ára. A beszélgetés közben a fiatalem­ber boldogan követi a kiszolgáló elv. társat- a raktárba. Boldogabbá teszi az a tudat, hogy 400—500 forintot takarít meg. Az üzlet másik részén szintén élénk a beszélgetés. Egy dolgozó paraszt asszony 12 év körüli kisfiá­nak teliruhát vásárol Egy falusi bácsi 15—16 év körüli fiára télika- bá’ot próbáltat fel. — Ez a telikábát is olcsóbb lett? — kérdezi. — Természetess — válaszol kedve­sen az elő,dó. — A bácsi 150—180 forintot takarít meg. Ezen az ösz- szegen még vehet egy pár cipőt. Horváth Józsefné a női cs leány. ka kabátokat és készruhákat muto­gatja a vevőknek. Égy asszony bal­lonkabátot kér. Horváthné kedvesen beszél a vevőknek, hogy egyes cik­kek ára mennyit csökkent. — Tessék megnézni ezt u gyö­nyörű ív denk ab ÓMy 740 forintról 600 forintra csókként az ára — mondja Horváthné. — Csak 600 forintba kerül ez a lódenkábát? — csodálkozik az asz- ssony. — He hiszen akkor én nem is halion, hanem lódenkahátot ve. szék! Es az asszony örömmel csomagol, tatja he és fizeti ki a csinos és jő- minösegn kabátot. Horváthné máris újabb vevőket szolgál ki. Szokatlan ez a mai nap, ahány vevő jön, mind vásárol. Te­áig máskor több volt a nézegető, mint a vevő. Különösen sok kisle­ánykabát és ruha fogy. Egymást érik a mamák, papák, akik kicsi kabátkát és ruhát vásárolnak. A gyermekruhák ára is lényegesen csökkent és az árcsökkentésből meg­takarított pénzből több jut a gyár. m ekekre. Z, G. SPORT A kÖzségi sportkörök megalakításáról és a sportcélokra előirányzott anyagi javak felhasználásáról A községekben megalakítandó sport­körökkel és a testnevelési és sportcé­lokra előirányzott anyagi javak felhasz­nálásával kapcsolatban a múltban több vonatkozásban helytelen intézkedések történtek és ezek nyomán helytelen gya­korlat alakult ki. Á fennálló hibák és hiányosságok kiküszöbölése céljából az Országos Testnevelési és Sportbizottság a földművelésügyi, valamint az állami gazdaságok és erdők miniszterével egyetértésben az alábbiakat rendelte cl: 1. Egy községben általában csak egy sportkör működjék. A megyei TSB-nek esetenként kell eldönteni — a .helyi vi­szonyokat figyelcmbevéve —, hogy a községben milyen sportkör (községi, szakszervezeti, vagy közületi) működé­sének feltételei a legjobbak és melyik­nek a megalakulását kell engedélyez­ni. illetve jóváhagyni. Az MTSB ilyen döntésnél elsősorban a lakosság összetéte. lét, illetve a szakszervezeti tagok lét­számát veszi figyelembe. Tehát azok­ban a községekben, ahol egységes fa­lusi sportkör alakult, a községben levő állami gazdaság, gépállomás, szövetke­zet, tanács, egyéb hivatal, üzem, vál­lalat, stb. dolgozói, valamint a még egyénileg gazdálkodó kis. és középpa­rasztok és mindezek családtagjai a fa­lusi sportkörbe tömörülve folytathatják rendszeres sporttevékenységüket. A sportkörben a falusi dolgozók mindjob­ban megtalálják szórakozásukat, kialakul közöttük a közösségi szellem, edzett, egészséges emberekké válnak. Nagyobb községekben, ahol nagyobb létszámú üzem (800—1000 munkással) működik, vagy erős állami gazdaság van és különösen sok a fiatal dolgo­zók száma, a megyei TSB két sportkör megalakulását is engedélyezheti, illetve jóváhagyhatja. Olyan községben, ahol fejlett állami gazdaság, vagy gépállo­más van, ott Traktor-sportkör alakítása a legmegfelelőbb. Traktor-sportköröket a megyei TSB javaslatára az OTSB és a Traktor SE Országos Elnöksége által jóváhagyott és engedélyezett helyen le­het megalakítani. 2. Ha a községben egy sportkör működik, a sportkörbe az illető község | valamennyi' dolgozója beléphet. Belépés­nek az sem akadálya, ha a sportszer­vezet alapszabályai ebben a vonatko­zásban esetleg korlátozó rendelkezése­ket tartalmaznak Ez az intézkedés elő­segíti azt, hogy minden dolgozó sa­ját sportkörében sportolhasson. 3. A községek területén levő sportkört az állami gépállomások, az állami mezőgazdaságok, a termelőszövetkeze­tek (csoportok), a földmüvesszövetkeze- tek, stb. — az MT 188—1950. sz, rendeletének érvénvesitése mellett — kötelesek támogatni. A tulajdonukban levő sportszereket, sportlétesítményeket és más testnevelési és sportcélokra elő­irányzott anyagi javakat tulajdonjog fenntartásával a sportkör rendelkezésére kell bocsátani. Az állami gépállomások, allami me. zőgazdaságok vezetői és üzemi bizottsá­gok, termelőszövetkezeti elnökök, föld- müvesszövetkezeii vezetők, stb. felada­ta segítséget adni a község területén működő sportkör elnökségének, hogy a vezetésük alatt álló gazdasági egység dolgozói mind nagyobb számban részt- vegyenek a sportkör munkájában. E rendelkezések a kiemelt szerveken kí­vül természetesen vonatkoznak a helyi tanács és egyéb hivatal, vállalatok, üzemek (malom, téglagyár, öntözőmé'., stb.), kisipari termelőszövetkezetek veza. tőire és üzemi bizottságaira is. A fenti szervek vezetőinek és üzemi bizottságainak feladata, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a községben mű­ködő sportkör elnökségének. Biztosítsák az edzési lehetőséget a dolgozóknak, se­gítsék elő, hogy dolgozóik az MHK- lömegversenyeken és mérkőzéseken rendszeresen résztvehessenek. Küzdj ék le a vezetők a maradiságot és az üze­mek brigádversenyébe a testnevelés és a sport területéről is jelöljenek ki a ver­seny időtartamára végrehajtandó felaü:>_ tokát. Üléseken, értekezleteken tűzzék napirendre az üzem. hivatal, gazdaság, stb. sportkérdéseit, határozzák meg az elvégzendő feladatokat és azt rendsze­resen ellenőrizzék. A jóléti keret sportra eső részét az ütemterv alapján időben használják fel (sportszervásárlás, utazás biztosítása, stb.). Az idejében való felhasználás azért lényeges, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a kérdést sok helyen lelkiismeretlenül és felelőtlenül kezel­ték. Számos helyen az év utolsó nap­jaira halasztották a jóléti keret sport­célú részének felhasználását és ilyen­kor azután csak arra törekedtek, hogy a pénztől megszabaduljanak, ilyen esetben a pénzt éppen csak hogy elköl­tötték, de ennek a testnevelés és a sport semmi hasznát nem látta. Ezért arra kell törekedni, hogy a jóléti keret sportcélú részét ideiében, meghatározott terv szerint használják fel. Legyenek nagy figyelemmel arra, hogy a községi sportkör vezetőségében minden szerve­zet (gazdaság, szövetkezet, üzem, hiva­tal, stb.) képviselve legyen, mert csak igy lehet elhárítani a sportkör vezető­ségében a sovinizmust és a megnem- értést. Olyan személyek kerüljenek be a vezetőségbe, akiket a dolgozók tisztel­nek, megbecsülnek kiváló munkájuk miatt, akik szeretik a sportot, tekinté­lyük van a falusi dolgozók, sportolók és fiatalság előtt. A sportköri vezetők kitartó és jó munkájával, az üzemek, gazdaságok, szervezetek, hivatalok, tanácsok vállala­tok és_ szövetkezetek stb. anyagi tá­mogatásával és gyakorlati segítségnyúj­tásával érhető csak el, hogy a község dolgozói mind nagyobb számban részt- vegyenek a sportkör munkájában és megindulhasson falun a szocialista sportmozgalom fokozottabb fejlődése. SPORTHÍREK Az MTSB mellett működő Társadalmi Labdarugó Sportszövetség a megyei if­júsági labdarugóbajnokság elmaradt mérkőzéseit az alábbi időpontokra tűzte ki: Szeptember 10_én, (csütörtökön): Zalalövó'i MSK—N. Dózsa, Lovászi Bá­nyász—Z. Epitök. Szeptember 17-én, (csütörtökön): Z. Vörös Meteor—Z. Építők. Október 1-én (csütörtökön): Z. Dózsa—Z. Vörös Meteor. Október 4-én, (vasárnap): N. Bányász—Z. Dó­zsa. November 1-én, (vasárnap): Bá- zakerettyei Bányász—Nkanizsai Bányász, Nagykanizsai Dózsa—Lenti Traktor, Z. Vörös Meteor—N. Lokomotiv, N. Épí­tők—Z. Dózsa. November 8_án, (vasár­nap): N. Bányász—Bázakerettyei Bá­nyász, Z. Dózsa—Lenti Traktor, N. Dó­zsa—Z. Építők, Zalalövői MSK—Z. Vö­rös Meteor. November 15_én, (vasár­nap): Z. Vörös Meteor—Lovászi Bá­nyász, Z. Dózsa—N. Dózsa. November 22-én, (vasárnap): Bázakerettyei Bá­nyász—Z. Vörös Meteor. A városi szabadtéri röplabdabajnokság küzdelmei Zalaegerszegen szeptember hó 15-én indulnak meg. A VTSB fel­hívja a bajnokságban résztvenni szán­dékozó sportkörök figyelmét, hogy ne­vezéseiket szeptember 12-ig nyújtsák be a városi TSB-hez. APRÓHIRDETÉS A ZALAEGERSZEGI Magasépítő Válla, lat a helybeli tatarozásai és egyéb mun. kaira segédmunkásokat vesz fel. Je. (entkezni lehet Zalaegerszeg, Kossuth Lajös-u. 11. szám alatt. (129) ZSIROSGUBÁCSOT minden mennyiség­ben átvesz a Nagykanizsai Erdőgaz­daság, Sztálin-ut 5. sz. alatti raktá­rában. (132) PARAD1CSOMOSÜVEGEK minden meny- nyiségben kaphatók a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat telepein. (123) MOZI Zalaegerszeg, szeptember 10—16 í nevess velünk ★ Nagykanizsa, szeptember 10—16: TŰZ A MARICA PARTJÁN EZ IGEN! 200.000 fölé emelkedett a bekül­dött Toto-szelvények száma. 94.472 FORINT nyeremény jutott a 12 találatos Toto-szelvényre! 11 találat = 3778 forint 10 találat = 337 forint NÉGY ÉV ÖTA hasonló nagyösszegü 12 találatos nyeremény nem fordult elő! EZ A HÉT IS hasonló nagy nyereményeket igér. Toto-szclvényeit még ma váltsa meg. ZALA A Magvar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos Iván — Szer­kesztőség- Zalaeger«zeg, Kossuth Lalos. utca 22. Telefon: 250. - Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi tér 4. Telelőn: 102. — KészOlt a Vasmegvet Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca 8 Telefon: 71 — Felelős vezető: Hofmann Miklós.

Next

/
Thumbnails
Contents