Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-17 / 140. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! * Pártélet: A kommunisták példáin utalásával túlteljesítették hékefelaiánlásaikal a zalaistvándi dolgozó parasztok. (3. oldal) — A zalaegerszegi Fütőház ismét első lelt a csomóponti versenyben. (3. oldal) — Minden erőt a növényápolásra, a kaszálásra és a szénabehordásra! (4. oldal) — Kombájnvezetők premizálása. (4. oldal) AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 140. szám. Áru SO fillér 1953. lunius 17. Szerda Ü9S68 Forró szeretettel köszöntjük a Béke-Viiágtanács budapesti ülését! Táviratok, levelek ezreiben köszönti dolgozó népünk a Béke- Viiágtanács budapesti ülésének külföldi békeharcos vendégeit. Békét akarunk, megvédjük a békét — ezt üzenik az üzemek, a falvak dolgozói, az értelmiségiek, ezt üzenik a férfiak, a nők s a legifjabbak, az úttörők is. Vendégszerető nép a magyar nép: ezek a vendégek meg különösen kedvesek számunkra, hiszen valamennyien egy célért küzdünk, ki a munkájával, ki pedig fegyverrel a kézben. * Jörge Amadó elvlársnak! A béke kiváló harcosának küldjük mi, békebizottsági tagok és összes bucsuszentlászlói dolgozók szeretettel üdvözletünket. Mi, bucsuszentlászlói dolgozók nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is bebizonyítjuk, hogy Rákosi elvtárs, a mi szeretett vezérünk nem alaptalanul mondotta azt, „hogy „Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.“ Községünk dolgozói a Béke-Világ- tanács budapesti ülése tiszteletére nap, mint nap kötnek béke- szerződéseket az állam iránti kötelezettségük határidőelőtti és túlteljesítésére, a többtermelésre, a mezőgazdasági, növényápolási munkának minőségi és határidőelőtti elvégzésére. Legdrágább kincsünket, a szabadságunkat és gyermekeink boldog jövőjét, nem akarjuk a háború elsöprő viharának martalékává tenni. Ezgrt dolgozunk és állunk ki a béke' ügye mellett. Tudjuk azt, hogy rajtunk, dolgozókon múlik az, hogy a béke fennmaradjon, mert mint azt Sztálin elvtárs, a béke őre mondotta: „A béke ienn- marad és tartós lesz,, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitartanak mellette“. Ha a békéről van szó. mindig a szegény juhász meséje jut eszünkbe. A szegény juhásznak három fia volt. Hivatta fiait s a legkisebbnek azt mondta: törd el fiam ezt a nádszálat. A fiú nevetve törte el a vékony nádat. Amikor a juhász egy kéve nádat adott hármuknak, hogy törjék el. bárhogy is erőlködtek, nem tudták éltörni. Ha egy ember óhajtaná csak a békét, annak a szava nem hatolna messze, de mi 8Ó0 milliónyian vagyunk és összetartunk. Meg is védjük a békét! Kérjük Amadó elvtársat, vigye el községünk üdvözletét és üzenetét népének, a békeszerető brazil népnek, hogy abban a világban, amelyben kemény harc folyik a haladás és a háború erői között, a béke hívei nincsenek egyedül, mert .a hatalmas béketábor együtt harcol és küzd a világ békéjéért. Bucsuszentlászló, 1953 jun. 12. Katona Györgyné, Koltai Aranka, Honoly Mária. Tóth Erzsébet. Berta Teréz, Hoványi János. 9 leienyei népállomás tíoSgozóínaK üúvozlöiávirala A letenyei gépállomás dolgozói meleg szeretettel köszöntik a hazánk fővárosában ülésező Békevilágtanácsot. Harcos üdvözletünket küldjük a békéért folytatott küzdelem első katonáinak! Mi, traktoristák érezzük, hogy a békét nem elég óhajtani, a békéért keményen küzdeni kell. ígérjük, hogy a tavaszi 170 százalékos tervteljesitéshez híven a nyári tervünket is maradéktalanul teljesítjük és ezt békevédelemi szerződésekkel pecsételjük meg. Méltó 1 hajtásai leszünk a békemozgalom nagy és terebélyes fájának. Érces hanggal kiáltjuk a világba: szabadságot a Rosenberg-há- zaspárnak! Békét Koreában! — Ez a mi követelésünk! ★ ('T-iuuleúc Q-frlifrt-Qujf-ie. cl (Bcki-dJcLáglcuuLej ibúikluck ! Amióta csak fennáll a világ, a legnagyobb emberek voltak azok, akik tetteikkel, szavaikkal kifejtették a népek vágyait, reményeit, titkos gondolatát. Minden jó ügynek ők voltak önfeláldozó, bátor zászlóvivői, hittek és hirdették ügyük igazát. Az emberiség legjobbjai harcolnak most is a béke ügyéért. Most is az emberiség legjobbjai jöttek el Budapestre, a háború alatt oly sok vihart kiállt fővárosunkba, a Béke-Viiágtanács ülésére. A magyar nép történelme során számtalanszor állt ki az igazságért. Vérét hullatta érte. Most is oft menetel a békeharcosok első soraiban. Nagy megtiszteltetés, hogy a Béke-Viiágtanács a mi drága, szép hazánkban határoz a béke nagy kérdéseiről, a mi fővárosunkban vitatja meg 2 milliárd ember boldogságának ügyét. Ti vagytok azok az emberek, akiknek a szavára száz- és százmilliók hallgatnak. Ti vagytok azok az emberek, akik jobbá akarjátok tenni az indiai paraszt életét, szebbé a kanadai bányász napjait. Vigyétek diadalra százmilliók vágyát. hogy a békéért esedező világ arcán egyformán ragyogjon'az öröm. A világ élenjáró békeharcos férfiai és asszonyai vagytok. Mérhetetlenül szeretitek az embereket, és a legdrágább kincsünket, gyermekeink, életét, Én, aki boldog és vidám öt gyermeknek vagyok édesapja, kérlek benneteket, hogy tetteitekkel erősítsétek, szilárdítsátok tovább a békét! Mi, a Zala megyei Népbolt Állami Vállalat dolgozói, harcos felajánlásokat tettünk a Béke-Világ- tanács tiszteletéi e és megfogadtuk, hogy éberen fogunk őrködni itt, a déli határainkon békénkre törő ellenséggel szemben. Azt a mosolyt, amelyet öt gyermekem arcára a felszabadulás hozott el, őrizzétek meg, hogy boldog harcosai lehessenek szocialista hazánknak. Rendíthetetlenül harcoljatok a béke szent ügyéért, az atomenergia békés célokra való felhasználásáért. Emeljétek fel tiltakozó szavatokat az amerikai osztálybiróság ítélete ellen, a Rosenberg-házas- pár megmentéséért! Az egész világ hazánk felé tekint. Minden becsületes ember reménykedve várja határozataitokat. Szivünk minden melegét, gyermekeink boldog mosolyát elküldjük Nektek, akik győzelemre viszitek a béke nagy ügyét. Marr-i György Ülésezik a Béke-Viiágtanács Lapunk tegnapi számában közöltük Kuo Mo-zso, a Béke-Világ- tanács alelnöke, a kínai népi kormány közigazgatási elnökhelyettese felszólalásának első részét. Kuo Mo-zso a továbbiakban a japán 'kérdésről beszélt, s kiemelte, hogy a távolkeleti népek érdekében s'zükséges támogatni a japán nép igazságos harcát Japán ujrafel- fegyverzése ellen. Az amerikai kormány beavatkozása a távclkeleti népek függetlenségi harcába a békét fenyegeti ezen a területen. Meggyőződésünk — mondotta —, hogy csak az ázsiai országok függetlenségének tiszteletbentartása segítheti elő a békét Déikelet- Ázsiában. Számos fontos és bonyolult kérdés vár még megoldásra a Távol-Keleten és Ázsiában. Csakis a nagyhatalmak közötti tárgyalások vezethetnek a gyakorlatban fokozatosan a nemzetközi feszültség enyhülésére, a háborús veszély megszüntetésére. A koreai és kínai nép, valameny- nyi békeszeretó nép közös erőfeszítése a koreai fegyverszünet megkötésére, egy újabb háború veszélyének csökkentésére irányul. Ez kedvező feltételeket teremt a nagyhatalmak értekezletének összehívásához, a távolk sieti kérdés és több más probléma megoldásához. Kuo Mo-zso befejezésül megismételte: bármilyen vitás nemzetközi kérdést békés tárgyalások