Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-05 / 156. szám
Nagy Imre elvtárs beszéde az országgyűlés ülésén (Folytatás az 1. oldalról) A mostani országgyűlés: uj szakasz fejlődésünkben A május 17-én választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött ••szerepének uj népi tartalmat ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben uj szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuveréni- tásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában, A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánja, hogy a minisztertanács, a törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesjogu szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre az 'államéletünk demokratizálása terén. A gazdaságpolitika kérdései Tisztelt Országgyűlés! ‘Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hegy a kormány, & Magyar Doj- gozók Pártjai Központi Vezetősége uj irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai ^ alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az erszág gazdasági erőforrásaival, hegy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzariak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország .ereje: és teljesítőképességét meghaladó vagy 'túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a ía,- kosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott' gazdasági feladatokról Van szó. A kormány á gazdaságpolitika terén, azt- .a közmondást tártja szem előtt, hegy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Már pedig látnunk kell és ezt az ország ezine előtt őszintén meg kell mondani. a felemelt öltéves terv célkitűzései sok tekintetben, meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybevteszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az .utóbbi időben az életszínvonal 'romlásait vonta maga után. Nyilvánvaló. hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. Á szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia utján, a szocialista iparosítás utján úgy kel] előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladat?;: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak áltajános és jelentős csökkentése az ország ieherbiróképes- ségének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja a népgazdasági ■ tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztéséhek irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást és ipari autarchiéra való törekvést, különösen lla nem ren- délkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybs- veszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lehetőségekről, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való '.fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt cs főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokk-J, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből és együttműkö1—I—■!! MWI Jil l lim II I n-WiHIII désből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hegy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassitva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt keli helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyűipar^ és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítéséit. Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát, a népgazdaság két alapvető ága — áX Ipsr és a mezőgazdaság — tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképp eh a nehézipar tulgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennék következtében az ipar. de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemü fejlődése mellett, a mezőgazda- sági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyag- szükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmi- szerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy ez ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és na- gyobberányu fellendítése érdekében. Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében! domborodik ki. kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának ^ célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése. Az ipari termelés és a véle kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, az uj termelési és beruházási tervek kidolgozása nagyon körültekintő, alapos munkát igényéi. Az Országos Tervhivatal központi feladata a kormány által megadott irányelvek alapján ézt a munkát minél előbb úgy elvégezni, ^ hogy népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és a termelés folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelmezett rhühkával addig is biztosíthassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanig nélkülözhetetlen feltétele mindázoknisk a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitika és ez életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mozogazdeßegi termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres megvalósításának kulcsa tehát munkás- osztályunk kezében van. Ez kétféle kötelezettséget jelent: egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. —* Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk másik íő ága, amelynek terén a kormány előtt ui feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és ez összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt. a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, tulgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sek visszaélés. erőszakoskodás fordult elő. ami joggal, sértette parasztságunk igazságérzetét, emellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes. hogy mezőgazdasági termelé- isünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, amelyeknek termelésé^ az ország nemcsak, hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekint i az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesitett vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését. — A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja á szokásos őszi tagosítást amely az önkényes földbirtokcserével akadályozta a -föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét. — A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult ai túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a -termelőszövetkezel ok számszerű fejlesztésének elsietett üteme, ami odavezetett, hogy a' megala- ktilt termelőszövetkezetek egy réMásrészt arra kötelezi a munkás- ősz! ályt. hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni becsülettel, odaadással.-sze. a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság .körében különösen az előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelőmunkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elősegítették. hogy ez államnak év- ről-évre mind nagyobb gondot okozott az úgynevezett tartalékföldek hasznosítása, amelyek a gazdálkodás bizonytalansága és a- nehéz termelési viszonyok következtében műveletlenül maradtak. 1 — Mindezek alapján a kormány elsőrendű és sürgős feladatának tekinti a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztságunk számára biztosítsa a nyugodt munka minden lehetőségét, hogy eloszlassa kételyeit a parasztgazdaságoknak termelőszövetkezetekbe való kényszerítése tekintetében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását és az önkéntesség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni a boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelőszövetkezetből. Ezen túlmenően engedélyezni fogja olyan termelőszövetkezetek feloszlását, ahol a tagság többsége azt kivánja. Ugyanakkor a kormány továbbra is mesz- szemenő támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tagjainak boldogulásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legjái-hatóbb útja. A kormány engedélyezni kíván« ja a földek szabad bérbeadását és bérbevételét is. Azok pedig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartalékföldként kezelt ingatlanaikat művelésre saját kezelésbe kívánják venni, földjüket visszakaphatják és megművelésé^ hez vetőmagkölcsönt és gépi munkát is biztosit az állam. Azoknak, akik tartalékföldet kívánnak bérelni, kedvezményes feltételek mellett, a mostani egy év helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását. Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesszebbmenő helyeslésével és támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolva parasztságunk ügyét, erre jóggal számit is. A kiskereskedelem és a kisipar kérdései Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudják pótolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra. az iparűzéshez szükséges feltételeket, az áruellátást, hitelt stb. Feltétlenül fejleszteni, élénkíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagy meny- nyiségü iparcikk, másrészt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre.: A paraszti termelés és tulajdon biztonságossága A lakosság életszínvonalának állandó emelése Tisztelt Országgyűlés! Uj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja — a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész nép- gazdasági tervezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé. _ E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, elsősorban- az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezett rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyeknek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztály és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérből és fizetésből élők reálbérének emelését 1— A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drágaságot. A gazdag termés betakarításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével' lehetősége nyilik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris az 1S51 évi árszint alá szorítottuk. Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, lisztből, cukorból, húsból, zsirból az uj termés betakarításáig is nagyobb meny- nyiségek kerüljenek forgalomba. A nagyobbmérvü javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát,, mint ismeretes, már julius elsejével 15—39 százalékkal csökkentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére. — Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta el magát és hogy nem áll meg az Ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasztását szolgáló ipari termékek és élelmiszerek gyártását is. Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított, összeget. Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvénykönyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt. — Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munka- védelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előirt védő- berendezések biztosításának és a védőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően használják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő intézkedésekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára fnun- kautánl szabadidejük kihasználását. Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954-ben az 1953. évi 23 ezer uj lakással szemben 40 ezer uj lakást fogunk épiteni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház- és a kislakásépi- tési akciót. Budapesten, elsősorban a munkáskerületekben, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi lakóházat és gom doskodni kell a házak folyamatos karbantartásáról. A lakóházak és lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegnek 40 százalékát keli felhasználni, ami kétszerany(Fohjiafás a 3. olclalonl t
