Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

KulturbrigédjohVy figyelmébe! Áz aratás, tarlóhántás, másod növények vetése, cséplés, betaka­rítás, a géptől a raktárba való beszolgáltatás gyors, határidőelőtti teljesítése nemcsak egyéni érdek, hanem mindnyájunk, egész dol­gozó népünk közös üg3ye, békénk biztositéka. Kulturotthonaink, kul- turbrigádjaink feladata, hogy a kulturagitáció minden formájával, minden eszközével segítsék ezt a nagy harcot. Legyenek ott minde­nütt, ahol a növényápolás, az aratási munkák sikeréért harcolni kell. Segítsenek, buzdítsanak, bíráljanak kulturbrigádjaink, Ahhoz, hogy a kényércsata győzelméért az első sorokban tudjanak harcol­ni kulturbrigádjaink, elsősorban ismerniök kell a minisztertanács határozatát, hogy mindenben, a kulturmunka minden ágával se­gítsék ezeL maradéktalan végrehajtását. Alkalmazni kell kultur- brigádjai nhnak azokat a módszereket, amelyek már gyakorlatban beváltak. Minden községben alkalmazzák a zacskó-agitációt, a mozgósító jelszavakat, transzparenseket rakjanak ki, olyan jelsza­vaikat, amelyek mozgósítanak a soronlévő feladatok végrehajtására. PJigmusbrlgádjaink legyenek ott mindenütt, dicsérjenek, bírálja­nak, buzdítsanak, szórakoztassák dolgozóinkat. Kulturotthonaink minél több olvasókört szervezzenek, s ezeknek aZ legyen a felada­tuk, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, dol­gozó parasztjaink földjén ebédszünetekben szépirodalmi szemelvé­nyeket olvassanak fel. Rigmusbrigádjainknak az alabbi ligmusó- kat javasoljuk: « NÖVÉNYÁPOLÁSRA: (Rózsa-rózsa, labdarózsa levele c.) Esőfelhők nem úsznak már az égen, Sürü a gaz, muhar, gyom a mezőben, Kapát ide asszony, ember kezébe Nem mehetünk munka nélkül a készbe. Giz, gaz nyúlik itt is, ott is ma­gasba, Akárcsak az emberek közt valaha, Harcolunk ml ezek ellen keményen, Forog, villog már a kapa a kézben. BUZDITÖ AZ ARATÄSRA: „Szól a kakas hajnal-tájban c.“ Ha kimegyünk a határba, Gyönyörű a ringó tábla, Szép a kalász minden száron, Bőség lesz az aratáson. Ref: Rajta előre! Menj ki a mezőre, Fogj hozzá a munkához, így lesz a béke, munkánk gyü­mölcse, Népünk győzelme, A telt kalász, ringó tábla, A szorgos kezeket várja, Készüljünk hozzá előre, Hogy végezzünk majd időre! Refr. (mint fent) Szükségünk van minden szemre, Mert igy szól a béke terve, Aki nem vigyáz a magra, Országunkat az megcsalja. Refr. (mint fent) ELŐRE A TARLÓIIÁNTASÉRT! (Árokban terem a sóska... c.) Kovács Menyhért ásitozik, kum. Az ekéje rozsdásodik kum. Tétlen hever a fészerben, A vasa is kiveretlen, kumma-kumma, kum. Megmondjuk most az alvónak kum. Legyen kint a földjén holnap kum, Az álmosság most se járja, Mert a kaszát eke váltja, kumma-kumma, kum. Zala megye rigmusbrigádjai! Segítsétek munkátokkal a soron- levő feladatok végrehajtását! írjatok rigmusokat és' használjátok fel a leküldött anyagot. Figyeljétek a megyei lapot, melyben rend­szeresen adunk műsoranyagot. Ne feledjétek: a rigmus a munka, a termelés, a községi élet népköltészete, a szemtől-szembe való találkozás költészete, mely azonnal, gyorsan ütő fegyver. A társa­dalmi életben jut igazi, éltető levegőhöz és felhasználásukkal nagyban hozzájárultok a soronlévő feladatok valóraváltásához. A türjei gépállomás felkészült a cséplésre Dübörögve indulnak ki a trak­torok a türjei gépállomás udvará­ról. Mindegyik cséplőgépet vontai m?ga után. A gyermekek kijön­nek az utcára és sokáig kisérik a diadalmas menetet. A kis falusi házak ablakából vidám arcú asz- szonyok integetnek a traktorosok­nak, akik büszke örömmel vezetik a gépeket. Nagy munka kezdődik most. A utakon már megrakott ■szekerekkel találkoznak, hordják az ősziárpát a közös stzéfÜkré. Kora hajnaltól késő estig búgnál? a cséplőgépek. A zsákok mégtelnek. Megelégedetten rakják a dolgozó parasztok a teli zsákokat a sze­kérre és viszik munkájuk gyü­mölcsét. A türjei gépállomás cséplőgépei az utaknál elválnak egymástól. _ el­indulnak a szélrózsa minden irá­nyába. Csütörtökig már 30 da­rab cséplőgépet vontattak ki a gépállomásról. A traktorosok mi­előtt kimentek volna, gondosan átvizsgálták gépeiket, hogy ha megkezdik a munkát, ns legyen üzemzavar s az apró magvak cséplése ne gátolja a gabona csép­lés ét. Az apró magvak cséplé&ét 23* án hat cséplőgép kezdte meg. A járásban két helyen folyik az ősziárpa cséplése is. E héten még ■számos helyen kezdik meg a cséplést és jövő héten pedig tél­ies erővel végzik e munkát. Mun­kára indult Bognár István is, a gépállomás kiváló traktorosa, aki a tavaszi kampányban jól meg­állta a helyét. Most is gondosan ellenőrizte gépét, hogy né legyen üzemzavar. Szentpéteruron már 23-án meg is kezdte az aprómag cséplését. Kecskés József szintén kiváló traktoros, mig cséplőgépe el nem indulhat addig a baívki „Vörös Mező" ősziárpa-tábláján airatógépoel dolgozik. A türjei gépállomás jól felké­szült a cséplésre. mindenki a he­lyén van és pár napon belül tel­jés erővel megkezdik a munkát. — Ügyeletes orvos ma, vasárnap Zalaegerszegen: Dr, Gárdonyi Béla Kölcsey*u. 1. sz. A koreai nép hősi munkája Három éve tart már a koreai nép hősi harca szabadságáért és függetlenségéért. A koreai munkások, parasztok és értelmiségiek a hátországban, a békés munka arcvonalán küzdenek e nemes ügy győzelméért. A koreai nép hősi munkájának számtalan kiemelkedő példáját sorolhatnánk fel. A koreai üzemek dolgozói a háboruokozta nehéz­ségek és nélkülözések ellenére határidő előtt teljesitik a termelési terveket, s a parasztok növelik a terméshozamot. Jól ismerik pél­dául Kim Hak Szir mozdonyvezető nevét aki a bombázások köze­pette is haláltmegvető bátorsággal vezeti a vonatokat. Ko En Szűk szövőnőt, a többgépes mozgalom kezdeményezőjét, Kim Hu An furómunkást. aki a május 1. tiszteletére inditott versenyben ápri­lis 29-én 100.5 százalékra teljesítette 1953. évi tervét. Hasonló ered­ményeket ért el sok kiváló koreai hazafi. Csoj In Szén elektrotechnikus lány — aki a Szovjetunióban vé­gezte el a politechnikai főiskolát és nemrégen tért haza — ezeket mondotta: „Egész lelkemet eltölti a haza, a koreai nép iránti fele­lősségérzet. Megfogadom, hogy minden erőmet az ipar újjáépítésé­nek és fejlesztésének szentelem.“ A koreai munkások szorgalmasan tanulmányozzák a szoviet sztahánovista újítók élenjáró módszereit. A koreai üzemekben Bi- kov, Zsandarova, Korabelnyikova és más kiváló szovjet munkás számos követőjével találkozunk. Kim Bök Szil fonónő például ter­melőmunkája mellett végzi a technikumot. Állandóan tanulmá­nyozza a szovjet munkamódszereket és gyarapítja szakképzettsé­gét. Ennek eredményeként több mint másfélszeresen túlteljesíti előirányzatát. Olyan munkásnők, mint Kim Bök Szil, ezrével van­nak ma Koreában. önfeláldozó munkát végeznek a koreai parasztok is, akik az ellenséges légierő mindennapos támadásai ellenére gondosan meg­művelik földjeiket. Jelszavuk: „Harc a kenyérért, egyben harc a győzelemért.!“ Tavaly dús termést takarítottak be a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban, az 1952. évi termés 130.000 tonnával haladta túl az 1948. évit, noha az a köztársaság történetében az addig el­ért terméseredmények között a legmagasabb volt. Ebben az évben a koreai falvak dolgozói vállalták, hogy még magasabb termésered­ményekét érnek el. Az agresszorök nem törték meg a koreai népet. A nép bízik erőiben. Ezt bizonyítja például az is, hogy a népi kormány határo­zata értelmében még tavaly megkezdődött az erdőültetés azokon a területeken, amelyeken az intervenciósok elpusztították az er­dőket. Ez év elején a kormány határozatot hozott a városok fásí­tásáról. A fásítási munkákban sokezer ember vesz részt. A békés munka frontján dolgozó hazafiak legnépszerűbb jelszava: „Újjá­építjük városainkat és városaink szebbek lesznek, mint a háború előtt!“ A háborús viszonyok közepette is rendszeres tanítás folyt az iskolákban, működnek a színháza k, klubok könyvtárak, tudományos int^zétgk,^ ' 19j>3rt%iKüszofoéjOL nyili—meg Phenjanban az Állami Klasszi­kus Művész színház, A koreai filmgyárak csupán egy év alatt 3 já­tékfilmet. 13 dokumentumfilmet és 24 hiradófilmet készítettek. A fes­tők és szobrászok 1952-ben közel 1800 uj művet alkottak. A koreai nép a Munkapárt és Kim ír Szén kormányának ve­zetésével rendületlenül végzi alkotó munkáját; tudja, hogy a Szov­jetunió vezette béketábor népei és az egész haladó emberiség lel­kesen támogatja igazságos harcát a boldog jövőért. Hazug és arcátlan az amerikai imperializmus. A világ dolgozói ezt már hidják és nem felejtik el. Amikor a lengyel külügyminiszter készséggel otihont akart nyúj­tani a halálraítélt Rosenberg há­zaspárnak — az amerikai impe­rializmus „arcátlanságot” emleget. Két békeharcost hazug módon ha- lálraíiélni, amikor maga a korona­tanú is kijelentette, hogy hamisan vallott — ez nem arcátlanság sze­rintük. Ez több, mint arcátlanság: aljasság. Berlin demokratikus övezetébe háborús provokátorokat küld a gyilkos imperializmus, akik mindenre elszánt gonosztevők, utána hazugul és arcátlanul kije­lentik a nyugatbcrlini imperialis­ták, hegy „neheztelnek“, amiért a keletberliniek megvédtek a békét és eltiporták a 1 űzcsóvát. Eszten­dőkig húzták-halasziották az ame­rikai imperialisták a koreai békét, már-már aláírták a megegyezést, amikor hazúg és arcátlan módon hi-Szin-Man, az amerikaiak bé­rence hátuk mögött és tudtukkal „kiszabadított” több tízezer hadi­foglyot. Ezzel megnehezítette a béke ügyét. Hazugok és aljasak az . amerikai imperialisták, A hazu­goknak és aljasoknak leckét kell adni. hogy tanuljanak. Ezt a lec­két a világ békeszerelő dolgozói már most is és ezután is minden percben megadják az imperialista hordának■ S olyan lesz ez a lecke, hogy nem köszönik meg, soha el nem fetejlik. ★ Mindén eddigi háború között a második Világháború volt a leg­véresebb. A hitleri horda rabolt, és vadállati módon pusztított. A dicsőséges Szovjet Hadsereg verte széjjel ezt a patkányhadat. Ennek nyolc éve. A nyugatnémet sajtó oldalain azonban ismét megjelen­tek a fasiszta tábornokok és vé­rengzők nevei. Nemrégen ítélkez­tek Hamburgban Béták hitlerista tábornok fölött, aki a hitleri Né­metország kapitulálása után is gyilkolt: antifasiszta katonákat lövetett agyon. Szemrebbenés nél­kül vallottá: ,,Helyesen jártam el, mindent megismételnék elölről...” Be még tovább ment. Kijelentette; ■ .a szövetséges köztársaság a „harmadik birodalom“ utóda, ma­gára vette annak kötelezettségeit és ... a führer parancsait..Ar­cátlanul, fennhéjázóan viselkedett ez n gyilkos, És a védők? Azok egyenesen kijelentették, hogy ma­guk is lövettek antifasiszta kato­nákra. Ezeket a védőket a védők padjáról a vádlottak padjára kel­lett volna ültetni. S kik voltak ezek a védők? Lüdde-Neurath, Dönitz tengernagy adjutánsa, Wagner tábornok, Bokelberg. ű hitleri hadsereg legfelső hadbí­rója. Blank, nyugatnémet had­ügyminiszter hivatalában ma 77 volt hitlerista tábornok és 23 ma­gasrangú vezérkari tiszt teljesít szolgálatot. Ezek a tábornokok ma már nem írnak „visszaemléke­zést“. Céljuk a Wehrmacht fel­újítása, amely az amerikai impe­rialisták célja szerint az új ro­hamcsapat lenne a béke ellen. Adenauer bábhancellár tervei szerint egyelőre 12 nyugatnémet hadosztályt állítanának fel az At­lanti Paktum keretében, de ez a szám a mai napig máris 40, sőt 50-re szökött. Az annakidején szétrebbent patkánykor da, áz SS-ek ismét gyülekeznek és nyak- rafere „egyesületeket”, „szövet­ségeket“ alakítanak. Már megvan az „acélsisak“, „az SS-ek kölcsö­nös segélynyújtási egyesülése" és más elnevezésű szövetség, amelyek nem mások, mint háborús tűzfész­kek. Adenauer és Rxdgway, a Ruhr-bárók és az amerikai Wall Stretnek azonban kevés az a né­hány megmaradt tábornok és egyesület. Tömegekre, milliókra van szükségük, akik ismét előzőn, lenék majd a békés dolgozók or­szágait. A bonni revanslszták a sajtót, rádiót, mozit ennek a hábo­rús célnak szolgálatába állítják. S megszervezték a „Német Ifjúsági Szövetséget”. Honnan, kitől kapp ják a pénzt? A szén- és acélbá- r óktól, az amerikai imperializ­mustól. Flieck német acélmágnás- mk ez az amerikai imperializmus visszaadta gyárait. Flieck acél- és szénbányáinak felét eladta a tő­késeknek. Feleáron. Bányaműveit feleáron — a dolgozó nép és a béke ügyét teljes áron eladta ez a háborús bűnös. „Csak meg kell nyomnunk a gombot és a német hadigépezet megindul“ — mondta Blank nyugatnémet hadügyminisz­ter. Be nem olyan egyszerű ez a gombnyomás. Nyugát-Németország és az egész világ dolgozói tudják, mit jelent a fasizmus feléledése Nyugat-Németorszáqban. A fásiz. mus újjászületésének veszélye minden nemzetnél riadót ver, A történelem tanúsága Szerint a dől* gozóknak még éberebbeknek kell lennlök! * Becsület-vizsga előtt állnak fa* Ztm dolgozóink: Néhány nap múlva arat az ország. Gépek állnak a földek szélén, magtárak tiszta he­lyiségei várják a gabonát, amit Örömmel adnak dolgozóink az ál­lamnak. Hallgatlak pártunk irá­nyító szavára: korán ve!eitek,üem lankadva végezték a növértyápo- tési munkákat, egyszerre ment a szónaka$záiás és gyomlálás. Izzik a munka n mezőkön. Először az ifjúság tette le az évvégi vizsgát, most falusi dolgozóink állnak a