Zala, 1953. július (9. évfolyam, 154-178. szám)

1953-07-31 / 178. szám

'unni ■iiiiiiiiiiHiiiiimi !■■■—■nrn—imrniiiiiM——iii w—■mini nwniwimin—»——i■■mii A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX, évfolyam, 178. szám. Ára 50 fillér 1953. julius 31. Péntek. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! MAI SZÁMUNKBÓL: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete az uj ügyé­szi szervezetről. (2. old.) — A be­gyűjtési miniszter rendelete a ser­tés- és juhvágási engedélyek ki­adásáról. (2. old.) — A termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok silóépitésének támoga­tása. (2. old.) — Pártélet: Ered­mények és hibák a pókaszepetki pártszervezet munkájában. (3. old.) — A Kucev-brigád 60 tonna olaja. (3. old.) — Jutalomban ré­szesülnek a versenyben élenjáró megyék, járások, községek dolgo­zói. (4. old.) — Gondosan válogas­suk ki a vetőburgonyát! (4. old.) Taoácsszer veink íokozottabhan törődjenek a dolgozók apró ügyeivel is Pártunk, népi államunk iránti hűségünket cselekedeteinkkel mutassuk meg! " ■■ ■■-----■«-— »■----.......-»■----Jl . ............. » Di cséret a Jetenyei gépállomás dolgozóinak ■ A letenyei gépállomás még egy héttel ezelőtt az utolsók kö­zött volt a cséplésben megyénk gépállomásai között. Julius 20-án , a gépállomás napi cséplési terve 6.2 százalék volt. Ehhez hason- ; " lóak voltak az előbbi napok eredményei is. Ezek az eredmények egyik napról a másikra hirtelen felemelkedtek. 21-én már 66.5 ■ százalékra teljesítette a gépállomás napi cséplési tervét. 22-én ; 94.7, 23-án 105, 26-án 101.1 százalékot értek el a napi cséplési terv teljesítésében. ; Nem magától született ez az eredmény. A gépállomás vala- | mennyi dolgozója, a vezetőktől a traktorosokig, változtatott mun­kamódszerén. Jobban dolgoztak a pártcsoportbizalmiak, erősen ! kézbevették a munkát a kommunisták. Alaposabban szervezték \ meg az egész gépállomáson és a gépeknél a munkát. Nagyban elősegítette az eredmények növelését az óragrafikonos módszer ! bevezetése. ■ A jó szervezőmunka megmutatkozott vasárnap, amikor a gépállomás cséplőgépei egy kivételével mind dolgoztak. A 28 ’ munkában lévő cséplőgép közül 26 teljesítette napi normáját. ’ Ezen a napon Horváth István felelős cséplőgépvezető 1070-es gé­pével 161 mázsa gabonát csépelt. Ehhez hasonlóan dolgozott a , • gépállomás többi felelős cséplőgépvezetője is. 1 Mátyás István 930-as gépével 25 vagon, Háns István 1070-es . gépével 26 vagon, Dömők Ferenc 1000-es gépével 2138 mázsa ga- . 1 bonát csépelt el. Az eredmények elérésében nagy szerepe van Angyal Jenő . gépállomásigazgató, Kránicz Ilona politikai helyettes elvtársak- < nak. A Magyar Dolgozók Pártja megyei bizottsága arra kéri a < letenyei gépállomás kommunistáit és minden dolgozóját, hogy to- ; vábbra is keményen álljanak helyt a munkában. Legyenek kormányprogrammunk megvalósításának öntudatos valóraváltói. ■ A MAGYAR DOLGOZOK PÄRTJA. Zala megyei bizottsága. 1 A zalaistvándi Békeharco* tsz is teljesítette kötelezettségét A párt és a kormány határo­zata, gazdaságpolitikánk eredmé­nyes megvalósítása tanácsszer­veink munkájában szükségsze­rűen megköveteli a tömegek fo­kozottabb bevonását az állam­igazgatásba. Tanácsszerveinknek ezért ugv kell megszervezni munkájukat, hogy egész tevékenységüket a dolgozó lakosság szükségleteinek és igényeinek kielégítéséről való gondoskodás hassa át. Ezzel kap­csolatban tanácsfunkcionáriu­sainknak fogadóórát kell tarta­ni. Annak alapján, ahogy a lá­togatók fogadását, a panaszok és bejelentések kivizsgálását tanács­szerveink megszervezik, jelentős mértékben meg lehet ítélni a hi­vatal, vagy egyes funkcionáriu­sok működési minőségét, erényeit és fogyatékosságait. Sajnos, elő­fordulnak még olyan esetek, ami­kor kevés figyelmet fordítanak a fogadóórák megtartására, a pa­naszok és bejelentések helyes ki­vizsgálására. A lenti járási ta­nács úgy szervezte meg a foga­dóórát, hogy berendelt 10—12 dolgozót s azok kifaggatásán ke­resztül akarta elérni, hogy eleget tegyenek a fogadóórák szervezé­sének és a felmerülő panaszok elintézésének. De a megyei ta­nács tagjainál is előfordul olyan eset, hogy a fogadóórán késve, vagy egyáltalán nem jelennek meg. ‘ A jó vezető a bizonyos termé- ázetűeknek látszó panaszok alap­ján az államapparátus egy-egy részlegének fogyatékosságára mu­tat rá és nemcsak a jogos pana­szok orvoslásáról, hanem az ál­lamapparátus fogyatékosságának kiküszöböléséről is gondoskodik. Ilyen fogadóóra alkalmával el­mondott panasz alapján derült ki az, hogy Harsmann István 1950 áprilisában épült házára be­adott házadómentesség iránti ké­relme még 1953. julius 9-én a za- laszentgróti járási tanács pénz­ügyi osztályán hevert az elinté­zetlen akták között. Ugyanennek a dolgozónak 1951-ben kimutatott buzaföldadóhátraléka, melyet még az évben tengerivel teljesített, elszámolva nem volt. Habár jog­talan tartozásának törlését 1953 áprilisában beadvánnyal is kér­te, annak elintézése csak 1953. julius 9-én a panasz kivizsgálja alkalmával történt meg. Fényt vetett ez a panasz a za- laszentgróti járási tanács pénz­ügyi osztályán lévő tehetetlen, bürokratikus munkamódszerre, de arra is, hogy a megyei pénz­ügyi osztály ellenőrzése is felüle­tes, átfutó és az ellenőrzött akták mögött nem a dolgozó embert látják, kinek jogos panasza van, amelyet el kell intézni, hanem csupán papírt, amelyet irattároz- ni kell, hogy ne legyen restancia. A dolgozókkal való bürokrati­kus bánásmódra mutat rá az is, hogy a cséplés és beadás meg­kezdése óta a panaszok, sérelmek és beadványok nagyrésze a gaz­dák beadási könyvébe történt terményféleségek lebontásával kapcsolatosak. Galambokon több dolgozó parasztnak, akinek nem is volt árpavetés területe, a ta­nács árpabeadási kötelezettséget ütemezett be. Persze nem min­den panasz jogos és nem minden bejelentésnek lehet helyt adni. Mindenegyes panaszt, minden­egyes bejelentést idejében és érdemben meg kell vizsgálni és választ kelj adni rá. Akkor cse­lekedett helytelenül a galamboki községi tanács, mikor nem gon­doskodott arról, hogy a dolgozó parasztokkal megbeszélje a ve­téstervek teljesítését, az árpave­tőmag beszerzését. Amennyiben a gazdák árpavetési tervüket teljesíteni nem tudták, meg kel­lett volna beszélni, az árpabeadá­si kötelezettség teljesítését mi­lyen más takarmánygabona cso­portba tartozó cikkel fogják tel­jesíteni. Tanácsszerveink között még szép számmal vannak olya­nok, akik megfeledkeznek hiva­tali kötelezettségükről és nem mindig igazolják azt a bizalmat, amelyben akkor részesültek, amikor dolgozó népünk megvá­lasztotta őket. Az ilyen funkcio­náriusok nem törődnek a dolgo­zók panaszaival és bejelentései- . vei, igyekeznek kurtán elintézni a látogatókat és ezzel rossz hírbe hozzák mind magukat, mind azt a hivatalt, amelyben dolgoznak. Tanácsszerveink és funkcioná­riusaink a bürokráciát főként csak az aktákban látják. Az igaz, hogy a felesleges aktagyártás és a felvetett panaszok és sérelmek csak aktákon keresztül való elin­tézése bürokrácia. De lényegében az akták számának nagy kelet­kezése a lélektelen, hanyag nem­törődömségből ered, amikor az elintézésre váró ügyek tologatá­sa más személyekre, hivatalokra való átutalásával történik. ■ Nem mentes ettől a megyei ta­nács titkársága sem. Barabás Ist­vánná Nagykanizsáról lakásügyé­nek elintézése végett _ a megyei tanács titkárságára írt levelet, amelyben csatolta azokat az ok­mányokat is, amelyek panasza jogosságát igazolták. A megyei tanács titkársága ahelyett, hogy érdemben megvizsgálta volna és határozatot adott volna a neve­zett panaszára, kivizsgálás végett átküldte a nagykanizsai városi tanácshoz, ami eleve helytelen, mert nyilvánvaló, hogy a pana­szos azért fordult a megyei ta­nácshoz, mert a városi tanacs korábban nem intézte el kielé­gítően panaszát. A városi tanács a kivizsgálás eredményeképpen kö­zölte a megyei tanáccsal, hogy a nevezett lakásügye most mar nem rajta múlik, hanem a Tata­rozó- és a Lakáskarbantartó Vál­lalat munkájától függ. Világos, hogy a jogos kérés elintézése a városi, illetve a megyei tanács végrehajtóbizottsága vezetőinek feladata és nem a Tatarozó Vál­lalaté. Azok a panaszok és sérelmek, amelyek érdemben és időben nin­csenek elintézve, továbbra is pa­naszok maradnak és a panaszos kénytelen sokszor a legfelsőbb hivatalokat felkeresni, mire az elintézést nyer. Tanácsszer­veinknek sokkal lelkiismereteseb­ben kell elkészíteni azokat a fo­gadóórákat, amelyeken keresztül élő, eleven kapcsolatot tudunk te­remtem a dolgozókkal. Minden időben elintézett panasz és sérelem tanácsszerveinknek és funkcionáriusainknak egy-egy igaz barátot, aktivát jelent, nö­vekszik a dolgozók bizalma és megbecsülése a tanácsi hivatal és funkcionáriusaink iránt. A zalaistvándi Békeharcos ter­melőszövetkezeti csoport tagjai az aratás után azonnal megkezdték a gabona behordását és a csép- lést. A csoport tagjai az első ga­bonát a terményraktárba vitték. Már teljesítették búza, rozs és árpabeadási kötelezettségüket. A csoporttagok ezután örömmel számolgattak, és adták össze Járnecz József, a palini gépállo­más felelős cséplőgépvezetője napról-napra jobb eredményeket, ér el. Legutóbb 900-as gépével egy nap alatt 153 mázsa gabonát csépelt. Ezen a napon 131.63 fo­rintot keresett. A napi normája túlteljesítéséért pedig ezen az mindenegyes mérlegelés összegét. — Boldogabb és könnyebb most már a számolás is — mondták —, mert nincs tartozásunk. Államunknak, munkásainknak megadták, ami megjárt, most már biztosan számíthatnak nem­csak saját munkájuk gyümölcsé­re, hanem munkásaink ajándéká­összegen kívül 58.40 forint pré­miumot kapott. így napi keresete elérte a 190.03 forintot. Járnecz József gépe mellett nemcsak a traktorosok, hanem a cséplőmunkások is jól keresnek. Az etetőknek ezen a napon 107 kiló gabona volt a keresetük. II zalavégi Ui liet tsz teljesítette gabonabeadását A zalavégi üj Élet Termelőszövet­kezet a géptől az első . gabonát az államnak adta. 269 mázsa hazát. 259 mázsa rozsot, 107 mázsa árpát és .7.6 mázsa zabot vittek a termcny- raktárba. Ezzel teljesítette a tsz beadási kötelezettségét. Választ adtak az ellenség uszitá. sainalc azzal is, hogy a tsz tagjai munkaegységeik arányában már ké­ny ér gabonaelőleget is kapták. a tartalékból még bőven jut kiosztás, ra a zárszámadáskor. Ugyancsak a munkaegységek ' arányában árpát is osztották ki a tagok között hogy állatállományukat elláthassák takar­mánnyal. A cseszlregi gépállomás dolgozói teljesítették augusztus 20-ra tett vállalásukat. 60 nor­málhold talajmunka helyett 80 normálholdat műveltek meg. Ez­zel az eredménnyel 165 százalék­ra teljesítette gépállomásunk ta- lajmunkatervét. Nem számolhatunk be a csép- lésnél ilyen eredményekről, de megfogadtuk, hogy behozzuk a lemaradást és a cséplésben is az elsők között leszünk. Nemcsak a mennyiségre és a minőségi munkára ügyelünk, ha­nem gépeinknél fokozzuk az éber­séget és állandó politikai munkát végzünk. Gépállomásunk dolgo­zóival együtt megfogadtuk, hogy tovább fokozzuk a cséplési mun­ka ütemét s a napi norma túl­teljesítésével, a szemveszteséjg, az üzemanyag csökkentésével, a munka jó megszervezésével győ­zelemre visszük a kenyércsatát. Csögi Lajos II falusi knlturagitáüó birei Többször hallottuk már, hogy Bu_ csuszenilászló azok között; a községek között vaiij amelyekben gyenge a kulturagitációs munka. Ezen külön­ben nem is csodálkozunk, hiszen ma. ga a népművelési ügyvezető is igy gondolkozik: ha mindenki dolgozik, minek is a rigmusbrigád. ★ Zalalövőn van ugyan kulturmun. ka. de csak az utitörők részéről. Hetenként liároniszor.négyszer kö­rüljárják a falut és virággal, ének. szóval köszöntik a gazdákat.’ Több alkalommal rendez-ek a házaknál filmvetítést. A I)ISz.fiatalok nem vesznek részt a kulturagitációs mun. kában. Vájjon miért? ★ Murakereszturon két felnőtt kul- turcsoport működik. Minden tekin­tetben jó a kulturéletük. Látszik, hogy törekednek. Csak az a baj, hogy teljesen magukra vannak ha. gyatva, nincs vezetőjük. Reméljük, hogy az illetékesek ezt a kérdést is hamar megoldják. ★ A szent györgy völgyi kultureso- poi*t, miután saját községében el. végezte a kulturagitációs munkát, más községbe is elmegy, hogy az ottani gazdákat is szép, hangulatos műsorral szórakoztassa. ★ Az andráshidai kulfurcsoport rigmusbrigádja már több jól telje­sítő dolgozót köszöntött fel az álla. mi gazdaságban. Tóth Gyulát, aki a lemaradók között volt. kiénekel‘-e a rigmusbrigád. Tóth Gyulának fájt a megszégyenítés és első felindulás sában felmondott. Aztán aludt rá egyet és — meggondolta a dolgot. Azóta azon igyekszik, hogy behozza I lemaradását. ra is. A zalaszentmihályi tszcs-tagok másodnövényt vetnek ... A zalaszentmihályi Boldog Élet termelőszövetkezeti csoport tudja azt, hogy milyen nagy jelentősége van a másodvetésnek. Ezért elhatározták, hogy kölest vetnek. Meg is rendelte 12 cso­porttag a tszcs elnökénél, Horváth Istvánnál a vetőmagot. Az el­nök elvtárs a megrendelést eljuttatta az illetékes szervekhez és türelmesen várták a kölest. Miután a köles jó ideje nem érke­zett meg, elment Horváth István Pacsára. hogy ott intézkedjen. Útja eredménytelen volt. Onnét visszaküldték azzal, hogy Zala- 6zentmihályon intézik az ügyet Már többizben megismétlődött ez a sétálgatás. Horváth elvtár­sat kivonták a munkából, a csoport tagjait pedig becsapták. Most julius 28-án ismét megkérdezték a zalaszentmihályi földműves- szövetkezet vezetőjét, aki kitérő választ adott. A földmüvesszövetkezet vezetősége sürgősen szerezze be a szükséges vetőmagot, mert hanyagságuk miatt nem késlekedhetnek a csoport tagjai a másodvetési tervük teljesitésével. Gondos munka — !iő kereset

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents