Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-18 / 141. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) felszólaló Lilian Vien. kanadai küldött volt. Sikraszállt a költők, írók, filozófusok, muzsikusok, művészek és tudósok műveinek kölcsönös kicseréléséért, mint ami elősegítheti a nemzetközi feszültség enyhülését. A tanácskozás részvevői nagy szeretettel üdvözölték a szónoki emelvényre lépő Richard Synge Nobel-díjas angol biokémikust, az angol békebizottság alelnökét. Dr. Synge felszólalása Dr. Synge beszéde bevezetőjében örömének adott kifejezést, hogy ennyi ország képviselője egyhangúan megegyezik abban, milyen ut vezet a tartós béke felé. A továbbiakban rámutatott: a mögött a nézet mögött, hogy nincs olyan ellentét a nemzetek között, amelyet ne lehetne tárgyalások utján megoldani, az a feltevés húzódik, hogy minden nemzet legyen képes önmagát fenntartani saját területének erőforrásaiból, kiegészítve más nemzetekkel folytatott becsületes és egyenrangú kereskedelemmel. Az egyes területek sajátos problémáinak megoldásához minden nemzetnek szüksége van arra, hogy saját tudósai és technológusai legyenek, legalább olyan arányban, amelyben a gazdagabb nem zeteknél vannak. A tudomány az emberiség közös kincse, amit egyetlen csoport sem monopolt zálhat önmaga számára. A továbbiakban birálólag em lékezett meg arról, r hogy egye: kormányok akadályokat gördítenek a tudósok találkozásai elé Mindez komolyan hátráltatja i tudomány előrehaladását, a világbékére irányuló javaslatot megvalósulását, A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a részvevők ünneplés« közben lépett mikrofon elé Vanda Vasziljevszkája szovjet Írónő, a Béke-Világtanács tagja. — Drága barátaira! Azt. hiszem, nem szükséges újból szóbahoznom, hogy a béke megszilárdítása terén mily fontos szerepet töltenek be a népek közötti kulturális és tudományos kapcsolatok, s hogy a béke ügyében, mely mindnyá. junk számára oly drága, milyen szerepük van a személyes találkozásoknak. Mi m rgünk szolgáltathatunk példát arra, hogy mit jelent a személyes ismeretség és a barátság. Néhány évvel ezelőtt, amikor a párizsi békekongresszuson először jöttünn össze — emberek, akiket az emberi Bég sorsáért való gyötrő aggodalom és az a forró vágy vezetett ugyanabba a terembe és ültetett le ugyanazon asztal mellé, hogy erőnk'öl telhetőén mindent megtegyünk az uj háború veszélyének elhárítására >— még idegenek voltunk egymás számára. A közős munkával eltelt napok és évek sorin azonban az igazi kölcsönös megélés, valódi barátság kötelékei fonód'ak közöt tünk. Ennek a barátságnak a jóvol. fából egymás országai és népei közelebb kerültek hozzánk, érthetővé váltak számunkra. A. kulturális és tudományos ered menyek kölcsönös kicserélése rév ín szilárdulnak meg a tömegek barátságának igazi kötelékei, amelyekre mindnyájúriknak szükségünk van, s akár a levegőre, annyira szüksége van rájuk a béke ügyének. Nem csupán mi vagyunk' ezzel teljesen tisztában, hanem azok is, akik nem a békéről ábrándoznak, hanem a háborúról, s akik nem az egyetértést és a kölcsönös megértést akarják meghonosítani a népek között, hanem viszályt és a gyűlöletet. Azok, akik háborút akarnak, akik háborúra törekszenek, halálosan félnek á kulturális javak kicserélésétől, félnek a találkozásoktól és az ismeretségektől, mert mindez feltétlenül a népek kölcsönös megértéséhez. kölcsönös megbecsüléséhez, végeredményben pedig a békéhez vezet. Tehát a sötét erők az emberiség többségének akarata és szándéka ellenére a gyűlölet, a viszály, és a tudatlanság szolgálatába állanak, nekünk annál fokozottabban kell minden erőnket latbavetnünk, hogy szembeszegezzük velük mindazt, amit helyesnek és szükségesnek -tartunk. A legutóbbi évek folyamán százával jártak külföldi küldöttségek nálunk, a Szovjetunióban. Mint eddig, ma is milliós példányszámbsin jelennek meg nálunk külföldi szerzi, k müvei, színházaink százaiban külföldi szerzők darabjait adják elő. Mi azonban mindezt kevésnek tartjuk, különösen ma, amikor a világ népeit mind jobban és jobban áthatja a békeakarat és a barátság szándéka. A szovjet küldöttség felhatalmazást kapott, hogy itt, a Béke-Világtanács ülésén bejelentse: a szovjet társadalom legszélesebb kőiéi készek arra, hogy más országok, kai jsjen.éfcenyen szélesítsék kultúráim és tudományos kapcsolataikat. Hiszom, hogy ma a tudomány em. berei^a kultúra munkásai országaink és más országok különböző foglalkozású emberei közötti igaz, szoros baráti kapcsolatok teljesen reálisak éa megvalósíthatók. Első fecskének — mely liirül hozza, hogy valami változás megy végbe a vi.á- gon — tekintjük azokat a meghívásokat, amelyek az utóbbi időben a szovjet emberekhez Angliából ér köziek, abból az országból, amely még nem is olyan régen arra töreked' ’', hogy országa a szovjet ember szá mára tilos terület legyen. Kiev városában, kertemben ra- gyon sok ország virágai nyílnak és amikor a hó alól kibújnak a lila és feliér krókuszok, cseh barátaimra és a béketanács prágai üléseire kell gondolnom. Amikor kerítésemnél virágba borulnak az aranyszínű hat almas, négyinéteres magasságú napraforgók. Stockholmra és a stockholmi békeülésszakra emlékezem Amjkor a virágágy fölé szinpompás szekfü szőnyege borai, ez olyan számomra, mint a kínai barátaim mosolya, kiktől a virágok magvait kaptam. Egyetértésben, gyönyörűen virágzik a kertben sok ország virága. virágok, melyek mindegyike béke valamelyik ülésszakához, kon. gresszusához fűződik. Szeretném megmutatni nektek is barátaim, ezeket a virágokat — virágaimat és a ti virágaitokat, ame iyek o'-thonra találtak a Szovjetunióban. Szeretném, mint ti is szeretnétek, hogy milliók és milliók megismerjék és lássák egymást. Megismerjék városainkat és falvainkat, sokoldalú kultúránkat, de nem a tudatlanság, az elfogul:súg, a rágalom és a közömbösség szemüvegén át. Szilárd meggyőződésem, hogy itt, a vendégszerető, szívélyes, minden népet, minden nemzetet és minden kultúrát melyen tisztelő és szerető szovjet nej) érzéseit tolmácsolom. Beszédét sokszor szakította meg taps, s előadásának befejezése után a kű.jöttek helyükről felállva percekig ünnepelték a szovjet kül- löttet. Ezután Depierre abbé, francia küldött mondott beszédet Depierre abbé felszólalása Az abbé felszólalásában a béke megvalósításának azokról az akadályairól beszélt, amelyekkel a franciák és általában a nyugati népek szembetalálják magukat. Legnagyobb akadályként az úgynevezett ..európai védelmi közösséget", a bonni és párizsi szerződéseket je lölte meg, melyek a fegyverkezés vészterhes politikájának folytatását jelentik. — E szerződések -— mondotta a nemzeti függetlenség elvesztését vonják maguk után, az adenaueri Németország és a náci tábornokok túlsúlyához vezetnek, rnc'.k már nem is titkolják re vans-szándékaikat. A szerződések ugyanakkor a gyakorlatban az európai közösség fogalmának tagadását is jelentik, hiszen az egész műveletet az Atlan'i- óceán túlsó partjáról irányítja a mindenható karmester. — E szerződések jóváhagyása annyit jelentene — bocsássanak meg a kifejezésért — mintha az ördöggel kötnénk paktumot. Ha ugyanis egy egész nemzetet egy másik önkényes akaratához láncolunk, ez azzal a kockázattal jár, hogy holnap a nemzetnek olyan célo. kért kell hadbavonulnia, amelyek szöges ellentétben állanak legrégibb 11 agy om anyaival. — A békés közösség jegyében megteremtett Európának — folytat. a a továbbiakban Depierre abbé — nem szabad sem nagy érdekeltségek, sem pedig katonai tömörülés közösségének lennie. A valódi béke csak azoknak az egyszerű férfiaknak és nőknek tevékeny támogatására, állandó ellenőrzésére, hozzájárulására és meggyőződésére épülhet, akik a legtöbbet szenvedtek a háborútól ás akiknek semmi érdeke sem fűződik a háborúhoz. Depierre abbé ezután a német kérdésre tért át és állást foglalt a négyhatalmi tárgyalások mellett. Depierre abbé beszédét nagy tetszéssel fogadta az értekezlet. Ezután Ikuo Ojama, nemzetközi Sztálin- békedijjal kit öntett japán profesz. szór, a Béke-Világtanács irodájának tagja emelkedett szólásra. Ikuo Ojama professzor beszédét gyakran szakította meg tetszésnyilvánítás. Czapik Gyula egri érsek hozzászó. lása következőit ezután. Czapik Gyula egri érsek beszéde — Amit itt szándékozok elmondani — mondotta Czapik érsek ■— tömören összefoglalhatom két rövid szóban: békét akarok! Békét akarok, mert ember vagyok! A természet több vágyat oltott belé az emberbe. E vágyak közül az egyik erős és sokszor ádáz küzdelembe kényszeríti az embert, de a küzdelemben is az a remény erősiti, hogy utána nyugalma lesz és a béke napjait élvezheti. Ha több parázsszem kerül egy más mellé, nagyobb hőt fejtenek ki és jobban izzanak: ha ezer és millió ember fog kezet a békéért, lelkűk parázsa még nagyobb és erőtadóbb lesz. Széles e világon százmillió és százmillió ember érez igy, és ezek vágyai egyesült izzásának lángja odairja az egész világ égboltjára: békét akarunk! Békét akarok, mert keresztény vagyok! Az evangéliumnak is igen sok lapja a békét hirdeti. Ezért kell a becsületes keresztény lelkületnek világgá harsognia: békét akarunk! Az egyház lerontaná az emberi természetet, nem fejezné ki & hívek vallását, levetkőzné hivatásának pásztori feladatát, ha nem érezne együtt hívei szándékával, akik fennen hirdetik: békét akarunk! Hazánk népe immár két világégés és világrengés távlatából nem romantikus lélekkel emlékezik a háborúra. Azok a bombák, azok az ágyúgolyók és azok a pusztító támadások, amelyek rajtunk végigviharoztak, bizony nem nézték, vájjon istennek temploma, kultúrának csarnoka, avagy családi boldogságnak fészke, amelyet rombadöntenek. A magyar haza c,épe tudja, hogy az elesettek ha- lálhörgésénél is borzasztóbb az édesanyák sikolya, az özvegyek és árvák sirása. A magyar nép országának rom- badőlte után nem állott ki a világ országutjára és nem nyújtotta nyöszörögve kezét az alamizsna után. A magyar nép talpra állott, elhordta a romokat és hozzákezdett az újjáépítés erőfeszítést és áldozatot kívánó munkájához és pedig nem alkalomszerűen, hanem előre kidolgozott gondos tervek szerint, Táviratváltás a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alákásának ötödik évfordulója alkalmából „Boleslaw Bierut elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság minisz- . • tertanácsa elnökének, Varsó. A magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm önnek és a testvéri lengyel népnek. Ezen a napon örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar és a lengyel nép egyre mélyülő' barátsága és együttműködése elősegítette a két ország megerősödését és felvirágzását és hozzájárult a Szovjetunió vezette béketábor megszilárdításához, További nagy sikereket kívánok a testvéri lengyel népnek hatalmas épitőmunkájához és a béke megvédéséért vivott közös harchoz. RÁKOSI MÄTYÄS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.“ ★ „Aleksander Zawadzkl elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Varsó Engedje meg, elnök elvtárs, hogy a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében őszinte jókívánságaimat tolmácsoljam. A magyar nép a jövőben is vállvetve fog küzdeni a testvéri lengyel néppel közös felszabadítónk, a Szovjetunió oldalán a béke, a demokrácia és a haladás közös ügyéért, DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke.“ ★ «Stanislaw Skrzeszewski elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterének, Varsó Kérem, miniszter elvtárs, fo-: gadja szivből jövő szerencsekivá- nataimat a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. Ez a szerződés a magyar és a lengyel nép történelmi harcokon alapuló barátságát pecsételte meg. s megerősítette arra irányuló akaratunkat, hogy még fokozottabb lendülettel folytassuk a harcot szabadságunk és függetlenségünk megvédéséért és a béke ügyéért. Biztos vagyok abban, hogy népeink barátsága a jövőben is hozzá fog járulni a Szovjetunió vezetése alatt álló béketábor sikereihez. f MOLNÄR ERIK, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere," Elhalasztották a Rosenherg-házaspár kivégzését (MTI). Washingtoni hírügynökségi jelentések szerint William Douglas, az Egyesült Államok legfelső biróságáfiak tagja elrendelte a Rosenberg.házaspár kivégzésének elhalasztását. Mint jelentettük, Bloch védőügyvéd Douglas báróhoz fordult, kérve az ártatlanul halálraítélt Rosenberg- házaspár junius 18-ra kitűzött kivégzésének elhalasztását. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok legfelső bíróságának bármelyik tagja helyt adhat az ítélet végrehajtásának elhalasztására irányuló kérelemnek, ha halálos Ítéletről van. szó. Douglas bíró szerdán — mint a „Reuter" jelenti — elrendelte Ethel és Julius Rosenberg kivégzésének elhalasztását. Az ,,AP" amerikai hírügynökség jelentése szerint ,,Douglas bírónak az utolsó pillanatban meghozott döntése meghatározhatatlan időre elhalasztja a Rosenberg-liázaspár kivégzését, ha egyáltalán sor kerül még rá/‘ Az ,,AP" egyik további jelentése és az ,,AFP" washingtoni táv. irata szerint az amerikai igazságügyminisztérium, amint tudomást szerzett Douglas bíró döntéséről, felszólította a legfelső bíróságot, hatálytalanítsa ezt a döntést; ^Brownell igazságügyminiszter — jelenti az „AP" — Douglas biró döntése ellen fellebbezett a teljes bírósághoz. Ezek ismeretében nem kell papnak lenni, hogy bárki megállapíthassa, miszerint a magyar nép, amelyet ezer esztendő küzdelme edzett meg, békeóhajjal van tele A magyar nép nem kívánja és nem is kezdi a háborút, de őrzi a békét és annak megtartásáért sik- raszállva kiáltja a világ népei felé: békét akarunk! A következő felszólaló Eugénie Cptton asszony volt, az NDN elnöke. Eugénie Cotton felszólalása a Béke-Világtanács szerepéről és összetételéről —- A Béke-Világtanácsnak olyan férfiakból és nőkből kell állnia mondotta —, akik Ítéletet tudnak alkotni nagy politikai és gazdasági problémák felett, amelyek igen bonyolultak, amelyek körül kormányérdekek ütköznek össze, s amelyek annyi viszály forrásai. Szükséges tehát, hogy a Béke-Világtanács kebelében nagyképessé- gü politikusok, közgazdászok, jogászok és tudósok foglaljanak helyet. Az is elengedhetetlenül szükséges, hogy olyan férfiakból és nőkből álljon, akik irodalmi, művészi képességeik révén és ékesszólásukkal élővé tudják tenni a dolgozókat a tömegek előtt. Kell, hogy a Béke-Világtanács- ban különböző vallásfelekezetekhez tartozó papok is legyenek, mert ők sok férfinak és nőnek tapasztalt tanácsadói és barátai. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a Béke-Világtanács, összetételében is ne csupán egyetlen kontinens, hanem az egész földkerekség valamennyi népeinek törekvéseit fejezze ki. Cotton asszony ezután a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kebelében tömörült nők, valamint a Kopenhágában nemrég lezajlott Nők Világkongresszusa üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta, hogy 200 millió, a békét hőn óhajtó asszony együttműködését hozta el a Béke-Világtanácsnak. — Úgy vélem, a nők méltán kérnek olyan helyet a Béke- Világtanács kebeleben, amely uj tevékenységüknek megfelelően nagyobb, mint amilyent eddig ott elfoglaltak és amely a választott tagok számának eddig még egyötödét sem tette ki, holott a nők alkotják az emberiség felét. Eugénie Cotton asszony nagy tetszéssel fogadott beszéde után Dániel Logolu, román akadémikus, majd Charles Hernu, a francia jakubinusok klubjának elnöke emelkedett szólásra. Felszólalt még Juan Marinello kubai iró, volt miniszter, a Béke-Világtanács tagja. Ezután d’Astier de la Vigerie bejelentette, hogy az elnökség szerdán reggel megbeszélést tartott és ennek alapján néhány általános rendszabályt javasol. A teljes ülések csütörtökön egész nap és pénteken délelőtt szünetelnek, ezalatt a bizottságok üléseznek. A teljes ülések péntek délután folytatódnak, szombat estig, az ülésszak befejezéséig. Ezeken az üléseken a felszólalásokban már figyelembe veszik a bizottságok munkáját. A hátralévő felszólalásokat megosztják a teljes és a bizottsági ülések között Az elnökség elsősorban köb bizottság lé'esitését javasolja: általános politikai bizottságot és egy második bizottságot, amely a béke- mozgalom soronkövotkezö kampányának gyakorlati kérdéseivel és a Béke- Világtanács szerepével foglalkozik. D'Astier de la Vigerie röviden összefoglalta az eddig lefolyt- vi. . ták lényegét és a szerdán délelőtt- elhangzottak figyelembevételével -- javasolta, hogy gondoskodjanak egy harmadik bizottságnak, a kulturális kapcsolatok bizottságának felállításáról is. Kuo Mo-zso elnök szavazásra tette fel az előterjesztett javaslatokat. Az ülés részvevői karfelemeléssel szavaztak. Kuo Mo-zso megállapította, hogy a javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Az ülés részvevői tapssal üdvözölték a bejelentést, a délelőtti ülés utolsó beszédét- Ver. gara Montaro tábornok, volt chilei miniszter tartotta. A délelőtti ülés ezzel végétért. Vanda Vasziljevszkája beszéde
