Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A pákái pártszervezet a falu gazdája. — Állattenyésztési tervünk teljesítésének alapfeltételei.— Beszélgetés Iláns István traktorossal. — 103 mázsa ősziárpát adott be a pacsai Harcos tsz. — Helytáll a petriventei Népköztársaság tsz. — Kimagasló eredmények a zalalövői áll ami gazdaságban. AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 156. szám. Ára 50 fillér 1953. július 5. Vasárnap Jólétünk további emeléséért Az üzemek, városok dolgozói mel lett a falusi dolgozók is a legtelje sebb megelégedéssel vették tudomá sül azt a hírt, hogy jelentősen csők kentették egyes ruházati cikkek árát Termelőszövetkezeteinkben a várható jó termés után már számolgatják az előrelátható jövedelmet, az egy mun kaegységre jutó részt, de számolgat' ják azt is, hogy az árleszállítások következtében mennyivel vásárolhat nak többet, mennyivel lett értékesebb a forint. Számolgatnak egyénileg dolgozó parasztjaink is, hiszen őket nem kevésbbé érintette az árleszállí tás híre. Az olcsóbb ruha, az olcsóbb cipő egyaránt örömet keltett mindenkiben, erősödött a jobb jövőbe vetett hit. A kapitalista államokban is előfordult, hogy a nagy trösztök verse nye, a' piac túlzsúfoltsága arra kény szerített egyes vállalatokat, hogy £ válságból menekülve, eladhatatlan árutömegeiknek piacot biztosítva, néha értéken alul adják el tezmelvé- nyeiket. Ez az árcsökkentés azonban minden esetben azzal járt a kapitalista államokban, hogy a munkások tízezreit bocsátották az utcára, a válhatok százait állították le, s csők kentették a fogyasztási javak terme' lését. Hosszú, nehéz és bonyolult folyamat ez a kapitalista államokban, a kapitalista termelési viszonyok között. S az egész • bonyolult folyamat á munkások, dolgozó paraszto?:, kisemberek bőrére megy végbe. A ka-' pitalista termelési viszonyok között az árak csökkentése a nyomor emelkedését jelentette. Azt, hogy családok tíz- és tízezrei maradtak munka nélkül, kenyér nélkül. Emlékszünk még a harmincas évek gazdasági válságára, amikor igaz, hogy „olcsóság" volt, de olcsó volt az emberi munkaerő is, s az „olcsóság" dacára, mezítláb és agyonfoltozott ruhákban járt a falu nyolcvan százaléka. A mi árleszállításunk ennek éppen az ellenkezőjét jelenti. Azt, hogy tovább emelkedik dolgozó népünk élet- színvonala. Azt, hogy tovább kell emelnünk a terhelést, még jobban kell takarékoskodnunk az anyaggal, az idővel, hogy több legyen az iparcikk, az élelmiszer s tovább halad hassunk dolgozó népünk életszínvonala emelésének útján. Hetek, hónapok, évek óta arról érkeznek külföldi hírek, hogy a tőkés országokban emelkednek az árak, csökken a dolgozók életszínvonala. Most már, a harmincas években nálunk is tapasztalt álolcsóság sem fordulhat elő a kapitalista államokban. Nem fordulhat elő, mert közszükségleti cikkek helyett fegyvert gyártanak. A tőkések a göbbelsi át kos jelszót követik: „vaj helyett ágyút!" Agyút gyártani drága mulatság, csillagászati számokban fejezhetők csak ki a tőkés államok hadi kiadásai. S mindezt ugyancsak a dolgozók bőrére teszik. Emelik a közszükségleti cikkek árát, hogy a nagyobb profitból több jusson fegyver- gyártásra. De amilyen természetes az, hogy a kapitalista termelési viszonyoí: között napról-napra csökken a dolgozók életszínvonala, ugyanolyan természetes az, hogy nálunk egyre jobban emelkedik a jólét, egyre többet és többet tudunk vásárolni, s ráléphettünk mi is az árleszállítások útjára. Természetes, hogy ezt elértük, hiszen gyárainkban egyre fokozódik a term.elés, mindig több és jobb minőségű árut készítünk. Munkásosztályunk jól látja, hogy a július 1-én életbeléptetett árleszállítás egyenes következménye több és jobb munkájának. Falusi dolgozóinknak is abban a tudatban kell ellátnia mindenegyes feladatát, hogy nálunk a termelés mennyisége, színvonala és a dolgozó nép életének színvonala szorosan összefüggő kérdések. Az a helyeslő fogadtatás, amiben részesült az árleszállítás híre, fltmu- tatás arra, hogy továbbra is dolgozó népünk életszínvonala emelésének útján kell járnunk. Falusi dolgozóinknak is meg kell értenie, hogy ehhez szükség van minden gépállomás, állami gazdaság, termelőszövetkezet, minden egyénileg dolgozó paraszt további jó munkájára. Aki feladatait pontosan, határidőre elvégzi, aki pontosan eleget tesz az állam iránti kötelezettségei teljesítésének, az egy. ben hozzájárul egész dolgozó népünk további jólétének emeléséhez. Arat a megye. Rég látott Jő termést takarítunk be ebben az esztendőben. Jó a termés nemcsak azért, mert a tavalyinál megfelelőbb volt az időjárás, hanem azért is, mert sokkal szélesebbkörűen alkalmaztuk fejlett agrotechnikai módszereket, mint tavaly. Mi nem akarunk megállni népünk jóléte emelésének az út- de ehhez az is kell, hogy késedelem nélkül arassunk ott, ahol kell, ahol kasza alá érett a gabona. A szemveszteségelleni harc — az élet- színvonal további emeléséért folyó harc egyik igen fontos szakasza. De nem kevésbbé fontos szakaszai a cséplés, terménybegyüjtés, tarlóhántás, másodvetés időben való elvégzése. A jobb életet mi teremtjük meg magunknak azzal, hogy jobban dolgozunk, többet termelünk. Többet termelni azonban csak úgy lehet, ha tovább erősítjük falun is, gépállomásainkon, állami gazdaságainkban, termelőszövetkezeteinkben a munkafegyelmet. Értessék meg pártszervezeteink kommunistái, vezetőink a dolgozókkal, hogy most valóban mindenki kovácsa a saját és az egész nép boldog élete kialakításának. Ha ez a közhangulat alakul ki minden gépállomáson vagy termelőszövetkezet ben, tszcs-ben, akkor nem tűrik meg dolgozók maguk között a hanyag ságot, pontatlanságot. Ennek a tu data feltétlenül még jobb munkára ösztönzi dolgozóinkat. Belénk oltja azt, hogy például a gépállomásain kon jobban takarékoskodjunk üzemanyaggal vagy egyéb más nyers anyagok minden grammjával. Ennek a tudatnak az elmélyítése még kább arra ösztönzi dolgozó parasztságunkat, hogy meggyorsítsa a tarlóbuktatás, a másodvetés ütemét, hogy többet termeljen magának, többet termeljen a dolgozóknak. Arra lelkesít ez az árleszállítás, hogy még féltőbb gonddal, még gyorsabb ütemben, minden óra és perc kihasználásával végezzük a gabona betakarítását, Ugyanakkor nem feledkezhetnek meg falusi dolgozóink arról sem, hogy még kiterjedtebben alkalmaz zák a növénytermelésben, ál hatte nyésztésben a termésfokozó módszereket. Nem maradhat el egyetlen hold területen sem a kukorica és napraforgó pótbeporzása. Hiszen például kukoricából 2—3—4 mázsával is többet takaríthatunk be holdanként, ha elvégezzük ezt a műveletet. Ez pedig azt jelenti, hogy csupán megyénkben sokezer sertéssel hizlalhatunk többet, sokezer mázsával több hús, zsír kerülhet dolgozó népünk asztalára. Most, amikor boldog örömmel szemléljük a kirakatokban az olcsóbb árakat jelző cédulákat, amikor ugyanazért a pénzért jóval nagyobb csomagokkal jöhetünk ki a boltokból, legyenek falusi dolgozóink is azon, hogy ezeknek az előttük álló feladatoknak a még jobb, még sikeresebb megoldásával járuljanak hozzá egész népünk életszínvonalának további emeléséhez. Hagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde az országgyűlés ülésén az uj gazdaságpolitikáról, az életszínvonal emeléséről, a jogrend megszilárdításáról és a nemzetközi helyzetről Az országgyűlés szombat on dél- clö-t .folytatta munkáját. 10 órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Hónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvény javaslat tárgya lását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette- Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei-mellett megszervezi a minisztertanács első , elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását, Továbbá a módosítás ért-elmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével- Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is résztvegyen. — Az alkotmányt- módosító egyéb intézkedések, egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök mesz- szemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan ösz- szefüggő ágai elszakadtak egymást tói, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett, a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagy számú testület lett ahhoz, hogy munkáját simán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt egy- bevonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és igy a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után. az or- szággyülés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot majd az elnök szünetet- rendelt el. A minisztertanács tagjai Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a minisztertanács összetételére vonatkozólag- Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerö Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé é3 egyben földművelésügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldoczky János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré OH Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó. és gépipari miniszterré Zso- f Íny ecu Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmiszeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tissa, József, építésügyi miniszterré Szíjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré Behrits Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Gruz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az; Országos Tervhivatal elnökévé Szálai Béla képviselőket- az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta.. Az országgyűlés ezután az ajkot- mánv 43. paragrafusának (T) bekezdése élteimében a népköztársaság legfőbb ügyészét választotta meg 6 évi időtartamra. A. Népköz- társaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Gzakó Kálmánt választották meg. Ezután vszünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést- A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott miniszter- tanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta:' Nagy Imre elvtárs beszéde ' — Tisztelt Országgyűlés! — Árpidon hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Ma gyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült a régi, föl- desuri-burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kivülrekesz- tette a dolgozó népet, a munkás- osztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népazdaságot, a népjogot, magát dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenek felett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicsérik. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelőséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kisértés és aknamunka ellenére szilárdan helytáll és megingatha ta-tlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küszködve bár minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. ' Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vérehul- lásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk, így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. — A felszabadulással megnyílt előttünk az országépités, a fel- emelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányu és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésével a Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy országgyűlési ciklus határkő volt a régi-rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. (Folytatás a 2. oldalon)
