Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)
1953-07-12 / 162. szám
AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 162. szám. Ára 50 fillér mmtammtmmaaBtm 1953. julius 12, Vasárnap Rákosi Mátyás elvtárs beszámolója a budapesti pártbizottság aktivaértekezletén I másodnövények vetésével is segitslik elő életszínvonalunk további emelését Megyénk- dolgozó parasztjai örömmel számolnak be arról, hogy régen nem látott bőséges termést takarítanak be az idei aratással. De nem elégedhetünk meg ezzel. A kedvező körülmények különösen lehetővé teszik, hogy a most aratott dús termésen felül is növeljük a föld hozamát. Másodnövényeket kell vetnünk. Ez egyben határozat is. Megyénkben az 1.952-es évhez viszonyítva 43 százalékkal kell emelni a másodvetésü növények területét. A másodvetéssel olyan növényeket termelhetünk, mint például a burgonya, ami közvetlenül is fontos táplálkozási cikk, másrészt bővítjük állat- állományunk takarmányát, amely több húst. zsírt, tejet, tojást jelent dolgo. zóink számára. A másodvetésnek nagy jelentősége van dolgozó parasztságunk és egész népünk életszínvona Iának emelésében, A másodvetésnek bármilyen nagy is az előnye, még mindig nem elég elterjedt megyénkben. Egyes helyeken pedig azt tartják, hogy a másodnövény kizsarolja a földet és káros hatással lesz a jövőévi terméseredményre. Ez téves nézet. Ha nem végezzük cl idejében a tarlóhántást és nem vetjük be, helyette az élősdi gyomok ugyanígy kivonják a tápanyagot a földből. A másodvetés több takarmányt és egyben több trágyát is jelent. Tehát a következő évben már visszaadhatjuk az elvont tápanyagot. A másodvetés után nincs beadási kötelezettség. A másodnövények termelése nemcsak a beadás teljesítésében segíti a dolgozó parasztokat, hanem az ebből származó többlettermés lehetővé teszi, hogy több termény kerüljön szabadpiacra. Különösen fontos a, másodnövények minél nagyobb mennyiségben való termelése szövetkezetekben és szövetkezeti csoportokban, hogy az egyre fejlődő állatállományunk részére megfelelő mennyiségű takarmányt biztosíthassunk, A szövetkezeti gazdálkodásban a másodvetés a tagok háztáji állatállományának ellátását és fejlesztését is elősegíti. Ha idejében elvetjük a másodnövényt, holdanként 12—15 mázsás kukoricatermést is elérhetünk. Ugyanígy magasabb termés várható a többi növényből is. A gellénházai dolgozó parasztok ennek tudatában teljesítették már 100 százalékra másodvetési előirányzatukat. Sőt ezzel az eredménnyel sem elégedPártunk és kormányaink uj gazdaságpolitikája felelősségteljesebb munkát követel minden vállalatitól és minden vállalati dolgozótól. Ez éppen úgy áll például a zalaegerszegi Ruhagyárra. mint az OFFÉRT Vállalatra-, mely a zöldség- és a gyümölcs- felvásárlást irányítja és végzi a dolgozók jobb és olcsóbb áruval való ellátását. Az OFFÉRT Vállalat a földmi vesszővé tkezefteken keresztül felvásárolja a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezeti csoportok által felkínál* szabad és -z.er- ződéses áruféleségeket, amelyeket a lVIezőker Vállalaton keresztül juttsJt el a dolgozók számára. Az OFFÉRT munkájában igen sok hiányosság volt ezideig. Elhanyagolták a tszcs-k c-s egyéni gazdák látogatását, nem adták meg a megfelelő szakmai irányítást részükre. így nagyon sok esetben nem jutott megfelelő mi- rőségü áru a dolgozók asztalára. El kell érni a tervszerű és jó nek meg, még tovább folyik a másodvetés. Ugyancsak példát mutatnak Varga László zalakoppányi,. és Hegyi Gáspár andráshidai dolgozó parasztok,. akik nagymennyiségben vetettek másodnö vényeket. Nem lehet ezt elmondani Becsvölgye, Csődé és megyénk számos községéről, valamint szövetkezeti csoportjáról. Ennek az az oka, hogy tanácsaink egyrésze megfeledkezett erről a feladatról. Vannak olyan tanácsok is, ahol azt tartják, hogy a mostani nagy munkában nem érnek rá a dolgozó parasztok másodnövényt vetni. Hátráltatja a másod vetést a gépállomások szervezetlen munkája is. Például a türjei gépállomás egyes gé. pékhez nem biztosított világítást, így a traktorok éjjel nem tudnak dolgozni. Meg kell szervezni gépállomásainknak, hogy. azok a gépek, melyek csak egy műszakban csépelnek, éjjel tarlóhántást végezzenek. Állítsanak megfelelő traktorosokat, munkagépkezelőket a gépek mellé. Gondoskodjon ennek a feladatnak megoldásáról és a meglévő hibák kijavításáról a legrövidebb időn belül ’a gépállomások megyei igazgatósága. Haladéktalanul készítsék fel megyénk gépállomásait az éjjeli tarlóhántásra és má- sóih etésre. Egyik igen fontos feladatunk, hogy győzelemre vigyük a másodvetés munkáját. Ehhez a harchoz nagyban hozzá kell járulni párt- és tömegszervezeteinknek. Széleskörű felvilágosító munkát kell végezniük a másodvetési terv teljesítéséért, túlteljesítéséért. E feladat megoldásához minden lehetőségünk megvan. Pártszervezeteinknek népszerűsíteni kell a másodvetés előnyeit és le kell leplezni minden maradi nézetet. Nem kevesebb feladat hárul tanácsainkra, állami gazdaságainkra és megyénk minden agronómusára. Különösen agronómusaink, mezőgazdaságunk szakemberei harcoljanak minden tudásukkal a feladatok megoldásáért. A másodvetési terv teljesítése nem lehet egyéni ügy. Ennek a feladatnak megoldása nemcsak megyénk, hanem egész hazánk eredményeit fokozza. Komolyan hozzájárul ahhoz, hogy a városi és falusi lakosság ellátása élelmiszerekben és iparcikkekben lényegesen tovább javuljon. munkával, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezeti csoportok megkedveljék a szerződéses termeltetést és ezen keresztül mindinkább egyenletessé tegyék a zöldség- és gyümölcsehá- tást s a még elég magas árakat leszorítsuk. E hónap 20-ával nyilik meg a piacon a zalaegerszegi Földmives- szövetkezet zöldség- és gyürr.ölcs- elárusitóhelye, ahol friss és olcsó áru áll majd a dolgozók rendelkezésére. Az OFFÉRT ezideig is naponta több vagon árut szállítótt. de ez még közel sem elégíti ki az igényeket, írok a javi’anivaló az áru minősége (erén. Most, amikor a dolgozó parasztság kenyerünk betakarítását végzi, nem szabad megfeledkezni a zöldségfélék kapálásáról, a növényápolásról sem. Szükséges ez azért is. meri csak a helyes növényápolással ludjuk a minőségileg megfelelő és jó árut biztosítani. Tóth József A Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezete szombaton dél- u'.án aktivaértekeztetet tar.ott az Építő- és Faipari Dolgozók Szak- szervezetének székházában. Az ak- tivaértekezlet elnökségében helyet foglallak Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István. Földvári Rudolf. Kristóf István, Acs Lajos és Zsofinyec Mihály elvtársak, a Magyar Dolgozók Pártja Poliikai Bizottságának tagjai, Szalai Béla elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, Végh Béla elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének titkára, továbbá az MDP Központi Vezetőségének több tagja, közlük Révai József elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese, Farkas Mihály elv társ. hadseregtábomok, Kiss Károly, Házi Árpád, Rónai Sándor, Horváth Márton, Apró Antal, Piros László, Haruslyák József és Dénes István elvtársak. Az akliva- értekezlet elnökségének tagjai között voltak: Erdei-Grúz Tibor oktatásügyi miniszter, Urbán Ernő Kossaith-dijas író, Osztrovszki György, -a Tudományos Akadémia főtitkára. Páter Károly, az Agráregyetem rektora, Pioker Ignác, Kossulh-dijas gyalus. Gazda Géza, Kossuth-dijas művezető és többen mások. Az aktivaiS’tekezletet Földvári Rudolf elvtárs, a budapesti párt- bizottság titkára nyitotta meg. — Tisztelt pártaktiva ülés! Kedves elvtársak! A Központi Vezetőség és a budapesti pártbizottság azzal a céllal hívta össze a budapesti pártaktiva ülést, hogy a jelenlévő elv- társakkal megvitassa a Központi Vezetőség legutóbbi ülésének Én ezen az aktiván elsősorban azokkal az intézkedésekkel kívánok foglalkozni, melyeket Központi Vezetőségünk gazdasági kérdésekben dolgozott ki, s amelyeket Nagy Imre elvtárs az országgyűlésen ismertetett, s amelyekkel mi mint pártunk irányvonalával, természetesen mindannyian egyetértünk. Kezdem mindjárt a szocialista iparosítás kérdésével. Mióta befejeztük a háború romjainak eltakarítását, az újjáépítést és miután a politikai harcban megvertük a régi kizsákmányoló osztályokat és letértünk a szocializmus építésére, dolgozó népünk áldozatkészsége, hazaszeretete és szorgalma olyan műveket hozott létre, olyan teljesítményeket mutatott fel, amilyenekről a régi kapitalista időkben szó sem lehetett. Minden munkás, minden értelmiségi, pártunk minden tagja, de az egész dolgozó nép méltán büszke az olyan alkotásokra, mint Sztálin- város, mint Inota, Komló és sok más. Munkásosztályunk ez évek alatt valóban nagyot alkotott és joggal hivatkozhat e téren a szocialista építés komoly sikereire. Ugyanakkor azonban meg kell ál lapítanunk, hogy az alkotó munka hevében komoly hibákat is követtünk el. Hibát követtünk el elsősorban azzal, hogy nehéziparunk és a termelőeszközöket gyártó iparok fejlesztésében, túl gyors iramra tértünk. át és a tervezés munkájában gyakran figyelmen kivül hagytuk hazánk gazdasági erőforrásait, reális lehetőségeit. Figyelmen kivül hagytuk nem egyszer azokat a anyagát, valamint a kormányunk nyilvánosságra hozott uj pro- grammjával kapcsolatban felmerült kérdéseket — mondotta. — Pártaktiva ülésünk előadója Rákosi Mátyás elvtárs. Az aktivaértekezlet részvevőinek nagy tapsa közben emelkedett szólásra Rákosi Mátyás elvtárs. — Elvtársak! összehívtuk a Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezetének pártaktiváját, hogy ismertessük azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozólag pártunk Központi Vezetőségének junius 27-én és 28-án megtartott teljes ülése határozatokat hozott. Ezek a határozatok foglalkoztak pártunk és népi demokráciánk legfontosabb kérdéseivel, külön részletesen foglalkoztak azokkal a hibákkal, amelyek pártunk munkájában és népi demokráciánk gazdasági területén mutatkoztak. A Központi Vezetőség kidolgozta a hibák kijavítására vonatkozó rendszabályokat. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja a felszabadulás óta eltelt időben igen komoly eredményeket és sikereket ért el. A mi pártunk vezette ki a magyar nemzetet abból a szinte reménytelen helyzetből, amelyet a háború pusztításai okoztak. A mi pártunk vezette az újjáépítést, a mi pártunk vitte győzelémre a harcot a régi rend, a tőkések és nagy- birtokosok ellen, s a mi pártunk vezetésével kezdte meg dolgozó népünk lerakni jobb, szocialista jövőjének alapjait a városban és a falun egyaránt. S ami az erednagy lehetőségeket, melyek a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való együttműködés jobb kiépítésében rejlettek. A legkomolyabb hibát azonban ott követtük el, amikor 1951 februárjában túlságosan megemeltük első ötéves tervünk ipari célkitűzéseit. Hároméves tériünk eredményeinek, valamint, az ötéves tervünk, első évének jó tel- jesitiinényei alapján megállapítottuk, hogy gazdasági lehetőségeink nagyobbak, mint ahogy ezt eredetileg gondoltuk és további tervünkbe íöbb beruházást vehetünk fel. Ennek megfelelően a beruházás összegét 50 milliárdról 80 milliárdra emeltük fel. És itt tör‘.ént. a hiba. Emelni lehetett és emelni kellett a ‘érvét, de a 30 milliárdos emelés túl sok volt. Kevesebbet kellett ’ volna emelnünk. Természetesen ezzel az emeléssel párhuzamosan azt is. elhatároztuk, hogy megfelelően emelni fogjuk a dolgozó nép életszínvonalát. A tervünk szerint öt év alatt az élet- színvonalnak 50 százalékkal kellett volna emelkednie, és 220 ezer lakást akartunk ez idő alatt építeni. De ismétlem, megemelt tervünkbe már a kezdetén olyan hibák csúsztak be, amelyek eleve lehetetlenné tették az életszínvonal ilyenirányú emelését. A megemelt terv ugyanis 10 szer annyi beruházást irt elő a nehéz- és gépipar számára, mint a könnyű- és élelmiszeripar számára. Kevés volt a mezőgazdasági beruházásokra szánt összeg is. Márpedig a könnyű- és élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság termelése lett volna hivatva jelentékeny részben biztosítani az életszínvonal emelését. Amikor kezdett nratatkoaoi, hogy ményekben a legfontosabb: a dolgozók életszínvonala, munkásoké és parasztoké egyaránt olyan fokot ért el, amilyeni-e soha a Horthy-időben még megközelítően sem volt példa. Minden párttagunk, minden elvtársunk, az egész magyar dolgozó nép joggal büszke azokra az eredményekre, amelyeket ezekben a nehéz időkben elértünk. S hozzátehetem, elértük őket, mert segített, támogatott minden téren felszabadítónk és barátunk, a hatalmas Szovjetunió. Központi Vezetőségünk azonban megállapította, hogy pártunk és különösen pártvezetésünk munkája közben súlyos, hibákat is követett el. E hibák egyrésze pártvezetőségünk helytelen módszereire vonatkozik. Központi Vezetőségünk ülésén kidolgozta a rendszabályokat, melyek a jövő-, ben biztosítják a valóban kötlek-* tiv vezetést, érvényre juttatják a vezetésben a pártdemokráciát, egészséges fejlődésünknek ez elengedhetetlen biztosítékát,' a kommunista kritika és önkritika szellemét. Most gondoskodnunk kell róla, hogy a pártdemokrácia, az egészséges kritika és önkritika érvényesüljön az egész pártéletben, a Központi Vezetőségtől le egészen az alapszervekig és segítse megerősíteni, megszilárdítani pártunk kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. A pár {munka megjavítására kidolgozott ’ rendszabályokat azóta már pártunk tagsága elé vittük, s az elvtársak meggyé.-* ződhettek belőlük, hogy el vagyunk szánva a hibák gyors kijavítására és kiküszöbölésére. a túlságosan felemelt' ipán tervek miatt nem marad elég erőnk arra, hogy egyidejűleg növeljük nehéziparunkat és a dolgozó nép életszínvonalát, akkor is változatlanul folytattuk túlzott iparfejlesztésünk iramát. Amiből viszont az következett, hogy egyre kevesebb beruházás jutott a dolgozó tömegek, különösen az ipari munkások életszínvona. Iának emelésére. A gyárak építése miatt kevesebb lett a lakásépítés és amint látni fogjuk, a mezőgazdaság beruházásai viszonylag csökkentek a túlzott iparosítás következtében. Ezeket a hibáinkat még tetézte a tavalyi rossz termés, a keltő együttvéve odavezetett, hogy ipari munkásságunk életszínvonala az utolsó esztendőben már nem emelkedett, hanem csökkent. Megsértettük a szocializmus építésének azt az alaptörvényét, hogy az építéssel párhuzamosan szakadatlanul emelkednie kell a dolgozó tömegek és különösen az ipari munkásság élet- színvonalának. Azok a gazdasági rendszabályok, amelyeket pártunk Központi Veze!őségé kidolgozott, en. nek a komoly hibának kijavítására irányulnak. Minden elvtársunk, egész dolgozó népünk értse meg, hogy a mi javaslataink a szocializmus változatlan továbbépítését jelentik, de olyan módon, hogy kijavítjuk azokat: a hibákat, amelyeket az ipar fejlesztése közben elkövettünk azzal, hogy nem gondoskodtunk a dolgozók jólétének megfelelő emeléséről. Ha az utolsó két évben háttérbe szorult a dolgozó nép, az ipari munkásság- élé'-szinvonalának emelkedése, most ezen változtatunk. Hibánkon okulva, most úgy kívánjuk (Folytatás a 3, oldalon) Több és jobb gyümölcsöt, zöldséget a dolgozóknak A szocialista iparosítás és az életszinvonal emelésének kérdése
