Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

(Folytáfás üz A otdaból.) támogassunk minden olyan javasla­tod amely a nemzetközi feszültség enyhít ésére, a. háború veszélyének kiküszöbölésére irányul. Tudjuk, hogy a j<5akaratit emberek ugyan­ilyen. megbizás-fc ad! iák a mostani ülésszakon részvevő minden küldött­nek. Tudjuk, hogy önök, Magyar- ország dolgozói, akik országukban si­keresen megteremtették az uj társa, dalmi rendet, békében akarnak élni az összes népekkel és nyugodtan akarják aratni a békés, alkotó mun­ka gyümölcseit. Teljes szivünkből kivánunk önök­nek, a magyar főváros lakosainak, Kedves Elvtársak! Kedves Ba­rátaink ! Engedjék meg, hogy a kinai nép nevében őszinte tiszteletünket fejezzük ki a szocializmus felé haladó, a békés építés ügyéért odaadóan dolgozó és hatalmas eredményeket felmutató magyar nép és a magyar nép vezére, Rákosi Mátyás iránt. Kína és Magyarország több mint 10 ezer kilométer távolság­ra van egymástól, mégis testvéri • szeretet fűz össze bennünket. Kö­zös harcunkban, a békeharcban szorosan tömörülünk idősebb test­vérünk, a szovjet nép köré. Kedves Elvtársak és Barátaink! Megvan a lehetőség arra, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások sikeresen fognak végződni. Ott a bé­ke fénye kezd már világítani. Ezt a Rámutatott arra, hogy a közel­jövőben megkötésre kerülő fegy­verszüneti egyezmény, bár hatal­mas győzelem lesz, nem szünteti meg egyszersmindenkorra a hábo­rú veszélyét. Továbbra is számol­nunk kell az uj háború fennma­radó tűzfészkeivel. Ezután átad­ta a koreai nép forró testvéri üdvözletét, a koreai-magyar ba­rátság fényes tanú jelét. Ezután így folytatta: — Budapesti tartózkodásom alatt meglátogattam a koreai gyermekek Kim Ir-Szen iskolá­ját. Ezeket a gyermekeket a ma­az egész dolgozó magyar népnek uj, nagyszerű munkasikereket, amelyek erősítik az önök népéiifek békés po­litikáját. Éljen a tehetséges, munkaszerető, szabadságszerető és békeszerető ma­gyar nép! Éljen a béke híveinek nagy, az egész világot átfogó barátsága! Éljen az örök béke az egész vilá­gon! A beszédet a nagygyűlés részve­vői lelkes tapssal fogadták. Ez­után Li Te-csuan, a Kínái Népköz- társaság Központi Népi Kormányt nak egészségügyi minisztere mon­datta el beszédét. kinai és a koreai nép véres áldo­zatok árán, a világ népei béke- akaratának segítségével érte el. Ez a mi hatalmas békemozgal­munk gyümölcse.A háborút aka­rók azon mesterkednek, hogy folytassák a pusztítást. Mint sötét felhő a napot akarják eltakarni az emberek elől. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a népek egységes erejének és a világ közvéleményé­nek nyomása alatt a békés meg­egyezés győzedelmeskedni fog a fegyveres erőszak felett. Li Te-csüan beszédét a kinai- magyar barátság, Rákosi elvtárs és a béke éltetésével fejezte be. Lelkesen éltették a nagygyűlés részvevői a hős, szabadságát vé­dő koreai népet, amikor Han Szer Ja, a koreai békebizottság elnöke lépett a mikrofon elé. gyár nép szerető atyai gondos­kodással veszi körül és gyógyít­ja ki háború ütötte sebeikből. Há­lásan számoltak be az önök meleg gondoskodásáról. Úgy érzik, hogy a magyar nép között szülőkre, testvé­rekre, barátokra találtak. Ha ha­zatérek, népemnek beszámolok élről is. Úgy érzem, hogy ez az iskola igaz jelképe népeink