Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

MüSföfdi vi$szhan^al£ a szovjet kormánynak a néniét kérdésről a bárom nyugati hatalomhoz intézett jegyzékére A kínai, lengyel, csehszlovák román, polgár, albán lapok au­gusztus 18-án közölték a szovjet kormány jegyzékét Franciaor szag, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok kormányaihoz a né­met kérdésről. BERLIN. A Német Demakra • tikug köztársaság lakossága és minden békeszerető német őszipte hálával és egyetértéssel fogadta azt az újabb jegyzéket, amelyet a -szovjet kormány a német kérdés­ben a három nyugati hatalom kormányához intézett. Megálla­pítják: ez a jegyzék újabb bizo­nyítéka annak, hogy a szovjet kormány őszintén törekszik a né­met probléma mielőbbi megoldá­sára. A Szovjetunió békés kezde- ményézésére lelkesen helyeslő visszhangok érkeznek a Német Demokratikus Köztársaság vala­mennyi részéből, a lakosság leg­különbözőbb rétegeitől. Augusztus 17-én Berlin demo­kratikus övezetének számos, vál­lalatában a dolgozók gyűléseken vitatták meg a szovjet kormány U.j jegyzékét. A berlini rádiógyár dolgozói­nak gyűlésén felszólaltak Walter Ulbricht és Hans Loch, a Német Demokratikus Köztársaság mi- mszterelnökhelyettesei. Különösen örömmel fogadták egész Németországban azt a ja­vaslatot, amely azt indítványozza, hogy 1954 január 1-től kezdve mentsék fel Németországot a jó­vátétel és háború utáni állam­iadósság fizetésétől, valamint, hogy korlátozzák a megszálló csapatok Németország területén való tartózkodásával járó magas, •költségeket. BONN. Az „AFP“ bonni tpdó- fsitójának jelentése szerint Ade- p-.uer augusztus 17-én sajtóérte­kezleten nyilatkozott a német kérdésről szóló szovjet jegyzékről 'és kijelentette, hogy Németország számára a békeszerződésre vonat kozó szovjet javaslatok elfogadá­sa öngyilkosság volna. Semilyen körülmények között sem fogad­hatjuk el ezeket a javaslatokat — jelentette ki Adenauer — igaz, Németországot egyesítenék, de el volna szigetelve. Adenauer a továbbiakban kije­lentette, hogy nem hisz a Szovjet­unió részéről fenyegető fegyveres agresszió lehetőségében és ugyan­akkor azt állította, hogy a szov­jet politika célja Európa érintet­len ipari potenciáljának meghó­dítása a hideg háború segítségé­vel. Adenauer a továbbiakban az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak a négyhatal­mi értekezlet összehívásáról szóló nyilatkozata mögé bújva, befeje­zésül kijelentette, hogy a két Németország parlamentjei vagy kormányai által létrehozandó ide­iglenes kormányra vonatkozó szovjet javaslat elfogadhatatlan a bonni kormány számára. BONN A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A inyugatnémetországi par­lamenti választásokat szeptember 6-4ra tűzték J^i, de Gastpn Koblenz, a „New York Herald Tribune”' tudósítója már június közepén, vagyis amikor Nyugat-Németország- ban éppen csak hogy megkez­dődött a választás előtti harc, a következőket táviratozta Bonn­ból: „Amilyen mértékben köze­lednek a nyugatnémetországi választások,... olyan mérték- ben tornyosulnak a fenyegető felhők Adenauer kancellár feje fölött«. A viharfelhők, amelyeket a bonni kancellár feje fölött az amerikai újságíró észrevett, már régóta gyülekeznek és az utóbbi időben egyre több jel hirdeti a vihar közeledtét. A választási kampány a ipaga meztelenségében piutatta meg és még szepiléltetöbbé tette Adenauer és kereszténydemo­krata szövetségének négyéves kormányzása alatt elért „ered­ményeit“, A Nyugat-Német- orszaghan élő sokmillió német, akit az Adenyuer-klikk igyek­szik rábírni arra, hogy a szep­temberi választásokon hosszab­bítsa meg mandátumát, most lehetőségét feag arra, hogy a kereszténydemokrata szövetség régebbi Ígéreteit összehasonlít­hassa a dolgok tényleges hely­zetével,; Négy esztendővel ezelőtt, amikor Adenauer hatalomra tört a bonni „államban“,. Ünne­pélyesen megígérte, hogy mű­ködésének ,,legfőbb elve” a szo­ciális igazságosságra való tö­rekvés lesz. hogy minden ere­iével enyhíteni fogja a nélkü­lözéseket. Négy év múlva Nyu- gat-Németország 9 millió ál­lampolgárának, vagyis az ösz- szes dolgozók felének, egycsa« Iádra jutó havi kereseté nem haladja meg a 250 márkát, ugyanakkor, amikor hivatalosan a létminimum 420 márka. Adenauer az adóteher köny« nyitásét ígérte, de Schaffer bopni pénzügyminiszter kény­telen volt beismerni, hogy Nyu- gat-Némptországban a legma­gasabbak az adók a világon. Adenauer a parasztoknak a?t ígérte, hogy megteremti a me­zőgazdaság fejlődéséhez szük­séges feltételeket- Ehelyett kö­zel egymillió hektár földet adott katonai építkezésekre, megnyi­totta a zsilipeket az amerikai élelmiszer és mezőgazdasági nyersanyag behozatala előtt. jVf ég egy jellemző adat a bonni rendszerre: ki- számitoták. hogy Nyugat-Né- metország minden nercben húszezer márkát költ katonai célokra ugyanakkor, amikor az egészségvédelemre előirányzott költségvetési összegből évente L77 márka int egy emberre. Nem kevésbhé pusztító ha­tást gyakorolt Adenauer -kalun dós kühmlitikája. Elegendő fel­említeni a bonni és a párizsi szerződést. Az ilyesfajta egyez­mények ratifikálásával a bon­ni parlament kormánykörei a német probléma békés megoldá­sa, az oygzag egységének bé­kés helyreállítása ellen léptek fel. Pávizs (MTI). Laliiéi miniszterr elnök pénteken este dühöngő és fenyegető hangú beszédében be­jelentette, hogy szakított a jobb­oldali szakszervezetekkel, a Force Quvriere-rel és a CFTC-vel is,. Hangoztatta, hogy a kormány és. a „szabad“ szakszervezetek kö­zötti megbeszélések befejeződtek (vagyis jobban mondva megsza­kadtak)', majd beszédét e diktá­tor! szavakkal fejezte be: „Min­denkit felhívok, hogy kedden szüntesse be a sztrájkot. Remélni akarom, hogy a szakszervezeti központok felelős vezetői még hétfőn este kiadják az utasítási arra, hogy kedden reggel mindé­nütt megkezdjék a munkát. A kormány most már végleg meg­határozta követendő vonalát és nem folytat többé tárgyalásokat azokkal, akik nem lépnek ismét munkába.“ A sztrájk azqnban Lenjei fe­nyegetőzése ellenére is tovább folytatódik. A CFTC hétfőn este felhívta a dolgozókat a sztrájk folytatására. A Force Ouvfiere bejelentette, hogy a tárgyalások „pillanatnyi­lag“ megszakadtak a kormánnyal ég tovább kell folytatni a sztráj­kot. if A londoni szakszervezeti tanács nagygyűlést rendezett a fíyde­kifejezték szolidaritásukat a fran­cia sztrájkotokkal és egyhangúlag elfogadott határozatot hoztak, amely a többi között hangsúlyoz­za­A nagygyűlés felhívja az angol szakszervezeti kongresszus főta­nácsát, fejezze ki haladéktalanul rokonszenvét és nyújtson minden tőle telhető erkölcsi és anyagi segélyt a francia dolgozó nép végső győzelmének biztosítására. ★ A Francia Általános Munkás- szövetség (CQT) vezetősége saj­tóértekezletet tartott, amelyen is* nyertették, a francia ég a külföl­di sajtó képviselői előtt a francia dolgozók egyre erősödő és széle« 1953 aug, 89. Csütörtök, parkban. A nagygyűlés részvevői * nedű sztfáikharcát. A. Nyugat-NémetQmáuban megindulj választási harcban Adénauer kereszténydemokrata szövetségén és a szociáldemo­krata párton, a két fővetélytár- son kívül meg egy egész sereg purgsoá párt és csoportosulás, lép fel. Összesen több mint 40 párt és csoportosulás, főképpen ultrareakciósok és nyílt fasisz­ták indítottak hajtóvadászatot a szavazatokért. Ezek a nyíltan militarista és revansiszta Célokat követő poli­tikai csoportosulások egészen a közelmúltig békésen megfértek az Adenauér-rendszerrel, annak titkos ^ vagy nyílt támogatását élvezték. Sőt mi több, Adenauer és khkkje meg tudta játszani, a .,centrum“ szerepét e pártok hangpskodása miatt. A bonni kancellár időről-időre igyeke­zett jószinben feltűntetni ma­gát a hiszékeny emberek előtt, amikor j.elitélte“ annak a fa­siszta csőcseléknek arcátlan kö­veteléseit, amelynek számára ő maga nyitotta meg az utat a politikai életbe. Annál érdekesebb, hogy je­lenleg jégesőmódra hullik a szemrehányás és vád az apró uj-fasiszta pártok táborából Adenauer fejére, Itt nincs szó hálátlanságról, mert hiszen Adenauernak a nyugatnémet­országi fasizmus ujéletre-kelté- séhen játszott szerepét a bonni „állam” reakciós köreiben is, el­ismeréssel emlegetik. Szemmel látható politikai számítás e?: Adenauer népszerűtlenségére tették fel a tétet, szeretnék elhalászni az eíégeddtlep vá­lasztók szavazatának legalább egy részét, hiszen ezek a vá­lasztók ellenkező esetben a bon­ni rendszer igazi ellenfeleinek táborában állnának át. TP nnek ellenére az Adenauer — ellen jobboldalról inté­zett kirohanások rendkívül jel­legzetesek. Az a körülmény, hogy Karl Meissner, a „Nem­zetig Egyesítő Mozgalom“ elne­vezésű újfasiszta szervezet egyik vezetője Adenauert, „a Wall Street fizetett ügynöké­nek',e nevezte, legalábbis arról tanúskodik, hogy még a Meiss- nerhez __ közelálló körökben sem talál támogatásra az Amerikai Egyesült Államok előtt való szégyenletes megalázkodás poli­tikája. Minden alap megvan' annak feltételezésére, hogy az újfa­siszta_ tábor egyes fékeveszett tagjai azt yemelik; a választá­sok eredményeképpen az Acle- nauev-rendszer örökébe, léphet­nek, Az ilyesfajta tervek szö­vögető! számítanak egyrészt bi­zonyos amerikai körök támoga­tására., másrészt az áttelepitet lek, volt katonai vezetők, náci funkcionáriusok és egyéb ha­sonló revansiszta elemek segít ségére. Ezek a remények telje­sen alaptalanok, hiszen a nyu­gatnémetországi választók több­sége túlságosan élénken emlék­szik a hitlerista rendszer bor­zalmaira ahhoz, hogy a régi nár cikat és volt SS-eket ültesse is­mét a nyakára- A szociáldemokraták amos- • tani parlamentben el­lenzéki álláspontot foglalnak el. A nyugatnémetországi és egyes külföldi megfigyelők egyetérte­nek abban, nagy a szociáldemo- krétáknak jelentős esélyük van arra. hogy p 1903-as választá- sokon vereseget. mérjenek Ade- nauerra Mint ismeretes, a szó; ciáldemokrata képviselők a leg­fontosabb Adenayer-féle tör* vénvjavaslatok ellen szavaztak, a párt vezetői pedig számos hó ráló megjegyzést intéztek a bonni rezsim címére, A szociál­demokrata nárt vezetőköreiben az utóbbi időkben hangok hallat­szottak a német kérdésben foly­tatott négyhatalmi tárgyalások mellett. Végezetül pedig a szo­ciáldemokraták követelték a mi- iturista szerződések érvénytele­nítését Németország egyesítése esetén. Ma.id a jövő mutatta meg, hogy a szociáldemokrata vezetők kijelentései közül mit diktált az őszinte szándék és mit a szavazatszerzés célja. Persze a szociáldemokraták esélye? sokkal nagyobbak len­nének arra, hogy Adenauer klikkjét kitegyék a kormányból, ba a választó tömegek biztosa?! tudnák, hogy e párt vezetői tény­leg azon vannak, hogy gyökere­sen megváltoztassák a bonni po­litika irányvonalát. Mostanáig a szociáldemokraták állás fo gla­lása ilyen bizonyosságra nem adott okot, csak immebámmal és számos mellébeszéléssel bí­rálták Adenauer népszerűtlen intézkedéseit. Bár a nyugatnémetországi lakosság széles körei ellenszen­vet _ éreznek a fasiszta-re- vansiszta klikkel szemben, senki előtt sem titok, hogy Adenauer és a vele egyhuron pendülők egyáltalán nem szándékoznak kiadni kezükből a kormányke­reket. Adenauernek ez az óhaja megfelel az amerikai imperia­lizmus terveinek, hiszen a bonni kancellárban az Egyesült Álla­mok készséges szolgára talált. Washingtonnak már gazdag tapasztalatai vannak a jobbol­dali szociáldemokratákkal való együttműködésben, de az ame­rikai stratégák szemmellátha- tóan nem akarnak uj lovakat versenybe vetni az általuk Nyugat-Németországban elin­dított agresszív lóversenyben. I? z az oka annak, hogy — amint azt a washingtoni értekezlet is bebizonyította *=r- az Amerikai Egyesült Államok mindenáron meg akarja erősí­teni az Adenauerrklikk megin­gott hatalmát. Ebből a célból mindenfajta politikai demons­trációt igénybe vesz, hogy igy befolyásolja a választókat és a bonni köztársaságon belül le­zajló események ellenére a ré­gebbi magas árfolyamon tartsa Adenauer részvényeinek érté­két a washingtoni tőzsdén. A legutóbbi ilyen demonstráció Eisenhower elnök levele volt, amelyben változatlan rokon­szenvéről biztosította Ade­nauert és kijelentette, hogy tá­mogatja az „európai közösség” tervét, bár az megsemmisiti Németország békés egyesitésé- nek reményét. Adenauer a nagy nyugatné­metországi monopóliumok ál­dását is élvezi, hiszen a bonni politika már óriási nyeresége­ket juttatott számukra és a jö­vőre még nagyobb reményekre jogosít, A sajtó közlése sze- únt. a ruhrvidéki nagyiparosok az Adenauer-part választási alapjáha „első ajándékként*1 40 millió márkát adtak. Az Adenauer-klikk nem vet meg semmiféle eszközt, amely- ivei a választások szabadságát akadályozhatja. Egyik ilyen eszköz a Bonnban kidolgozott választási törvény, amelynek célja megakadályozni a. demo­kratikus pártok és csoportok működését. A bonyolult válasz­tási törvény természetesen ka­póra, jön az uralkodó klikknek, amely e törvény segítségével lehetőséget nyer a választási eredmények meghamisítására. Egyben fokozódik a nyílt terror is, Számtalan hir van arról, hogy szétzavarják a ha­ladó pártok és szervezetek vá­lasztási gyűléseit, elkobozzák újságjaikat, letartóztatják tag­jaikat, Ilyenben nemcsak a kommunista pártnak van része*» hanem több burzsoá pártnak is. p* zek a tények leleplezik a bonni rezsim igazi ar­cát, azét. a rendszerét, amelyet Úgy igyekeznek feltüntetni a világ előtt, mint a „demokrati­kus“ Németország prototípu­sát, A mostani választási had­járat viszontagságai teljes vi­lágossággal megmutatják, mit értepek a nyugati hatalmak képviselői az alatt, amikor úgy beszélnek a „szabad választá­sokról”, mint a német kérdés megoldásának kulcsáról. t PÁRIZS. A szovjet kormán; nak a német kérdés megoldásé tett javaslataival foglalkoz Yves Moreau, a „THiymanité ben. Rámutat, hogy a szovjet j vasiatok Franciaország szárnál uj lehetőséget jelentenek 'a m met ujrafelfegyvérzés veszélyem elhárítására. Ugyanakkar gz ami rikai állásponthoz szolgaian r; gaszkodó kormányok magatartáí csupán a német választások ki rül folyó végnélküli és kéfségk vül meddő vitára nyújt kilátás A Szovjetunió javaslatai telj« mértékben megfelelnek min Franciaország, mind az európ; biztonság érdekeinek. E javask tokát helyesléssel kellene fogac nia minden oiyan francia kői monynak, amely méltó erre névre. NEW-YQRR. Az amerikai lapo nagy figyelmet fordítanak a szov jet kormány jegyzékére. Az „United Press'* washingtor tudósítója szerint amerikai híva talos személyiségek kijelentettél hogy az Egyesült Államokna „rendkívül gondosan kell tanul mányozniuk azokat a szovjet ja vasiatokat, amelyek a niostar keletnémetországi és nyugatné metországi kormány részvételéve ideiglenes. össznémet kormán; alakítására irányulnak.“ A „Newyork Times“ berlin tudósitója ezeket írja: „Általáno Vélemény szerint az egyesülés törekvés a németek körében ol; erős, hogy politikailag veszélye lenne egyenesen elutasítani : szovjet javaslatokat.“ LONDON. Az angol reggeli la pok vezető helyen foglalkoznak ; szovjet kormány jegyzékével amelyet a három nyugati orszáj kormányához intézett a neme kérdésben. A lapok bizonyfalai hangú kommentárokat közölnek Sok diplomácia és politikai szem leíró kommentárjában kijelenti hogy a jegyzék váratlan szovje diplomáciai lépés és azt a cél szolgálja, hogy hatást gyakorol jón a küszöbönálló nyugatnéme választásokra. RÓMA. Az összes olasz lapot feltűnő helyen jelentéseket kö­zöltek a szovjet kormánynak a; Egyesült Államok, Franciaország és Anglia kormányához intézeti jegyzékéről. BRÜSSZEL. Az összes belgs lapok vastagbetüs címek alatt részletesen Ismertették a szovjet kormánynak a német kérdésben közzétett jegyzékét. A „Rrapeau Rouge“ cjme így hangzik: „A Szovjetunió a Fran­ciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához intézett uj jegyzékével lehetővé teszi a német kérdés gyors megoldását“. A Szovjetunió azt javasolja — mutat rá a lap —, hogy „az ősz« szes országok, amelyek resztvet­tek a hitleri agresszorpk ellen vívott háborúban — igy Belgium is — vegyenek i'és?t az egyez­mény megkötésében,“ rn». I ■ I ■■wm „. ■11 . ,, ■■■'.! •• ll. .-ro -l- a. . ..m -ü.cji. —i — v.. •.... Á francia dolgotok sztrájkja Laniel minden fenyegetése ellenére tovább tart

Next

/
Thumbnails
Contents