és kölcsönös e3: mécsére utján meg lehet és meg kell oldani. Wilhelm Elfes felszólalása A következő felszólaló Wilhelm Elfes nyugatnémet küldött, volt főpolgármester, a Béke-Világta- nács tagja volt. Rámutatott, ha Koreában a fegyvereket elnémították, akkor a német kérdés erősebben fog előtérbe lépni. Németország mai állapota — mondotta — nemzeti szerencsétlenség és azzal fenyeget, hegy nemzetközi szerencsétlenséggé nő. Kelet- és Nyugat-Németország összetartoznak, nyelvük és történelmük révén összenőttek, egy nemzet, egy kultúra, egy gazdasági rend, egy államiság. Hangsúlyozta, a német nép nem fog addig nyugodni, mig nemzeti követelése — az egység — meg nem valósul. A békés megállapodások utján akarunk haladni. A mi követelésünk ezen a téren a következő: megállapodás a megszáró hatalmak között és a németek egymásközti megegyezése. Vázolta ezután azt a helyzetet, ahogyan Németország a két világháború okozója volt, majd azzal fejezte be felszólalását, hegy az emberiség sóvárog a béke után. ezért el kell kezdeni a munkát a béke korszakának felépítésére. A hétfői ülésen felszólalt még Cavalcanti tábornok brazil. René Bovard svájci és Zalamea colom- biai küldött. Ezzel a Béke-Világ- tanács hétfői ülése végétért. A keddi ülés . Kilenc óra után néhány perccel Gabriel d’Arboussier, a Béke-Vi- lágtanác's alelnöke nyitotta meg az ülést. Elsőnek J. C. Endicott, nemzetközi Sztálin-békedijjal kitüntetett lelkész, a kanadai békebizottság elnöke beszélt. James Endicott kanadai lelkész felszólalása James Endicott felszólalása elején méltatta a világ békemozgalmának azt a javaslatát, hogy az öt nagyhatalom ünnepélyesen biztosítsa a világ népeit, nem fognak háborút viselni egymás ellen és mutassák ki erre vonatkozó jószándékukat azzal, hogy első lépésként leülnek tárgyalni. A világ békemozgalma legfőbb erőfeszítéseinek arra kell irányulni- ok, hogy egy ilyen találkozó létrejöjjön, — Talán egy világviszonylatban alkalmazott népszavazás erről a kérdésről felhívhatná az összes kormányok figyelmét arra a tagadhatatlan tényre, hogy a népek békéhez vezető tárgyalásokat követelnek — mondotta. Hangsúlyozta, hogy a népeknek ilyen tárgyalások tartására irányuló követelése világméreteket öltött. Winston Churchill és mások legutóbbi nyilatkozatai is elismerték a nagyhatalmak között folytatandó ilyen irányú tárgyalások jogosságát és időszerű voltát. Endicott szembeszállt azzal az állítássá], hogy a békemozgalom cselfogás a nyugati egység felbontására és szétszakítására. Hangsúlyozta a továbbiakban, hogy a gyarmatosító nyugati nagyhatalmaknak a kizsákmányolt népek ellen viselt háborúja is fenyegeti a világbékét. Szilárdan szembe ke:) szállni azzal az álli- 1 fással, hogy a gyarmati felkelések „a kommunisták által szított, felforgató és bűnös összeesküvesek." James Endicott annak a. véleményének adott kifejezést, hogy a gyarmatosító nagyhatalmaknak nem erőszak alkalmazásával, hanem a gyarmati népekkel folytatandó tárgyalások utján kell megoldást keresniük, mert különben ez a hatalmas konfliktus végső fokon pusztulást hoz a Nyugat számára. Endicott beszédét gyakran szakították meg tapsok. A következő szónok V. Boucek. a csehszlovákiai Lenin Művek sztahánovis- tája volt. Beszélt a csehszlovák nép békeakaratáról, majd a német kérdés megoldása céljából nagyszabású nemzetközi mozgalom kifejlesztését indítványozta a következő követelések kivívása alapján; a potsdami egyezmény elveinek teljes alkalmazási egész Németországban, a Németországgal Kötendő békeszerződést célzó tárgyalások ujrafelvétele, a bonni és az úgynevezett európai védelmi közösség semmissé r.y k á- nitása. Ezután Martin Niemölle' német lelkész kéz lie meg beszédét. Martin ]\iemöller felszólalása — -Aki a békét óhajtja, annak akatma kell a megértést is az ellenféllel“ — ez magától értetődő dologként hangzik és ebből kell kiindulnia minden igazi béketörekvésnek — kezdte beszédét Martin Niemöller. Ezzel — folytatta — felvetődik az ••együttélés" problémája, melyről az utóbbi években annyit beszéltek és Írtak» ..Lehetséges-e vagy sem mindkét világ együttélése a mi mai, kicsivé vált egy világunkban? Olyan vitatéma ez, amely — a részvevők ízlése és beállítottsága szerint — világpolitikai, társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai és világnézeti szempontból tárgyalható. De semmiféle vita sem változtat azon a tényen, hogy az együttélésen kivül nincs más le-< hetőség, melyről még vitázni le-< hetne, mert az egyetlen alternatíva: az ellenfél megsemmisítése, kiküszöbölése lenne. Erre a lehetőségre azonban senkisem gon- ' dolhat komolyan. Számunkra csak egy ut van: a békés együttélésről nem vitázni kell, hanem meg” kell kísérelni. A békés együttélés nem egyszerűen cél, melyet megvalósítunk, hegy azután birtokoljuk. A béke akkor is, ha már elértük, állandó feladat marad, mint ahogyan talán sohasem válik magától értetődő és nehézségnélküli állapottá két ember együttélése a házasságban. Ezen a síkon a megállás visszafejlődéssel egyenlő, a békének növekednie kell. ha nem akarel- sorv adni. Hallottuk, hogy ugyanakkor, amikor végre megfogható közelségbe került Koi’eában g fegyver- szünet, a világbéke másik, elsőrendű fontosságú, veszélyes helyzetét egy újabb esemény — remélhetőleg alapvetően — megváltoztatta. Nemcsak arról van szó, hogy a Német Demokratikus Köztársaság területén rendszabályokat vontak vissza, hanem ugyanakkor arról is, hogy nagyszabású kísérlet,történt arra nézve, hogy enyhítsék a 8 év óta veszedelmesen kifejlődött belső német feszültséget. . Az eredmény . — melyet részben saját tapasztalatomból tudok bizonyítani —, az, hogy uj reménység hulláma vonul át népünkön, annak a reménynek hulláma, hogy most mégis eredményt ígérő tárgyalásokra es vé- gülis a német kérdés békés meg-» oldására kerül majd sor. Mindnyájunkban egy reménység él a béke megteremtésére és megtartására: bárcsak sikerülne a becsületes fáradozásoknak és tárgyalásoknak a békés együttélés merész cselekedetét megvalósítani — mondotta végül Nie- möller lelkész. — És mi, keresztények, ehhez a merész tetthez szeretnénk folyamodni, mert ez a legjobb értelemben vett keresztényi feladat. A továbbiak során Forbeck, norvég tiszteletes szólalt fel, s hangoztatta, hogy az idegen erők berendezkedése Norvégiában is a nép egyhangú, erős ellenállásába ütközik. A lelkész nagy tetszéssel fogadott beszéde után J. B. Fig- gins angol szakszervezeti vezető lépett a mikrofonhoz. Foglalkozott a közeli koreai fegyverszünet hatalmas politikai és gazdasági je’entőségével, majd hangsúlyozta, hogy az amerikai gazdasági politika páncéljának leggyengébb pontja a kereskedelem. Ez alkalmat nyújt főleg az európai nemzetek számára, hogy kiterjesszék kereskedelmüket a Szovjetunióval és a vele szövetséges keleteurópai országokkal. Mihelyt ezt megtesszük, bizton mondhatjuk, hogy leraktuk a teljes foglalkoztatottság alapjait, megteremtettük az alapot a világtermelés fokozatos emelkedéséhez, aminek velejárója a rövi- debb munkanap *és az állandóan emelkedő életszínvonal. A következő felszólaló T-akin Csit Maung, Burma képviselője volt, majd Ernst Fischer osztrák küldött emelkedett szólásra. (Folytatás a 2, oldalon)
