Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 201. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 28. Péntek. VIL.ÍG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! MAI S2ÁMUNKBÓL: A szovjet tárgyalások visszhang­ja (2. oldal) — A koreai politikai értekezlet kérdésében felmerült angol-amerikai ellentétekről (2. oldal) — A CGT felhívása a francia dolgozókhoz (2. oldal) — A pártoktatási év * előkészületei Zalaegerszegen (3. oldal) — Az Üveggyár- harca az elsőségért. (3. oldal) — őszi munkákra készül a tűrje; gépállomás (4. oldal) NEMZETKÖZI SZEMLE 1 élj esi lse a szerződésben foglalt kötelességét a szeniliszlói gépállomás A vezető kapitalista országok között egyre szembeötlőbb ellen­tétek bontakoznak ki. Ezeken az ellentéteken belül jelentős szere­pe van a mindjobban megoldha­tatlanabbá váló áruértékesitési le­hetőségeknek. Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államok veze­tőkörei szigorú rendszabályokkal meggátolták a normális kereske­delmi kapcsolatok kialakítását a kapitalista országok részéről a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok felé. Ugyanakkor az európai országok piacait el­árasztották amerikai árukkal. Ezeknek az intézkedéseknek cél­ja az volt, hogy biztosítsa az ame­rikai gyárosok háboruutáni ma­gas jövedelmét és egyben tönkre tegye versenytársait, korábbi szö­vetségeseit. Jellemző az egész tő­kés társadalmi rendszerre, hogy szövetségről, örök barátságról be­szélnek, »segítik“ egymást, ugyan­akkor • egy barátságos mosoly és egy kecses bók között az erő­sebb, jelen esetben az Egyesült Államok megfojtja gyengébb ■•szövetségeseit“. Józanabb és te­gyük hozzá a már részben kijó­zanodott tőkések, akik már a nyakukon és a zsebükben is ér­zik az amerikai ..nagybácsi“ man­csát, egyre hangosabban, de még sem elég erélyesen igyekeznek meg szabadulni a veszélyes rokontól. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok vezetői nyilat­kozataikban minden esetben ki­hangsúlyozzák, hogy szívesen kö­tünk kereskedelmi szerződéseket kapitalista országokkal- és a köl­csönös éi'dekeknek figyelembe vé­telével akkor, ha e kereskedelmi szerződések kötésénél politikai feltételeket nem szabnak. Az Egyesült Államok politiká­jának eredményeképpen lezárt Keleteurópai és kínai piacok ki­esése miatt a rés nagyobb lett a nyugateurópai gazdaságban, amit nem tudott befoltozni az amerikai segély. Ezért szeretnék a fran­ciák, angolok és nyugatnémetek kereskedelmi kapcsolataikat ki­terjeszteni. A kapitalista kereskedelmi el­lentétek magva a hatalmas Kí­nával való kapcsolat kérdésében van. A fejlődő népi demokratikus Kina, amely gyorsan iparosodik, szívesen vásárol szerszámgépeket, tei meló- és szállítóberendezése­ket. Ez a lehetőség a kapitalista országok számára lehetőséget je­lent a békés termelési ágak fej­lesztésére, az egyre növekvő munkanélküliség csökkentésére. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok által erőszakkal össze­tákolt támadószándéku szövetsé­gi rendszereken belül még erő­teljesebb bomlási folyamat rob­ban ki, ha. gátolni próbálják a normális kereskedelmi kapcsola­tok kialakítását. Egyáltalán nem szolgálná az Amerikai Egyesült Államok biz­tonságát, ha ..szövetségeseit" erő­szakkal arra akarja kényszeríte­ni, hogy érdekeikkel ellentétes módon cselekedjenek. ★ A koreai nép szabadságharca eleggé elterelte a figyelmet egy má­sik távolkeleti nép harcáról, amely már hét esztendeje folyik. Viet­namról, a hátsóindiai félsziget ke­leti partján elterülő országról van szó. Általános ismereteinkben Vietnam, mint Indokina szerepel. A régi földrajz könyvekben az áll, hogy francia gyarmat. Igen, francia gyarmat volt a második világháború előtt; rizst, színesfé­met és délszaki iparnövényeket termeltek gyarmati módon. Ami­kor a japán fasiszták megtámad­ták Vietnamot, a g3'armatositó urak és hadseregük kényre-kedv- re átadta az országot népével együtt, de maga hordta az irhá­ját, amilyen gyorsan csak tudta. A vietnami nép Kommunista Pártja irányításával hatalmas partizánmozgalmat hozott létre és megkezdte harcát a felszabadulá­sért. A Viet-Minh, a népi felsza­badító mozgalom egyre nagyobb területet szabadított fel és ami­kor 1945-ben a Szovjetunió le­győzte Japánt, kikiáltották a füg­getlenséget és a köztársaságot. Most már megjelentek a volt urak, és fegyverrel a kézben, ál­lati kegyetlenséggel vissza akar­ták állítani régi hatalmukat. De a vietnami nép már nem volt hajlandó a régi módon élni. Már bebizonyította, hogy tud saját lá­bán állni és harcolni is szabad­ságáért. Látták, hogy nincs szük­ségük gyarmati kormányzóra és a gyarmatosítókkal járó életmód­ra. Az eltelt hét esztendő bebizo­nyította, hogy a francia gyarma­tosítók már nem tudnak a régi módon uralkodni és ha nem akar­nak teljes katonai és pénzügyi csődbe jutni akkor, ezt a háborút, amit a becsületes francia haza­fiak csak szennyes háborúnak neveznek, befejezik és megegyez­nek Vietnammal. A vietnami nép­hadsereg Vietnam területének mintegy 80 százalékát tartja el­lenőrzése alatt és ahogy a fran­cia lapok írják, az esős évszak vége után csak újabb csapások várhatnak a francia expediciós hadseregre. A francia burzsoá Kormány megpróbált újabb köl­csönt kikönyörögni hozzájárulás címén az Amerikai Egyesült Ál­lamoktól. Ennek érdekében egy rendkívül zajos, de embertelenül kegyetlen hadjáratot indítottak a békés lakosság ellen. Azonban az amerika; segély összegét a szená­tus lecsökkentette, mert már nem látszik jó befektetésnek az indo­kínai háború. Az amerikai keres­kedőknek és gyárosoknak nincs semmi biztosítékuk arra, hogy a vietnami háborúba befektetett dollárjaikat vissza kapják. A vietnami háború, amely egész Vietnam felszabadításáért folyik 7 éves harcok után, egyre ked­vezőtlenebb helyzetbe juttatja a francia gyarmatosítókat. Ezért Bao Daj bábcsászár, a francia burzsuázia lakája, vietnamiakból álló hadsereget akar szervezni. Ez a gondolat jellemzően amerikai ötlet, de Vietnamban már nincs meg a lehetőségük egy ilyen had­sereg felállítására. Az ide befek­tetett tőke legyen az amerikai, vagy francia, menthetetlenül ar­ra a sorsa jut, mint Kínában, ahol a dolgozó nép kezébe adott fegy­vert az elnyomók ellen fordítot­ták s kiűzték őket hazájuk föld­jéről. A francia burzsoázia józa­nabb része is egyre inkább látja, hogy a vietnami kérdésben a B’rancia Kommunista Pártnak, a francia békeharcosoknak van igazuk, és ha el akarják kerülni a jelenlegi megrázkódtatásoknál nagyobb mérvű bonyodalmakat Franciaországban, akkor a viet­nami szennyes üzletet abba kell hagyniok. Ebben a kijózanodásban döntő szerepe van a vietnami nép sza­badságharcának és a béke tábo­rának egyre erősödő követelésé­ne: El a kezekkel Vietnamtól. Békét és szabadságot Vietnam­nak! Molnár István Hárem hét választ el bennünket a ross vetésének megkezdésétől, de sajnos a szeniliszlói gépállomás még nem gondolkodott azon, hogy ter- melőcsoporhonkban szántani is kelle­ne. Nemhogy a keverőszántást, de még az alsó szántást sem végezte el a gépállomás a földjeinken. Mi a tarlószántásra és a második szántásra is kötöttünk szerződést. Sajnos ezt a gépállomás vezetősége figyelmenkivül hagy ja. Nem szán. főtt többet termelő csoportunk terü­letéit mint 8 holdat, amikor a szán­tásra váró földünk S0 kataszteri hold. Azt kérdezzük a szentliszlói gép­állomás vezetőségétől: nem érzik.e felelősségüket, hogy a jövő éven mi­lyen terméseredményt tudunk elérni. Gyorsítsuk a tojás- és baromlibegyiijtss ütemét A gabonabegyüjtés mellett egyes községi tanácsaink hanya­gul kezelik a tojás- és a barom­fi begyűjtését. Ebergény községben például az elmúlt héten mindössze egy kiló baromfit gyűjtöttek be. Álmosan kezelik a begyűjtés ezen ágát Szentlőrincen és Csácsbozsokon. Ezek a községek közel vannak a városhoz és inkább a piacra vi­szik a baromfi- és tojásfelesle­güket a gazdák, mint beadási kötelezettségüket teljesítenék. Ezek a községek példát vehet­nek Egervárról, ahol az elmúlt héten 80 kiló tojást és 100 kiló baromfit. Hagyárosböröndön 40 kiló baromfit, 140 kiló tojást, Al- sónemesapátiban pedig 30 kiló baromfit és 77 kiló tojást gyüj­*t«k be< Ne felejtsék el községi taná­csaink és a községek dolgozó pa­rasztjai, hogy a háromnegyedéves tei'v teljesítésében a baromfi- és tojásbeadás teljesítése is beleszá­mít. Most a begyűjtés meggyorsí­tásán a sor. Tudjuk-e teljesíteni a kormány pro­gramúiban foglaltak alapján a tér. méseredményék állandó növelését? Lett volna ideje a gépállomás traktorosának szántani akkor, ami­kor két hétig állt Kiscsehiben cscp- lés idején a traktor, teljesen kihasz­nálatlanul. Most pedig, hogy a csáp. lés befejeződött. a gépállomás még csak a közelünkbe sem jön. Mi a■ sajtó utján mondjuk meg a szentliszlói gépállomásnak, hogy nekik kötelességük támogatni a termelő csoportokait', nekünk pedig jogunk van a gépi erők fokozottabb mértékben való kihasználásához. BAKOS FAL, a kiscsehi Búza Kalász tszcs elnöke. Biztosítva van jövöm a termelőszövetkezetben A zalaszentgróti Uj Barázda tsz tagja vagyok. 1951-től dolgozom a termelőszövetkezetben. Az első évben 192 munkaegységet szerez­tem. Az aszályos esztendő elle­nére szép terményt kaptam mun­kaegységem után. Ezévben már eddig 165 mun­kaegységet értem el. Meg is van a munkámnak az eredménye. 745 kiló gabonát kaptam, ügy igye­kezem, hogy az év végéig elérjem a 200 munkaegységet, 3 gyermek anyja vagyok és azért dolgozom, hogy gyermekeimnek mind jobb életet teremtsek. Hálával és szeretettel gondo­lok pártunkra, kormányunkra, hogy így gondoskodik rólunk, ter­melőszövetkezeti tagokról. Most mindnyájan nyugodtak vagyunk, mert azt a sok éves igát levették váilunkról. A jobb életért, az egész ország boldogulásáért dol­gozik minden tsz tagunk és köz­tük én' is.. Balogh József né, a zalszentgróti Uj Barázda tsz tagja, Fejlett módszerek — jő termés Általában jó termést takarítot­tunk be az idén, de még nagyob­bak az eredmények ott, ahol együttesen alkalmazták az élen­járó szovjet módszereket. Ilyen volt a zalalövői Vörös Zászló ter­melőszövetkezet. A tarlót idejé­ben megbántották az ősziek alá és mélyen szántottak vetőre. Ahol a késői letakarulás miatt nem le­hetett többször szántani, ott mély vetőszántást adtak. Az ősz! veté­sek túlnyomó részét korán és ke- resztsorosan vetették. A mély ve­tőszántás biztosította a gyökerek jó fejlődését és megfelelő mennyi­ségű csapadékot tárolt a magas termés kifejlődéséhez. A korai vetés biztosította a jó bokrosodást és a vetések megerősödve mentek a télbe. A keresztsoros vetés egyenletesen osztotta el a növé­nyeket a területen és a talaj táp­anyagait jól kihasználhatták. A tápanyagokat még holdanként 100 —150 kg szuperfoszfáttal megtol­dottak és tavasszal 30 kg pétisóval fejtrágyáztak, ahol nem volt túl bu­ja a vetés. Tavasszal a vetéseket megboronálták és ahol szükséges volt, hengereztek. Az aratást vi­aszérésben végezték el és ügyel­tek arra, hogy szemveszteség ne legyen. Vetéseik fejlődését a kívülállók, de sokszor a tagok maguk is cso­dálták. Jó munkájuknak meg lett az eredménye. Olyan termést ér­tek el, amilyen Zalalövő határá­ban sohasem volt ilyen nagy te­rületen. 78 hold búzájuknak 14.67 mázsa az átlaga. Ugyanekkor a község 370 hold buzavetésén csak 9.8 mázsa az átlagtermés. Ez majdnem 5 mázsával kevesebb, mint a termelőszövetkezet földje­in, pedig nem varázslat volt a termelőszövetkezetnél, csak alkal­mazták együttesen a szovjet mód­szereket. „A termelőszövetkezeti csoportokban — mondotta Rákosi elvtárs — a szó szoros értelmében kivirult, uj életre kelt a régi el­nyomott parasztság... ebben a lég­körben a parasztság teremtő erői is felszabadulnak... Uj emberré alakul. Megtanulja a termelésben a nagyvonalúságot, a termelőeso- portban a szocialista paraszt is azon gondolkozik, hogyan javít­hatja a termelést, hogyan emelheti a mennyiséget és a minőséget uj növényekkel, uj termelési módok­kal kísérletezik.“ Ez a termelőszövetkezet is meg­mutatta az uj emberré alakult pa­raszt teremtő erejét és termés­emelésével szolgálja a dolgozó nép és saját maga jólétének emelését, a kormányprogrammot. NÉMETH ANTAL Keresztsoros vetés — gazdag aratás Két hold és 900 öl földről 33 mázsa és 70 kg árpát takarított be az idén a kiskomáromi Vörös Me­ző termelőszövetkezeti csoport. Ilyen termést árpából még nem láttak a dolgozó parasztok azon a környéken. A magas termés annak köszönhető, hogy a terme­lőszövetkezeti csoport keresztsoro- san vetette el az árpát. A tsz tag­jai most elhatározták, hogy őszi kalászosaikat, ahol csak lehetőség lesz rá, mind az uj módszer sze-* rint vetik, Az idei bőséges termés, a gazdag aratás arra serkenti a türjei dolgozó parasztokat is, hogy az őszi mezőgazdasági munkák időben és jó minőségben való elvégzésével jövőre még dusabb termést takarítsanak be. Tavaly is időben és jól végezték munkájukat. Ez meggyőzte őket arról, hogy érdemes hallgatni a párt szavára, ér­demes pontosan betartani a minisztertanácsi határozatban megje­lölt határidőket, hiszen az is alapját képezi a gazdag aratásnak. A községi tanácson már elkészült a község végrehajtási terve. Bevonták ebbe a munkába a mezőgazdasági állandóbizottság tag­jait, valamint az élenjáró, példamutató dolgozó parasztokat. . Ebben az esztendőben még fokozottabban akarják alkalmazni az élenjáró mezőgazdasági módszereket. Az Ifjú Gárda termelő- szövetkezet előhántós eke használatával műveli földjeit, de ugyan­csak igy végzik a szántást a község 37 holdas tartalék területén, ami ugyan kishaszonbérletben van, de a szántást közösen végzik rajta. A tanács nagy gondot fordít arra, hogy a gazdák csak tisztí­tott, jó vetőmagot vessenek. Folyik már a triőrözés, részben a gépállomás gépével, részben a ‘magántulajdonban lévő triőrökkel. Természetesen a vetés előtt is ellenőrzi majd a tanács a mezőgaz­dasági állandóbizottság tagjainak bevonásával, hogy az elvetésre kerülő mag eléri-e a megfelelő tisztasági fokot. A mezőgazdasági állandóbizottság hetenként rendszeresen megtartja üléseit. Szükség is van most erre, hiszen számtalan fon­tos kérdést kell megtárgyalniok ahhoz, hogy zökkenőmentesen és határidőre fejezzék be a munkálatokat. Ezek pedig most is teljes lendülettel folynak. A keverőszántással rövidesen végeznek, de megkezdődött már a bíbor vetése is. Tűrje eddig is a zalaszent- gróti járás élenjáró községei közé tartozott. Ezt a helyüket meg­akarják őrizni az őszi mezőgazdasági munkák idején is. A türjei dolgozó parasztok megalapozzák a jövőévi jó termést

Next

/
Thumbnails
Contents