Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-05 / 208. szám
PÁR JELEI* A Petöfi-brlgád a bányásznapra készül A kulturális-felvilágositó munka a közvetlen kulturagitáción kívül eddig nem adott megfelelő segítséget, nem támogatta a párt népnevelőinek munkáját. Különösen falun nem adott választ a maga keretein belül a dolgozókat érdeklő kérdésekre, s nem egy helyen éppen ezért el is szakadt a kulturális-felvilágositó munka a dolgozó parasztságtól. Az a tapasztalat, hogy a kor- mányprogramm ismertetésénél, a dolgozó parasztokat érintő fontos rendeletek tudatosításánál, népszerűsítésénél sem használja fel a népművelési munka a maga eszközeit és lehetőségeit. Sürgősen hozzá kell látnunk, hogy a népművelési munka eszközeivel szélesen ismertessük a legújabb rendeleteket, mint a kormány programúi végrehajtásának íény leges bizonyítékait, választ adjunk mindazokra a kérdésekre, melyek dolgozó parasztságunk körében egyes intézkedésekkel kapcsolatban felmerülnek. A felvilágosítómunka olyan uj formájának bevezetésével akarunk dolgozó parasztságunknak segítséget adni, mely a szovjet klubok gyakorlatában jól bevált, az úgynevezett -Kérdés-fe- lelet“-estek bevezetésével. A ..Kérdés-felelet“-est feladata, hogy időről-időre választ adjon a község dolgozóit érintő, érdeklő kérdésekre, megmagyarázza az egyes kormányrendeletek gyakorlati eredményét, végrehajtásának módját s ebben a dolgozók feladatait. A ..Kérdés-felelet“-est tehát, ha a pártszervezetek, tanácsok gondosan készítik elő, jelentős lépés nemcsak a dolgozók felvilágosításában, hanem a tömegkapcsolatok megszilárdításában, továbbépítésében is. Pártszervezeteink és a községi tanács végrehajtóbizottságának jó munkáján múlik, hogy a ..Kér- dés-felelet“-est a dolgozó parasztok kellő felvilágosításával jelentős segítséget tud-e adni a község előtt álló feladatok végrehajtásához, a kormányprogramm megvalósításához. Itt mindenekelőtt lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy a dolgozók kérdései, problémái el is jussanak a ->Kér- dés-felelet“-estre, ugyanakkor tervszerűen kell irányítani a >’Kérdés-felelet“-estek témakörét. Javasoljuk a községi tanácsok felé, hogy mindig előre meghatározott témakört tűzzenek ki a >.Kérdés-felelet“-est anyagául. Szeptember 10-ig megszervezendő első esten az MT. 1953. augusztus 24-én megjelent jövedelemadócsökkentési határozata legyen a téma, az ezzel kapcsolatos kédéseket tisztázzák, hogy dolgozó parasztságunknak segítséget adjunk adóügyei rendezéséhez. A szeptember 20-ig megszervezendő második ■•Kérdés-felelet“- est anyagául a szükségletnek megfelelően felvetődő aktuális kérdéseken kívül a tartalékföldek megműveléséről, a műtrágyahitelről, az ingyenes állatorvosi kezelésről, a tsz-ek és egyéni dolgozó parasztok silóépitkezé- seinek támogatásáról szóló kérdéseket javasoljuk. A szeptember végéig megrendezendő harmadik ..Kérdés-fele- let“-est anyagául az őszi munkákkal és a termelési rendeletekkel kapcsolatos kérdések megbeszélését tegyük. Fontos feladat, hogy a legszélesebb körben, a rendelkezésre álló népszerüsitő eszközök fel- használásával (dobolás, hangos- hiradó, plakátok, személyekhez szóló írásos és szóbeli meghívás, faliújság stb.) tudatosítsuk a "Kérdés-felelet "-est idejét és témakörét. Emellett .-Kérdezz-fele- lek“ feliratú levelesládák létesítésével is biztosítsuk, hogy a dolgozók kérdései eljussanak az estre. A -Kérdezz-felelek“ levelesládákra helyezzünk el feliratot, mely közli a dolgozókkal, hogy a beadott kérdésekre mikor kapnak választ. A levelesládán kívül a kérdések összegyűjtésének másik alkalmazandó módja, hogy az állandó bizottságok tagjai, elsősorban a népművelési állandóbizottság, de a kulturaktivák is keressék fel a dolgozókat, kérdezzék meg tőlük, milyen problémáik vannak a kitűzött témával kapcsolatban, illetve mit nem látnak tisztán, mire szeretnének választ kapni. Jegyezzék fel gondosan a dolgozók kérdéseit, kéréseit A "Kérdés-felelet“-est előtti napokban összegyűjtött kérdéseket az est előadója (községi tanács vb. elnöke, titkára, más, a témában jártas szakember) feldolgozza, alaposan készül a válaszadásra. Az est azzal kezdődjék, hogy az előadó ismertesse a már előzőleg összegyűjtött kérdéseket, s egyenként válaszoljon azokra. Ezt követően a témával kapcsolatos, helyszínen felvetett kérdésekre válaszoljon. A "Kérdés-felelet“-est eredményességét elő kell segítenünk az est témájának megfelelő szemléltető feldolgozással is. A szemléltetés alkalmazkodjék a napirenden lévő legfontosabb kérdésekhez. Mutassa be, hogy például az adócsökkentés, a tartozások elengedése mennyi megtakarítást jelent a községnek, tsz-nek, egy- egy dolgozó parasztnak. Általában a kormány rendeletéinek szemléltetése, népszerűsítése konkrét helyi példákon keresztül rajzon, kimutatáson, karikatúrán keresztül történjék. Ne csak a rendelet népszerűsítésére terjedjen ki, hanem arra is, hogyan hajtják végre ezeket a rendeleteket a községben. Adjunk hangot a lakosság jogos bírálatának, igényeinek ezen a területen is. A ..Kérdés-felelet“-esthez adjon a könyvtár is megfelelő segítséget. Ennek fontos módja a forgalmas helyen elhelyezett sajtótábla. A könyvtáros legye ki erre naponta a Szabad Nép, Szabad Föld, Zala aznapi számát, s feltűnően jelölje meg a dolgozókat érdeklő és érintő cikkeket, rendeleteket. A "Kérdés-felelet"-estek szervezésénél, levezetésénél tartsák szem előtt pártszervezeteink, községi tanácsaink, hogy 30 munkájuk eredménye a kormányoro- gramm megvalósulása, a dolgozók jogainak és kötelességeinek biztosabb tudata lesz, növeli a dolgozók bizalmát az állami szervek felé, erősiti a pártszervezet, a tanács és a dolgozók Kapcsolatát. Hadnagy László Bázakerettyén az utóbbi napokban sok szó esik a Petőfi-bri- gádról. Ez az a brigád, amely az utóbbi hetek során az üzemben a legjobb teljesítményt nyújtotta. Most, a bányász-műszakban is egy fejhosszal halad a többi brigád előtt. A harmadik negyedévre terven felül felajánlott 50 tonna olajat eddig háromszorosan teljesítette. Ifjú Bedő Lajos elvtárs, a brigád vezetője, amikor átvette a havi termelési programmtervet, belenézett a tervismertető füzetébe, majd mosolyogva mondta; — Nehéz lesz, de sikerülni kell. A brigádom első akar lenni a bányász-műszakban. Bedő elvtárs sohasem elégedett meg eredményeivel, ezt már az előző munkahelyének dolgozói is tapasztalhatták. Három hónapja vált brigádvezetővé, addig mint olajmérő dolgozott a másik brigádnál. A Petőfi-brigádnak ebben az időben még nem volt olyan jó neve Kerettyén, mint most. Az utolsók között kullogott. 80—90 százalék között ingadozott. Kerettyén mondogatták is; aki adós, az adós marad, abból sohasem lesz hitelező. És mégis másként történt, mert a Petőfi-brigád az elmúlt két hónap alatt igyekezett jó munkát végezni. Ott tartanak már, hogy jóval a 100 százalék felett teljesitik a tervet. Náluk nincsenek „objektiv okok1', de van merészség, újabbnál újabb kezdeményezés. — Mezőnk kutjainak nyolcvan százaléka mélyszivattyus kutból áll —• mondja Bedő elvtárs. — Az olaj kitermelésekor nem egy esetben elromlanák a mélyszivattyuk. A kutak apadni kezdtek, kevesebb olajat tudtunk kitermelni. így volt ez a 629-es kutnál is, amelynek szivattyúja rosszul működött. A kútkezelő figyelmességének köszönhető, hogy a kút ismét tökéletesen termel. A brigád tagjai, többek között a BT 1-en dolgozó Hóbor Szidónia és Szekér János mélyszivaty- tvukezelők minden igyekezetükkel, teljes odaadással dolgoztak, hogy a bányász-napra a legjobb eredménnyel készülhessenek. — Szép és boldog életünkért, amelyet kormányunk programmja megvalósít, érdemes jól dolgozni — mondja Hencz Ferenc, a tankállomás dolgozója. — Az alkotmányi munkaverseny után még jobb teljesítményekkel készültünk a harmadik bányásznapra. 50 tonna olaj tervenfelüb termelését vállaltuk a harmadik negyedévre. Vállalásunkat a bányásznapi versenyben szeptember 1-ig már 143 tonnára teljesítettük. A tankállomás dolgozói felkészültek az eddigi eredményeik túlszárnyalására. Jól szervezik a munkát, jó a kollektiv irányítás. Kiküszöbölik a gépállásokat s minden csepp olajra vigyáznak. A kerettyeiek 1150 tonna olajat adtak a hazának terven felül, de joggal dicsekedhetnek a Petőfi- brigád tagjai is, akik vállalásukat megháromszorozták s azt már túl is teljesítették. Érzik munkájukban a párt irányítását, látják, hogy a többtermelésükkel a dolgozó nép, a saját életszínvonalukat emelik. Gondosabban készítsük elő a taggyűléseket A pártszervezeteinkben a jelenlegi taggyűlések döntő állomásai a KV junius 27—28-i határozata és a kormányprogramm végrehajtásának. Ezért a taggyűlések egyik legfontosabb feladata, hogy számot vetve az alapszervezet eddigi munkájával, megnézze, mit tett a pártszervezet vezetősége és tagsága a kormányprogramm megvalósításáért. A pártválasztmányok ülései után most közvetlenül az alapszervezetek, az egész párttagság tárgyalja meg a KV határozatát. Már a pártválasztmányok ülései is megmutatták, hogy a párttagság figyelemmel és érdeklődéssel kiséri pártunk politikáját, a vezetők munkáját — ezt bizonyítja a számos alulról jövő bírálat is. Most azonban a taggyűléseken az eddiginél sokkal élénkebben és hathatósabban kell, hogy érvényre jusson a párttagok véleménye. Azok fogják most taggyűléseken megbeszélni a KV határozatát, akik maguk is dolgozók és nap, mint nap látják és ismerik a dolgozók problémáját. Megyénkben az eddig megtartott taggyűlések azt mutatják, hogy egy-két esetet kivéve, még mindig nem elég körültekintően és figyelemmel készülnek fel a taggyűlésre. Nem engednek széles, minden eddiginél nagyobb utat-, a bírálat és önbirálat kialakulásához. Nem elemzik mélyrehatóan a pártszervezet eddigi munkáját, különös figyelemmel a vezetőség és a titkár tevékenységére. A taggyűlés, a pártszervezet, a párttagság lebecsülése mutatkozott meg Szepetneken, ahol a kijelölt időben nem tartották meg a taggyűléseket, mert nem készítették el a beszámolót. Kelenc elvtárs, a pártszervezet titkára beszámoló helyett szempontokat irt fel s abból akarta megtartani a taggyűlést. Nem nehéz elképzelni, hogy ezután a beszámoló után milyen vita fejlődhetett volna lei. Azért, hogy a beszámoló nem készült el időben, nemcsak Kelenc elvtárs a hibás. Súlyos felelősség terheli a járási pártbizottság munkatársait. Köztük Németh Ferenc és Pem Ferenc elvtársakat, mert nem nyújtottak megfelelő segítséget a beszámoló elkészítéséhez. Kelenc elvtárs nem támaszkodik munkájában a vezetőségre, ezen keresztül a párttagságra sem. A párttagság figyelemmel kiséri a pártszervezet munkáját és szívesen vállalna részt a munkából, de a párt- szervezet titkára még a vezetőségi ülést sem tartotta meg. Elfeledkezett arról, hogy a beszámolónak nem a titkár, hanem az egész vezetőség véleményét kell tükrözni., Jól készítették elő a taggyűlést Fityeházán, ahol Bróz Jánosné elvtársnő párttitkár a vezetőségi tagok bevonásával kollektiven készítette el a beszámolót. Beszámolójában elmondotta, hogy eddig munkáját egyedül végezte és ezért nem tudott jobb eredményeket elérni. Nem maradt ideje foglalkozni a népnevelőkkel és mivel minden munkát maga végzett, elhanyagolta a vezetőségi ülések megtartását is. A beszámoló helyes összeállításán sok múlik, de emellett nagy gondot kell fordítani arra is, hogy a párttagság idejében tájékozódjon arról, hogy mi lesz a taggyűlés napirendje. A beszámoló helyes elkészítésén kívül ez az egyik előfeltétele a taggyűlés sillerének. Pártszervezeteink vezetőségei vonják be a taggyűlés előkészítésébe a párttagság többségét, hogy ezáltal is aláhúzzák a taggyűlés jelentőségét. Készüljenek párt- szervezeteink az eddiginél sokkal nagyobb gonddal a taggyűlésre. Mondják el nyíltan a párt- szervezet vezetőségének, a tagságnak a hibáit, bírálva a felsőbb pártszervek munkáját is. A taggyűlések előkészítéséből fokozottan vegyék ki részüket a felsőbb pártszervek munkatársai is. Ügyeljenek arra, hogy a taggyűlések beszámolói ne csali üres szólamokból álljanak, ahelyett, hogy a pártszervezet munkájával foglalkozna. Fabatkát sem ér azonban az olyan segítség a pártszervezetek számára, amely csak utasításokat és általánosan meghatározott szempontokat tartalmaz. így tettek a zalaszentgróti pártbizottság munkatársai, Ódor és Horváth elvtársak, akik nagyvonalakban mondták el a feladatokat a taggyűlések előkészítésére vonatkozóan. Érvényesüljön a vezetés kollektivitása a beszámoló és a határozati javaslat elkészítésében is. A pártszervezet titkára ne csak meghallgassa a vezetőség és a párttagok véleményét, de tükrözze azt a beszámoló és a határozati javaslat is. Csak igy érhetjük el, hogy a párttagok véleményüket bátran elmondják és látva az általuk feltárt hibák orvoslását, mind bátrabban adnak hangot úgy maguk, mint a dolgozó nép véleményének. A „Kérdés-felelet“-est9 mint a felvilágosító munka uj formája Kavecz bácsi és a jövő vájárai ■—• Kavecz bácsi! Rövidesen indulnak Zalába■, az uj vájártanulókért. Addig jól gondolja meg, mit m óvd majd a zalai gyerekeknek, de még inkább a szüleiknek — szólt egyik julvusvégi napon a várpalotai vájártanuló intézet igazgatója Kav ecz János vájármesterhez. — Otven fiú, de amolyan sztahánovista jelölt nélkül vissza se térjenek. — Ne féltsen bennünket igazgató elvtárs, nemcsak a mi gyér ekeinkkel tudunk mi beszélni. Meg aztán csak nézzen ránk — és rámutatott a másik két mesterre, akik vele együtt utaznak majd. —- Nekünk ne adná valaki két esztendőre a gyerekét? Bizony, ha szemügyre veszi az ember Kavecz Jánost MTU egyenruhájában -piros hajtókáján a két ar árny csikkál, arcán egy fél évszázad élettapasztalatával, mosolygós szemével — bizalommal engedi vele a fiát. De nemcsak közvetlen ismerősei bíznak benne: ismeri és szereti egész Várpalota. Hiszen iitt él, mióta eszét tudja, 81 esztendeje dolgozik — mégpedig nem akárhogyan — a bányában. Van is része megbecsülés, ben: erkölcsiben is, anyagiban is. Mellét a Magyar Népköztársasági Érdemrend arany fokozatának érméje disziti. összkomfortos házát állami kölcsönnel néhány esztendeje építette, bátort is vett 7000 forintén. Arcára az oly cm ember megelégedettsége, életszeretete dérit mosolyt, vidámságot, aki tudja, miért harcolt keményen: nemcsak magáért, hanem azért az ifjúságért, az uj vájárok szebb életéért küzdött, akiket most maga tanit választott szép mestersé gükre. Ilyen a másik két vájármester is: Leiiner Ferenc és Székely György. Elég, ha őket látják a zalai dől gozó parasztok, munkások, kisiparosok: már tudják, jó helyre engedik gyermekeiket. No de ennél sokkal több érv sorakozik melléjük. ★ — Mi mindent elmondtunk ■— számol be útjáról Kavecz János, — Elmondtuk, mit jelent Oj gyerekeknek, a szülőiének az állami ellátás. Kiszámítottam az egyik családnál, ha a fmt nem tartják okhon, hogy 500 —600 forintot keressen idénymunkával, vagy mint segédmunkás dolgoz, zon, ez az összeg bőven megtérül nekik. Nem okoz fejtörésit a családnak a fejlődő gyerek élelmezése, ruház tatása, sőt ha tanulásban, munkában egyaránt jól megbecsüli magát, havi pénzbeli juttatásából néhány hónap múlva már haza is adhat. Nem is b eszélve arról, mennyivel tudja segíteni az otthoniakat az iskola után, amikor már vájár lesz belőle. A 18 —10 éves fiuknak, cpugy mint a ré gi szakmunkásoknak, nálunk Várpalotán egy-lcét ezrest is leszámolnak havonta. Tóidéul Horváth Béla tavalyi tanítványom a E erenc.aknán 25 00 forintot, vagy még többet w megkeres. Húsz éves sincs a fiit. — Elmondtuk azt is, hogyan vigyázunk a gyerekekre, hogyan nevelünk belőlük uj embert. j hőt három napján az iskolában a tanáré, a másik három napon miénk, vájárme szereké a gyerekek. Előbb csak arról hallanak tőlünk, IvOgy mire kell vigyázni a bányában. Addig meg sem nézhetik belülről, mig meg nem tanul iák a balesetelháritás alapjait. Ezt aztán még két esztendeig tanulják. Az első napokban még azt is elmondjuk nekik, hogyan, hová lépjenek, hová ne. Azt is megtanulják, hogyan tartsák a lámpát, merre világítsanak vele. öt-hat fiúra vigyáz cgy-egy mester, akár a tyuk a csib éit, úgy gyűjti maga köré, egy perc. re el nem hagyja őket, mindig előttük jár. A két tanulóév alatt bőven jut idő arra, hogy bevezessük a fiatalokat a bányaművelés — a fejtés, rakodás, gépkezelés — mesterségébe. Harminc esztendős tapasztalataimat adom át nekik, de közben maga m is tanulok tőlük, mert hiába: friss az eszük, gyorsan jár. így együtt haladunk — mindig csak előre. — Egerváron Németh József nyolctagú családjából kettőt szemeltünk ki vájártanulónak. A két fiú hajlott rá, el is engedték Őket a szülök. Ebben az egyetlen faluban összesen 12 fiú adta át nekünk iratait. 8 most, képzelem, milyen izgatottan várják a „behívót — Azért akad még ,,nehéz ember“ is Zalában. Ezek közé tartozik Szakonyi György is, a besenyöfalm szőlőhegyen. De megbánja majd, ha két esztendő múlva fia iskolaltársm jól kereső, szakképzett vájárokként, vagy még egynéhány esztendő múltán bányamérnöM diplomával, vagy éppen az MTH nevelői, oktatóiként térnek vissza. Akkor joggal mond. ja neki a fia: ,,Apá/m, a maga makacssága miatt nem lehettem én is több, mint amire itthon vittem“. Ezt mondja el zalai útjáról Kavecz elviárs és még hozzáteszi: — Négy esztendeje, hogy minden évben, ilyenkor a nyár végért, már álig várom a tanév kezdetét, le galább olyan izgalommal, mint az uj tanulók. Most az a 62 zalai fiatal várja velem együtt ezt a napot, Cilivel az elmúlt napokban mi hárman beszélgettünk.