nagy becsület-vizsga előlit, aho. yyan Harmadás élvtárs mondta ezt nekünk Nagyrécsén. Felszaba­dult hazánk földjén a béke kül­döttei tanácskoztak. Méltó helyen. A gyárakban az acél, a földeken a dúsiermésű élet erősíti a dolgo­zó nép rendjét mindenféle háború, mindenféle imperialista mesterke­dés ellen. A serény aratás, az azonnali beadás, annak túlteljesí­tése, a tárlóhántás és ffi következő és a megint következő munkák öntudatos elvégzése azt mutatják, hogy megyénk dolgozói kitünte­tésre végzik el ezt a becsület- vizsgát. ★ A nagykanizsai járás hétven községében van népkönyvtár. Ma­gában Nagykanizsa városában a járási könyvtár havonta 7000 könyvet ad ki a dolgozóknak. Ré­gen havonta 120—130 könyv volt a legnagyobb forgalom. A nagy­kanizsai dolgozók még emlékez­nek azokra az időkre, amikor a Városi könyvtárban csak enge­déllyel lehetett olvasni. Az enge­délyt a városi főjegyző acEla ki. És azt Sem felejtették el Nagykani­zsa dolgozói, hogy annakidején a» egyik városi „tanácsnok” a könyv­tár anyagát, a muzeális anyaggal együtt a szemétdombra hordáivá. Könyvtárosaink kezében a „Mit olvassunk a növényápolásról”. a .,Brcdgyuk-módszer” könyvek van. nak. A szocialista könyvek is elő­segítik a nagy nemzetgazdasági feladatot: új termés betakarítását és a dolgozók'úsZiUlám helyezését. Könyvtárosaink brigádvezetői a kultúr csoportoknak, melyek a szo­cialista könyveken keresztül segí. tik megvalósítani dolgozóink fel­adatait; az aratást és a beadást. ★ Nagykanizsa alkotó művészéi­nek műtermeiben jártunk. Meg­néztük a friss zsengéket, alkötá. saikat. Nagy Márton festőművész két képet kezdett festeni. Mind­kettő béke-tárgyu. A mai napon kezdte el harmadik képét festeni: az is a békeharcol segíti. Képein a figurális kompozíció, a színhar­mónia és a tárgy reális megjele­nítése az uralkodó. A nagy szovjet művészek szociálisba realizmusa a festők számára is utat mutat. Örülünk Nagy Márton elvtárs mű­vészi munkájának, mellyel a szo­cialista művészetet gazdagítja. Balogh Gyula festőművész — iu. domásunk szerint tájképeket fest. Régi, kedves témája a Balaton. Onnan ad újabb képeket. A finom szmhatások, a változatos térbeli elhelyezés teszik képeit széppé. Szemenyei festőművész nemrégen fejezett be egy nagy freskót a Lovászi MASZOLAJ Művek ré­szére. Most újabb képeken dol­gozik. Festőiskolái növendékeinek kiállítása azt mutatta, hogy jól vezeti együttesét. Képein egyre erőteljesebben bontakozik ki a fi­gurális megoldás. Horváth László elvtárs a Temetkezési Vállalatnál dolgozik és szabad idejében iro­gat. Most fejezi be diák-elbeszélé­sét, amely nagykanizsai szereplők­ről szól. Elbeszélésében az ifjúság békeharcát írja meg. Bán Zelma, a nagykanizsai postto dolgozója gyermekelbészéléseket ír. A mesé­ken kérésziül a békés élet és a munka megszerettetését tudatosít, ja a kicsinyeknél. Hálás fehd-ik E sorok írója most fejezte be „Nén. ébresztő“ című írását, amely a bratislavai ifjúsági sajtóban jeleni meg folytatásban. A Béke-Világ ta­nács és a bukaresti VlT tisztel'- téré két elbeszélés: fejezed bp fi többi nagykanizsai festő és író ugyancsak dolgozik, alkot. Mind- annyíokról nem írhattunk. Legkö­zelebb azonban róluk is szó lesz. MORVAY GYULA Napjaink jegyzete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents