Zala, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-26 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 199. szám. Ára 50 fillér 1953. aug. 26. Szerda. A miniszter tanács határozata az 1953. évi őszi betakarítás, vetés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről és végrehajtásáról A. megyei páríválasztinányi ülés tapasztalatait felhasználva készüljünk fel a járási, városi választmányi ülésekre A verseny eredményei Zalaapáiiban Zalaapátiban a gazdasági év kéz. de tótól jól folyik a dolgozó paratsz, tok között a. verseny szervezése. Vál­lalásaikat mindenegyes munkasza­kaszban leljesitekck, példát mulat1, lak a zaloszentgróvi járás községei­nek. A Bcke-Yilágtanács ülésére például azt a fogadalmat tették, hogy június 20-ra elérik a 80 szá. zalékot a szénabeg-yiijlésben. Állták is a szavukat. Most pedig, miután időben, megkezdték a sarjukaszálást is, már csak 10 százalék hiányzik sz'álaSitakarmdny begyűjtési -tervük teljesítéséből. 'Asperján György elvtársnak, a községi tárnics elnökének nagy része van a szép eredményekben. El­mondja, hogy a kaszálás, szár ogatás, betakarítás olyan ütemben folyik, hogy 1—2 napon belül elérik a 100 százalékot. De nemcsak a szálastakarmány be­gyűjtésben szépek az eredmények. Alkotmányunk ünnepére eleget tett a község gabona-begyűjtési kötele, sehsegének is. A községben nincs egyetlen hátralékos sem. A jól ve­zetett versenytábla is jelentősen hoz­zájárult ehhez a sikerhez. , A mezőgazdasági cs begyűjtési állandóbizot-tság jól kivette részét a munkából az év elejétől kezdve. Együtt szervezték a, versenyeket, amelynek eredményeként ma 410 dol­gozó paraszt végzi versenyben a be. gyűjtést cs a mezőgazdasági mun­kákat. Az egész község pedig a szom­szédos Bókaházával van egcszévi hosszúlejáratú versenyben. A gabo­nabe gyűjtésben Zalaapáli lett a győztes. Előbb fejezték be a csáp. lést, előbb teljesít ettek a beadást. A két község ' tanácsa és állandóbi- zotiságai rendszeresen értékeltek a versenyt, ami nagyban elősegítette, hogy mindkét község a zülaszcntgróü járás élenjárói közölt van. A begyűjtési állandóbizóHság el­nöke Cédula Bajos, 17 holdas kö­zépparaszt nemcsak a begyűjtésben jár az élen, de minden egyéb mun. kát a legnagyobb gondossággal vé­gez, pontosan betartva a, határidő­ket. Az elmúlt ősszel is jól és időre munkálta meg földjeit, készítette el azokat a vetés alá. Ennek meg is lelt az eredménye. Hatvanegy cs fél mázsa gabonát termelt, amiből a cséplőrész és begyűjtés után S3 má­zsa maradt meg saját szükségletére. Igaz. ebből lejön még a vetőmag, de igy is marad bőségesen a jó cs gon. dós munka jutalmául, A jelen gazdasági évben a köz­ség pontosan teljesítette vetéstervét, határidőre készültek cl az egyes munkákkal. Ennek eredményeként bőségesen maradt gabonája a köz­ség dolgozóinak. De megtanulták a tavalyi időben végzett munkából azt is, hogy ha betartják a megszabott határidőket, nem késnek el a szán- tással.vetésscl, azzal is növelhetik terméseredményeiket. Éppen ezért a község dolgozó parasztjai már most jó ütemben hozzáfogtak az őszi ve­tésre a talaj előkészítéséhez. Vasár­napra pedig falugyűlést ' szerveznek, ahol közösen beszélik meg a betakar ritási és vetési munkákat. Élénk munka folyik az egész ha. tárban. A dolgozó parasztok kihasz­nálják a kedvező jó időt, s folyik a keverőszántás. Látják azt is, hogy eredményeik elérésében jelentős ré­sze volt annak, hogy versenyben vé­gezlek feladataikat. Éppen ezért nem állnak meg a versenyek szervezésé, vei, hanem tovább folytatják azt, hogy a jövőben még szebb eredmé­nyekkel b iiszkél k edhessen ek. Jól halad a sarjukaszálás a kanizsai járás termelőszövetkezeteiben Megyeszerle sok a nyertes a tervkölcsön hetedik sorsolásán A napokban zajlott le a me- gyei pártválasztmány ülé­se, amely megvitatta a Központi Vezetőség június 27—28-i ülésé­nek határozatát a pórt irányvo­nalában és gyakorlati munkájá­ban elkövetett hibákról és azok kijavításáról. A megyei választ­mány alkotó vitája, hozott hatá­rozatai fordulópontot jelentenek £ megyei pártbizottság munkájá­ban, megteremtették az alapot ahhoz, hogy a Központi Vezető­ség határozatát és az abból faka­dó kormányprogrammot me­gyénk viszonyaira alkalmazva ma­radéktalanul végrehajthassuk. Természetes, hogy egymagában ez még nem volna elég, hisz azok a súlyos hibák, amelyek kijavítá­sához a Központi Vezetőség ha­tározata alapján most hozzáfog­tunk, nemcsupán a megyei párt- bizottság munkájában jelentkez­tek, hanem a járási, városi, üze­mi pártbizottságok, a helyi párt- szervezetek munkájában is. Ezért egész jövő fejlődésünk szempont­jából nagy jelentőségük van a most sorra következő járási, vá­rosi, üzemi pártválasztmányi ülé­seknek, amelyeknek a feladata, hogy közelebb vigyék a Központi Vezetőség határozatában megsza­bott feladatokat a párttagság szé­les tömegeihez. Ezeken az ülése­ken most a járás, város, az üzem pártélétére vonatkozóan kell megvizsgálni az eddig végzett munkát, a járás, város vezetői­nek most a saját magatartásukat kell a birálat reflektor fényébe helyezni és-a terület sajátosságai­ra alkalmazva kell meghatározni a tennivalókat a Központi Veze­tőség határozatai alapján. Különös jelentőséget ad ezek­nek az üléseknek az, hogy köz­vetlen példát mutatnak az alap­szervezeti titkár elvtársaknak,. te­hát nagyrészt ezeken függ a két hét múlva sorra kerülő taggyűlé­sek sikere is. Ha alapszervezeti titkáraink jó példát látnak a vá­lasztmányi ülésen, igyekeznek ők is úgy szervezni, olyan tartalom­mal megtölteni pártszervezetük taggyűlését is, úgy bírálnak, olyan harcos lesz a taggyűlések szelleme is. Mindebből az következik, hogy pártbizottságainknak nagyon ala­posan elő kell készíteni, jól meg kell szervezni, valóban forduló­ponttá kell tenni a járás, város életében a most következő párt- választmányi ülést. Melyek a leg­fontosabb teendők ezzel kapcso­latban? A megyei választmány tapasztalatai megmutatták, hogy mindennél fontosabb a pártbi­zottság beszámolójának jó előké­szítése, kollektiv megvitatása, hogy még időben, a választmányi ülés előtt két-hórcm nappal min­den választmányi tag kézhezkap- ia és alaposan áttanulmányozhas­sa. A beszámoló akkor lesz jó, csak úgy ad alapot az alkotó vitához, ha éles önkritikával, őszintén fel­tárja a pártbizottság egészének, de ezen belül személyre való te­kintet nélkül a pártbizottság min­den egyes tagjának hiányossá­gait. Most nem az a feladat, hogy az alapszervezetek, a községi párt- titkárck munkáját értékeljük, azt majd elvégzik ők maguk a tag­gyűléseken, hanem a pártbizott­ság munkamódszerét, kollektivi­tását, a bírálathoz, különösen az alulról jövő bírálathoz való vi­szonyát, az ideológiai munka, a káderek nevelése, a pártbizott­ság és többi szervek viszonya te­rén elért eredményeit és még in­kább hiányosságait. Természetes, hogy beszélni kell az eredmé­nyekről is, hisz tagadhatatlanul sok győzelmes harcot vivőit meg valamennyi pártbizottságunk, amelyekért csak dicséret illeti Valamennyit, de az eredmények egyoldalú feltárása egymagában még nem ad reális alapot a mun­ka helyes értékeléséhez. Eddig úgyis gyakori hibánk volt az, hogy az eredmények bizonyos mértékig megszéditettek bennün­ket és nem láttuk meg mögöttük munkánk selejtjét. Éppen ezért most minden szépitgetés nélkül, a maguk meztelen valóságában keli elsősorban az elkövetett hibákról beszélni és a birálat bonckése alá venni a pártbizottság munkáját. Ha ilyen szellemben készül el a beszámoló, alapot ad majd a vi­tához, minden egyes választmá­nyi tag bátran elmondja a maga véleményét, nem fukarkodik a bí­rálattal, mint eddig éppen a be­számolók önkritikusságának hiá­nya miatt. Nagyon fontos az is, hogy a beszámoló összefüggésében mu­tassa meg a Központi Vezetőség határozatából és a Kormány pro- grammjából fakadó kettős, de mégis egységes feladatot. Azt, hogy a párt politikai munkájá­ban, irányvonalában elkövetett hi­bák kijavítása nélkül nem tudjuk megvalósítani a kormány pro- grammját, de a pártmunka meg­javítása is csak akkor lehet ered­ményes, ha a kormány programm- jának végrehajtása megadja hoz­zá a megfelelő gazdasági alapot. A kormányprogramm nem más, mint a párt politikájának gyakor­lati végrehajtása, éppen ezért minden párttagunk kötelessége következetesen harcolni érté po­litikai és gazdasági vonalon egy­aránt. IV agyon fontos, központi ré- ’ sze kell, hogy legyen a beszámolónak a választmány sze­repének világos, részletes meg­magyarázása és a választmány szerepének lebecsülésében meg­mutatkozó súlyos hibák őszinte feltárása. Tagadhatatlan, hogy ezen a téren voltak a legnagyobb hibák minden járásban, városban. Már pedig amig nem javítunk ezen, amig a választmányok ve­zetőszerepét vissza nem állítják, addig a_többi hibák kijavítása sem lehetséges, addig nem való­sulhat meg a kollektiv vezetés. Szükséges az is, hogy megmutas­suk a választmány tagjainak fel­adatait, részletesen és érthetően és mindjárt a határozati javas­latban ennek megfelelően tűzzük ki a következő idők feladatait, mert gyökeres fordulatot csak igy érhetünk el. Természetesen jó beszámoló és határozati javaslat csak a pártbi­zottság kollektiv munkájával ké­szülhet. Meg kell már a terveze­tet is vitatni, majd amikor vég­leges formába öntötték, újra a pártbizottsági ülés plénuma elé kell vinni, hogy a kollektíva min­den egyes tagjának véleményét tükrözze, elfogadja és magáévá tegye mmden egyes pártbizottsági tag. Nagyon fontos az is, hogy a pártbizottságok tagjai személye­sen beszéljék meg a választmány tagjaival a mostani ülés fokozott jelentőségét, bátorítsák őket, te­gyék kötelességükké a személyre való tekintet nélküli bírálatot. Gondoskodni kell, hogy minden választmányi tag megjelenjen, meg keli szervezni a beszállítást úgy, hogy a beszámoló és a ha­A nagykanizsai járás termelő- szövetkezeteiben és esoportjaiban a tagság jól kihasználja a kedve­ző időt és nagy lendülettel folyik a sarju kaszálása. Különösen ki­tűnik ebben a munkában is a gel- sei Zöld Mező termelőszövetkezet. Ez a fiatal tsz, amelyik alig egy éves múltra tekinthet vissza, szin­te megalakulásától kezdve példát mutat a kanizsai járás, majd va­lamennyi termelőszövetkezetének és csoportjának. A Zöld Mező tagjai nagy lendülettel és jól dol­goznak, aminek eredménye külö­nösen a jövedelem elosztásakor MindenüU bőséges termést taka­rítottak be az idén dolgozó pa­raszt jaink, azonban különösen jó volt a termés olt, ahol időben vé­gezték el az egyes mezőgazdasági munkálatokat és alkalmazták a fej­lett agrotechnikai módszereket. Nemcsak termelőszövetkezeteink és csoportjain^ de több egyénileg dől. gozó parasztunk is megpróbálkozott! tározati javaslat áttanulmányozá­sára már az értekezlet előtt le­gyen bőségesen idő. Legjobb az, ha a választmányi tagok már előtte nap megkapják ezeket, de legalábbis a választmányi ülés előtt két-három órával. így majd lesz mondanivalójuk, fel tudnak alaposan készülni. Fontos a technikai előkészítés is. Tiszta, tágas helyiség, egysze­rű, de kifejező dekoráció, a napi­rend zökkenőmentes lebonyolítá­sa, ez mind, mind hozzátartozik a jó előkészítéshez. A választmányi ülés vitája vissza kell, hogy tük­rözze a beszámoló őszinte kriti- kusságát,. Persze ez nem történik magától, de még a jó beszámoló sem elég hozzá. Korábban is vol­tak jó beszámolók, de aztán a vi­ta közben egy-egy birálat éles visszaverésével, esetleg a résztve­vők egyik-másikának ledorongo- lásával a vita során szinte elvág­tuk a bírálatot. A megyei választ­mányi ülés ebben is példát muta­tott, mert a megyebizottság osz­tályvezetői, különösen Harasta és Palkó elvtársak hozzászólásukban elsősorban saját munkájuk hiá­nyosságaival foglakoztak, őszintén mutatkozik meg. Nem marad el tőlük a mezőgazdasági munká­ban a nagyfakosi Dózsa termelő­szövetkezeti csoport sem. Dominkó István elvtárs elnökletével min­den tag kiveszi részét a munká­ból. Nemcsak másodvetési tervü­ket teljesítették 110 százalékra, de befejezték már a sarju kaszálását is, igy bőségesen biztosítják a ta­karmányt állatállományuk számá­ra. Ugyancsak befejezte a sarju kaszálását a nagykanizsai járás­ban a murakercszturi Alkotmány tszcs is. az idén az uj módszerek alkalma- Zcásával. Domina Zsigmond gelsei dolgozó parasztnak egy hold és 1000 négyszögöles búzaföldjén például 27 mázsa és 72 kilogramm búzája ter­mett, mert minőségi vetőmagot ve­tett. Ugyanitt Gellént Györgynó egy holdon 17 és fél mázsás búza­termést ért el, mert földjén elvégez­te a fejtrágyázást. Hetedszer sorsolták a tervkölcsöni — s mint eddig, most is egyre több dolgozó kapta vissza kölcsönadott forintjait. — Zalaegerszegen a ru­hagyári dolgozókat találjuk az első nyerők között, köztük Vajda Lősz Ió­nét 400, Benedek Jánosnét 300, Agárdi Ferencet 200 forint nyers, mennyel. 'j Termény forgalminál Bcdöcs István kötvényét 300, a Gép­javító Vállalatnál Tószegi Ferena kötvényét 200 forint névértékben sorsolták ki. Sashegyi Dezsőnél, a zalaegersze­gi HEZö'KEB pincefelelősénél kü. Ionosén bőkezűen kopogtatott a sze­rencse: egy kötvényével 1000, má~ sikka-l 500, harmadik kötvényével pedig ncvértékben 100 forintot nyert. Történt ez az ünnepi Vásár második napján, amikor öt tombold, jegyével szintén nyert. Az OTP zalaegerszegi fiókjának közleménye szerint egy 10 ezer fo­rintos nyeremény kötvén*/ének tulaj­donosa is megyénkben van — czi-deig azonban meg nem jelentkezett. önbirálatot gyakoroltak, amelyből erőt és bátorítást nyert a választ­mány valamennyi résztvevője és bátran el merte mondani vélemé­nyét. Ez az alapja annak, hogy a választmányi ülés vitája való­ban alkotó legyen. így vált lehe­tővé, hogy Varga, Csondor, Far­kas elvtársak, de szinte vala­mennyi hozzászóló kemény bírá­latot gyakorolt a megyebizottság munkája felett, olyan helyes ja­vaslatokat tett, amelyek alapján valóban ki lehet javítanunk a hi­bákat. Korábban az is gyakran előfordult, hogy a hozzászólókba azzal fojtottuk belé a szót, hogy -ez most nem tartozik ide, be­széljen a tárgyról az elvtárs". A megyei választmányi ülésen már ilyet nem lehetett hallani, de a járásokban, városokban sem sza­bad ilyen hibát elkövetni. Sok­szor a legkisebb, jelentéktelen­nek látszó részletkérdések elem­zése adja meg a lényeget. Ha a dolgozók ügyeiről van szó, nincs fontos és kevésbbé fontos kérdés, amint azt Kele elvtárs, a nagy- kanizsai városi párttitkár felszó­lalása mutatja, aki helyesen, ép- pen a megyei választmányi ülé^ sen vetette fel, hogy Nagykani zsán már napok óta hiányzik burgonya a MEZÖKER-boltokbó Látszólag kis kérdés ez, de a me gyei választmány mégis foglalkc zott vele, mert a dolgozók ügye ről van szó és nem engedhet meg, hogy egyes vállalatvezető! hanyagsága következtében hiány szenvedjenek a dolgozók. C zabádon kell tehát kibon takoztatni a választmány ülések vitáját, csak úgy lehet a valóban eredményes. Nagyon fon tos az is, hogy a választmán; tagjai a hozzászólásokban első sorban mint párttagok foglalkoz zanak a pártbizottság munkája val. A DISz-titkár pl. ne csak , DISz-mnukával foglalkozzon, ha nem mondja el a pártépitésről, ; kádermunkáról, a pártbizottsá összmunkájáról is a véleményéi így majd sokoldalúan tudja a vá lasztmány értékelni a munkát é helyes határozatokat tud hozni. Az a legfontosabb feladata te hát most minden pártbizottság nak, hogy gondos előkészítéssel alapos vitával valóban forduló ponttá tegyük a választmány ülést a jáias, a varos éietéoef*, Jó agrotechnika — magasabb terméshozam

Next

/
Thumbnails
Contents