Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-11 / 213. szám
rrtMPmyr^mwwrim[mi^% A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA íx^vfolyaníííirszánír-1953. szept. 11. Péntek. A minisztertanács határozata a termelési, hizlalást és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségek rendezéséről A Szovjetunióban a legfőbb törvény:; az emberről való gondoskodás j A kommunista, párt cs a szó vjet kormány szüntelenül gondoska- , dik a nép életszínvonalának további emeléséről, a közszükségleti cikkek 1 termelésének fokozásáról, a városok rendezéséről, az egészséges mmka- j és életviszonyok megteremtéséről, a> dolgozók társadalombiztosításáról, i Mindemnek közös célja, hogy az emberek jobban éljenek, eredménye- j sebb munkát végezzenek, minél teljesebien kivegyék részüket az élet ( örömeiből. 1 ' A Szovjetunió állami költségű etése világosan tükrözi a társadalom 1 gazdagságának növekedését , a dolgo zók élet színvonalának emelkedését, { "idén az 1952. évi 129.6 milliárd rubellel szemben 139.5 milliárd ru- i belt ’ fordítanak közoktatásra, egész ségvédelemre, szociális és kulturális < intézményekre nyugdíjra, kolcsöntö rlesztésre. Ebben nincsenek benne { az árcsökkentéssel kapcsolatos ráfo rdítások, amelyek a lakosság szá- < mára 46 milliárd nobel hasznot biz tosítanak. A szovjet emberek a költ- j ségvetés terhére idén egészében véve 192 milliárd rubelt kapnak, va- ( gyis az összes költségvetési kiadás ok több mint 36 százalékát. < 4Z előirányzat szerint iáén 24. 8 milliárd rubelt költenek egészség- J védelemre és sportra. A kormány szükségesnek látta, hogy idén kö- ( zel 1.363 millió rubellel növelje az egészségvédelemre fordított össze- < geket. . . , . < Az egészségügyi költségvetés lehetővé teszi, hogy idén például a , kórházi ágyak számát 55 ezerrel, a bölcsődei helyek számát 24 ezerrel, ' a szanatóriumi helyek számát 3400 al növelje. J A Szovjetunióban a munkáso k ingyenes orvosi kezelésben^ ideig- , lenes munkaképtelenségük esetén se gélyben részesülnek, rokkantság ese- 1 ten öregkorukban nyugdíjat, ingyenes vagy kedvezményes beutalást J kapnak a szanatóriumokba és üdül ökbe. A költségvetés ilyen célokra , 42.9 milliárd rubelt irányoz elő. ' Ilyesmi nincs és nem is lehet a kapitalista országokban, ahol az j egyre növekvő háborús kiadások a költségvetés kiadási tételeinek tül- < nyomó részét teszik ki. ' A Szovjetunió 1953. évi állami társadalombiztosítási költségveté. j sőre 22.7 miiliárd rubelt hagytak j óvá, vagyis a tavalyinál 1.3 milliárd- i dal többet. " A társadalombiztosítási költség vetést a múlt évekhez hasonlóan úgy ,» állították össze, hogy a szénipari, kohászati és a népgazdaság egyéb < j ágaiban dolgozók felemelt segélyt és nyugdíjai kapnak. 1 > A szovjet állam fokozott mértékben gondoskodik az ampákról és j1 gyermekekről. A társadalombiztosít ási összeg egytized részét fizetik ki i [ idén terhességi és szülési segély címén. Tájékoztatásképpen meg je- ', gyezzük, hogy a Szovjetunió laltos sága az utolsó három esztendő alatt \ < 0 5 millió emberrel szaporodott. < | Az idén 2,750.000 gyermek töltötte szünidejét úttörőtáborokban, 'i A dolgozók gyermekeinek üdültetésére 596 millió rubelt fordítanak. 1476 millió rubelt fordítanak a dolgozók üdültetésének megszer. < [ vésésére. Ezenkívül 15 millió rubel jut az utazási költségek fedezésére. ' > Az idén körülbelül 3 millió dolgozó tölti szabadságát a társadalomhoz. <• fásítási alap terhére üdülőkben és szanatóriumokban. 1953-bani 230 millió rubelt költenek a szakszervezeti gyógyinté- \ setek építésére és berendezésére. Az idén is számos uj gyógyintézet nyi. , ’ tóttá meg kapuit. i, A társadalombiztosítási költségvetés több mint 99 százalélcát a \ dolgozók vagy családtagjaik kapják meg különböző segélyek formájú- i' ban. a fennmaradó alig 1 százalékot a társadalombiztosítás gyakor. 1\ lati megvalósítására, a többi közt a munkafelügyelet megszervezésére, \ > az orvosi ellenőrzésre, káderképzésr e, propagandára fordítják. i' A kommunista párt és a szov jet kormány magoikra a dolgozókra 1! hízta az állami társadalombiztosítási célokat szolgáló összegek elosztó- J1 sót. Az üzemi és helyi szakszervezé ti bizottságok a társadalombiztosítási i’ tanácsok és albizottságok tagjainak — több mint 1,600.000 aktivista- \ nak — segítségével ügyelnek arra, hogy a társadalombiztosításra for- '1 díiott óriási összegeket észszerűen használják fel. * * A kommunista párt és a szov jet kormány legfőbb törvénye az 1 > emberről való gondoskodás. A sza kszervezetek az 1953. évi állami tár- '1 sadálombiztosílási költségvetés példás teljesítésével elősegítik a munka, i' termelékenység további fokozását, a dolgozók jóléiének és kulturális \ színvonalának további emelését. (J. Kityenko cikke nyomán.) Munkásvonat a Ruhagyár dolgozói számára A Nagykanizsa felől bejáró ruhagyári dolgozók az éjszakai műszak befejezése után 23 órától 02.37 óráig a váróteremben voltak kénytelenek az időt tölteni. Csak hajnalban ment a vonatjuk. A tanács közlekedési osztálya kezdeményezésére a MÁV folyó hó 14-étől, hétfőtől kezdve beállit. egy munkásvonatot a Nagykanizsa felé utazó dolgozók részére. Zalaegerszegről a Ruhagyár dolgozóit a 23.47 órakor Zala- szentgrót felé közlekedő munkásvonattal viszik Zalaszentiván— Kisfaludpusztáig, itt 0 óra 5 perckor átszállnak az újonnan beállítandó munkásvonatra, mely Felsőrajkig közlekedik és minden közbeeső állomáson megáll. A vonat Felsőrajkra 0 óra 54 perckor ér. Árleszállítás — növekvő forgalom A Zala megyei Népbolt Vállalatnál az árleszállitás után való nap, de különösképpen a második napon emelkedett a forgalom. A statisztikai adatok alapján a második nap forgalma kétszerese volt az előző napinak. Nagy volt az érdeklődés a konfekcionált áruk iránt, amelyből az első nap 33, míg a második nap 89 ezer forint volt az eladás. Két cipőboltban nyolc óra alatt 88 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. 8-án, kedden, 17 kerékpárt, 7 rádiót adtak el. A dolgozók a pamutáruk, a különböző selymek, gyapjúszövetek vas- és villanyfelszerelési cikkek után érdeklődtek a legjobban. Az árleszállitás első két napján a legfontosabb ipari és közszükségleti cikkekből 403 ezer forint értékben vásároltak a Népbolt zalaegerszegi boltjaiban. UJ SZÁMVETÉSEK Az árleszállitás első napján az újságból értesült Pörs József, a zalaszentiváni községi tanács hivatalsegéde pártunk és kormányunk újabb intézkedéséről. A másik napon már bejött a városba, hogy megnézze pontosan, mi mennyivel olcsóbbodott. Hamarosan volt alkalma meggyőződni erről a földmüvesszövetkezetben. Egy család 400 forint értékben Kenyér zsemlye kristálycukor mosószappan mosópor egészcipő Ezek mind hozzávetőleges szá- mitások és mind olyan cikkek, melyek éppen a legégetőbben szükségesek. Mégis a számitgatásokból kitűnik, hogy Pörs Józseféknek 62.4Ó forintot jelentett csak ennél az egy vásárlásnál az árleszálliing alsónadrág A vásárlásnál csupán ezekből a cikkekből 34 forint megtakarításuk lesz, amiből éppen 3 kilogramm kristálycukrot vehetnek. Zalaszentiván dolgozó parasztvásárolt selymet. A vásárlás közben a tűzhelyek ára után érdeklődtek. — A régi ár 1100 forint, a leszállított ár pedig 950 forint — mondotta a kiszolgáló. Nem kellett több példa Pörs Józsefnek. Még ezen a napon költségvetést készített leányával. Kiszámították a kirakatban elhelyezett uj árak szerint, hogy a Régi ár uj ár forint forint ' 42.80 36.— 12.— 9.20 44.80 42.40 19.20 16.40 6.— 5.40 252.— 205.— tás. Ezek csak a legszükségesebbek, de hamarosan kelengyére is kell a leánynak és azt is olcsó áron vásárolhatják meg* Ifjú Tóth Károly is számitásokát tett. Az apósa földjén dőlgozik. Olyan 7 hold a gazdaság. Régi ár uj ár forint forint 216.— 190.— 80.— ! 72.— jai az árleszállításra jobb munkával válaszolnak. Tóth Károly (B. M.) például mikor meghallotta a hirt, elhatározta, hogy az őszi betakarítást, szántást-vetést legszükségesebb cikkeknél milyen megtakarításuk lesz. Egy hónap«* ban 12 kiló kenyeret fogy aszta-» nak el. Zsemlyét 24-et, cukor legalább 4 kiló kell. Egy hónapban 4 mosószappant és két mosóport. Ezen felül még ruha is kell és a 18 éves leánynak télire egész cipő, megtakarítás forint 6.80 2.80 2.40 2.80 —.60 47.— A jó termésből bőven kerül vásárlásra* A sok vásárlás közül éppen azt említi meg Tóth Ká- roly, amit éppen a napokban szándékozik venni. Két inget és két alsónadrágot. megtakarítás forint 26.— 8.— a minisztertanács határozatában megszabott határidő előtt elvégzi* hogy ezzel is elősegítse a továb- biakban a kormányprogramm megvalósítását. A Muzsi-családnál az árleszállitás után A kis családi ház —amely ott húzódik meg a Fürst Sándor-utca elején — má.r messziről elárulja, hogy lakói szerények, de szorgalmas emberek. A tetőn frissen rakott cserép virít, a tűzfal felőli részen be lehet látni a padlásra, ahol az építkezés folyik. Bent a konyhában Muzsi Károlyné a tűzhely körül foglalatoskodik, az ebédet főzi. Az apróságok — négy apró gyermek — vidáman játszadoz nak a szobában, ahol Muzsi Károly, az . édesapa vigyáz rájuk, mig az asszony elkészíti az ebédet. Délután három órakor kezdődik az Ásványolajipari Vállalatnál a műszakja, addig is jól esik egy kis pihenés. — így töltöm szabad időmet pihenek és közben beszélgetek az asszonnyal erről is, meg arról is. Most éppen a takarékosságról beszélünk. Nemrégen vettem ezt a házat 5 ezer forintért, — meg kell néznünk, hogy pénzünket hová költjük. Az árakat leszállították, ez azt jelenti, hogy most még többet megtakaríthatunk. A múltban, ha takarékoskodtunk, rongyosan kellett járni, vagy a nyomorunkon éreztük meg. Most más a helyzet. Muzsi Károly szavai nyomán felelevenednek az ajkacsingervöl- gyi és a nyirádi bányában töltött idők. Akkor még nem olyan volt a bányászok élete, mint most. Csak nagy nehézségek árán sikerült a gyermekeit felnevelnie. Később az Ásványolajipari Vállalathoz került segédszivattyusnak. Azóta a megtakarított pénzből családi házat vásároltak. A családnak az a számítása, hogy az egy szoba és konyha mellé a jövő évben még egy szobát építenek. — Éppen jókor ért bennünket az árleszállitás — szól közbe Muzsi Károlyné. — Az árleszállitás után fennmaradó pénzből nemcsak a kis házat bővítjük, hanem jut ruhára meg cipőre is. Csak a kenyérnél több mint 1 forint 20 fillért takarítunk meg naponta. Ez egy hónapban 40—50 forint megtakarítást jelent. Ebből a pénzből újabb ruhát tudok egy- egy gyermekemnek venni. Meg a cukor, hát az is kell minden héten pár kiló. Havonta kis hiján 10 forint megtakarítást jelent ez is az árleszállitás után. Ezenkívül nagyon sok minden van még, ami naponta kell a konyhához. A sok kis megtakarítás sokra megy. A Muzsi-családnál is fokozatosan emelkedik az életszínvonal. Muzsi Károly az Ásványolajipari Vállalatnál havonta 800 forintot keres, Igaz, kicsinyek még a gyermekek. de beosztva az árleszállitás után sok mindent lehet ezért a pénzért vásárolni. A malac ott van már az ólban, a hizlaláshoz kukoricát vesznek, és jövőre zsírra, húsra sem lesz gondjuk. Muzsiné még nem dolgozik, de számítása, hogy gyermekeit napközibe adja és ő is dolgozni fog, — mert életszínvonaluk igy kétszeresen emelkedik. Magas jövedelmet biztosit a szerződéses termelés Községünkben a III. tipusu Vörös Zászló tszcs ez év folya- mán hét hold étkezési tökre és két hold másodvetésü uborkára szerződött. A vetést, növényápo-» lást gondosan végezték. Nagyszer rü eredményt értek el. Uborkád ból holdanként eddig 40 mázsát szállítottak le és még mintegy 40 mázsa uborkát kilónként 2.20 fo- rintos áron le tudnak szállítani* Nagy jövedelmük lesz szerződé«» ses területük után, ami növeli a tagság jövedelmét. Ennek a nagyszerű eredmény-» nek hírére a falu dolgozó pa- rasztjai nagy tömegben jelent-» keznek nálam, mint termelési felelősnél, hogy mikor jöhetnek a jövő gazdasági évre szerződést kötni, hogy ők is élvezhessék jövőre a 10 százalék felárat. Eredmények mellett van hiba is. Zöldség-, de különösen szilvafelvásárlásnál mutatkozott meg a hiányosság. Az illetékes vállalatok leszerződtették a dolgozó parasztokat gyümölcsre, de megfelelő időben nem tették meg a termésbecsléseket. Ebből az történt, hogy az egyik dolgozó paraszt 1.30 fillérért tudta szilváját értékesiteni, mig a másik csak 80 filléres áron tudta eladni. Arra kérem a vállalatokat, hogy a jövőben időben szál«» litsa el az árukat. Szekeres József, Zaialövő. Az újítás csak akkor válik eredményessé, ha minden üzemrészben és munkahelyen alkalmazzák a dolgozók. Szükséges, hogy a dolgozókat meggyőzzük, hisz vannak olyanok, akik azt mondják: eddig jó volt, ahogyan csináltuk, ezután is jó lesz, ahogyan csináljuk. Magam is igy gondolkoztam, amig nem foglalkoztak nálunk a Sztahánov-mozgalommal. Ma már meggyőződtem az újítások hatalmas jelentőségéről. Ez kitűnt abban is, hogy amig a régi módszerrel csak 120—130 százalékot értem el, addig az uj módszerrel dolgozók 180—200 százalékra teljesítették a tervet. Fáradtabb voltam munkám végzése után, mint azok, akik Sztahá- nov-módszerrel, nálamnál sokkal magasabb eredményt értek el. Nem akarok megállani a fele- uton, hanem arra törekszem, hogy a tudásom javát adva, még jobban szélesítsem az újítók táborát. Szabó Lajos ács Lovászi Újítással könnyebben megy a munka — nagyobb a kereset
