Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

Peng* 1 Tcli*liuai tábornok távirati* Kim ír Szén marcalihoz a koreai háború harmadik évfordulója alkalmából Koreai arcvonal (Uj Kína). Peng Teh-huai tábornok, a kinai népi önkéntesek parancsnoka az ag­resszió ellen vivott koreai hábo­rú harmadik évfordulójának elő­estéjén táviratot intézett Kim ír Szén marsallhoz, a koreai nép­hadsereg főparancsnokához: „Annak a napnak harmadik év­fordulója alkalmából, hogy a ko­reai nép fegyverre kelt az ame­rikai agresszióval szemben, a ki­nai népi önkéntesek valamennyi parancsnokával és harcosával együtt meleg szerencsekivánatai- mat fejezem ki önnek, valamint a koreai népnek és az ön pa­rancsnoksága alatt álló fegyveres erőknek ahhoz a nagy győzelem­hez, amelyet a koreai nép az ön vezetésével elért és őszinte nagy­rabecsüléssel harcos üdvözletemet küldöm Korea népének és nép­hadseregének — hangzik a többi között a távirat. A tisztességes fegyverszünet létrehozása érdekében minden tő­lünk telhetőt elkövettünk és je­lentékeny eredményeket értünk el. Li Szin Man — az Egyesült Államok hallgatólagos hozzájá­rulásával — durván szabotálja a hadifoglyok hazatelepitéséről már megkötött egyezményt, hogy meg­kísérelje a fegyverszünet megaka­dályozását, de alávaló tervei vé- gülis — úgy, mint a múltban — teljes kudarcra vannak ítélve,‘‘ Országos értekezlet a begyűjtés kérdéseiről Az idén is nagy feladatok elé állítja a termés begyűjtése a be­gyűjtési szerveket. Ezeknek a* fel­adatoknak a megbeszélésére a be­gyűjtési minisztérium országos értekezletre hivía össze a megyei begyűjtési miniszteri meghatal­mazottakat, a megyei tanácsok végrehajtóbizottsága elnökhelyet­teseit, a begyűjtési osztályok ve­zetőit és a terményforgalmi vál­lalatok megyei igazgatóit. Az értekezleten Tisza József begyűjtési miniszter ismertette az 1952—53. évi begyűjtési év ered­ményeit, s a tej-, tojás-, baromfi- begyűjtés ezévi tervét, továbbá az uj begyűjtés előkészítésének feladatait. A miniszter az elmultévi be­gyűjtés hibáival és hiányosságai­val foglalkozott, rámutatott arra, hogy egyik alapvető hiba, amely­nek veszélye továbbra is fennáll, a lazaság, a megalkuvás a tanács­szervezet, a begyüj tőapparátus és a miniszteri meghatalmazotti há­lózat munkájában. A másik ok a belenyugvás a lazaságokba, az, hogy nem lépnek fel ellenük kel­lő eréllyel, Az első feladat ahhoz, hogy a begyűjtés terén sikereket érjünk el, az, hogy felszámoljuk a lazaságokat és a vezetés részéről a lazasággal szemben megnyilvá­nuló békülékenységet. A másik, tavaly elég gyakran előforduló hiba. a túlkapás, a tör­vények megsértése volt. Előfor­dult, hogy olyan termelőktől, akik már beadási kötelezettségüket tel­jesítették, jogtalanul gyűjtöttek be, vagy kártérítéssel sújtották őket. Az ilyen módszer ellenkezik a parasztság igazságérzetével, el­lenkezik a párt és a kormány politikájával, az ilyen munka mö­gött rendszerint az ellenség ke­ze van. Tanácsainknak, begy üj tőappa­rátusunknak, a miniszteri meg­hatalmazottaknak az idén úgy kell dolgozniok, hogy kiküszöböl­jék a tavalyi hibákat, ne köves­senek el jogtalanságokat, tör­vénysértéseket. Államunk min­denkitől megköveteli a törvények betartását. Kiemelte a miniszter, milyen nagy súlyt helyez a párt és a kormány a parasztság igazságér­zetére. Hiányosság az is, hogy lebecsü­lik a begyűjtéssel járó nagy fel­adatot és lábrakapott egy egész­ségtelen túlzott optimizmus. Sok helyen hallani »nem lesz nehéz begyűjteni, mert jó a termés“. Ez igaz, de az is igaz, hogy a jő ter­més még nincs a zsákban. Meg kell magyarázni a dolgozó pa­rasztságnak, mit jelent számára, ha gyorsan, időben takarítja be a beérett termést, mennyit taka­rít meg magának, ha nem pereg a szem és mit jelent, ha a gép­nél teljesiti kötelezettségét. Gyökeresen fel kell számolni az elbizakodottságot, amely a politi­kai munka lebecsülésére, a töme­gektől való elszakadásra, bürok­ratikus intézkedésekre vezet. Felhívta a miniszter az értekez­let részvevőinek figyelmét az el­lenőrzés fontosságára. Meg kell vizsgálni, rendelkezésre állnak-e a szükséges raktárak, azokat rend- behozták-e, van-e elegendő zsák, kijelölték-e a cséplési ellenőröket, üzemképes állapotban vannak-e a kombájnok, cséplőgépek. A tár­sadalmi ellenőrzés megszervezé­sével lehetetlenné kell tenni a feketecséplést. Lényeges kérdés a gépnél tör­ténő közvetlen beadás biztosítá­sa. Szervezetileg is minden elő­feltételét biztosítani kell annak, hogy a termelőktől közvetlenül a gépnél elővétel jegyezzük az ál­lamnak járó mennyiségeket. Hangsúlyozta a miniszter, min­den tanácstagtól, tanácsi funkcio­náriustól meg kell követelni a példamutatást, azt, hogy elsősor­ban tegyen eleget kötelezettsé­geinek. A miniszter beszéde után a megyei kiküldöttek számoltak be arról, hogyan készültek fel a ta­nácsok és a begyűjtési szervek a begyűjtés nagy munkájának gyors és zavartalan lebonyolítására. (MTI) Az MNDSz Országos Vezelőségének iiSése A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének Országos Vezetősé­ge csütörtökön délelőtt ülést tar­tott. Megjelent az ülésen Andics Erzsébet, a felsőoktatási minisz­ter első helyettese, az Országos Báketanács elnöke, a Békc-Világ- tanács tagja. Ott voltak a Dán- Nőszövetségnek az MNDSz meg­hívására hazánkban tartózkodó küldöttei: Helga Kastoft és Marie Riemenschneider, a Dán Nőszövet­ség vezető funkcionáriusai. Az ülé­sen Vass Istvánná, az MNDSz fő­titkára, a Nők Világkongresszu­sán résztvett magyar küldöttség vezetője tartott beszámolót a kon­gresszus munkájáról. Vass Istvánná beszámolt arról a megtiszteltetésről is, hogy An­dics Erzsébetet a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség alelnöké- vé választották és a magyar kül­döttség több tagját választották be a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség különféle szerveibe. Ezután a kongresszuson rászí­vott magyar küldöttség jelenlévő tagjai személyes tapasztalataikból egészítették ki Vass Istvánná be­számolóját. (MTI) Védekezzünk a burgonyabogár ellen Az idén nyáron különösen jó munkát kell végezni, liogy megelőz­zük a burgonyabogát kártételét, mert a nedves, meleg időjárás ked­vez a nagy szaporaságu rovar el­terjedésének. A tavasszal megjelent együJes miniszteri utasítás részlete­sen szabályozza a teendőket. Az egyéni termelők minden héten gondosan vizsgálják át burgonya-, paradicsom., tojásgyümölcs- és pap- rikaüitetvényüket. Ha burgonyabo­garat, lárvát, bábot vagy tojást ta­lálnak, petróleum»« folyadékban pusztítsák el és az észlelés helyének közlésével szolgáltassák be a Köz­ségi tanácsnak. A vadon nőtt bur­gonya- és paradicsomi övéket pedig a kikeléstől számított s napon belül irtsák ki. Az egyéni termelők +cvii- lcteit hetenként egyszer a községi tanácsok állal szervezeti' keresőszol­gálat is átvizsgálja. A koresű-bri­gád okát úgy koll megszervezni, hogy ■■ »»yirvr»• . — A SZOVJETUNIÓBAN járt indiai nőküldöttség nagy elisme­réssel nyilatkozott a szovjet em­berek életéről, munkájáról, a szovjet népgazdaságról, s' kinyil­vánították, meggyőződtek, meny­nyire szeretik a szovjet emberek a békét. egy dolgozóra fél hold burgonyát számítva, a keresést agy nap alatt be lőhessen fejozni. A tejroelöSziJ- vetkezotek és állami gazdaságok a magáik munkaszervezetén belül állít, ják fel a kereső brigádokat, ame­lyek a községi brigádokkal egyidő- ben végzik munkájukat. Ezenkívül három-négytagú ellenőrző brigád szúrópróbaszerűen ellenőrzi az összes brigádok munkáját. Különös gondot kell fordítani azokra a buvgonyateiületekre, nme- lyek az erdők szélén, vagy erdők között vannak, mivel az ilyen helye­ken többnyire páradús a levegő. A keresés gondos végrehajtása komoly kártételeket előzhet meg. Úgy kell tokát ezt a társadalmi munkát felfogni, mint minden ter­melő közös érdekét., áldozatos mun­kát, amely egyik legfontosabb ter­ményünkért folyik. IDöJABASJELENTÍlS Várható időjárás: Változó felhőzet, megismétlődő záporok, zivatarok az or­szág több részén. Mérsékelt, a zivata­rok Idejére megélénküli) szél. A fülledt meleg tovább tart. Várható hőmérsékleti értékek: reg­gel 17—20, délben 28—31 fok között. A megyék papírgyűjtést versenye Országszerte fokozni kell a pa- pirhulladékgyüjtés lendületét, hogy minden megyében, városban falun, a hátralévő néhány nap alatt maradéktalanul teljesítsék a gyűjtési előirányzatot, A megyék között Szolnok me­gye tört az élre, már jelentősen túlteljesítette előirányzatát. Ha sónkéképpen Túlteljesítette elő­irányzatát a második helyen lévő Vas megye is. A legújabb megyei jelentések szerint junius 24-ig Somogy me­gye szintén túlteljesítette elő­irányzatát és most az eddigi ered­mények továbbfokozására törnek Somogy megyében, hogy megsze­rezzék az első helyet. Tolna megye jelenleg a tizedik helyen áll a papirhulladékgyüj tési versenyben. Nem sok hiány zik már náluk sem a terv teljesí­téséhez, de lényegesen fokozni kell a gyűjtés ütemét, mert távol­ról sincs olyan lendületes verseny a megyében, mint például Szol­nok vagy Somogy megyében. Szégyenteljesen elmaradt a pa- pirgyüjtési versenyben Komárom, Veszprém, Fejér, Nógrád és Bor­sod megye. A textilhulladékgyüjtési ver­senyben Csongrád vezet Heves és Szolnok megye előtt, míg az el­maradó megyék: Zala, Somogy. Békés, Veszprém és Komárom. (MTI) A Szovjetunióban is folyik az aratás Ä Dimitrov kolhoz (Moldvai SsSzK) földjein nagyfokú gépesí­téssel végzik a gabonabetakariíás t. A szénabeiakaritás lepi?!] szoviel módszerei Felvételi vizsgák az egyetemeken és főiskolákon Az egyetemek és főiskolák nap­pali tagozatain —- a felsőoktatási miniszter rendélete alapján — az 1953—54-es tanévre a felvételi vizsgákat junius 29-én és junius 30-án, esti tagozatokon julius I és julius 15, a levelező tagozatokon julius 1 és julius 31. között tart­ják. A tanulmányi osztályok a je­lentkezőknek a felvételi vizsgák időpontjáról, helyéről, névreszóló értesítést küldenek. (MTI) Péntek, 1953 jun. 26. A "Szoeialíszíicseszkoje Zvm~ legyelije cimii lap közli Sz. Zairén, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusának cikkét: -Bármilyen az időjárás, be kell gyűjteni a szénát“. A cikket, amely a legjobb szovjet széna- betakaritási módszereket tartal­mazza, az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük. 17 gyes vidékeken az esős idő erősen megnehezítette a szénabetakaritást. Ilyenkor külö­nösen fontos, hogy ne legyen fe­lesleges megszakítás a széna le­kaszálása, rendberakása és kaz- lazása között. Ha a kellőképpen megszáradt füvet sokáig tartjuk rendekben, az eső tönkreteheti és erősen leronthatja a széna minő­ségét. Inkább rakjuk boglyába a még nem teljesen megszáradt szénát és ha kiderül, terítsük szét további száradásra. Nem veszé­lyes az, ha a frissen lekaszált fű megázik, mert az eső nem mossa ki belőle a tápanyagokat, mint ahogy nem mossa ki a lábonálló növényből sem. Ha azonban az eső a már megszáradt füvet áz­tatja át, ez tápanyagokban nagy- veszteségeket okoz. A széna meg- penészedik, megdohosodik, a ka- rotintartalom és vitamintartalom is csökken. Ha bizonytalan az időjárás, igen fontos, hogy a lehető leg­jobban kihasználjuk a derűs idő minden óráját. A szárítás meg­gyorsítása érdekében a lekaszált füvet meg kell forgatni, Amint megfonnyadt, a lehető leggyorsab­ban boglyákat készítünk. Ne en­gedjük, hogy a széna a rendek­ben megázzék, mert azután igen rosszul szárad. Ha mégis megtör­ténik, az eső után, amint a ren­dek valamennyire megszáradnak, haladéktalanul forgassuk át, szá­rítsuk meg és rakjuk boglyába a szénát. Ha bizonytalan az időjá­rás, nagyobb — 2—2.5 mázsás — boglyákat rakjunk, hogy esőben ne ázzanak át. Még mindig jobb, ha a széna kissé felmelegszik, mintha megázik. Ha az ilyen bog­lyát derűs időben szétrakjuk, a széna igen gyorsan átszárad. A Szovjetunió északi ésészak- - nyugati vidékein, ahol szé- nagyüjtés idején gyakori az esős időjárás, a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy ilyen körülmények közölt a fűszántásra legjobb szé­naszántó állványokat, ágasokat, gúlákat használni. Éz a módszer még a legkedvezőtlenebb Időjárá­si viszonyok esetén is kielégítő minőségű szénát biztosít és feles­legessé teszi, hogy minden eső után átforgassuk, átrakjuk a szé­nát. A legegyszerűbb berendezés a szénaszáritó állvány és a gúla. Az állvány 2.5 méter hosszú, ü— 10 centiméter vastag, egymástól ■5 méterre a földbevert rudak- ból áll, amelyre keresztbe léce­ket erősítünk, vagy pedig 30—40 centiméteres távolságra kötelet, vagy drótot feszitünk ki. A széna­száritó gúla 3 darab, egyenkint 2 méter, hosszú, egymáshoz háztető módjára erősített létra, amelyre a takarmány felrakása céljából vízszintesen 40—50 centiméter tá­volságra lécek vannak felerősít-i ve. Ezekre a lécekre kaszálás után 2—3 órával már fel lehet rakni a takarmányt, mégpedig 20—30 centiméteres rétegekben. A gúlán szárított szénát 6—8 nap múlva már kazalba lehet horda­ni. Az állványokat, gúlákat, ága­sokat az uralkodó szél irányára helyezzük el. AT a bizonytalan az időjárás,- a szénát a lehető legha­marabb kazalba kell rakni. A nem eléggé száraz széna azonban befülledhet és penészedhet. An­nak érdekében, hogy a széna tönkremenését tárolás közben megakadályozzuk, besózzuk. Egy- egy tonna szénára 4—8 kilo­gramm sót használunk, attól füg­gően, mennyire száraz a széna. Ilyen mennyiségű só természete­sen nem akadályozhatja meg a túlságosan nedves széna tönkre- ménését, de ha csak kissé nedves még, a sózás megóvja a penésze­déstől. A sót a lehető legegyenle­tesebben osztjuk el olymódon, hogy minden 59 centiméteres szénaréteget beszórunk vele. A nem eléggé száraz szénát a leg­jobb rőzsével vagy szalmával ré­tegezői. Ha leraktunk 70—100 centiméter vastag szénaréteget, egy réteg rozsét vagy szalmát helyezzünk rá. Ez elősegíti, hogy hogy a széna már a kezelés fo­lyamán teljesen* megszáradjon. •Izenkivül ez a módszer javitja a szár fogyaszthatóságát is. Annak érdekében, hogy a szé­na már a kezelés alatt teljesen megszáradjon, belső szellőzésű boglyákat is raknak. Mielőtt a boglya rakáshoz kezdenének, elég erős lécekből valami sátorfélét készítenek és azután kezdik meg a széna rakását. így a boglya alatt szellőzőkamra marad, amely megakadályozza a túlságos fel­melegedést. I Jyen és más eljárások se- gitséget nyújtanak abban, hogy a legkedvezőtlenebb időjá­rási viszonyok között is jóminő- ségü szénát készítsünk és tárol­junk. Ugyanakkor a maximális­ra kell fokozni a silózás ütemét, amit különben minden időjárás­ban el lehet végezni. Nagymeny- nyiségü silótakarmány etetése le­hetővé teszi, hogy sok szénát ta­karítsunk meg a kérődző állatok takarmányozásában. A silóban kitünően megmaradnak a friss zöld fű hasznos tulajdonságai. Ezért, ha a huzamos esőzések miatt nem készíthetünk jóminőségü szénát, célszerű a fűből silót ké­szíteni. A kelleténél tovább nem heverhetett réti és vetett füvek­ből készült siló kitűnő takar­mány minden állat számára. Ah­hoz azonban, hogy jó silót nyer­jünk, frissen kaszált füvet kell leraknunk. A megszikkadt, sokáig ■ hevert és többszörösen megázoit fű sok tápanyagot, egyebek kö­zött cukrot veszít. Az ilyen nyersanyagból nem kaphatunk jó- minőségü silót. Szikkadt füvet csak frissén kaszált fűvel lehet besilózni. A helyes munkaszervezés jelen­tős mértékben függetleníthet ben­nünket az időjárás szeszélyeitől. Az esőt általában elég hosszú de­rűs idő váltja fel, amikor a fű megszáradhat és megfelelő szénát rakhatunk el tárolásra,

Next

/
Thumbnails
Contents