Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-15 / 164. szám

Aöiíációs munkánk harci fegyvere a jó rigmus

A művészeti együttesek II. orszá. *"*• gos versenye új művészeti ággal gazdagodott, új szín jelent meg az eddigiek mellett: a rigmus. -A verseny során megyénk 29 rigmusbrigádja próbálkozott meg ezzel a művészeti ággal, értette meg ,— többé-kevésbbé — a rigmus jelentőségét és mutatta meg azt a színvonalat, hogy meddig ért el ezen a területen. Dicséret illeti jó munkájukért a lelkes brigádokat. A verseny e területén szerzett tapasztalatai, valamint a rigmus elvi, politikai és művészeti követelményei alapjan szeretnénk segítségére lenni rigmusíróinknak, rigmusbrigádjainknak, hogy ez a maga sajátos fegyvereivel a maga módján mindinkább betölthesse hivatását: dolgozóink nevelését, mozgósítását a napi feladatok sikeres végrehajtására, a kritika helyes alkalmazásával, a kedvesen élcelődő, csipkelődő, ízes humor, s vidámság hangulatával művészi kivitelben.

Talán meg is mondtuk ezzel rigmusmozgalmunk elvi, politikai célkitűzését.

Ezt a fontos célkitűzést rigmusbrigádjaink kevésbbé tartották szem előtt, s ebből következett, hogy általában a rigmusok elég színtelenek, gyengék, erőtlenek voltak tartalomban, formában egyaránt, A 29 rig- musbrigád, mint szám, azt is mutatja, hogy a kultúra felelős vezetői, .irányítói, üzemi, vállalati, iskolai, falusi viszonylatban is, nem törődtek, figyelmen kívül hagyták a rigmus* '■Riozgalom kibontakoztatását, nem .használták még ma sem kellően a rigmus fegyverét agitációs munkájukban. Az elég nagymérvű nemtörő- tíömség mellett a lebecsülés szelleme mutatkozik meg a vezető funkcionáriusok, a kultúraktivák részéről is. Nem tartják művészetnek a rigmust egyes kórusaink, kultúrcsoportjaink, rangon alulinak tartják a rigmusbrigád szereplését. Ez pedig merő tévedés! Aki így gondolkozik, annak zavaros fogalmai vannak a művészetről is. Igen is: művészet a rigmus, még pedig tökéletes a maga nemében, ha az teljes egészében megfelel fiz előírt követelményeknek. Kétségbe Vonható-e a népdal művészi volta? '■Már pedig a jó rigmus dallamanyaga a népdal. Kétségbe vonható-e a költészet, a jó vers művészi értéke? Már cedig a jó rigmus prozódiája vers, költészet. Kétséges dolog-e az, hogy létezik előadóművészét? Már pedig a rigmust művészien elő is kell adni E három érv elég a rigmus művészi volta mellett.

Nézzük sorban — a tapasztalatok hangját is beszőve — a jó, művészi rigmus feltételeit. Nem lehet ugyan szétválasztani a rigmus szövegét és dallamát, mert e kettőnek a legszervesebb egységben kell megjelennie, He a megvizsgálás szempontjából nézzük meg külön-külön is

\ rigmus — prozódiáját tekint•rA. — több strófából álló

Vers, amely a tartalmi mondanivalóját költői módon, képekben, hasonlatokban, költői nyelvezettel szellemesen és csattanósan fejezi ki. Mi lehet a rigmus tárgya? Maga az élet, a közösség, az ott folyó munka, az egyén a maga emberi ió és rossz tulajdonságaival. Szólhat általánosan átfogó témákról, megváltozott életünkről, a szocialista építésről, a tervekről. a békeharcról, a munkaversenyről stb., de szólhat aktuális témákról. a napi feladatokról, mint jelen esetben az aratás-, cséi&'s, begyűjtés. tarlóhántás, másodvetés stb témáiról; a mindenkori kultúragitációs munkánk legközvetlenebb feladatairól. Ez utóbbiak az igazi rigmus témák.

Mi a tapasztalat? Rigmusbrigádjaink témaválasztása általában helyes volt, általános, főleg aktuális problémákról beszéltek — ami helyes —, de megfeledkeztek az agitáció mellett a költőiségről, az ízes, szép magyar beszédről, a szavakközti válogatásról, a szép kifejezésekről, legtöbbször még a verselés legelemibb szabályairól, a rím, a ritmus törvényeiről is. A mondanivaló száraz, színtelen, a történteket egyszerűen regisztrálták. Mint valami faliújságbeszámoló, úg^ hatott a legtöbb rigmus. Nem volt ritka a frázis, a hazafias szólamok indokolatlan puffogtatása sem.

Rigmusíróink megfeledkeztek a mi csodálatosan szép népköltészetünk jelenlétéről, mint rigmusköltészetünk egyedüli alapanyagáról. Nem tanulmányozták eléggé azokat a népköltési műfajokat, amelyeket új rigmusköltésze- tiink kereteként lehet felhasználni. A kiéneklő dallamok (A Vargáék ablaka), csúfolok (Feleségem olyan asz- szony), vetélkedők (Jánoshidi vásártéren), házasító dalok (Kertem alatt termett rózsa), a játékdalok, de minden visszatérő refrénes dal, valamint minden gyors rigmusú dal táncdal is. Ezekkel kell kissé megbarátkoz- niok rigmusíróinknak, ezekből kell kifejezésmódot, költőiséget, ízt, hangulatot meríteni új mondanivalójú rigmusainkhoz. De ezeken kívül gazdag népköltészeti hagyományunk van a politikai dalokban, az úgynevezett kortesdalokban, amelyek végigkísérték a 48-as függetlenségi harcot s megmozgatták paraszti tömegeinket.

A rigmus nem kevésbbé fontos része a dallam. A verseny folyamán sok baj volt ezzel is. Két szélsőséggel találkoztunk. Az egyik az, amikor 25—30 versszak egy dallamra szólt, vagy a másik, hogy egy rigmuson keresztül '0—-15 dallam is megszólalt. Ez utóbbi esetben úgy, hogy minden észszerű összefüggés nélkül összeszórtak népdalt, müdalt, magyar nótát, tömegdalt, slágert, operettdallamot stb. Mindkét megoldás hibás. Általános tünet, hogy rigmusbrigádjaink, de még zenészeink nagy része sem tud különbséget tenni népdal és magyar nóta között. A kettő között pedig igen lényeges különbség van.

Az említett hiányosságok alapján — úgy gondoljuk — nem lesz nehéz rátalálni a helyes útra.

TVT e méretezzük az unalmasságig hosszúra rigmusainkat. A rigmus legyen rövid, de csípős. A hosz- szabb lélekzetű rigmus dallamát feltétlenül változtatni kell, de nem ötletszerűen, hanem a szöveg mondanivalójának, hangulatának megfelelő dallamok beiktatásával. A dallamok száma 5—6-nál több ne legyen és egy dallamra 3—4 strófát énekeljünk, de ne egyet, se ne hatot, hetet. Nyilván ezek a körülmények határozhatják meg, illetve adhatnak támpontot a rigmus hosszúságára. A dallamok megválasztása egy rigmuson belül egyféle műfaj szerint történjen. Kerüljük tehát a különféle műfajú dallamok összeszórását (népdal, müdal, sláger, tömegdal stb.).

A jó rigmus feltétele a szöveg és a dallam hangulati és főleg ritmusbeli egysége. A szöveg ritmusai feltétlenül az adott dallam ritmusához kell igazítani. Ha a dallam hangjegye hosszabb időméretű, az alá hosz- szú szótagnak is kell esnie. Természetesen a rövid ritmusképleteknél a rövid hangjegy alá rövid szótag kerüljön.

A rigmusmozgalom fejlődésének zenei alapja, hogy a magyar népdalt választja anyagául Ha a népdalra, a mi zenei anyanyelvűnkre építünk, a szöveg is szervesen kapcsolódik a dallamhoz. Igen célszerű a dallam megválasztásánál az úgynevezett ..népdalcsokor^-elv használata. Ezzel biztosítható az egységes dallamveze- tés, a változatosság követelménye is. feltétlenül mellőzzük a slágerdallamok alkalmazását, ugyanis igen rossz ízűvé, kabarészerűvé válik ezzel a rigmus. A verseny kezdetén ebbe a hibába esett a Ruhagyár és a Népbolt is. (Ancsa, Ancsa... Egy kirándulás Sej haj Rozi... stb.) A fent- említett zenei feltételek biztosítása területén nagy szükség van zenészeink, kórusvezetőink szíves segítségére. Vegyék fel a kapcsolatot területük rigmusíróival, a rigmusírók viszont keressék meg a zenészeket abból a célból, hogy a rigmus zenei része tökéletes legyen. Kórusaink tanuljanak és tanítsanak minél több népdalt, tömegdalt, hogy rigmusíróinknak minél szélesebb, változatosabb dallamanyaguk legyen. A rigmus harmadik főkelléke a helyes előadási mód. A legfontosabb a helyes, értelmes szövegmondás. Ez csak úgy érhető el, ha a rigmust megtanuljuk úgy kívülről, hogy a papír csak mint biztosíték, támpont legyen a versszakok kezdésénél. A rigmust meg is kel) játszani, arcjátékkal, ízléses gesz- tilculációval. természetszerű egyéb mozdulatokkal. Legyen benne előadás- művészet, ne mint szájmozgató, faarcú bábok álljanak ott rigmusmondóink. A verseny során ilyenekkel bőven találkoztunk. A rigmuséneklés igen célszerű módja a párosfelelgetős előadási mód. Változatossá teszi a rigmuséneklést az alkalmas helyeken beiktatott szólóének.

í ehet színesíteni tánccal is,, ügyes karikaturarajzzal is, amit az egyes csattanóknál megmutatnak a közönségnek. Fontos az, hogy éljen a rigmusbrigád, érezze és élje át, amit mond, teremtsen kedélyes, igazi jó hangulatot hallgatói körében. A mostani nyári kultúragitációs munkák során nagy és fontos szerep jut rigmusbrigádjainknak, van területük és alkalmuk bőven az agitáció ezen harci fegyverét alkalmazni.

Nem utolsó sorban fontos kelléke a jó rigmus előadásának a zenekíséret. Ezen a területen vannak még nehézségek, legfőképpen az, hogy nincs sok helyen megfelelő zenészember. A legstílszerübb kíséret a népi zenekar, mivel a rigmus dalUtmanyaga népdal. Alkalmas kísérő hangszer még a citera és furulya is. De egyáltalán nem odavágó kísérő hangszer a harmonika. A harmonika sajátos hangszíne, játéktechnikája nem a népdal hangulatához való. annak gyönyörű melódiáját összetördeli, stílustalanná teszi. Megfelel a harmónikakí. séret olyan rigmus esetében, ha a dallam pl. tömegdal. Elfogadhatóbb a harmónika, ha legalább egy hegedű is szól mellette, amelyik a dallamot viszi, a harmonika pedig helyesen, csak akkordizál.

Az elmondottak szem előtt tartásával a Megyei Tanács Népművelési Osztálya által meghirdetett rigmuspályázaton induljon harcba minél több rigmusíró! Szülessen egyre több alkalmas művészi jó rigmus, hogy lelkes rigmusbrigádjainknak kezébe adhassuk, akik majd a dal szépségéül, a rigmus csípősségével, őszinte közvetlenségével serkentik vidám, jó munkára és helytállásra dolgozóinkat.

Turáni Dezső

Nyílt levél a géiyei dolgozó parasztokhoz

sztergály község hat átjáró bizottsága értékelte $ község s) edményeit a növényápolás és aratást illetőleg. A halár járási bizottság megállapította, hogy 'Esztergáiig 'cösscg dolgozó parasztsága elvégezte a reá háruló feladatokat, megöl- iotia a minisztertanács határozata ban megszabott kötelességekéi, ügyanakkor Géiye község csatlakozó határát is betekintette és megállította, hogy az aratási munkákat xétye község dolgozó parasztsága, le maga a termelőszövetkezet: is el- íhnyagoUa. Akkor, amikor Eszteréig község dolgozó parasztsága az íratás munkáit az egész járásban az Henjáió községek között végzi, akkor a gétyeiek lemaradóan és kullogva végzik az aratást. Az egész határban a gabona érett. Ma azt akarjuk, hogy szemveszteség nélkül végezzük el az aratás munkáit, egykét napon belül teljesít érvünk kell az aratást. Erre minden lehetőség megvan, csak az szükséges, hogy jobb munlcalend/iilettel, jobb munkaszervezéssel és versenyvállalásokkal, de ugyanakkor dolgozó parasztságunk felé jó felvilágosító munka végzésével biztosítsuk a döntő sikert. Esztergáig község dolgozó parasztsága ezt tette és emellett még csatlakozott a budapesti EMAG által szervezett behordási, cséplési és begyűjtési versenyhez. Esztergáig község dolgozó parasztsága ettől a versenytől azt várja, hogy a begyűjtési eredmények augusztus 7-re teljes sikerrel záruljanak, jzt várjuk Gétye község tanácsától, állandóbizottságaitól, hogy a tömcgkapcsolatok jó szélesítése mellett és jó felvilágosító munkával úgy szervezzék a dolgozó parasztság mimikáját, hogy az aratási egy-két napon belül Gétye községben is elvégezzék.

TISZTÁI IMBE vb elnök, Ft) LEEI ZOLTANNE vb-titkúr WUBEZEB EBNő mezőg az d. állandóbiz. elnöke■

Szerda, 1953 jul. 15,

Újításokkal uj, boldogabb életünkért

AZ ESÓ, amely a tikkasztó napsütés után eleredt, mintha gombnyomással irányítanák, elállt. A felhők veszélytigérőn szálltak nyugat felől. A félénkek — és ellenségeink, akik örültek volna ennek — azt mondták, jég lesz... Hát nem lett jég... Az esőre pedig, ami esett, éppen szükség vo1-*- A gabonát már nagyobbrészt, learatták a kanizsai határban. A frissen ázott földeken a sötét-» zöld, kövér kukorica hajladozott a szellőben. Az emberek, mintha félretettek volna minden gond°l> vidámak voltak, Erre megvolt minden ok. Az előző héten Na§y Imre elvtárs, a miniszter- tanács elnöke beszélt, most pedi§ Rákosi elvtórs szólt a dolgozó néphez. A programm, amely elhanSz°tt, életszinvonalemeíkedést és boldog életet igér... Ezt ígéri a föld is.

Kint a mezőkön és bent az üzemekben egyaránt folyt a munka;

A MASZOLAI Ásványolaj területére tükörrima aszíalt-ut vezet. Nem olyan régen sártengeren kellett áthatolni, hogy az ember a pártszervezethe2’ az üb-hez, vagy a műhelyekbe jusson. A javításra váró gépek gyakran félméter mélyen álltak a sárban. A dolgozók állandóan azzQi zaklatták az üzemi bizottságot, hogy utaljanak ki a részűkre gumicsizmát. Ma már nem kell gumicsizma. »

Ahogy a műhelyből kijönnek> sima aszfaltra lépnek. Az udvaron most már éppen úgy dol§ozbatnak, mint a műhelyben. A szerszámot nem nyeli el a sarA nemrég épült, hatalmas szereiőcsarnokba lépve, Palatinusz elvtársat kerestük. Az üb-nél azt mondták, hogy csoportja nagyon szép felajánlást tett augusztus 20 tiszteletére. Az ember azonban nem mindig azt cselekszi, amit előre tervezett, mert vannak ..objektiv“ nehézségek és ..objektiv’ körülmények. Ilyen -objektiv* körülményképpen került elénk Török János hegesztő is, aki hegesztő pisztolyával valami nagy hengert vett kezelés alá.

— Az elvtársak már egészen megfeledkeznek rólunk — kiáltotta az ágyudörgéshez hasonló zajban, aztán elmondta, hogy megint újított.

— Majd visszafelé idejövünk — mondottuk —, most Palati- nuszékkal kell beszélnünk. —• Török Jánostól azonban nem lehetett olyan könnyen szabadulni. Arca> amelyen csak néha, tévedésből időzik a kedvetlenség, most m®g a szokottnál is derültebb volt. Örömének okozója elsősorban is az volt, hogy szombaton ismét meggyőződhetett, hogy pártunk, kormányzatunk mindent elkövet. azért, hogy a dolgozó nép élete boldogabb legyen ebben az országban s aztán nagyon örül annak is, hogy a kormánypro- grammra máris egy újítással válasz°i— Egy újfajta villanyhegesztő kábelsarut készítek — mondta.

— A sarut vörösréz helyett vaslemezből állítom elő, mégpedig csavarok nélkül, automatikus kaPcsolással. A régi saruból sok kellett, mert gyakran eltörött a leszerelésnél. Ezenkívül hátrányos volt az is, hogy a kábel a saru hibája folytán átmelegedett. Most nem kell bíbelődni a le- és felszereléssel, egyszerűen csak rá kell kapcsolni. Ez nemcsak azt jelenti, hogy kevesebb vörösrezet használunk fel, hanem sok időt is megtakarítunk.

— Surányi Márton is újítóit — mondotta —, jó lenne, ha vele is beszélnének. Együtt lettünk sztahánovisták.* 5 Nézzék csak, éppen ott dolgozik.

Surányi Márton 35 év körüli, mosolygós arcú férfi. Az a típus. akiről azt szokás mondani: -jóvágásu“ ember. Széles vállu és telt arcú. 1937-ben jött át Erdélyből, hogy az ottani nyomor után magyar földön keresse azt, amit odaát nem talált meg. Abban az időben még a mi országunkat is a tőkések bitorolták s nem találta meg azt, amiért otthagyta Erdélyt. Most boldogan beszél életéről, munkájáról, gyermekeiről — és újításáról.

Negyedévi átlagos teljesítmény e 152 százalékos volt. A mostani negyedévben még magasabb eredményt akar elérni*

— No és mi van az újítással?

— Azon gondolkodtam — kezdte — hogyan tudnám az oxigén- és a karbidfogyasztást csökkenteni... így született meg az újítás.

—- Ennyiből állt az egész?

— Nem egészen. Arra is gondoltam, hogy kevesebb oxigénnel, magasabb hőt állíthassak elő.

—• És sikerült?

Válasz helyett megmutatta újítását. Az újítás két részből állt; egy vastagabb és egy vékonyabb csőből. A vastagabb cső szabályozható szeleppel van ellátva s a végén pedig egy nagyobb kaliberű lángfogó látható.

— Ezzel a hordozható készülékkel a nagyobb munkadarabokat

— többek között a himbakarokat és lendkerekeket — melegítjük elő —- mondotta. —■ A vastagabb csövön jön az alacsonyabb nyomású gáz, a vékonyabbikon pedig a magasnyomású levegő. Tehát az előmelegítésnél nem lesz szükségünk sem oxigénre, sem pedig kar- bidra... Örülök, hogy elgondolásomat sikerült megvalósítani.

_________________________________ (Takács)

Te

jíörténet; két részben

(Kommentár nélkül)

Feleségem reggel fél 6-kor indult el a nagykanizsai Szabadságtéri tejbolt felé. Néhány perc múlva már ott állt a többi, tejre- váró asszony között. Hamarosan hozták a tejet s megkezdődött a mérés, amit Szintai Nándor, a 7-es számú bolt dolgozója végzett. Simán ment minden. Szintai közölte, hogy aki akar, darát is vásárolhat — különben ezt már az előző napon tudomásukra hozta a vásárlóknak. Feleségem a tejet megkapta s utána egy kiló darát kért.

★

—1 Aki darát akar, hozzon zacskót — jelentette ki Szintai Nándor.

— A múltkor zacskóval együtt adták — mondta valaki.

— Az a múltkor volt. a múltkor már elmúlt s vele együtt a zacskó is — viccelődött Szintai.

Feleségem hazahozta a tejet. Még nem volt 6 óra sem. Keresett egy zacskót és ment vissza a boltba. Ekkor már sok asszony állt ott, kezükben papírzacskókat lobogtatva. Szintai egy-két asszonynak, akik azt mondták n rki ..Nándiként, adott darát. A többi asz- szony várakozott. Szintai is várakozott, mondván, először kiméri a tejet. Néha jött egy-egy asz- szony, aki tejet kért, aztán ezek is hazamentek zacskóért. Végül a tejeskannások elfogytak, csak a zacskósok várakoztak tovább.

—1 Nándi, most már mérje a darát —■ sürgették a türelmetlenebbek, Szintai azonban közismert nyugalmával tovább várakozott a pult mögött « azt mondta:

—■ Akinek nem tetszik, ne várjon — ezzel kiment a boltból.

1 Biztosan elment a büffébe egy fröccsre — morajlottak fel a zacskókat türelmetlenül lobogtató asszonyok. Hogy Szintai valóban a büffébe ment-e, arról nincsenek hiteles adatok, azt azonban minden kétséget kizáróan megállapítottam, hogy feleségem, aki 6 órakor már a darára várakozott, 8 óra előtt 2 perccel érkezett haza a lakásunktól alig 100 méterre lévő tejbolthö!. Még ekkor is Szintai Nándort szidta.

Jogosan.