Zala, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-26 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam 226. szám. Ára 50 fillér 1953 szept. 26. Szombat MAI SZÁMUNKBÓL: Az ENSz közgyűlésének szeptem­ber 23-i délutáni ülése (2. old.) — Pártélet: A zalaegerszegi Magas­építő Vállalat pártszervezete a terv teljesítéséért (3. old.) — Az élenjáró szovjet mozgalmak nyo­mán: alkalmazzuk a gyorsfox-gá­csolás Koleszov-módszerét (3. old.) — A bocföldi mezőgazdasági ál­landóbizottság az őszi vetés sike­réért (4. old.) — A vöcköndi Béke tsz dolgozói készülnek a megyei tanácskozásra (4. old.) A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei értekezlete elé Ma egy hete még Budapesten tanácskoztak az ország élenjáró -ermelőszóve kezeti és gépállomási dolgozói azon, hogy hogyan lehet még jobbá, könnyebbé szebbé és vidá­mabbá tenni az életet. Ezzel az akarattal, ezzel a céllal gyűltek össze. Ezt sugározta tekintetük, ez áradott ki mondanivalójukból. Minden termelőszövetkezeti és csoporttag, de minden egyénileg dolgozó paraszt is kiváncsi izgalommal hallgatta a rádióban, olvasna az újságban a tanácskozásról készült beszámolókat. Tudták és érezték, hogy az, amiről Buda­pesten szó van, az nem egynéhány ember ügye, hanem az övék is, az egész dolgozó nép ügye. Majd minden község­ben csoportosan hallgatták meg a rádióban Hegedűs And­rás elvtárs beszédét, de a visszafojtott csendbe gyakran belevegyülb a megelégedettség, az öröm moraja. „Mintha rólunk, a mi csoportunkból vette volna a pól­ói ókat Hegedűs elvtárs“ — mondották a xádióhallgatás közben a zalaudvamoki tszcs dolgozói. „Mintha csak itt járt volna közöltünk, úgy ismeri a mi nehézségeinket, prob­lémáinkat“ — állapitot-ák meg igaz, őszinte örömmel. A beszéd elhangzása után egyöntetű volt. a megállapítás: ez­után még szebb lesz az élet. A párt, a kormány tudja, hogy hol szőrit a cipő és máris tágít rajta. De nemcsak Zala- udvarnokon volt ez igy. Ugyanez a vidám, bizakodó hangu­lat töltötte el az embereket valamennyi termelőszövetkezet­ben és csoportban. A tanácskozás előtt is jó, szilárd csoport volt a bá- nokszentgyörgyi Petőfi. De ezután szinte szárnyakat kapott a munka. Azóta befejezték az ősziárpa és a rozs vetését s jó lendülettel haladnak a többi feladat elvégzésében is. Ebben ugyancsak tovább lehetne sorolni a példákat. Úgy­szólván nincs olyan termelőszövetkezet és csoport a megyé­ben, ahol ne ado'-t volna a tanácskozás lendületet a mun­kához. A feladat most az, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kák gyorsításával tovább erősi.sük, szilárdítsuk termelőszö. vetkezeteinket és csoportjainkat. Ezért- ül öa;ze holnap, a megyeszékhelyen a ‘-exmielőszö vetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak megyei értekezlete, hogy megbeszél­jük, mit kell tennünk, hogyan kell folytatni munkánkat, hogy a meghozott kormányrendeletek, határozatok, valamint az országos tanácskozás határozatai nyomán hogyan tegyük szebbé, boldogabbá, vidámabbá megyénk szövetkezeti dol­gozóinak életét Nagy és felelősségteljes a megyei értekezlet munkája. Ezt érzik is azok, akik résztvesznek rajta. Alaposan körül kell nézniük saját szövetkezetükben, hogy elmondják ta­pasztalataikat, észrevételeiket, de ugyanakkor javaslatokat is tegyenek a még meglévő hibák kijavítására. De nem­csak á tanácskozás részvevőinek kell készülniük erre a napra. A tanácskozás sikeréért nemcsak ők felelősek, hanem min- den egyes szövetkezeti tag. Nemcsak joga, de kötelessége is szövetkezeteink tagságának, hogy segítsenek az értekezleten részvevő küldöttjüknek a felkészülésben. Mondják el nekik ők is saját javaslataikat, észrevételeiket. így elérjük azt, hogy a tanácskozáson nemcsak a küldöttek vesznek részt, hanem ott lesz a megye minden ísz_ és tszcs-tagja. Így elérjük azt, hogy megoldjuk, könnyebben megoldjuk a még meglévő hibákat s gyors, töretlen vonalban haladhatunk előre termelőszövetkezeti parasztságunk s ezen kérésziül az egész ország dolgozói életének szebbététele vAján. A megyei értekezletnek legfontosabb feladata az lesz, hogy még jobban ráirányítsa a figyelmet a jelenleg legfon. 'osabb munkára: a betakarításra, a szánt ás-vet óere. Meg kell értenie szövetkezeteink dolgozóinak, hogy a megszilár­dítás legfőbb módja most: vetni, vetni, vetni! A nagy szö­vetkezeti tábla úgy terem jövőre többet mint az idén, úgy terem jóval többe, mint az egyéniek parcellái, ha gondo­sabban, alaposabban művelik a földet, ha kihasználják a gépi erőt, ha követik az élenjáró növénytermelési módsze­reket. Tudja ezt az ellenség is. Ezért köveit most. el mindent, hogy lassítsa a vetés ütemét, hogy arra lázitisa a szövetkei zefek ingadozó tagjait; lépjenek ki azonnal, ne vegyenek részt a közös munkában. A megyei értekezlet feladata, megértetni mindenkivel: ha most, az őszi munka dandárjának közepén otthagyná valaki a közös gazdálkodást, ezt megsinylené az egész szö­vetkezet, Kárt szenvednének ezzel a szövetkezetek odaadó, becsületes, hü és szorgalmas tagjai. Ezt pedig semmiesetré sem engedi meg pártunk és kormányzatunk, hiszen az eddig mghozori intézkedések is a szövetkezeti dolgozók élete szeb. betétiét célozzák. De nemcsak a szövetkezetek szenvedné­nek a vetés elhanyagolásával kárt, hanem a kilépni szándé­kozók is. Üres, vet etlen, elhanyagolt földön kellene megkez. deniök a munkát, később kerülne földbe a mag s jövőre édes-keveset aratnának. ’ IUj tehát csupán egyetlen megoldás van: gyorsan a lehető leggyorsabban és legjobb minőségben elvégezni az őszi, rnunkát. Hogy ez igy legyen, ezt kell elősegítenie a holnapi éidekezleínek. Szövetkezeteink, gépállomásaink élenjáró dolgozóin a sor, hogy ez: megvalósítsuk. A párt, a kormány minden lehetőséget-, minden segítséget- megadott és megad a jó mun. kához, a szövetkezeti dolgozók életének boldogabbátételé- hez. Legyen a mi megyei értekezletünk fordulópon. a sző., vetkezeteinkben folyó munka meggyorsításában tsz-eink és tszes-ink megszilárdításában. így készüljünk erre a napra, s igy lássunk munkához az értekezlet után. Hz MT mezőgazdaság! osztályának jelentése az őszi munkákról A szeptember 22-i jelentés szerint az egyes őszi munkák, ban a járások sorrendje a következő: Őszivetésü növények alá végzett szántásban: járás: teljesítmény °/o 1. zalaszentgróti 69 2. letenyei 53.6 3. zalaegerszegi 51.3 4. lenti 48.9 5. nagykanizsai 25.1 Ősziárpavetés: 1. zalaegerszegi 59.8 2. zalaszentgróti 56.5 3. lenti 47.8 4. letenyei 34 5. nagykanizsai 19.9 járás: eléri pont szám 1, zalaszentgróti 541.9 2. lenti 503.3 3. zalaegerszegi 495.8 4. letenyei 473.7 5. nagykanizsai 398.1 Az, elmúlt öt napban úgy­szólván kivétel nélkül minden járásban igen vontatottan haladt a szántás az őszivet ésü növények alá. A letenyei já­rásban pedig jelentésük sze­rint egyetlen barázdát nem szántottak öt nap alatt. Ugyanannyit jelentettek, mint szeptember 17-én. Nem sokkal különb a helyzet a za­laszentgróti járásban sem. Jelentésük szerint mindössze 0.4 százalékot haladtak előre 5 nap alatt a tervteljesités- ben. Bármennyire is első a zalaszentgró-i járás, a szán­tás elhanyagolása miatt ala­pos okuk van a szégyenke­zésre. Istállót rágyázás: 1. zalaegerszegi 67.5 2. lenti 64.2 3. zalaszentgróti 50.5 4. nagykanizsai 43.4 5. letenyei 33.6 Az összesített értékelés sze­rint, figyelembevevő a fent felsoroltak mellett a tavaszi növények alá való szántást, napra-forgószedóst, szárbeta- kariíást, burgonyaszedést, ta- karmánykeverék-^ lucerna, és rozsvetést, valamint a kuko­ricát ö.rést, szárbetakaritást és buzavetést is, a járások sor­rendje és elért pontszáma az alábbi: mezőgazdasági osztályvez.: Németh János Bán Gyula Kosa János Bolobás János Szabolics József Bár a napraforgószedé&t valamennyi járás befejezte, még mindig igen sok a szár a határban. A megyei értéke­lés szerint még csak mind­össze 56.7 százalékát takari. ot.ák be. Ezt is szorgalmaz­ni kell, különben ez is hát­ráltathatja a szántást. Nem kielégítő a megyében az ösziárpavetés üteme sem. Nem nyugodhatunk, meg azon, hogy az országos értékelés szerint első a megyénk. Ha nem sietünk, kikdsünk a ha­táridőből és a többi megye könnyen megelőzhet bennün­ket. Határszemlék Dolgozó parasztságunk most rakja le a jövőévi bő termés alapjait. Az őszi mező. gazdasági munkák meggyor­sítása, a növénytermelés mi­nőségi munkájának megja­vítása megköveteli, hogy a lemaradókat az élenjáró ter­melőszövetkezeti tagok és pél. damutató egyénileg dolgozó parasztok figyelmeztessék hiányos munkájuk következ­ményeire, ugyanekkor megdi­csérjék az élenjárókat. Az őszi munkák ellenőrzé­sének legjobb módja a határ­szemle. A határszemlén a me. zőgazdasági állandóbizottság elnökének vezetésével a ter­melőszövetkezetek kiváló dol­gozói, élenjáró egyénileg dol­gozó parasztok és parasztasz- szonyok, mezőőrök, zárszolgá. lati felelősök vesznek részt. Megnézik a vetőszántást és annak minőségét. Megfelelő mély-e a szántás, a vetési munkák, az ősziárpa, rozs, búza vetése határidőre biz­tosítva van-e? A betakarí­tás az egyes növényeknek megfelelő érési állapodban megfelelő ütemben folyik.e? Az őszi mélyszántás mélysége eléri-e a megfelelő mélységet, illetve az előző évinél 2—3 cm. rel mélyebben szántanak-e? Tehát mind olyan kérdés, ami a több, a nagyobb termést szolgálja. Az első határszemle folyó hó 27-én és azután három kö_ vetkező vasárnapon lesz. Ezen a határszemlén bizottsági tag­nak lenni. kitüntetés de részt venni benne: kötelesség. Minél többen vesznek részt a határszemléken, annál job­ban meglátják a jót és a hiányosságokat a munkában és annál több egészséges ja­vaslat születik meg az őszi mezőgazdasági munkálatok meggyorsítására és ezzel a jö- vőévi nagyobb termés biztosi- ására. Németh jntal Minden erőgép szánt 19 erőgépe van a csesztr egi gépállomásnak, őszi ta- lajmunkatervük sikeres lebon yclPása érdekében minden erőgépet bevontak a munkába. A gépállomás vezetősége jól szervezte meg a két müsz akot. A 19 erőgépből tizen­kettő dolgozik két müszak’o an. Megszervezték az ellenő rzést is. A műszaki vezetőség az agronómusok rendszeresen látogatják a brigádszálláso­kat. és segítségeit nyújtanak a traktorosoknak. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a term elősző ve'kezetek rendszeres látogatásáról sem. A lenti járási tanács lebecsüli a kérdés—felelet-estek jelentőségét A kormány pro gramm utá ni rendeletek tudatosítására, a rendeletekkel kapcsolatban felmerült kérdések problé. mák tisztázására, a tanácsok és a dolgozók kapcsolatának szilárdítására szeptember folyamién megyénkben a felvilá­gosító munka uj módszere indult meg. A kérdés—felelet­estek, ahol a dolgozók napi kérdéseikre, problémáikra kapnak választ, máris megyes zerte igen. népszerűek lettek dolgozó parasztságunk köréb en. A lenti járási tanács vég­rehajtóbizottsága azonban nem törődik a felvüá.gosiió mun­ka uj formájával. A járási t anács nem adott segítséget a községi tanácsoknak a kérdés—felelet-estek lebonyolításá­hoz mindössze egy községbe küldött ki, Mikekarácsonyfám ra, járási szakembert a válás zadásra. A kérdés—felelet .est eke t egyáltalán nem ellenőrizték. Az oktatás és népművelési cs oport is teljesen bürokratiku­sán kezeli a kérdés—felelet- estéket. A kérdés—felelet-est a Központi Vezetőség határo­zata szellemében született uj felvilágosító forma. A lent% járási tanács azonban ‘nem t örődik az uj kezdeményezések­kel. Itt az ideje, hogy a járási tanács ezt a formát is jól használja fel a kormányprogr amm megvalósításához. Jobban törődjenek a szalagok párosversenyével a Ruhagyárban Ha valaki egy pillanatra betekint a gyár ajtaján, vagy szétnéz a munkatermek, ben, abban a téves hitben rin­gatja magát, hogy a gyárban él a munkaverseny és úgy megy itt az üzemben minden, mint a karikacsapás. Szabó József elvtársat, a gyár diszpécserét mégis kel­lemetlenül érintet'-e, amikor megkérdeztük, hogyan verse, ny-eznek a szalagok egymás­sal. — Nem megy sehogy sem — mondta. ■— A szalagok ha­vonta rendszeresen megteszik felajánlásaikat a havi terv .teljesítésére, — de ennél több nem történik. Elmondotta, hogy bár az izem dolgozói érnek el jó eredményeket minőségben és mennyiségben — ez azonban nem függ össze a szalagok versenyével. Fercsel József élvtárs, ‘ az üzemi bizottság elnöke vi­szont arról számolt be, hogy a szalagok között1 élénk a ver­senyszellem Melyiket. higy. jük el, mi a valóság? A 30—32-eg szalagnál Hor­váth József elvtárs, a szalag­vezető azt is elmondta, mi az ami gátolja a versenyszerve- zést és befolyásolja a dolgo­zók munkakedvét. A műszaki vezetőség nem biztosította a tervhez és a szalag versenyéhez szükséges műszaki feltételekét, így tör­ténhetett meg az is, hogy. a dolgozókat technikai akadá­lyok miatti a gépes reszortok, ról a kézi reszortokra kellett átvinni. ­A -többi dolgozó is a hibák­ról beszélt. Takács Hona el­mondta, hogy jobb eredmé­nyeket érnének el, ha segíte­né őket a gépterem vezetősé­ge, mühelybízotitsága. —- Nem kis mértékben hat ki a dolgozók versenyére a munka, bérek helytelen százalékolása, vagy az, hogy beszélnek a versenyről, de vajmi keveset tesznek érte. A Ruhagyár üzemi bizott­ságának, műszaki vezetősé­gének nagyobb odaadással kell dolgoznia a továbbiak során. A versenyszervezés bü­rokratizmusa helyett- alapo­sabban foglalkozzanak, a sza­lagok versenyével. Nem elég az, ha a szalagok formálisan megteszik vállalásaikat a hó­napra, ugyanakkor akadályok­ba ütköznek a terv teljesíté­sekor. Jobban ellenőrizzék a versenyeket., amelyeke: segi+. hetnek ugyan, de nem pótol­hatnak az ízlésesen elkészí­tett. plakátok és feliratok. Nagy 'Ernő A MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyár forgácsoló műhelyé­ben több dolgozó norma alatt teljesít. Ennek oka, hogy a gyakorlottabb dolgozók kevés gondot fordítanak a szakmai, lag gyengébb dolgozók okta­tására, de van egy másik ok is mégpedig az, hogy többek, nél nagyon ingatag lábakon áll a munkafegyelem. Az alábbiakban egy kirívó példát fogunk bemutatni. Szász Magda, a forgácsoló műhely dolgozója, aki hanyag és fegyelmezetlen munka' végzett, csak 75 százalékra teljesítette a normáját., pntz Lászlóné népnevelő, aki szintén a forgácsoló műhely­ben dolgozik, megmagyarázta Szász Magdának, hogy ma. gatartása helytelen. Eossz, fegyelmezetlen munkájával nemcsak a műhely átlagé’ rontja, hanem hátráltatja a kormányprogramra megvaló­sulását is. Amikor aztán Eulz elvtársnö látta, hogy itt minden beszéd hiábavaló, Szász Magda nevét kiirta a szégyentáblára. Ezekután azt gondolhat­nánk, hogy Szász Magdánál a nyilvános megszégyenítés gyökeres változást okozott. Szó se róla. Odament a táblá­hoz s nevét letörölte, mert mint. mondta: Szász Magda meghalt. Lehet, úgy gondolta, hogy a régi Szász Magda meghalt s megszületett, az uj, az, aki fegyelmezett s minden ereje, vei azon igyekszik, hogy tel­jesítse a normáját. Bizonyít- sa be, hogy igy gondolta. Szász Magda — 75 százalék

Next

/
Thumbnails
Contents