Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-18 / 141. szám

V1LÍG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Táviratváltás a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának ötödik évfor­dulója alkalmából. (2. oldal) — Douglas biró elrendelte a Ko- senberg-házaspár kivégzésének elhalasztását. (2. oldal) — Pártélet: Három eves a DISz. (3. oldal) — A zalalövői Tégla­gyár túlteljesítette tervet. (3. oldal) IX. évfolyam, 141. szám. Ára 50 fillér 1953. turnus 18. Csütörtök Mind Magyarországot, mind Lengyelországot a dicsőséges Szovjet Hadsereg szabadította fel a fasiszta járom alól cs ez a győzelem a lengyel és ma­gyar dolgozók előtt megnyitot­ta a boldog, szocialista jövő félé A'ezető utat. A két nép közt mély barátság jött létre, amelynek legfontosabb össze­tevője az. hogy mindkét népet a hála és szoros barátság fűzi felszabadítójához- a halhatatlan Sztálin országához, a hatalmas Szovjetunió példáját követve építik a szocializmust, a Szov­jetunió vezette legyőzhetetlen béketábor soraiban harcolnak a békéért­A két felszabadult baráti or; szág hamarosan a gazdásági együttműködés gyümölcsöző útjára lépett. A Magyarország és Lengyelország közötti áru­csereforgalom első okmányát 1945 októberében írták alá. A . forgalom ekkor még nem volt nagy, hiszen a lengyelek és a magyarok a háború következ­tében elpusztult ipar helyreál­lításán fáradoztak. Az 194<rban kötött második egyezmény már lényegesen szélesebb skálájú volt az elsőnél. 1947'ben a két ország közötti árucsereforga­lom már több mint kétszerese veit a háboruelőttinek. 1948 folyamán megkötött gazdasági együttműködési egyezménnyel továbbfejlődtek a két ország közti gazdasági kapcsolatok. A magyar és a lengyel uépj közti együttműkö­désre jellemzőek azok a szavak, amelyeket a lengyel állami tervbizottság elnöke 1948-ban, a lengyel-magyar gazdasági együttműködési egyezmény megkötés© alkalmával mon­dott: „Rövidesen részletesen meg fogjak ismerni országaink szükségleteit terveit és nehéz­ségeit, meg fogjuk állapítani a kölcsönös segítség módjait. Ki fogjuk cserélni termelési pro- grammjainkat- a gyártási tí­pusok összehangolására és egyik vagy másik országnak bizonyos gyártási területeken való specicilizálására. Kidol­gozzuk majd a műszaki cs ter­melési tapasztalatok kicserélé­sének módjait, megoldjuk a szállítási, vasúti, hajózási és kikötőügyi kérdésekkel kapcso­latos feladatokat. Végül tanul­mányozzuk és összeegyeztetjük ez árucserefOrgalom kibővíté­sének részletes terveitAz együttműködés 1948-ban felve­tett szempontjai azóta, a két népi demokrácia közötti vi­szonyban gyakorlattá váltak. A Magyar Népköztársaság é.- a népi Lengyelország kö­zötti árucsereforgalmi egyez­re én?" keretében Lengyelország például 1952-ben szenet, kok­szot, fémeket, vegyi cikkeket, te­hervagonokat. és más ipari ter­mékeket szállított Magyaror­szágnak. Magyarország pedig gépekkel, autóbuszokkal, továb­bá gabonával és más mezőgaz­dasági termékekkel, gyógyszer­rel és egyéb cikkekkel látta el Lengyelországot. A magyar és lengyel nép szo­ros barátságának további bizo­nyít okát látjuk az egyre élén­Ülésezik a Béke-Világtanács Szerdán délelőtt fél 10 órakor folytatódtak a Béke-Világtanács budapesti ülésének tanácskozásai. Az- ülés elnökségében helyet fog­laltak: Kuo Mo-zso, a Kínai Központi Népi Kormány Közigazga­tási Tanácsának alelnöke és Eugenie Cotton, a Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség elnöke, a Béke-Világtanács Nemzetközi Szlá- lin-békedijjal kitüntetett alelnökeijkuo Ojama, a Béke-Világtanács Irodájának Nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett tagja , Branca Fialho, valamint a Béke-Világtanács Elnökségének, Irodájá­nak és Titkárságának, valamint a Béke-Világtanácsnak számos más tagja. Resztvettek az ülésen a magyar békeharcosok képviselői is. El­jött Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, közokta­tásügyi miniszter, Andics Erzsébet, Kossuth-dijas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke-Világtanács tagja, Lukács György Kossuth-dijas akadémikus, a Béke-Világtanács tagja, Mi- hályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, Nánási László, az Or­szágos Béketanács alelnökei. Ben ke Valéria, az Országos Béketa­nács titkára, valamint az Országos Béketanács számos más tagja. Ott volt az ülésen Dénes Istvcn, a DISz főtitkára. Jelen voltak a magyar értelmiség kiváló képviselői: Kónya Lajos kétszeres Kos­suth-dijas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára, Illyés Gyula kétszeres Kossuth-dijas költő, Aczél Tamás Sztálin-dijas és Kossuth-dijas író, Illés Béla, Kossüth-dijas iró, Bóka László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem bölcsészettudomány karának dékánja. Keleti Már­ton, kétszeres Kossuth-dijas filjnrendező, Mészáros Ági, Kossuth- dijas színművésznő és még sokan mások. Az egyházak vezetői kö­zül megjelent Czapik Gyula egri érsek, Papp Kálmán győri püspök, Szabó Imre címzetes püspök, Péter János református püspök, a Béke-Világtanács tagja, Berecky Albert református püspök, Vető Lajos és Dezséri László evangélikus püspökök, Máthé János vesz­prémi püspöki helynek, vikárius, országgyűlési képviselő, Beresz- tóczy Miklós, a katolikus papok országos békebizottságának elnöke, Babócsa Endre apátplébános és többen mások. Eljöttek az ülésre a szocialista építés hősei, épülő, hatalmas békeműveink legjobb dolgozói. A meghívottak között ott ült az ülésteremben Szodorai István, a Rákosi Mátyás Művek Kossuth-di­jas sztahanovista esztergályosa, Kovács János Kossuth-dijas komlói építömunkás. Bunda János, a hejőcsabaí Cementgyár építésének Kossuth-dijas ácsbrjgádvezetöje, . Tajkov András Kossuth-dijas sztahanovista vájár, Kolozs Andrásné, a Sztálinvárosi Energia- szolgáltató Vállalat Munka Érdé mrenddel kitüntetett dolgozója, Gossler Gyula, a Földalatti Vasút építő Vállalat Munka Érdemrend­del kitüntetett főmérnöke, Kiss A nna, a diósgyőri rekonstrukció jel- vényes sztahánovista segédmunkása és még sokan a legjobbak kö­zül. Velük egysorban ott ültele a falu dolgos népének küldötteit id. Varga József, a kapuvári gépállomás kiváló traktorosa, Bagó József, töltéstavai élenjáró egyénileg dolgozó paraszt, s a többiek, akik becsülettel végezték munkájukat, s kitüntetésképpen jelen le­hetnek a Béke-Világtanács ülésén. Sir Sahib Szingh Sokhi javaslata Mint ismeretes, a Béke-Világ­tanács keddi ülésén Sir Sahib Szingh Sokhi indiai vezérőrnagy, az egészségügyi világszervezet volt vezérigazgatója felszólalása során javasolta, hogy a tanácsko­zásról intézzenek felhívást a ha­talmakhoz. Sokhi ezeket mon­dotta: „Bocsássunk szárnyra a béké­nek e gyönyörű városában tartott tanácskozásunkról egy felhívást. Szövege legyen egyszerű, s szólítsa fel az egész emberiséget: csatla­kozzék ahhoz a nagyszerű harc­hoz, amely a tárgyalások szelle­mének diadaláért folyik — a há­borúval szemben. Terjessze ez a felhívás azt a biztató üzenetet, hogy a nemzetek között nincs olyan vitás kérdés, nincsen olyan, bárminő rémületet keltő problé­ma, amelyet ne lehetne tárgya­lások utján megoldani. Korea megmutatta nekünk a tárgyalá­sok mindent legyűrő erejét. A budapesti felhívás igy szóljon: Tárgyaljatok, tárgyaljatok, tár­gyaljatok minden egyes kérdés­ről, amely ma nemzetközi súrló­dásokat okoz. Ne kíséreljük meg, hogy minden problémára merev és száraz megoldást keressünk. A hatalmakhoz intézett, tárgyalásra szólitó felhívásunkhoz ne fűzzünk semmiféle feltételt. Üdvözölnünk kell minden olyan rendezést, amely békét hoz, minden békein- ditványt — bárhonnan jöjjön is Minden országban törekedjünk arra, hogy a magunk kormányát meggyőzzük: tegyen meg mindent, ami hatalmában van, segítse elő azoknak a tárgyalásoknak megin­dulását, amelyek békét kell hogy hozzanak — s fognak is hozni — az egész emberiség számára.“ Ezután Gabriel d’Arboussier, a BVT alelnöke emelkedett szólás­Gabriel d^Arboussier felszólalása ■— Egy afrikai közmondás azt tartja, hogy hiába indul el a ha­zugság korán reggel, mielőtt le­száll az éj, az igazság beéri — kezdte beszédét Gabriel d’Arbous­sier. — Hazugság azt állítani, hogy a népeknek — bármit te­gyenek is —, időnként gyilkol- niok kell egymást. A mi mozgal­munk dicsősége az, hogy nap, mint nap harcol a hazugságok ellen. Afrika népei nagy megelége­déssel vették tudomásul a közeli koreai fegyverszünet hírét és tel­jes szivükből kívánják'a hadmű­veletek megszüntetését Vietnam­ban és Malájföldön, ahol akara­tuk ellenére fiaik oly nagy szám­ban harcolnak. D’Arboussier ezután Eisenho­wer amerikai elnök áprilisi nyi­latkozatának azzal a részével fog­lalkozott, amelyet Afrika népei és a gyarmati népek általában nem helyeselhetnek: — Nem ' akarok foglalkozni mással, csak azzal, ami a függő és gyarmati népek szempontjából a legfontosabbnak tűnik nekem. E kijelentésében Eisenhower fel­szólítja a Szovjetunió vezetőit, vessék latba- befolyásukat, hogy maradjon abba a gyarmati népek függetlenségi mozgalma. Ez tökéletesen elfogadhatat­lan szempont, mivel a gyarmati népek függetlenségi .mozgalmait úgy állítja be, mint egyrészt a nemzetközi feszültség egyik té­nyezőjét, másrészt, mint • idegen hatalmak játékszerét — holott va­lóságban e népek belső ügyeiről van szó. D’Arboussier megállapította: -A függő és gyarmati országok né­peinek felszabadulási mozgalma egy nagy történelmi folyamat ré­sze, amely a Csendes-óceántól Dél-Afrikáig, Dél-Amerikától Dél- kelet-Azsiáig terjed. Igazságos és önálló mozgalmak ezek, melyek­nek létjogosultságot ad népeik elviselhetetlen sorsa és amelyek­nek nincsen szükségük arra, nogy máshonnan kapjanak útmutatást, mint jelenlegi nyomoruk tudatá­ból és jövő fellendülésükbe ve­tett reményükből. D’Arboussier néhány számadat­tal mutatta meg az afrikai népek szörnyű nyomorúságos helyzetét: amig Franciaországban 1500 la­kosra jut egy orvos, addig Fran- cia-Nyugatafrikaban 50 ezer la­kosra. Ugyanitt a lakosság 95 szá­zaléka írástudatlan. A nemzeti jö­vedelem egy főre eső átlaga Nyu-. gat-AÍrikában egytizede a fran­cia átlagnak. Kenyában 2000 an-' goi gyarmatos 20 ezer négyzetki­lométer területet foglal el’ a leg­jobb földekből és ennek csak egy heted részét műveli meg. 5,500.000 afrikai csak 75 ezer négyzetkilométer felett rendelke­zik. Márpedig ez a föld Afrika földje. És ezeknek az embereknek a munkája adja a kapitalista vi­lág urániumának 95 százalékát, aranyának 80 százalékát, kobalt­jának 80 százalékát, kakójának 70 százalékát, pálmaolajának 70 százalékát stb. — Ki bélyegezheti hát meg — tette fel a kérdést d’Arboussier —, a népeket, amelyek nem hajlan­dók tovább tűrni, hogy az ilyen igazságtalanság folytatódjék, sok­szor még a politikai szabadságjo­gok teljes hiányával és faji meg­különböztetésekkel betetőzve? A nemzetközi feszültség — hangsúlyozta d’Arboussier —, nem a gyarmati és függő népek műve, hanem igenis azoké, akik nem hajlandók elismerni ezen népek jogos törekvéseit és erő­szakkal akarják azt a státus qup-t fenntartani, amelyet a történelmi fejlődés halálraítélt. Itt is, mint egyebütt, midőn konfliktusok keletkeztek, szabad tárgyalások utján kell ezeknek végetvetni. Napjainkban egy nép szabadsága felett aratott katonai yőzelem a valóságban vereség az emberiség számára. A tárgya­lásokat meg lehet és meg kell in­dítani, legyen az akár Vietnam­ban, vagy Malájföldön, Egyiptom­ban vagy Közép-Keleten, Kenyá­ban vagy Tuniszban, ★ A szerdai tanácskozásokat Kuo Mo-zso nyitotta meg és az első (Folytatás a 2, oldalon) külő kulturális kapcsolatokban A két nemzet irói, tudósai é: művészei kölcsönösen támogat ják egymást és ezzel inindké ország elősegíti a szociálist? kultúra megteremtését. A ma gyár dolgozók számos kiállitá son láthatták a Lengyel Nép köztársaság élet éhek. haladt művészetének eseményeit A lengyelországi kiállítások — például a varsói Magyar Inté­zet jelenlegi könyvkiállitása — megismertették a lengyel néppé] a magyar nép békés építő mun­kájának eredményeit. A nagyjelentőségű egyez­mény aláírása óta eltelt öt esz­tendő alatt Magyarországon jóval több lengyel mű jeleni meg, mint a két háború között eltelt busz esztendő folyamán A magyar olvasók meginxaer- kedhettek Broniewsk-a, Kame­ra, Brandys, Konwicki. Rud- nieki, Zeromski, Prus és más lengyel irók jelentős alkotásai­val. A lengyel dolgozók kitűnő fordításban olvashatják Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Illés Béla, Lukács György és a magyar irodalom többi kiválóságának műveit. Nagy tetszéssel fogadták Len­gyelországban az uj magyar színműveket. Há:»- Gyula, Ger­gely Sándor, Mándi Éva és Szabó Pál darabjai hosszú ide­ig szerepeltek a lengyel szín­házak műsorán. Magyarorszá­gon Moniuszkó '„Halka“ című operája és több lengyel szín­darab aratott nagysikert. Osz­tatlan tetszés fogadta a Len­gyelországban szerepelt Ma­gyar Honvéd Népi Együttes fellépését és a .-Mazowsze“ Dal- és Zeneegyüttes budapesti vendégszereplését. A magyar-lengyel barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény keretében lehetőség nyílt a két ország tudósainak, művészei­nek, íróinak cs élenjáró dolgo­zóinak közvetlen tapasztalat- cseréjére is. Ezek a látogatások is jelentősen hozzájárultak a két ország szocialista építésé­hez és barátságának elmélyíté­séhez. Külön egyezmények bizto­sítják az ösztöndíjas diákok, zenészek, és képzőművészek magyarországi illetvo lengyel- országi tanulmányutjait és a dolgozók csereit dőlésének ak­cióját- amelynek során a ma­gyar és lengyel gyárak legki- válóbbjai megismerik a másik nép hazáiét. A két ország dol­gozói a Balaton, a Mátra. _ a lengyel tengerpart cs Szilézia gyönyörű üdülőhelyein élvez­hetik a jól megérdemelt pihe­nést. Az 1948 janius 18-én aláirt mag-y a r-lengy e l barátság i, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény je­lentősen elősegítette és a jövő­ben is elő fogja segíteni a, ma­gyar és lengyel nép gazdasági és kulturális fejlődését és to­vább erősiti a béke Szovjetunió vezette hatalmas táborát, mind­két országban közelebb hozza a szocializmus megvalósítását. ötéves a magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény

Next

/
Thumbnails
Contents