Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

As ENSz~közgyülós politikai bizottságának ülése New-York (TASzSz), Az ENS-z- közgyülés politikai bizottsága au­gusztus 27-i délelőtti ülésén több küldött rövid nyilatkozatot tett a bizottság elé terjesztett különféle j a vaslat okkal kapcsolatban A politikai bizottság jóváhagyta a, 15 ország határozati javaslatának első négy paragrafusát. Ezu'-án a határozati javaslat ötödik paragra­fusával kapcsolatos szovjet módosító javaslat fölött, szavazott. A módosí­tó javaslat mellett öt szavazatot ad. tak le ellene 41 szavazatot. 13 kül­döttség tartózkodott a szavazástól. India nem vett részt a szavazásban. A 15 ország határozati javaslatá­nak egészére 42 szavazatot adtak le, ellene 5 szavazatot. 12 küldöttség tartózkodott a szavazás-ól. India nem vett részt a szavazásban. Ezután a politikai bizottság 55 szavazattal jóváhagyta a Szovjet­uniónak a politikai értekezleten való rézsvételéről szóló határozati javas­latot. A határozati javaslat ellen két küldöttség szavazott, két másik küldöttség tartózkodott, ’a szavazás­tól. A bizottság elutasította azt a módosító javaslatot, amelyet a ha­tározati javaslattal kapcsolatban a Szó vj etunió előtérj észtéit. Ezután szavazásra tették fel azt a határozati javaslatot, amely előirja India részvételét a politikai érte­kezleten. a határozati javaslatra 27 szavazatot adtak le, ellene 21 szava­zatot. 11 küldöttség tartózkodott a szavazástól. India nem vett részt a szavazásban. Ezután szavazásra került sor a szovjet határozati javaslat fölött. 41 szavazatot adtak le a szovjet ha­tározati javaslat ellen, 5 szavazatot a szovjet határozati javaslatra. .13 küldöttség tartózkodott; a szavazás­tól. A politikai bizottság ezután, jóvá­hagyta azt a határozati javaslatot, ,,amely indi-ványózza, hogy a főtit­kár a közgyűlés hetedik ülésszaka, nak harmadik részében a koreai kér­dés tárgyában előterjesztett javasla­tokat, a közgyűlésnek az említett kérdéssel kapcsolatos munkájáról szóló jegyzőkönyvekkel együtt közöl, jo a Kinai Népköztársaság központi népi kormányával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyával.“ Az ülés végén Mexicő képviselője a többi között ismét kétségót fe­jezte ki a 15 ország határozati ja­vaslatának hatásossága fölött Bur­ma. képviselője szántén azt a véle­ményét fejezte ki, hogy a kérdés megvitatása során, a siker legna­gyobb esélyének biztosítása érde­kében szélesebbkörü képviselet kí­vánatos, mint amilyent a 15 ország határozati javaslata előirányoz. A. J. Visinszkij beszéde New-York (TASzßz). A. J. Vi- Binszkij, a szovjet küldöttség- veze­tője az ENSz közgyűlésének politi­kai bizottságában augusztus 25-én a koreai kérdésről szólva kijelen­tette : A koreai kérdés megtárgyalásának e napjaiban bizottságunkban két alapvető tétel körül összpontosul a Vita. Az első tétel a konferencia tí­pusa és azok az elvek, amelyekre tá­maszkodnia kell, amelyekre fel kell épülnie. A második tétel: az érte­kezlet részvevői összetételének kér­dése. A 15 ország határozati javaslatá­nak szerzői, élükön az Amerikai Egyesült Államokkal, védelmezik ha­tározati javaslatukat annak 5. a) pontjával együtt. Ez a pont java­solja, hogy a politikai értekezletet a harcoló felek képviseletének alap. ján szervezzék meg. E határozati javaslat szerzői különösen hangsú­lyozzák a fegyverszüneti egyezmény 60. pontjának szigorú megtartását. Arra utalnak, hogy — mint mond­ják — a 60. pont rendelkezései je­lentik azt az egyedül jogos alapot, amelyből ebben a kérdésben ki kell indulni. Világos, hogy a 60. pontot teljes mértékben meg kell tartani. Magá­tól értetődő követelés ez, amelyet nemcsak a fegyverszüneti egyezmény aláíróival szemben támasztanak, ha. nem valamennyi országgal szemben általában és nemcsak a 60. pont te­kintetében, hanem az egész fegyver­szüneti egyezmény tekintetében. Az amerikai küldöttség és emel­lett néhány más, az amerikai kül­döttséget támogató küldöttség hi­bája az, hogy teljesen önkényesen megszork ó értelemben magyarázzák a 60. pontot jóllehet erre a pont szövege semmi jogot sem ad. Több küldött, aki általában az amerikai álláspontot támogatja, a szóbanforgó esetben ellenezte az Amerikai Egyesült Államok állás­pontját ebben a kérdésben és véle­ményünk szerint ezeknek igazuk van. Több küldöttség — meg'agadva a kétoldali értekezlet amerikai elgon­dolásának támogatását — kijelen­tette, hogy a Szovjetuniónak és In­diának részt- kell vennie az értekez­leten, A 15 állam határozati javaslata, amely szöges ellentétben áll a 60. ponttal, kizárja annak lehetőségét, hogy olyan országok vegyenek részt az értekezleten, amelyeket nem lehet azokhoz a harcban állt felekhez so­rolni, amelyek csapatokat küldtek -— köztük a koreai háborúban részt nem veit, Koreával szomszédos or­szágok — habár elvitathatatlan, hogy ezek az országok rendkívül ér­dekeltek a koreai kérdés békés ren. dezésében, mint ahogy elvitathatat­lan a politikai értekezleten való részvételük nagy jelentősége is. Úgy tartjuk, hogy mind politikai, mind gyakorlati viszonylatban tel­jesen helyes nemcsak a Szovjetunió­nak a konferencia részvevői közé történő bekapcsolása és ezt helyes­nek tartja az 1. számú bizottság túlnyomó része — hanem az olyan országok bekapcsolása is, mint In­dia, amely jelentősen hozzájárult a békeszerető országoknak a koreai háború megszüntetésére irányult erő. feszítéseihez, olyan országoké, min* Lengyelország, Csehszlovákia, Bnr, ma, Indonézia és a béke megszilár­dításában érdekelt több más ország, amelyek sok erőfeszítést tettek ezek­395S. awg, 29. Szombat, nek az éveknek során annak érdeké­ben, hogy véget vessenek a koreai háborúnak és ne húzzák el ezt a háborút Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek kiküszöbölik a háború ki- ujulásával fenyegető újabb provoká­ciók veszélyét. Ezek közé a cseleke­detek közé tartozhatnak elsősorban a politikai értekezlet helyes meg- szervegáséro irányuló intézkedések. Azonban vannak olyan küldöttek, akik arra törekednek* hogy minden­képpen rontsák a politikai légkört és a politikai értekezlet előkészítésé, re irányuló munka során is ebben látják fő céljukat. Áttérve a politikai értekezle*- problémáival közvetlenül összefüggő kérdésre, Visinszkij kifejtette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek nem abban kell látnia felada­tát hogy kiegészítse a fegyverszü­neti egyezményt aláirt egyik vagy másik harcoló, vagy harcban állt fél képviselőit az értekezleten, ha­nem abban, hogy javaslatot tegyen magának az értekezletnek az ösz- szetételére, függetlenül ártól, milyen álláspontra helyezkednek egyes vagy más államok, egyik vagy másik fél­lel szemben. A tizenötéjk“ határozati javas­lata voltaképpen sajátos diktátum, amelyet az Egyesült Államok vezet­te 15 küldöttség intézett az Egye­sült- Nemzetek Szervezetéhez. Az az álláspont, amelyet az Egyesült Államok vezette orszá­gok csoportja foglalt el a politikai értekezlet összetételével kapcso­latban, annak az egyszerű tény­nek figyelmen kivül hagyásáról tanúskodik, hogy az értekezlet si­kere a koreai kérdés békés ren­dezésében létfontosságuan érde­kelt országok részvételétől függ. Ezt meg kell érteni és ennek az egészen elvitathatatlan tételnek megfelelően kell cselekedni. Végül szükségesnek tartom •— mondotta Visinszkij —;, hogy azok­kal a biráló megjegyzésekkel fog­lalkozzam, amelyet a szovjet ha­tározati javaslattal és ezen belül határozati javaslatunk utolsó mondatával kapcsolatban elhang­zottak. A kérdés taglalása során Mr Lloyd kijelentette, hogy vélemé­nye szerint többféleképpen lehet értelmezni javaslatunk említett pontját. Javaslatunk „értelmezé­sének e variánsai1' egytől-egyik alaptalanok. Mi nem tagadjuk meg a részvé­tel jogát Dél-Koreától, mert Dél- Korea az értekezlet azon rész­vevőinek egyike, akiknek hozzá­járulása szükséges az értekezle­ten hozott határozatokhoz. Az a tételünk, hogy azokat a határozatokat kell elfogadottnak tekinteni, amelyekhez a fegyver­szüneti egyezményt aláíró felek hozzájárultak, azt jelenti, hogy az értekezlet bármely határozatának a fegyverszüneti egyezményt alá­író felek egyhangú hozzájárulá­sát kell elérni ahhoz, hogy elfo­gadottnak lehessen tekinteni. A Szovjetunió elvi álláspontját a koreai kérdéssel kapcsolatban az az elv határozza meg, hogy rnaguk a koreaiak, vagyis Észak- és Dél-Korea képviselői oldják meg saját belső ügyeiket. Miként minapi felszólalásából kitűnik, ugyanerre az álláspont­ra helyezkedett Csou En-laj. a Kinai Népköztársaság külügymi­nisztere is.­Annak az elvi álláspontnak megfelelően, amelyet a Szovjet­unió a politikai értekezlet kérdé­sében elfoglal és figyelembevéve azokat a megfontolásokat, ame­lyek egész sor küldöttség részé­ről hangzottak el a szovjet kül­döttség által beterjesztett hatá­rozati javaslattal kapcsolatban, küldöttségünk a következő formá­ban terjeszti a bizottság elé meg­vitatás céljából a politikai érte­kezlet összetételére vonatkozó ha­tározati javaslatát: ,Szükséges, hogy a közgyűlés biztosítsa a politikai értekezlet si­keres munkájának legkedvezőbb feltételeit. Javasoljuk, hogy a Koreával foglalkozó politikai ér­tekezletre a következő államokat hivják meg: Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Szovjetunió, Kinai Nép- köztársaság, India, Lengyelország, Csehszlovákia, Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, Dél-Ko­rea, Indonézia, Szíria, Egyiptom, Mexico, Burma. Ezzel kapcsolat­ban szem előtt kell tartani, hogy az értekezlet határozatai csak a fegyverszüneti egyezményt aláíró mindkét fél egyhangú beleegye­zése esetén számítanak elfoga­dottnak." Ez a Szovjetunió álláspontja a politikai értekezlet kérdésében, olyan álláspont, amely teljes mér­tékben összhangban áll a felek demokratizmusának és egyenjogú­ságának elveivel és azokkal az elvekkel is, amelyek a fegyver­szüneti egyezmény 4. cikkelyének 60. pontjában tükröződnek visz- sza, ____________ SZ ERBIÁBAN EMELKEDIK AZ ANALFABÉTÁK SZAMA Szerbiában ma több mint egy­millió ötszázezer analfabéta van. Ez azt jelenj hagy minden negyedik ember nem tud irni-olvasni. Tito adatai szerint, amelyeket az 1948. XII. 27-én tartott nemzetgyűlési beszédében sorolt fel — az 1948. év végén egész Jugoszláviában egy millió volt- az analfabéták száma. Ezek szerint Szerbiában ma 50 szá­zalékkal több az anafabéta> mint 1948-ban egész Jugoszláviában volt. A titoista állami költségvetés 78.6 százalékát katonai célokra fordít­ják, népok-áfásra a költségvetésnek mindössze 0.4 százalékát költik. A titoirták a népoktatási programra helyett a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium háborús készü­lődéseinek programmját hajtják végre. Annak ellenére, hogy az analfa­béták száma ilyen rohamosan növe­kedik, annak ellenére, hogy Szer­biában évről.évre rengeteg gyermek nem járhat iskolába, egymás után zárják be a tanítóképzőket. így pél­dául tíabacon is megszüntették a tanítóképzőt azzal az indokolással, hogy — Jugoszláviában túl sok a tanító. IDŐ JA KAS JELENTÉS Várható időjárás: részben fel­hős idő és már csak kevesebb he­lyen, főleg keletem és délen esővel. Átmenetileg élénk északi szél. Az, éjszakai lehűlés elsősorban a Du­nántúlon erősödik, a nappali hőmér­séklet emelkedik. Várható hőmér­sékleti értékek: reggel nyugaton és északon 9—12, délben országszerte 20—23 fok között. 1ZMAJLOVO UJ UTCAIN Az épitőmunkások szállásának pihenőszobája a moszkvai Izmajlo vóban. Uj település a moszkvai Izmajlovóban. W-J* w .^r ^ ^ ■ jr Törráverejii rendelet kertészeti és szőlészeti főiskola létesítésére! A Népköztársaság Elnöki Taná­csának törvényerejű rendelete értel­mében az Agrártudományi Egyetem kert. és (Szőlőgazdaság-tudományi karából — Budapest székhellyel — kertészeti és szőlészeti főiskolát lé­tesítenek. Az uj főiskolán a tanul­mányi idő 4 és fél év. A főiskola az egyetemekével egyenlő értékű ké­pesítést ad. (MTI) Befejeződött az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka Moszkva (TASzSz). Végétért az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának harmadik ülésszaka. A Legfelső Tanács megvitatta az OSzSzSzK 1953. évi állami költség- vetési tervezetét, továbbá az 1951. és az 1952. évi állami költségvetés teljesítéséről szóló beszámolókat. Az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa egyhangúlag elfogadta az 1953. évi állami költségvetést. A költségvetés bevételi oldala 57.640,589.000 rubelt, kiadási oldala pedig 57.550,161.000 rubelt? tüntet fel. Egyhangúlag el­fogadták az 1953. évi költségvetés­ről szóló törvényt. Az ülésszakon jóváhagyták az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának el­nöksége által az előző ülésszak ófa kibocsátott törvényerejű rendéleteket és változtatásokat eszközöltek a köz­társaság alkotmánya 130-ik cikke­lyének szövegében Nyugat-BerÜn utcáin több miut 25 ezer tüntető békekonferencia összehívását és ideiglenes össznémet kormány alakítását követelte Bellin (MTI). Csütörtökön este izzó hangulatú tüntetések zajlottak le Berlin amerikai, brit és francia megszállási övezetében. Az utcákon és tereken több mint 25 ezer nyugatberlini lakos szavaló­kórusokban követelte a szovjet kor. many javaslatainak megvalósítását, békekonferencia összehívását^ ide­iglenes össznémet kormány alakítá­sát, valamint a német nép gazdasá­gi és pénzügyi terheinek enyhítését. A zárt sorokban felvonuló munká­sok, értelmiségiek, háziasszonyok és ifjak a moszkvai megállapodásokat ismertető röplapok tizezrei- osztót, ■ták szét a járókelők között, akik ro- konszenvüket nyilvánították a tün­tetők iránt. Az EN Sz-parancsnokság katonai hatóságai erőszakkal akadályozták a Kocsedo-szigetére kiküldött együttes vöröskereszt-alcsoport koreai-kinai tagjainak munkáját Koszon (Uj Kina). Az ENSz-pa. ranesnokajg katonai halóságai foly­tatják a fegyverszüneti egyezmény megszegését. Nem hajlandók együtt, működni az együttes vöröskeresztcso portok tagjaival és erőszakkal gá­tolják az együttes vöröskeresztcso. portok tagjait abban, hogy ember­baráti szolgálatokat tegyenek a ha. difoglyoknak. A délkoreai Koesedo szigetre ki­küldött. együttes vöröskereszt-alcso­portnak a koreai-kinai félhez eljut­tatott jelentése megállapítja, hogy bár a. csoport tagjai augusztus Gáli délelőtt ’I I órakor érkeztek Kocscdo. szigetére, az ENSz-parancsnokság katonai hatóságaitól csak augusztus 21-én délután 3 órakor kaptak enge, délyt, hogy ajándékokat juthassanak el a hadifoglyokhoz. Amikor a ko­reai-kinai vöröskereszt-megbízottak megkezdték az ajándékok szétosztá­sát-, ogy több min. 100 hadifogoly­ból álló csoport és egy másik több mint 300 főből álló hadifogoly, csoport számos tagja és egy további 200 hadifogolyból álló csoport él­jenzéssel üdvözölte a megbízottakat. Az ENSz-parancsnokság katonai ha. lóságai erre elrendelték az ajándék- osztás beszüntetését és távozásra kényszeii'ették a koreai-kinai meg­bízottakat azzal az ürüggyel, hogy a hadifoglyok „tüntetnek“.

Next

/
Thumbnails
Contents