Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

V1LÍG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

Táviratváltás a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából. (2. oldal) — Douglas biró elrendelte a Ko- senberg-házaspár kivégzésének elhalasztását. (2. oldal) — Pártélet: Három eves a DISz. (3. oldal) — A zalalövői Téglagyár túlteljesítette tervet. (3. oldal)

IX. évfolyam, 141. szám.

Ára 50 fillér

1953. turnus 18. Csütörtök

Mind Magyarországot, mind Lengyelországot a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a fasiszta járom alól cs ez a győzelem a lengyel és magyar dolgozók előtt megnyitotta a boldog, szocialista jövő félé A'ezető utat. A két nép közt mély barátság jött létre, amelynek legfontosabb összetevője az. hogy mindkét népet a hála és szoros barátság fűzi felszabadítójához- a halhatatlan Sztálin országához, a hatalmas Szovjetunió példáját követve építik a szocializmust, a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábor soraiban harcolnak a békéértA két felszabadult baráti or; szág hamarosan a gazdásági együttműködés gyümölcsöző útjára lépett. A Magyarország és Lengyelország közötti árucsereforgalom első okmányát 1945 októberében írták alá. A . forgalom ekkor még nem volt nagy, hiszen a lengyelek és a magyarok a háború következtében elpusztult ipar helyreállításán fáradoztak. Az 194<rban kötött második egyezmény már lényegesen szélesebb skálájú volt az elsőnél. 1947'ben a két ország közötti árucsereforgalom már több mint kétszerese veit a háboruelőttinek.

1948 folyamán megkötött gazdasági együttműködési egyezménnyel továbbfejlődtek a két ország közti gazdasági kapcsolatok. A magyar és a lengyel uépj közti együttműködésre jellemzőek azok a szavak, amelyeket a lengyel állami tervbizottság elnöke 1948-ban, a lengyel-magyar gazdasági együttműködési egyezmény megkötés© alkalmával mondott: „Rövidesen részletesen meg fogjak ismerni országaink szükségleteit terveit és nehézségeit, meg fogjuk állapítani a kölcsönös segítség módjait. Ki fogjuk cserélni termelési pro- grammjainkat- a gyártási típusok összehangolására és egyik vagy másik országnak bizonyos gyártási területeken való specicilizálására. Kidolgozzuk majd a műszaki cs termelési tapasztalatok kicserélésének módjait, megoldjuk a szállítási, vasúti, hajózási és kikötőügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatokat. Végül tanulmányozzuk és összeegyeztetjük ez árucserefOrgalom kibővítésének részletes terveitAz együttműködés 1948-ban felvetett szempontjai azóta, a két népi demokrácia közötti viszonyban gyakorlattá váltak.

A Magyar Népköztársaság é.- a népi Lengyelország közötti árucsereforgalmi egyezre én?" keretében Lengyelország például 1952-ben szenet, kokszot, fémeket, vegyi cikkeket, tehervagonokat. és más ipari termékeket szállított Magyarországnak. Magyarország pedig gépekkel, autóbuszokkal, továbbá gabonával és más mezőgazdasági termékekkel, gyógyszerrel és egyéb cikkekkel látta el Lengyelországot.

A magyar és lengyel nép szoros barátságának további bizonyít okát látjuk az egyre élénÜlésezik a Béke-Világtanács

Szerdán délelőtt fél 10 órakor folytatódtak a Béke-Világtanács budapesti ülésének tanácskozásai. Az- ülés elnökségében helyet foglaltak: Kuo Mo-zso, a Kínai Központi Népi Kormány Közigazgatási Tanácsának alelnöke és Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke, a Béke-Világtanács Nemzetközi Szlá- lin-békedijjal kitüntetett alelnökeijkuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának Nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett tagja , Branca Fialho, valamint a Béke-Világtanács Elnökségének, Irodájának és Titkárságának, valamint a Béke-Világtanácsnak számos más tagja.

Resztvettek az ülésen a magyar békeharcosok képviselői is. Eljött Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, közoktatásügyi miniszter, Andics Erzsébet, Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja, Lukács György Kossuth-dijas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, Mi- hályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, Nánási László, az Országos Béketanács alelnökei. Ben ke Valéria, az Országos Béketanács titkára, valamint az Országos Béketanács számos más tagja. Ott volt az ülésen Dénes Istvcn, a DISz főtitkára. Jelen voltak a magyar értelmiség kiváló képviselői: Kónya Lajos kétszeres Kossuth-dijas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-dijas költő, Aczél Tamás Sztálin-dijas és Kossuth-dijas író, Illés Béla, Kossüth-dijas iró, Bóka László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudomány karának dékánja. Keleti Márton, kétszeres Kossuth-dijas filjnrendező, Mészáros Ági, Kossuth- dijas színművésznő és még sokan mások. Az egyházak vezetői közül megjelent Czapik Gyula egri érsek, Papp Kálmán győri püspök, Szabó Imre címzetes püspök, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Berecky Albert református püspök, Vető Lajos és Dezséri László evangélikus püspökök, Máthé János veszprémi püspöki helynek, vikárius, országgyűlési képviselő, Beresz- tóczy Miklós, a katolikus papok országos békebizottságának elnöke, Babócsa Endre apátplébános és többen mások.

Eljöttek az ülésre a szocialista építés hősei, épülő, hatalmas békeműveink legjobb dolgozói. A meghívottak között ott ült az ülésteremben Szodorai István, a Rákosi Mátyás Művek Kossuth-dijas sztahanovista esztergályosa, Kovács János Kossuth-dijas komlói építömunkás. Bunda János, a hejőcsabaí Cementgyár építésének Kossuth-dijas ácsbrjgádvezetöje, . Tajkov András Kossuth-dijas sztahanovista vájár, Kolozs Andrásné, a Sztálinvárosi Energia- szolgáltató Vállalat Munka Érdé mrenddel kitüntetett dolgozója, Gossler Gyula, a Földalatti Vasút építő Vállalat Munka Érdemrenddel kitüntetett főmérnöke, Kiss A nna, a diósgyőri rekonstrukció jel- vényes sztahánovista segédmunkása és még sokan a legjobbak közül. Velük egysorban ott ültele a falu dolgos népének küldötteit id. Varga József, a kapuvári gépállomás kiváló traktorosa, Bagó József, töltéstavai élenjáró egyénileg dolgozó paraszt, s a többiek, akik becsülettel végezték munkájukat, s kitüntetésképpen jelen lehetnek a Béke-Világtanács ülésén.

Sir Sahib Szingh Sokhi javaslata

Mint ismeretes, a Béke-Világtanács keddi ülésén Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, az egészségügyi világszervezet volt vezérigazgatója felszólalása során javasolta, hogy a tanácskozásról intézzenek felhívást a hatalmakhoz. Sokhi ezeket mondotta:

„Bocsássunk szárnyra a békének e gyönyörű városában tartott tanácskozásunkról egy felhívást. Szövege legyen egyszerű, s szólítsa fel az egész emberiséget: csatlakozzék ahhoz a nagyszerű harchoz, amely a tárgyalások szellemének diadaláért folyik — a háborúval szemben. Terjessze ez a felhívás azt a biztató üzenetet, hogy a nemzetek között nincs olyan vitás kérdés, nincsen olyan, bárminő rémületet keltő probléma, amelyet ne lehetne tárgyalások utján megoldani. Korea megmutatta nekünk a tárgyalások mindent legyűrő erejét. A budapesti felhívás igy szóljon: Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tárgyaljatok minden egyes kérdésről, amely ma nemzetközi súrlódásokat okoz. Ne kíséreljük meg, hogy minden problémára merev és száraz megoldást keressünk. A hatalmakhoz intézett, tárgyalásra szólitó felhívásunkhoz ne fűzzünk semmiféle feltételt. Üdvözölnünk kell minden olyan rendezést, amely békét hoz, minden békein- ditványt — bárhonnan jöjjön is Minden országban törekedjünk arra, hogy a magunk kormányát meggyőzzük: tegyen meg mindent, ami hatalmában van, segítse elő azoknak a tárgyalásoknak megindulását, amelyek békét kell hogy hozzanak — s fognak is hozni — az egész emberiség számára.“ Ezután Gabriel d’Arboussier, a BVT alelnöke emelkedett szólásGabriel d^Arboussier felszólalása

■— Egy afrikai közmondás azt tartja, hogy hiába indul el a hazugság korán reggel, mielőtt leszáll az éj, az igazság beéri — kezdte beszédét Gabriel d’Arboussier. — Hazugság azt állítani, hogy a népeknek — bármit tegyenek is —, időnként gyilkol- niok kell egymást. A mi mozgalmunk dicsősége az, hogy nap, mint nap harcol a hazugságok ellen.

Afrika népei nagy megelégedéssel vették tudomásul a közeli koreai fegyverszünet hírét és teljes szivükből kívánják'a hadműveletek megszüntetését Vietnamban és Malájföldön, ahol akaratuk ellenére fiaik oly nagy számban harcolnak.

D’Arboussier ezután Eisenhower amerikai elnök áprilisi nyilatkozatának azzal a részével foglalkozott, amelyet Afrika népei

és a gyarmati népek általában nem helyeselhetnek:

— Nem ' akarok foglalkozni mással, csak azzal, ami a függő és gyarmati népek szempontjából a legfontosabbnak tűnik nekem. E kijelentésében Eisenhower felszólítja a Szovjetunió vezetőit, vessék latba- befolyásukat, hogy maradjon abba a gyarmati népek függetlenségi mozgalma.

Ez tökéletesen elfogadhatatlan szempont, mivel a gyarmati népek függetlenségi .mozgalmait úgy állítja be, mint egyrészt a nemzetközi feszültség egyik tényezőjét, másrészt, mint • idegen hatalmak játékszerét — holott valóságban e népek belső ügyeiről van szó.

D’Arboussier megállapította: -A függő és gyarmati országok népeinek felszabadulási mozgalma egy nagy történelmi folyamat része, amely a Csendes-óceántól Dél-Afrikáig, Dél-Amerikától Dél- kelet-Azsiáig terjed. Igazságos és önálló mozgalmak ezek, melyeknek létjogosultságot ad népeik elviselhetetlen sorsa és amelyeknek nincsen szükségük arra, nogy máshonnan kapjanak útmutatást, mint jelenlegi nyomoruk tudatából és jövő fellendülésükbe vetett reményükből.

D’Arboussier néhány számadattal mutatta meg az afrikai népek szörnyű nyomorúságos helyzetét: amig Franciaországban 1500 lakosra jut egy orvos, addig Fran- cia-Nyugatafrikaban 50 ezer lakosra. Ugyanitt a lakosság 95 százaléka írástudatlan. A nemzeti jövedelem egy főre eső átlaga Nyu-. gat-AÍrikában egytizede a francia átlagnak. Kenyában 2000 an-' goi gyarmatos 20 ezer négyzetkilométer területet foglal el’ a legjobb földekből és ennek csak egy heted részét műveli meg.

5,500.000 afrikai csak 75 ezer négyzetkilométer felett rendelkezik. Márpedig ez a föld Afrika földje. És ezeknek az embereknek a munkája adja a kapitalista világ urániumának 95 százalékát, aranyának 80 százalékát, kobaltjának 80 százalékát, kakójának 70 százalékát, pálmaolajának 70 százalékát stb.

— Ki bélyegezheti hát meg — tette fel a kérdést d’Arboussier —, a népeket, amelyek nem hajlandók tovább tűrni, hogy az ilyen igazságtalanság folytatódjék, sokszor még a politikai szabadságjogok teljes hiányával és faji megkülönböztetésekkel betetőzve?

A nemzetközi feszültség — hangsúlyozta d’Arboussier —, nem a gyarmati és függő népek műve, hanem igenis azoké, akik nem hajlandók elismerni ezen népek jogos törekvéseit és erőszakkal akarják azt a státus qup-t fenntartani, amelyet a történelmi fejlődés halálraítélt.

Itt is, mint egyebütt, midőn konfliktusok keletkeztek, szabad tárgyalások utján kell ezeknek végetvetni. Napjainkban egy nép szabadsága felett aratott katonai yőzelem a valóságban vereség az emberiség számára. A tárgyalásokat meg lehet és meg kell indítani, legyen az akár Vietnamban, vagy Malájföldön, Egyiptomban vagy Közép-Keleten, Kenyában vagy Tuniszban,

★

A szerdai tanácskozásokat Kuo Mo-zso nyitotta meg és az első

(Folytatás a 2, oldalon)

külő kulturális kapcsolatokban A két nemzet irói, tudósai é: művészei kölcsönösen támogat ják egymást és ezzel inindké ország elősegíti a szociálist? kultúra megteremtését. A ma gyár dolgozók számos kiállitá son láthatták a Lengyel Nép köztársaság élet éhek. haladt művészetének eseményeit A lengyelországi kiállítások — például a varsói Magyar Intézet jelenlegi könyvkiállitása — megismertették a lengyel néppé] a magyar nép békés építő munkájának eredményeit.

A nagyjelentőségű egyezmény aláírása óta eltelt öt esztendő alatt Magyarországon jóval több lengyel mű jeleni meg, mint a két háború között eltelt busz esztendő folyamán A magyar olvasók meginxaer- kedhettek Broniewsk-a, Kamera, Brandys, Konwicki. Rud- nieki, Zeromski, Prus és más lengyel irók jelentős alkotásaival. A lengyel dolgozók kitűnő fordításban olvashatják Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Illés Béla, Lukács György és a magyar irodalom többi kiválóságának műveit. Nagy tetszéssel fogadták Lengyelországban az uj magyar színműveket. Há:»- Gyula, Gergely Sándor, Mándi Éva és Szabó Pál darabjai hosszú ideig szerepeltek a lengyel színházak műsorán. Magyarországon Moniuszkó '„Halka“ című operája és több lengyel színdarab aratott nagysikert. Osztatlan tetszés fogadta a Lengyelországban szerepelt Magyar Honvéd Népi Együttes fellépését és a .-Mazowsze“ Dal- és Zeneegyüttes budapesti vendégszereplését.

A magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény keretében lehetőség nyílt a két ország tudósainak, művészeinek, íróinak cs élenjáró dolgozóinak közvetlen tapasztalat- cseréjére is. Ezek a látogatások is jelentősen hozzájárultak a két ország szocialista építéséhez és barátságának elmélyítéséhez.

Külön egyezmények biztosítják az ösztöndíjas diákok, zenészek, és képzőművészek magyarországi illetvo lengyel- országi tanulmányutjait és a dolgozók csereit dőlésének akcióját- amelynek során a magyar és lengyel gyárak legki- válóbbjai megismerik a másik nép hazáiét. A két ország dolgozói a Balaton, a Mátra. _ a lengyel tengerpart cs Szilézia gyönyörű üdülőhelyein élvezhetik a jól megérdemelt pihenést.

Az 1948 janius 18-én aláirt mag-y a r-lengy e l barátság i,

együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény jelentősen elősegítette és a jövőben is elő fogja segíteni a, magyar és lengyel nép gazdasági és kulturális fejlődését és tovább erősiti a béke Szovjetunió vezette hatalmas táborát, mindkét országban közelebb hozza a szocializmus megvalósítását.

ötéves a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény