Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A pákái pártszervezet a falu gazdája. — Állattenyésztési ter­vünk teljesítésének alapfeltételei.— Beszélgetés Iláns István traktorossal. — 103 mázsa ősziárpát adott be a pacsai Har­cos tsz. — Helytáll a petriventei Népköztársaság tsz. — Kima­gasló eredmények a zalalövői áll ami gazdaságban. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 156. szám. Ára 50 fillér 1953. július 5. Vasárnap Jólétünk további emeléséért Az üzemek, városok dolgozói mel lett a falusi dolgozók is a legtelje sebb megelégedéssel vették tudomá sül azt a hírt, hogy jelentősen csők kentették egyes ruházati cikkek árát Termelőszövetkezeteinkben a várható jó termés után már számolgatják az előrelátható jövedelmet, az egy mun kaegységre jutó részt, de számolgat' ják azt is, hogy az árleszállítások következtében mennyivel vásárolhat nak többet, mennyivel lett értékesebb a forint. Számolgatnak egyénileg dolgozó parasztjaink is, hiszen őket nem kevésbbé érintette az árleszállí tás híre. Az olcsóbb ruha, az olcsóbb cipő egyaránt örömet keltett min­denkiben, erősödött a jobb jövőbe vetett hit. A kapitalista államokban is elő­fordult, hogy a nagy trösztök verse nye, a' piac túlzsúfoltsága arra kény szerített egyes vállalatokat, hogy £ válságból menekülve, eladhatatlan árutömegeiknek piacot biztosítva, néha értéken alul adják el tezmelvé- nyeiket. Ez az árcsökkentés azonban minden esetben azzal járt a kapita­lista államokban, hogy a munkások tízezreit bocsátották az utcára, a vál­hatok százait állították le, s csők kentették a fogyasztási javak terme' lését. Hosszú, nehéz és bonyolult folyamat ez a kapitalista államokban, a kapitalista termelési viszonyok kö­zött. S az egész • bonyolult folyamat á munkások, dolgozó paraszto?:, kis­emberek bőrére megy végbe. A ka-' pitalista termelési viszonyok között az árak csökkentése a nyomor emel­kedését jelentette. Azt, hogy családok tíz- és tízezrei maradtak munka nél­kül, kenyér nélkül. Emlékszünk még a harmincas évek gazdasági válságá­ra, amikor igaz, hogy „olcsóság" volt, de olcsó volt az emberi mun­kaerő is, s az „olcsóság" dacára, me­zítláb és agyonfoltozott ruhákban járt a falu nyolcvan százaléka. A mi árleszállításunk ennek éppen az ellenkezőjét jelenti. Azt, hogy to­vább emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala. Azt, hogy tovább kell emelnünk a terhelést, még jobban kell takarékoskodnunk az anyaggal, az idővel, hogy több legyen az ipar­cikk, az élelmiszer s tovább halad hassunk dolgozó népünk életszínvo­nala emelésének útján. Hetek, hónapok, évek óta arról érkeznek külföldi hírek, hogy a tő­kés országokban emelkednek az árak, csökken a dolgozók életszínvonala. Most már, a harmincas években ná­lunk is tapasztalt álolcsóság sem fordulhat elő a kapitalista államok­ban. Nem fordulhat elő, mert köz­szükségleti cikkek helyett fegyvert gyártanak. A tőkések a göbbelsi át kos jelszót követik: „vaj helyett ágyút!" Agyút gyártani drága mulat­ság, csillagászati számokban fejezhe­tők csak ki a tőkés államok hadi kiadásai. S mindezt ugyancsak a dol­gozók bőrére teszik. Emelik a köz­szükségleti cikkek árát, hogy a na­gyobb profitból több jusson fegyver- gyártásra. De amilyen természetes az, hogy a kapitalista termelési viszonyoí: kö­zött napról-napra csökken a dolgo­zók életszínvonala, ugyanolyan ter­mészetes az, hogy nálunk egyre job­ban emelkedik a jólét, egyre többet és többet tudunk vásárolni, s rálép­hettünk mi is az árleszállítások út­jára. Természetes, hogy ezt elértük, hi­szen gyárainkban egyre fokozódik a term.elés, mindig több és jobb mi­nőségű árut készítünk. Munkásosztályunk jól látja, hogy a július 1-én életbeléptetett árleszál­lítás egyenes következménye több és jobb munkájának. Falusi dolgozóink­nak is abban a tudatban kell ellátnia mindenegyes feladatát, hogy nálunk a termelés mennyisége, színvonala és a dolgozó nép életének színvonala szorosan összefüggő kérdések. Az a helyeslő fogadtatás, amiben részesült az árleszállítás híre, fltmu- tatás arra, hogy továbbra is dolgozó népünk életszínvonala emelésének útján kell járnunk. Falusi dolgozóink­nak is meg kell értenie, hogy ehhez szükség van minden gépállomás, ál­lami gazdaság, termelőszövetkezet, minden egyénileg dolgozó paraszt további jó munkájára. Aki feladatait pontosan, határidőre elvégzi, aki pontosan eleget tesz az állam iránti kötelezettségei teljesítésének, az egy. ben hozzájárul egész dolgozó népünk további jólétének emeléséhez. Arat a megye. Rég látott Jő ter­mést takarítunk be ebben az eszten­dőben. Jó a termés nemcsak azért, mert a tavalyinál megfelelőbb volt az időjárás, hanem azért is, mert sokkal szélesebbkörűen alkalmaztuk fejlett agrotechnikai módszereket, mint tavaly. Mi nem akarunk meg­állni népünk jóléte emelésének az út- de ehhez az is kell, hogy kése­delem nélkül arassunk ott, ahol kell, ahol kasza alá érett a gabona. A szemveszteségelleni harc — az élet- színvonal további emeléséért folyó harc egyik igen fontos szakasza. De nem kevésbbé fontos szakaszai a cséplés, terménybegyüjtés, tarlóhán­tás, másodvetés időben való elvég­zése. A jobb életet mi teremtjük meg magunknak azzal, hogy jobban dol­gozunk, többet termelünk. Többet termelni azonban csak úgy lehet, ha tovább erősítjük falun is, gépállomá­sainkon, állami gazdaságainkban, ter­melőszövetkezeteinkben a munkafe­gyelmet. Értessék meg pártszerveze­teink kommunistái, vezetőink a dol­gozókkal, hogy most valóban min­denki kovácsa a saját és az egész nép boldog élete kialakításának. Ha ez a közhangulat alakul ki minden gép­állomáson vagy termelőszövetkezet ben, tszcs-ben, akkor nem tűrik meg dolgozók maguk között a hanyag ságot, pontatlanságot. Ennek a tu data feltétlenül még jobb munkára ösztönzi dolgozóinkat. Belénk oltja azt, hogy például a gépállomásain kon jobban takarékoskodjunk üzemanyaggal vagy egyéb más nyers anyagok minden grammjával. Ennek a tudatnak az elmélyítése még kább arra ösztönzi dolgozó paraszt­ságunkat, hogy meggyorsítsa a tarló­buktatás, a másodvetés ütemét, hogy többet termeljen magának, többet termeljen a dolgozóknak. Arra lel­kesít ez az árleszállítás, hogy még féltőbb gonddal, még gyorsabb ütem­ben, minden óra és perc kihasználá­sával végezzük a gabona betakarítá­sát, Ugyanakkor nem feledkezhetnek meg falusi dolgozóink arról sem, hogy még kiterjedtebben alkalmaz zák a növénytermelésben, ál hatte nyésztésben a termésfokozó módsze­reket. Nem maradhat el egyetlen hold területen sem a kukorica és napraforgó pótbeporzása. Hiszen pél­dául kukoricából 2—3—4 mázsával is többet takaríthatunk be holdan­ként, ha elvégezzük ezt a műveletet. Ez pedig azt jelenti, hogy csupán megyénkben sokezer sertéssel hizlal­hatunk többet, sokezer mázsával több hús, zsír kerülhet dolgozó népünk asztalára. Most, amikor boldog örömmel szemléljük a kirakatokban az olcsóbb árakat jelző cédulákat, amikor ugyan­azért a pénzért jóval nagyobb cso­magokkal jöhetünk ki a boltokból, legyenek falusi dolgozóink is azon, hogy ezeknek az előttük álló felada­toknak a még jobb, még sikeresebb megoldásával járuljanak hozzá egész népünk életszínvonalának további emeléséhez. Hagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde az országgyűlés ülésén az uj gazdaságpolitikáról, az életszínvonal emeléséről, a jogrend megszilárdításáról és a nemzetközi helyzetről Az országgyűlés szombat on dél- clö-t .folytatta munkáját. 10 órakor elfoglalták helyüket az országgyű­lés tagjai, majd néhány perc múl­va bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Hónai Sándor, az országgyűlés el­nöke nyitotta meg az ülést. Meg­nyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosítá­sáról szóló törvény javaslat tárgya lását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette­- Az alkotmány értelmében a mi­nisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézke­dést arranézve, hogy a miniszterta­nács elnökét akadályoztatása ese­tében melyik elnökhelyettes helyet­tesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács el­nökhelyettese, illetve elnökhelyette­sei-mellett megszervezi a miniszter­tanács első , elnökhelyettesének, il­letve első elnökhelyetteseinek állá­sát, Továbbá a módosítás ért-elmé­ben a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével- Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Terv­hivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a miniszterta­nácsban is résztvegyen. — Az alkotmányt- módosító egyéb intézkedések, egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok be­bizonyították, hogy nem volt he­lyes a minisztériumi ügykörök mesz- szemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan ösz- szefüggő ágai elszakadtak egymást tói, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett, a mi­nisztériumok számának növelése kö­vetkeztében a minisztertanács túl nagy számú testület lett ahhoz, hogy munkáját simán lebonyolíthas­sa. A minisztériumok javasolt egy- bevonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok szá­mát leszállítja és igy a miniszterta­nácsnak — mint tanácskozó és ha­tározó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfo­gadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után. az or- szággyülés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot majd az elnök szünetet- rendelt el. A minisztertanács tagjai Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a minisztertanács összetételére vonatkozólag- Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a miniszterta­nács első elnökhelyettesévé és egy­ben belügyminiszterré Gerö Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesé­vé é3 egyben földművelésügyi mi­niszterré Hegedűs András, külügy­miniszterré Boldoczky János, hon­védelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré OH Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó. és gépipari miniszterré Zso- f Íny ecu Mihály, nehézipari minisz­terré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és kül­kereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmiszeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési minisz­terré Tissa, József, építésügyi mi­niszterré Szíjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré Behrits Lajos, népművelési miniszterré Dar­vas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Gruz Tibor, egészségügyi mi­niszterré dr. Zsoldos Sándor, az; Országos Tervhivatal elnökévé Szá­lai Béla képviselőket- az országgyű­lés egyhangúlag megválasztotta.. Az országgyűlés ezután az ajkot- mánv 43. paragrafusának (T) be­kezdése élteimében a népköztársa­ság legfőbb ügyészét választotta meg 6 évi időtartamra. A. Népköz- társaság Elnöki Tanácsának javas­latára a népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Gzakó Kál­mánt választották meg. Ezután vszünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyi­totta az ülést- A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre ve­zetésével a megválasztott miniszter- tanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kí­ván szólni. Nagy Imre, a minisztertanács el­nöke a következő beszédet mondotta:' Nagy Imre elvtárs beszéde ' — Tisztelt Országgyűlés! — Árpidon hazánk felszabadu­lása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alap­ján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Ma gyarország demokratikus újjászü­letésével a történelem vihará­ban örökre alámerült a régi, föl- desuri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kivülrekesz- tette a dolgozó népet, a munkás- osztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól meg­fosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonul­tak a törvényhozás házába és a népazdaságot, a népjogot, magát dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentu­mává, megkezdődött a gyümöl­csöző, törvényhozó munka, kibon­takozott a nép alkotó kezdemé­nyezése. Az előző országgyűlés je­lentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az ál­lami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdasá­gunk fejlesztése terén elért ered­mények mindenek felett nagysze­rű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicsérik. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, szocializmus előharcosa és fő­ereje országunkban, méltónak bi­zonyult a ráháruló történelmi fel­adatokra és a szocializmus sorsá­ért érzett felelőséggel, minden ne­hézség, megpróbáltatás, ellenséges kisértés és aknamunka ellenére szilárdan helytáll és megingatha ta-tlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremté­séből méltóan kivette részét szor­galmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küszködve bár min­den nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mel­lett és reménnyel eltelve, a jö­vőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztá­lyunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismeré­sünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érde­me, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szo­cializmus építésének széles útjá­ra. — Eredményeink forrása leg­drágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztsá­gunk ennek birtokában vált ké­pessé történelmi feladatok megol­dására, hazánk százados elmara­dottságának behozására, a kizsák­mányoló régi úri rend megszün­tetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott né­pünknek, kibontakoztatta alkotó­erejét, amely történelmünk leg­nagyszerűbb alkotásaival gazda­gítja hazánkat. ' Ezt a szabadsá­got a szovjet nép fiainak vérehul- lásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független orszá­got, dolgozó népünk számára pe­dig jómódú, boldog életet teremt­sünk, így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjet­unió, a kis népek önzetlen barát­ja, a béke és szabadság bástyája. — A felszabadulással megnyílt előttünk az országépités, a fel- emelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvé­gezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányu és hathatós támo­gatása nélkül. A kölcsönös gaz­dasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyúj­tott és biztosan továbbra is nyúj­tani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájá­hoz. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszin­te köszönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy országgyűlési ciklus határ­kő volt a régi-rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámo­lása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents