Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l Országos értekezlet a begyűjtés kérdéseiről. — Pártélet: A kc- mendollári pártszervezet taggyűléséről. — A lovászi mélyfúró üzem 380 méterrel túlteljesítette II. negyedévi tervét. — Me­gyénk az utolsók között a papír- és roiigyhulladck gyűjtésé­ben. — Sutba a piarista könyvtárral! — Óvjuk meg burgo­nyatermésünket az amerikai burgonyabogártól! J AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 148. szám. ___________________Ara 50 fillér ____________________1953. nmius 26. Péntek KI A FÖLDEKRE! ARASSUNK! Megkezdődött az aratás, dolgozó parasztságunk legnagyobb erőpróbá­ja, Ezekben a szorgos napokban ta­karítjuk be egészévi munkánk gyü­mölcsét, biztosítjuk jövőévi kenye­rünket, amely annál nagyobb és fe­hérebb lesz, minél gyorsabb, lendü­letesebb munkát végzünk. Megyénk dolgozó parasztsága ennek tudatá­ban kezdte meg egy héttel ezelőtt az ösziárpa aratását és megfeszí­tett, kemény munkával határidő előtt győzelemmel fejezte be a ke­nyércsata első ütközetét. Befejező­dött az ősziárpa aratása és ma már újabb, még nagyobb erőfeszítéseket követelő rohamra lendültek állami gazdaságaink, termelőcsoportjaink, gépállomásaink, egyénileg dolgozó parasztjaink: megkezdődött a ke­nyérgabona aratása. Ünnepi órák ezek: az ötéves tervért, népünk jólétéért, a béké­ért- folyó harc győzelmes órái, ami­kor minden becsületes zalai dolgozó paraszt újabb hősi tettekkel pecsé­teli meg a népfrontra adott szava­zatát. Most dől el igazában, ki a legény a gáton, melyik zalai köz­ség, tszcs, állami gazdaság, traktor­ista szereti legjobban hazáját fe­jezi be elsőnek a legkisebb szem­veszteség nélkül az aratást. Az ara­tás kemény harc, melyben minden perc, minden kaszavágás az ellen­ség derekába suhint. Ez a rendkívül bonyolult, nagy körültekintést kivá- nó harc. falusi pártszervezeteink számára minden eddiginél nagyobb feladatot jelent. Pártszervezeteink a fő mozgatói, irányitói, parancsno­kai, elsövonalbeli harcosai az aratás nagy csatájának. Ahol a pártszer­vezet- kezébe vette az aratás meg­szervezését, ahol a kommunisták példamutatóan élenjártak a munká­ban, már rövid idő alatt is jelentős győzelmeket arattunk. Mint a pacsa- andorházi tsz-ben, Becsehelyen, Szent margitfalván, ahol szinte órák alatt- learatták az ősziárpát. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy falusi pártszervezeteink legfontosabb feladata a kommunis­ták példamutatásának biztosítása. Az első sikerek nem jelentik egyál­talán azt, hogy most már úgyis megy az aratás magát ól. A munka neheze most következik. Most kell csak igazán minden kommunistának, DISz-fiatalnak megfogni a kasza nyelét. Most van a legnagyobb szük­ség a párt politikai felvilágosit ó munkájára, hisz tűző a meleg, meg­erőltető a munka, most- igyekszik legaljasabban ártani az ellenség. Hallatlanul károsak az olyan né- aotek. hogy ,,most- dolgozni kell, nem érünk rá agitálni, nincs szükség a megbeszélésekre, a munka értékelé­sére, úgyis arat mindenki“. Ahol így gondolkoznak, mint Alibánfán, Nagylengyelben, ott akadozik a munka elmaradnak a versenyben. Ne feledjük, ahol nem mi magya­rázzuk meg a feladatokat, o'-t az ellenség hazug érvei jutnak érvény­re s az ellenség épp úgy, mint ta­valy, most is igyekszik „ráérünk még“ hangulatot teremteni, s arról beszél, hogy nem érett még a ga­bona, vagy éppen ellenkezőleg, nem lehet nappal aratni, mert kipereg a Kommunisták ! Legyetek a békearatás élharcosai! szem. Azzal rémisztgeti dolgozó pa. rasztjainkat, hogy elvisznek minden szem gabonát. Minden községben megtalálja a módját annak, hogy csökkentse a munka ütemét. Falusi pártszervezeteinknek tehát- a kommu­nisták példamutatása mellett hason, lóan fontos feladata az agitáció gyors megszervezése, a népnevelők állandó mozgatása, beszámoltatása, újabb és újabb érvekkel való ellá­tása-. Meg kell magyarázni minden dolgozó parasztunknak, hogy a gyors aratás országos érdek, az egész magyar nép, az ötéves terv, a béke ügye. Ha előbb aratunk, előbb tudjuk megszüntetni a tavalyi aszály okozta közellátási nehézségeket: előbb lesz uj kenyér, előbb tudjuk állatainkat hizlalni. De ugyanakkor saját érdeke egyénileg is minden falusi dolgozónak a gyors aratás, mert az az alapja a gyors beadás­nak, a szabadpiaci jog mielőbbi el­nyerésének. A lábon álló gabonát még sok veszély érheti, kipereghet, lefektetheti a vihar, elverheti a jég, mint tavaly a nagykanizsai járás déli részét. Nincs tehát helye semmi késedelemnek. Beértek a gabonák, azonnal és minél gyorsabban aratni kell. Trakt-oristáinknak, aratógép. kezelőinknek, kombájnvezet őinknek az;t kell tudatába vésni, hogy az ő munkájukat figyelik dolgozó pa­rasztjaink. Most, amikor a legna­gyobb szükség van a gép gyors munkájára, a legkézzelfogliatóbban bizonyíthatják bg a gép, a nagyüze­mi gazdálkodás előnyeit. Az agitáció megszervezésénél ter­mészetesen figyelembe kell venni a munka adottságait. Valóban le kell csökkenteni a különböző gyűléseket, de mégis .meg kell találni a mód­ját, hogy a népnevelőket- minden esetben beszámoltassák, kioktassák, újabb feladattal bízzák meg a párt. titkár elvtársak. Ott kell agitálni, ahol a munka folyik: a határban, az arató gépek mellett, reggel ko­rán, este későn, a déli ebédszünet­ben. Használjuk fel a pihenőket sajtóolvasásra, a verseny eredmé­nyeinek tudatosítására, a hanyagok rossz munkát végzők kipellengéxczé- sé-re. kisgyülések tartására, a rig- musbrigádek keressék fel a földe­ken dolgozó parasztjainkat, szóra közt ássák vidám dalokkal, tréfákkal a munka fáradt hőseit. Harmadik fontos feladat a ver­senyszellem állandó fokozása, a ver. seny népszerűsítése, rendszeres ér­tékelése, nyilvánosságának biztosítá­sa. A lenti járás azért szerezte meg az első helyet, mert lelkes a versenyszellem. A zalaegerszegi járás viszont ép­pen azért kullog az utolsó helyen, mert a verseny még mindig csak a vezetők, a tanácselnökök versenye. A járás dolgozóiban még mindig nem sikerült a szükséges mértékben fel­kelteni a járás becsületéért folyó harc virtusát. Természetesen a. ver. senyszellem felszitásának alapfelté­tele az eredmények állandó étékelé­se, nyilvánosságrahozatala. Ehhez pedig nem elég a tanácsháznál lévő falitábla. Most élő versenyagitáeióra van szükség és ehhez fel kell hasz­nálni a kisgyüléseket, a dobolást, a rigmusbrigádokat. Minden dolgozó­val minden nap ismertetni kell a verseny állását, számon kell kérni tőle vállalásának teljesítését, nem kell takarékoskodni a dicsérettel de a kemény bírálattal sem. Részesévé kell tenni minden fa­lusi dolgozót az aratásnak. Most minden épkézláb embernek a mezőn van a helye. Tanácsi, földmüvesszö­A lenti járás az első, a zalaegerszegi változatlanul utolsó az aratási versenyben A megyei tanácshoz 25-én reg­gel beérkezett jelentések szerint az ősziárpa aratásában a járások sorrendje az alábbi: 1. LENTI JÁRÁS Szerda estig 98 százalékra fe­jezték be az ősziárpa aratását. A lenti járás jól mozgósított a ver­senyre. Ennek köszönhető az is, hogy napról-napra erősíteni tud­tak és a harmadik helyről .foko­zatosan az elsőre küzdötték fel magukat. Kovács Sándorné elv­társnő, a járási tanács elnöke és Bán Gyula elvtárs, a mezőgazda-' sági osztály vezetője dicséretet érdemel jó szervező munkájáért. 2. ZALASZENTGRÓTI JÄRÄS A kemény, férfias vetélkedés­ben lemaradtak a lenti járás dol­gozó parasztjai hősi küzdelme mögött. A lemaradás ugyan mind­össze 3 százalék, de ez is elegen­dő figyelmeztetés a szentgróti já­rás felé, hogy nem hanyagolhat­ják el egyetlen községüket sem. A lemaradás fő oka abban van, hogy Szentpéteruron és Zala- szentgróton késnek a munkával, ez pedig az egész járást hátrál­tatja. Vonják le az esetből a ta­nulságot az aratás további szaka­szára. 3. LETENYEI JÁRÁS Szorosan felzárkóztak az élen haladókhoz. Tizennyolc községük­ben teljesen befejezték az ősziár­pa aratását. Eredményeik még jobbak lennének, ha nagyobb gondot fordítanának a versenyek szervezésére, az élenhaladók, pél­damutatók népszerűsítésére. Te­gyék élővé, elevenné a versenyt. A letenyei járás dolgozó paraszt­jai is vannak olyanok, mint a len­ti, vagy szentgróti járásé. Ne hagyják magukat! Érjék utol a legjobbakat! 4. NAGYKANIZSAI JÄRÄS A tegnap reggeli jelentés sze­rint 82 százaléknál tartottak. Eredményük sokkal jobb lenne, ha Liszó, Surd, Pátró, Belezna, Börzönce és Murakeresztur nem hátráltatná az egész járást lassú, tapogató munkájával. Szüntessék meg végre a patópáloskodást a kanizsai járás egyes községeiben. Ez a feltétele annak, hogy ne mindig az utolsók között kullog­janak. 5. ZALAEGERSZEGI JÁRÁS Nem tudnak kikeveredni a se­reghajtók közül. Az aratás meg­kezdésétől az utolsó helyen to­pognak. Ha még az ősziárpával is ilyen nehezen birkóznak meg, mi lesz a kenyérgabona aratásánál, ami jóval nagyobb és nehezebb feladat. Amíg a járás vezetői fél­napokat töltenek el a kombájn alatt — aminek megjavításához úgy sem értenek, nem is lesz eredmény. A gép megjavítását bízzák a szakemberekre. Ez nem a vezetők feladata, a vezetők szervezzék és irányítsák a mun­kát. Éppen ez hiányzik a zalaeger­szegi járásban. A városok versenyében: 1. ZALAEGERSZEG 25-én reggelig 85 százalékra vé­geztek az ősziárpa aratásával. A lehetőség pedig megvolt ahhoz is, hogy már készen legyenek ve­le. A kenyérgabona aratásánál jobban használják ki a lehetősé­geket. 2. NAGYKANIZSA Itt 81 százalékos az ősziárpa aratása. Használjanak ki minden percet, hogy a legjobbakkal együtt tudjanak végezni. Lapzárta után jelentik: A lenti, letenyei és szentgróti járás befejezte az ösziárpa aratását A megyei tanácshoz 25-én délután érkeztek meg a jelentések idei békearatásunk első nagy győzelmeiről, amely szerint me­gyénk három járásában: a lenti, zalaszentgróti és letenyei járásban 25-én délig befejezték az ősziárpa aratását. vetkezeti dolgozók, pedagógusok, tszcs-agronómusok, könyvelők, mind- mind fogják meg a kasza nyelét, vegyék ki részüket az aratásból, hisz az ő érdekük is, hogy előbb ke­rüljön fehér kenyér . az asztalukra. Kövessék a pacsai, letenyei példát, ahol önként jelentkezett minden nem földműves foglalkozású dolgozó az aratóbrigádba. Legyen a verseny egyik legnagyobb mozgósító jeÍ37.a va: Ki az Íróasztalok mellől a föl­dekre! Segítsük két kezünk munká­jával is dolgozó parasztjainkat! Az ilyen széleskörű mozgósításra természetesen nem elegendő egyma­gában a pártszervezet ereje. Be kell vonni a munkába, nap mint nap feladattal kell megbízni a tömeg1 szervezetek vezetőit, minden tagját. Feladat van elég. Az a pártszerve­zet dolgozik jól, amely minden tö­megszervezetnek a legmegfelelőbb feladatot tudja adni. a DlSz-fiata- lokat nreg kell bízni aratóbrigádok szervezésével, a tüzőrséggel, a ver­seny nyilvánosságának bizt-ositási. val, a dűlők, táblák érésének figye­lésével, futárszolgálattal. Az úttö­rők minden községben gyűjtsék a kalászt, kultúrműsorokkal szórakoz­tassák az aratókat. MNDSz asszo­nyaink elsősorban azt biztosítsák, hogy mindenegyes tszcs-anya részí- vegyen az aratásban. Szervezzenek, minél több napköziotthont, idényböl­csődét, hogy dolgozó parasztasszo­nyaink gond nélkül bekapcsolódhas­sanak az aratásba. A MePoßz kü­lönösen a gépállomásokon harcoljon a gépek teljes kihasználásáért, za­vartalan üzemeltetéséért, a felmerü­lő hibák gyors kijavításáért, a ver. seny folyamatos értékeléséért és nyilvánosságáért. Yan tehát feladat bőven a tömegszervezetek számára és lelkes tagjaik szívesen el is vég­zik azokat, ha a pártszervezet meg­bízza őket cs ellenőrzi munkájukat. Most, amikor a legkisebb kiesés, elmaradás pótolhatatlan veszteséget jelenthet, pártszervezeteinknek foko zott éberségre kell nevelni minden falusi dolgozót. Éberen kell ügyelni az ellenség minden lépésére, a leg kisebb elmaradás, hiba mögött is meg kell látni és találni az osz­tályellenség mesterkedését, amely mos1 minden erejét az aratás gyors befejezésének megakadályozására fordítja. Biztosítani kel], hogy a ku- lákok időben és szemveszteség nélkül arassák le a gabonát ügyelni kell a fekete cséplésekre. a kalász ellopá­sára, a tűzbiztonságra, azonnal le­leplezni minden ellenséges nézetet, káros mesterkedést! Ealusi kommunisták! Most benne­teket. figyel minden magyar dolgo­zó Erősítsétek az aratás gyors be­fejezésével a munkás-paraszt szövet, séget, viszonozzátok dicső munkás- osztályunk példamutató munkája nyomán egyre nagyobb mennyiség­beír falura kerülő, munkátokat meg­könnyítő gépeket, iparcikkeket mi­előbb uj kenyérrel. Fejezzük be ha­táridő előtt, szemveszteség nélkül az aratást! Készüljünk fel a behordás cséplés mielőbbi megkezdésére! Vas véri Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents