Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

MAI SZÁMUNKBÓL: riLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Pártélet: Népnevelőink feladatai az oktatási év előkészítésében, (3. old.) — M) késlelteti a Vajgyár üzembehelyezését? (3. old.) — Jobb anyagmozgatással a terv túl­teljesítéséért. (3. old.) — Bővítik a műszaki könyvtárat Lovásziban (3. old.) — A zalaszentgróti járási tanács mezőgazdasági osztálya harcba indult az őszi munkák si­keres elvégzéséért (4. old.) — Mi­nél több levelet várunk a párt­munkásoktól. (4. old.) — Mit szói­nak hozzá az illetékesek? (4. old.) IX. évfolyam, 202. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 29. Szombat. Gondoskodás a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztéséről A zootechnika eredményei a pakodi ÁG-bau Zala megyében a pakodi törzsállattenyésztő gazdaság, a törzs­állatok mellett évente számos vágósertést ad át az államnak. A gazdaság dolgozói a kormányprogramm után fokozott gondossággal láttak munkához. Megértették, hogy a dolgozók életszínvonalának emeléséhez, több húsra és több zsírra van szükség. Különösen megkönnyíti a gazdaság dolgozóinak munkáját a szovjet zootechnikai módszer: a gyorshizlalás, a malacokat 25—30 kiló súlyban előhizlalásra állítják be és fehérjében gazdag takar­mánnyal etetik, ezáltal az állat szervezete és csontjai erősödnek meg. Későbbiekben csökkentik a fehérjét és keményítőben gaz­dag takarmányt adnak az állatoknak. A szovjet módszert jól elsa­játította Piszner Magdolna és Menyhárt Géza; a gazdaság sertés­gondozói. Ennek alapján vállalták, hogy az áprilisban beállított 170 darab sertésnél 21 százalékos dara értékesülést érnek el. Az etetési időt az adagolást pontosan betartják. Ugyanakkor ügyel­nek az állatok tisztántartására. Ennek eredményeként 23 száza­lékos daraértékesitést értek el. Az elmúlt hónapokban az előirt súlynak megfelelően a gazdaság leszállított 170 darab hizottser- tést. Ezzel egészévi nehézsúlyú hizottsertéstervüket teljesítették. Ugyanakkor elhatározták, hogy a jelenleg hízásra beálitott 700 da­rab hússertésből szeptember végéig 100 darabot leszállítanak, A minisztertanácsi határozat szellemében kezdték meg az őszi munkát Felsobagodon A szovjet nép bizton halad elő­re a kommunista társadalom megteremtésének utján. A mun­kásság, a parasztság és a szovjet értelmiség a kommunista párt vezetésével sikeresen váltja va­lóra a gazdaság fejlesztésének és a kultúra felvirágoztatásának, a nép jóléte további megjavításá­nak nagyszabású terveit. A szovjet kormány és az SzKP Központi Bizottsága a XIX. párt- kongresszuson kitűzött történel­mi jelentőségű feladatok telje­sítése érdekében egész sor ko­moly intézkedést tett a mező- gazdaság további fellendítésének biztosítására. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa ötödik ülésszakán törvényt hozott a Szovjetunió 1953. évi ál­lami költségvetéséről és a me­zőgazdasági adóról. Ezeknek a törvényeknek célja a lakosság élelmiszer- és iparcikkellátásának lényeges megjavítása két-három év alatt. A szovjet állam óriási összege­ket irányoz elő a mezőgazdaság fejlesztésére, hogy döntően meg­javítsa a közszükségleti cikkek termelését és biztosítsa a köny- nyű- és élelmiszeripar gyorsabb fejlesztését. A folyó évben össze­sen mintegy'- 52 milliárd rubelt fordítanak a mezőgazdaság fej­lesztésére. A kolhozok idén 3.5 milliárd rubel hosszúlejáratú gaz­daságfejlesztési hitelt kapnak. Saját eszközeikből idén legalább 17 milliárd rubelt ruháznak be. A költségvetés nagy összegeket irányoz elő olyan mezőgazdasági ágak további fejlesztésére, ami­lyen az állattenyésztés, a zöld­ségtermelés stb. A párt és a kor­mány a mezőgazdasági termelés újabb fellendítése érdekében in­tézkedéseket tesz a gépesítés és a villamosítás megjavítására, a műtrágyatermelés fokozására, na­gyobb agronómiái és zootechnikai segítséget nyújt a kolhozoknak, gondoskodik arról, hogy a gépál­lomásoknak állandó traktorveze­tőik, gépészeik és már szakmun­kásaik legyenek. Annak érdekében, hogy a kol­hozoknak még inkább érdekük legyen a mezőgazdasági termelés fokozása, már idén jelentősen emelik a hús és a tej, a gyap­jú, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának ötödik ülésszaka uj tör­vényt fogadott el a kolhoztagok és rnás mezőgazdasági termelés­sel foglalkozó személyek mező­gazdasági adójáról. Az uj törvény az 1953. évre 43 százalékkal, az ] 954. évre pedig mintegy 60 szá­zalékkal csökkenti a mezőgaz­daság adókivetés összegét. A törvény módosítja az adóki­vetés rendszerét is. Eddig a me­zőgazdasági adó kivetésénél egyes mezőgazdasági növényenkint vet­ték figyelembe az adóalapot ké­pező jövedelmet. Emiatt bonyo­lult volt a jövedelem- és adónyil­vántartás, túlsókba került a me­zőgazdasági adóügyi apparátus fenntartása. Az uj törvény előír­ja, hogy a kolhozparasztokat és a mezőgazdasággal foglalkozó egyéb lakosságot századhektáron- kint változatlan tételek szerint kell megadóztatni, függetlenül at­tól, milyen mezőgazdasági nö­vényt termesztenek a kolhozpa- íaszt háztáji gazdaságában. Nem fogják külön nyilvántartani a kolhozparasztok és egyéb falusi lakosok személyes tulajdonú ker­tészetükből, szőlőművelésből, va­lamint állattartásból származó jö­vedelmét. A mezőgazdasági adók fizetésének ez a rendje kétségkí­vül elő fogja segíteni a kolhoz­parasztok személyes tulajdonában lévő állatállomány gyarapítását és azt fogja eredményezni, hogy a háztáji földeket jobban, érté­kesebb, a kolhozparasztok és az állam számára hasznosabb me­zőgazdasági termények termeszté­sére használják fel. Minthogy jelenleg vannak kol­hozparasztok, akiknek nincs sa­ját tehenük, az uj törvény az ilyen kolhozparasztoknak az 1953. évi adó összegéből 50 zsázalékos, az 1954. évi adó összegéből 30 százalékos engedményt nyújt, hogy ez idő alatt tehenet szerez­hessenek. A törvény szerint teljesen men­tesülnek az adó alól azok a kol­hozparasztok és egyénileg gazdál­kodó parasztok — férfiak 60, nők 50 éven felül —, akiknek család­jába nincsen munkaképes sze­mély. Mentesülnek az adó alól a falusi értelmiségi dolgozók: or­vosok, tanítók, agronómusok és mások. Mentesek az adó alól azok a gazdaságok is, amelyek­nek tagjai olyan iparágakban dol­goznak, mint a szénipar, a bánya­ipar, a faipar és néhány más iparág. A törvény egész sok ked­vezményt ir elő katonai szolgála­tot teljesítők családtagjai, vala­mint a Honvédő Háború rokkant- jai s azok családtagjai számára. Az elmúlt évekből származó egész mezőgazdasági adóhátra- kot törlik. A kolhoz munkaszervezésének megjavítása és a kolhozparasz­tok munkafegyelmének megszi­lárdítása érdekében a törvény elő­írja, hogy azok a kolhozparasztok, akik elfogadható ok nélkül nem érték el az elmúlt esztendőben a kolhozban megállapított mun­kaegység-minimumot, 50 száza­lékkal emelt adót fizessenek. A kolhozokat és a kolhoztago­kat gazdaságileg ösztönző intéz­kedések végrehajtása és az uj adópolitika révén a kolhozok és kolhoztagok jövedelme már 1953- ban több mint 13 miliárd rubel­lel, egy év alatt pedig több mint 20 milliárd rubellel nő majd. A mezőgazdasági dolgozók az egész szovjet néppel együtt mély megelégedéssel fogadták az álla­mi költségvetésről és a mezőgaz­dasági adóról szóló törvényeket, amelyek ismét csak azt bizonyít­ják, hogy a szovjet kormány és a kommunista párt őszintén gon­doskodnak a szovjet falusi dol­gozók jólétéről. Malenkov elvtárs beszéde, amely megadja a szocialista ál­lam további erősítésének és fej­lesztésének pontos és világos programmját, a leglelkesebb vissz­hangra talált a nagy szovjet or­szág minden részében. Ez a Pro­gramm biztosítja a szovjet ipar, mezőgazdaság és áruforgalom további növelését, az egész nép­gazdaság állandó fellendítését, a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségletei- nék maximális kielégítését. (M. Jakovi jev.) Jüvöévi kenyerünk biztosítása részben a vetőmagok időben való biztosításán naulik, Felsőbagod köz. ségbcn már biztosították a vető­magot a termelőszövetkezetben cs az I. tipusu termelöcsoponban. Az I. tipusu csoportnál károm dol­gozó parasztnak nincs vetőmagja. Ezt a velömagmennyiséget a köz. ségi tanács és a mezőgazdasági ál­landóbizottság tagjai csere utján biztosítják a dolgozó parasztoknak. A község dolgozói a gépállomástól már csak a szelektort várják, hogy vetőmagjukat ki tiszti kassák. Min­den tsz és I. tipusu csoport.tag azon van, hogy jó minőségű vetőma­got- vessen a földbe. Az andt'áshidai állami gazdaság dolgozóinak nagy feladata az őszi vetések időbeni jó elvégzése. Ebben az évben kétszer akkora területen kell előkészíteniük a jövőévi bő terméstt mint a múltban, ugyanaz zal a munkaerővel, összesen 1108 holdat vetnek be az ősszel. Ezért jó előre már felkészülnek. Az őszi vetésterv jóváhagyva ott fekszik az asztalon, j vezetők szá. mól gat jak, hogy a tarlóhántás befe­jezése óta 090 hold keverőszántást végeztek el a traktorosok, akik nap­pal csépellek, éjjel szántottak. A földek egyrésze nemrég lett tago. sitva és most alakítják ki a táblá­kat. Az ide kerülő őszieket úgy tud­ják időben elvetni, hogy a már bekerült elövelemény területén elő. készítették a talajt vetésre. így a később lekerülő növények talaját időben tudják megmunkálni. Az agrötechmkai módszerek, fő­ként a keresztsoros vetés alkalma­zása jó eredményi hozott ebben az évben. Az egyik táblában az ősszel Ad. A gépállomással ugyan szerző­désük van a keverőszuntás elvégzé­sére, de még ezideig nem szántott, a génállomás. így a dolgozó pa­rasztok maguk végzik a szántást, inert a minisztertanáIs határozatá­ban megszabott határidőre, szep­tember 30-ra beakarják fejezni az ősziárpa vetését. Ugyanakkor au­gusztus 31-ig a nyári keveréktakar­mányokat és szeptember 5.ig a rep­cét és biborherét. Most a gépállomáson a sor! Kezdje meg minél előbb a szántást, mert Felsőbagod dolgozó paraszt­sága az őszi munkák idején is élenjáró akar lenni éppen úgy, mint a gabonabegyüjtés 'idején. minőségi rozsot rendes, szokvány, rozsot keresztsorosan vetettek. A szokványrozs nem dőlt meg és 3 má­zsával több termést o.dott_ Ezért ■most az őszi vetés 50 százalékát ke­resztsorosan vetik. Az egésy terüie. tét holdanként 100 kiló szuperfosz­fáttal szórják be, amit géppel vé­geznek el. A munkára a gépek elő vannak készítve. A két „Zetor“ traktor két műszakban vet majd. A vontató után pedig 3 vetögépet kapcsolnak. A vetögépeket már felsorakoztatták, hogy a munka megkezdése előtti ■mégegyszer ellenőrizzék az üzenik c. pességüket. A gazdaságnak van egy gőzeke-garniturája, amit most ala­kítottak át pakura fűtésre. Így ele­gendő fűtőanyag áll majd rendel, kezésre ahhoz, hogy a göseke 500 holdon el tudja végezni az őszi ta. lajmunkát. A jó előkészítés nyomán a gaz­daság dolgozói elhatározták, hogy határidő előtt végzik el az őszi mun­kákat. j rozs például 2 nappal előbb kerül a földbe a gazdaság területén. 110 százalékra teljesített® szénabegyüjtési tervét Salomvár Még javában folyt a cséplés Salomvár egy-két gazdájánál, amikor elhatározták azok a dol­gozó parasztok, kik végeztek a csépléssel, hogy megkezdik a sar- jukaszálást. Egyszerre 22 gazda látott hoz­zá ehhez a munkához. Ezeknek a dogozó parasztoknak a példája magával ragadta az egész köz­séget. • Ettől a naptól kezdve gyűltek a szénaboglyák a réten és egymást érték a szénásszeke­rek. ... A bőséges takarmány betaka­rítása után a dolgozó parasztok nemcsak saját állatállományuk átteleltetésére gondoltak, hanem az államiránti kötelezettségük tel­jesítésére is. Augusztus 24-ig a község szénabeadási kötelezettsé­gét 110 százalékra teljesítette. A község még szebb eredmé­nyeket érhet el a következő fel­adatoknál, ha a tanács nem fe­ledkezik meg a verseny jelen­tőségéről, a verseny rendszeres értékeléséről. A község dolgozó parasztjai végezzenek továbbra is olyan munkát, mint a sarjukaszálás és a szénabegyüjtés idején. Munká­juk gyümölcse nem marad el, mert bőséges takarmányt biztosí­tanak állatállományuk részére és nem lesz gondjuk azok áttelelte-' tésére. Nagymennyiségű gyümölcsöt szállít Zala megye a főváros dolgozóinak ellátására Zala egyik mezőgazdasági jel­legzetessége, hogy hullámzó domb-* jain sok gyümölcs és szőlő te­rem. Ebben az évben az egyéb gyümölcsön kívül nagymennyisé­gű szilva termett. A bő termés a dolgozó parasztok egyik jövedel­mi forrása is. A kehidai földmü- vesszövetkezet például csak szil­váért egyetlen nap alatt 100 ezer forintot fizetett ki a község dol­gozó parasztjainak. A bő szilva­termésből és egyéb gyümölcsből az utóbbi öt nap alatt 30 sulyva- gonnal szállítottak Budapest dol­gozóinak ellátására. Az elkövet­kezendő napokban pedig 120 va­gon gyümölcsöt szállítanak Bu­dapestre és több ipari városba. A felvásárlásra kerülő gyü­mölcsmennyiség az éréssel na­ponta nő. Jóllehet, hogy az ország többi városában nem áll a dolgo­zók rendelkezésére megfelelő mi­nőségű és elegendő gyümölcs, de szállitóládák hiányában a felvá­sárlók nagymennyiségű gyümöl­csöt nem tudnak átvenni. A MEZÖKER nem gondoskodott megfelelő időben göngyölegről, szállitóládákról pedig a zalai fel­vásárló szervek több esetben fel­hívták erre a figyelmét. A korán érő gyümölcsökkel elküldött lá­dákat sem küldték vissza, ami akadályokat gördít a helyi felvá­sárlók munkája elé. Pölöske szö­vetkezeti község felvásárlója is ennek hiányában az elmúlt na­pokban például 13 szekér szilvát nem tudott átvenni a dolgozó pa­rasztoktól. Hasonló esetek for­dultak elő a megye többi közsé­gében. Annak érdekében, hogy a dolgozóknak minél több friss za­lai gyümölcs kerüljön az asztalá­ra, mielőbb lássák el a felvásárló szerveket elegendő szállító ládá­val A 'talaj előkészít és jó ütemben ha­Az andráshidai Állami Gazdaság dolgozói az élenjáró agrotechnikai módszerekkel késziiik elő a földet az őszi magvak alá

Next

/
Thumbnails
Contents