meg­bonthatatlan barátságának. Az ütemes tapssal fogadott be­széd után Gabriel d’Arboussier, a Béke-Világtanács alelnöke be­szélt, A szónok azokat a meleg érzel­meket tolmácsolta, amelyeket Budapestre érkezésekor érzett. Csodálattal emlékezett meg Bu­dapest nagyszerű fejlődéséről. A továbbiakban igy folytatta: — Afrikai pásétornépeink és földművelőink, munkásaink és parasztjaink nevében Afrika még bilincsbe vert és szabadságukért harcoló népeinek nevében, a fü­ves pusztaságok népeinek nevé­ben, az erdők és sivatagok né­pének, Kenya, Transzval, Kongo és Szenegál, az Aranypart és az Elefántcsontpart, a Bessi-öböl és a guineai partvidék népeinek ne­vében tiszta szívből* forró üdvöz­letét hozok Dózsa és Rákóczi né­pének, Petőfi és Kossuth népé­nek — Rákosi népének, mely jö­vőjét építi úgy, ahogy mondotta: -Én téged köszöntelek, te, a beteg emberiségnek orvosa, jövendő“. Igen, minden hazug propagan­da ellenére, Afrika népei igenis tudják, mi történik a világban, de különösen azokban az orszá­gokban, ahol a. népek kezükbe vették a sorsukat, a Szovjetunió­ban, Kínában, Lengyelországban, és Csehszlovákiában, Romániá­ban, Bulgáriában vagy Magyar- országon. Tudják, hogy önök né­pei békében akarnak élni a világ minden népével, hogy a boldog és testvéri életre áhítoznak ugyanúgy, ahogy a mieink áhí­toznak a szabadságra és a népek összetartására. A következő szónok Monica Felton, Nemzetközi Sztálin-béke- dijjal kitünteti angol Írónő volt. Petőfi Monica f éltőn beszéde Kedves Barátaim! Nagy boldogság számomra, hogy idejöhettem üdvözölni Önöket. Üdvözölni és köszönetét hozni. Elhoztam százezernyi angol férfi és nő üdvözletét, akik tevé­kenyen munkálkodnak, hogy erősítsék a barátságot és megér­tést a világ valamennyi népe kö­zött- És külön elhoztam a Béke- Világtanács ülésén részvevő an­gol delegáció tagjainak személyes köszönetét, akik abban a szeren­csében részesülhettek, hogy ta­pasztalhatták az Önök vendégsze­retetének nielegét és ennek a cso­dálatos városnak vidám, és biza­kodó szépségét. Igen, Budapest csodálatos. Nemcsak szép utcái és történelmi épületei teszik azzá. Ami ennél is csodálatosabb: az a város népe, az uj életnek és boldogságnak az az érzése, amellyel lépten-nyomon ta~ Szombat, 1953 junu 20, lálkozunk, a békének és barát­ságnak az a szelleme, amely a legkisebb mindennapi érint­kezés alkalmával is eláraszt bennünket. —■ Ezután a csü­törtöki operaházi díszelőadásról beszélt és ezeket mondotta: —- Amint ott ültem, gondolataim fél világon át a béke és felszabadulás másfajta táncai felé szálltak — azok felé, amelyekét tavaly szep­temberben láttam Koreában. Az a kitüntetés ért, hogy rövid ideig ott élhettem a hős koreai nép kö­rében, a pincékben, amelyek az egykor oly szép Phenjan egyedüli maradványai. Emlékszem, hogyan ültem akkor egy földalatti szín­házban. Künn, felettünk bombák rázták a földet, s mi Korea lá­nyait és fiatal asszonyait néztük, akik a reménységről, a békéről, az élet és az emberiség szereteté- ről daloltak nekünk. És most, amikor végre végéhez közeledik a mészárlás és rombo­lás — a békére gondolni elsősor­ban annyi, mint Koireára gondol­II Li Szín Man-klikk provokációs lépéseiről Keszon*(Uj Kina). Kiang Nan, az „Uj Kina" hirügynökség kü- lontudósitója jelenti, hogy a li- szinmanista gengszterek az ame­rikaiak tudtával juhius 17-én es­tétől másnap reggelig a délko­reai szárazföldön lévő nonszani, maszani, puszani és szangmudai hadifogolytáborokból egyidejűleg „szabadonbocsátották“ a koreai néphadsereg őrizetükben lévő, nem közvetlen hazatelepitendő- nek minősített 25.000 fogoly har­cosát. Ezeket a hadifoglyokat a hadifoglyok hazatelepitéséről 10 nappal ezelőtt aláirt egyezmény értelmében a fegyverszünet ha­tálybalépésétől számított két hó­napon belül őrizetbevétel és to­vábbi intézkedés céljából át kel­lett volna adni a semleges nemze­tek hazatelepitési bizottságának. A liszinmanista banditák által történt úgynevezett „szabadonbo- csátás'“ a valóságban erőszak al­kalmazását jelentette. A táboron bélül és kivül működő titkos ügy­nökeik erőszakkal eltávolították ^ hadifoglyokat a táborokból és Iá Szin Man bábkormányának had­seregébe kéftyszeritették őket. Az „Associated Press“ junius 18-i puszani távirata „magasran- gu koreai katonai hatóságok'“ nyilatkozatát idézi, amely szerint „a szabadonbocsátött 25.000 hadi­fogoly legnagyobb részét beso­rozzák a délkoreai hadseregbe.“' Ezzel elérték azt a céljukat, hogy erőszakosan visszatartsák a 'hadifoglyokat. Az Egyesült Álla­mok hadseregének tokiói főhadi­szállása csütörtökön nyilatkoza­tot tett közzé, amelyben a hadi­foglyok hazatelepitéséről szóló egyezmény súlyos megsértésének felelősségét teljes egészé’bwi a li­szinmanista gengszterekre háritja, A nyilatkozat szerint az incidenst a liszinmanista kormány vézető tisztviselői készítették elő, szövet­kezve a táborok délkoreai erői­vel. Sok jel mutat azonban arra, hogy az Egyesült Államok had­seregének főhadiszállása sem búj­hat ki teljesen a súlyos felelősség alól. Li Szin Man a hadifoglyok „szabadonbocsátásáról“ szóló ren­deletének csütörtöki bejelentésé­ben hangsúlyozta: „az ENSz-ható- ságok képviselői, akikkel beszél­tem arról az óhajunkról, hogy eze­ket a hadifoglyokat szabadonbo- csássuk, legnagyobbrészt elvben egyetértenek velünk“*. A Li Szin Man-klikk már hosz- szabb idő óta üvöltözött ezeknek a hadifoglyoknak a „szabadonbo­csátásáról“. A báb-,.nemzetgyű­lés'“ junius 9-én határozatot fo­gadott el „a hazatelepülést meg­tagadó valamennyi koreai hadi­fogoly haladéktalan szabadonbo­csátásáról és a hazatérni vonako­dó kinai hadifoglyok Tajvanra szállításáról1“. Az amerikaiaknak tuniok kellett ezekről a szándé­kokról. A hadifogolytáborok biz­tonságáért felelős délkoreai őrök is amerikai tisztek parancsnoksá­ga alatt állottak. Bár az amerikaiaknak teljes tudomásuk volt Li Szin Mannak a hadifoglyok „szabadonbocsátá- sára“ tett előkészületeiről, «em- miféle intézkédést nem tettek a terv megakadályozására. A dél­koreai őröket csak akkor váltot­ták fél amerikai katonákkal, ami­kor Li Szin Man már „szabadon- bocsátotta“' a 25.000 hadifoglyot. Ez azt bizonyítja, hogy az arfer rikaiak tudatosan összejátszol® Li Szin Mannal a hadifogl«: hazatelepitéséről szóló egyezm*^ megszegésében. Az egész világ figyelme mostli Egyesült Államok kormánya ®t fordul, hogy lássa, hogyan in el ezt a szerződésszegést. Az at rikai kormány valóban dö \y próbatétel előtt áll a fegyver: net elérésére irányuló óhaját őszintesége tekintetében, CHURCHILL NYILATKOZA t A LISZINMANISTÄK PROVOKÁCIÓJÁRÓL | Churchill miniszterelnök az ai * alsóházban Li Szin-Mannak, a ( reai „nemkommunista“ “ hadifogl f szabadonbo-csátására irányuló in |n kedéseit „igen komoly jellegű f ményeknek“ “ nevezte. ‘Több műn] . parti képviselő kérdést intézett í miniszterelnökhöz. Churchill azt | laszolta: ,,az adott körűimén között arra szeretném kérni az y sőházat, ne követeljen tőlem sen í féle nyilatkozatot, amíg nem | tunk további huzamos tárgyal gí käl'M. Morrison, volt munkásp külügyminiszter kijelentette, hog r.. miniszterelnöknek valamilyen f dón tolmácsolnia kellene az kormány sajnálkozását amiatt, h Li Szin-Man olyan intézkedés | tett, amelyek szükségképpen bo; § litják és összehasonlíthatatlanul Ü" hezebbé'teszik a fegyversz-üneti p gyalá sokat. „Egészen megrendített és le ar tett-ez a hír — válaszolta Chure § — Ügy vélem, hogy- az egész a |r ház ugyanezt érzi““.’ Churchill : | zátette: „mégis az a vélemény |- lehet remény arla, hogy a fegy szünetet, amelyet már majdnem |a értek, nem fogják megakadályoz; j$n Példátlan fasiszta provokáció Berlinben Berlin (TASzSz). Amint az ..ADN“ hirügynökség közölte, ju­nius 17-én délután 15 és 16 óra között az amerikai övezetből a demokratikus övezetbe beha­tolt, garázdálkodó banditák meg­támadták Otto Nuschke minisz­terelnökhelyettest. A támadás az utcán, az övezetek közötti hatá­ron (Warschauer Brücke} zajlott le. A banditák a hivatalába igyek­vő Otto Nuschket kituszkolták a gépkocsiból és erélyes tiltakozása ellenére az amerikai övezetbe hurcolták el. Az úgynevezett Stumm-féle rendőrség szervei, amelyek összeköttetésben álltak a banditákkal, a 109. számú rendőrőrszobán őrizetbe vették és egy rádióközlés szerint az ame­rikai katonai hatóságoknak ad­ták át Otto Nuschket. Ebben az eljárásban a közönséges és dur­va emberrablás minden ismérve felismerhető. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya erélyesen til­takozik az ellen, hogy Otto ni. Gondolataink elszállnak Viet­nam, Malájföld, Kenya népe felé is. Minden nép felé, amely ma nemzeti függetlenségéért harcol, azért a jogáért, hogy életét a ma­ga akarata szerint rendezze be. De nem feíég, ha gondolunk rá­juk és jókívánságokkal fordulunk feléjük. Valamennyien — Magyar- ország népe és az én angol né­pem is — adósai vagyunk az em­beriségnek és a jövőnek. Mind­annyian a magunk módján és adott körülményeink között har­colhatunk, s úgy is kell, hogy har­coljunk a béke diadaláért az egész világon. És most, amikor az ég friss reménységtől ragyog, erőfeszítéseinket nem enyhíte­nünk kell — hanem megkettőz­nünk. Ez a mi célunk, hogy megalkos­suk a nemzetek igazi családját, hogy mindegyikünk a maga sajá­tos életmódja szerint békében, biztonságban élhessen — szaba­don a háború borzalmaitól. Ezért gyűltünk itt össze Budapesten. Azzal a hatalmas és az eddiginél is szilárdabb célkitűzéssel térühk vissza hazánkba, hogy fáradhatat- lanabbul, mint valaha, tovább Nuschket az amerikai katonai hatóságok őrizetbe vették. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya Otto Nuschke mi­niszterelnökhelyettes azonnali szabadonbocsátását követeli az amerikai katonai hatóságoktól. A tiltakozást Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke irta alá. V. Sz. Szemjonov, németországi szovjet főbiztos az üggyel kap­csolatban levelet intézett Conant- hoz, az Egyesült Államok német- országi főbiztosához. Szemjonov követeli, hogy az amerikai főbiz­tos tegye meg a kellő intézkedé­seket Otto Nuschkenek, a Német Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettesének hala­déktalan szabadonbocsátására és a Német Demokratikus Köztár­saságba való visszatérését gátló akadályok elhárítására. Az »ADN" jelentése szerint Ot­to Nuschke miniszterelnökhelyet­test pénteken délben az ameri­kai hatóságok Szemjonov szovjet dolgozunk a holnap boldogságáért, az egész emberiség boldogságáért. . Nagy tapssal fogadóit beszéde u'án Mary Eremönt, az ,,amerikaiak nagykövet, németországi főbiz |si a Német Demokratikus Köz is saság kormánya követelésére ‘]9 a német nép hatalmas tiltal fii mozgalma láttán, kénytelenek v ; tak szabadonbocsátani. íí-i A FRANCIA nemzetgy é i nem adta meg a felhatalmazá I hatodik miniszterelnökjelölt ú André Marie-nak a korm Ín megalakítására. — EISENHOWER elnök pé \ ken este elutasította a Rosenb házaspár kegyelmi kérvényé- ks kivégzést ma délután 3 órára b üék ki. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Tárható időjárás: Áímenel A kevesebb felhő, több helyen : A főleg keleten záporeső, zivatar. 3 É séklödő szél. A hőmérséklet nyi ír ­ón kissé emelkedik, keleten " % változik. Várható hőmérsékleti érték ■ reggel 15—IS, délben 25—28 ; között. békemenete““ nevű szervezet eh i tolmácsolta a békéért és szaí '|V ságért küzdő amerikai nép üdvi JA tét.-— Kedves Barátaim! A nemzetközi barátság és béke szellemében találkozunk itt ma Bu­dapesten. A békének abban a szélie­mében, amelyet a szél szerte visz, mint a .virág,magvakat az egész vi­lágon megtenni az emberiség’ re­ményét: a biztos és boldog jövőt az eljövendő nemzedékek számára. Miután az az ország, ahol ma ta­lálkozunk. a béke földje, i‘t vissz­hangozzuk azoknak a soha e] nem neműié szavát, akik ugyan nem hagyhatták el hazámat, de kezüket örök barátságban és egységben nyújtják felénk az óceánokon át. A liös Rosenberg-házaspár. Paul liobeson és Amerika legkiválóbb bő- keliarcosainak nevében beszélt, az ő üzenetüket, tolmácsolta a nagy­gyűlésen. Ezután igy folytatta: — Az amerikai meearthyk és mC- carranok, akiknek fajtája az Egyesült Államok alapítása óta el­nyomta népemet, ma a világ többi része fölötti hatalmat- akarják meg­kaparintani. De, bár megszentségíelenitík d el akarják pusztítani azt a sza jfss ságesziuényt, amelyre Amerikát >: ; pitották, az amerikai nép,, ameh |.is számára drága a szabadság, k fogja hiúsítani szándékaikat’ E: . ,2 növekszik azoknak a száma : k ennek a háborúnak és minden borúnak és a szabadságjogok el t- másának a megszüntetését követ i'> Csatlakozunk a világ szabad | Hóihoz és azokhoz a milliókhoz, í • ma az elkerülhetetlenül bekövet íelezabadulásukért. harcolnak. P 7 bünk, veletek együtt kiáltjuk: Le a háborúval! Éljenek a í békeharcosok! Beszédet mondott még a ni gyűlésen Memichand Kashiwal gresszusi párti képviselő, a dzsaj parlament tagja, Onkemath Thai <■ énekművész, a benaresi zene fők rektora és Anil Biswas zeneszerzi filmrendező békedalt adtak elő. ö nagygyűlés Andics Erzsébet éld & nő zárszavával ért véget. D’Arboussier beszéde Han Szer Ja beszéde Li Te-csuan beszéde Mary Fremont beszéde

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents