Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

HARC A BÉKÉÉRT Hannover. Dr. Wirth voll) biro- dalirú kancellár és Marga Hunger asszony járási tanácsos csütörtö­kön este egy hannoveri nagygyű­lésen az alsós'zászországi tartomá­nyi főváros 2.600 lakosa előtt ki­fejtette az „egységért, békéért és szabadságért küzdő németek szö­vetségéinek céljait és feladatait. Dr. Wirth felszólította a béke­szerető lakosságot, hogy együtte­sen küzdjön a bonni és párizsi háborús szerződések megsemmisí­téséért, az egységes, független, demokratikus és békeszerető Né­metország megteremtéséért. Bécs. A linzi városi ' villamos- vasút munkásai levelet intézlek Ha ab kancellárhoz. A levél hangoztatja, hogy a linzi villamosvasút dolgozói vala­mennyien támogatják az osztrák országos békebizottságnak Raab- hoz intézett üzenetét, amely fel­szólította a kancellárt, hogy vála­szoljon a Népek Békekongresszu­sának felhívására és segítse elő az öt nagyhatalom békeegyezmé­nyének megkötését. Uj Delhi. Pénteken az asszo­nyok százai gyűltek össze tilta­kozó tüntetésre az újdelhi ame­rikai nagykövetség épülete előtt, ahol DüHes amerikai külügymi­niszter éppen sajtóértekezletet tartott. Az indiai asszonyok til­takoztak azok ellen a bűnös ter­vek ellen, amelyekbe Dulles a közelkeleti országokban tett szem- leutja során ezeket az országokat be akarja vonni, valamint az amerikai repülőgépeknek a békés koreai városok ellen intézett ter­rortámadásai ellen. A rendőség a tüntető asszonyok közül mintegy százat letartóztatott. Indiai sajtójelentések bizonyít­ják, hogy az indiai nép széles ré­tegei foközott erővel harcolnak a békéért. Delhiben. Kalkuttában, Bombayben, Haidenabadban, Mladrászban és az ország más központjaiban tüntetnek béke hívei. (Sok helyem tartományi bé­keértekezleteket tartottak. Stockholm. A Svéd Békebizott- ság munkatervit állapított meg a szervezett békemozgalom fokozá­sára. A békebizottság országos kampányt indít a háborús propa­ganda és minden olyan propa­ganda ellen, amely a népek kö­zötti megértés és az önálló svéd külpolitika ellen irányul. Megszi­lárdítják ia békemozgalom szer­vezeti felépítését, békebizottságo- kait hoznak létre a lakóterülete­ken, gyárakban, üzemekben, min­den munkahelyen. Csatlakozva a múlt évban Oslóban megtartott Északi Munkáskonferencia célki­tűzéseihez. fokozzák a békemun­kát a szervezett munkások köré­ben. Javasolják, hogy minden szakszervezet tartson külön gyű­lést a békeharc kérdéseinek meg­vitatására. a Svéd Békebizottság gondoskodik arról, hogy minél szélesebb körben vitassák meg a Népek Békekongresszusámak ha­tározatait. Országos ünnepségek lesznek a Rákéczl-szaliaffságharc 250. évfordulója alkalmából Ebben az évben, junius 14-én lesz 250- évfordulója, hogy a Habsburg- UTalom kíméletlen elnyomása ellen II. Rákóczi Ferenc vezetésével meg­indult a szabadságharc, a magyar nemzet történelmének egyik legdi- csöbb szakasza. A szabadságharc minden addiginál szélesebb nemzeti egységfrontot teremtett) az idegen elnyomással és gyarmatosítással szemben. A szabadságharcban a jobbágyokból álló kuruc seregek vív­ták meg győzelmes harcaikat, zászló­ikra „Pro libertate“, ,jA szabad­ságért' ‘ -jelszót) Írták fel. Az 1703—. 11-es Rákóczi-szabadságharc előz­ménye, előfutára volt az 1S48—49- es polgári forradalomnak és szabad­ságharcnak. A szocializmust építő szabad ma­gyar nép 250 év után méltóképpen emlékezik meg Rákóczi Ferenc és hős kuruc vitézeinek dicső szabad­ságharcáról, amelynek hagyomá­nyait ma is ápolja és erőt merit belőle a mindennapi békeharcban­3uníus 7. országos pedagógus nap A minisztertanács ha'ározata szerint a II. országos pedagógus é napot junius 7-én tartják meg. Eb­ben az évben is az ország hetven legjobb tanára és tanítója része­sül a ..kiváló tanár“ és ..kiváló ta­nító" kitüntetésben. A kitüntetése­ket junius 6-án az országházban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke adja át. Ugyanaznap délután valamennyi megyeszékhelyen megyei ünnep­ségeken osztják ki a közoktatás- ügyi miniszter által adományozott ..a közokta'ás kiváló dolgozója“ ki. tüntetéseket s az ezzel járó okleve­let és pénzjutalmaikat a tanárok, tanítók, óvónők és a közoktatási igazgatás kiváló dolgozói között, Budapesten ezeket az ünnepsége­ket kerületenként rendezik, ahol a megjutalmazod pedagógusoknak az egyéb pénzjutalmakat is kiosztják a kerületi tanácsok vb elnökei. Junius 7-én minden városban és községben 'megtartják a pedagó­gusnapot. (MTI). — MOSZKVÁBAN a zeneaka­démia nagytermében nagyszabású hangversenyt tarlovak Richard Wagner születésének 140. .évfordu­lója alkalmából. Négymillió „feleslegest( ember ..Már harmadik órája utazunk. Néptelen .a táj. Itt-ott elhagyott farmokat látunk. Ablakaik üveg- telenek, vagy be vannak deszkái­vá. Tárva-nyitva a pajták ajtaja. Pusztaság, csend körös-körül. — Hová lettek a gazdák? — kérdem utitársamtól. — Elmenekültek — válaszolja röviden. — De mégis, mi történt velük? — Egyszerű dolog. A mi mező­gazdaságunkat az jellemzi, hogy az egyik farmon csak haszonálla­tokat tenyésztenek, a másik he­lyen husbaromfit, a harmadik he­lyen kizárólag zöldségfélét termel­nek, a negyedik farmon búzát-, az ötödiken gyapotot... A farmer el­adja tcrmelvényót s minden mást meg kell vennie: az élelmiszert családjának, a takarmányt álla­tainak. A farmer és a. városi fo­gyasztó, továbbá a különböző far­merek közé beékelődnek a nagy monopóliumok. A monopóliumok minél magasabb profitot akarnak bezsebelni, ezért úgy szabják meg az árakat, hgy a farmerek mind nagyobb része kevesebb pénzt ve-s?, be termékei eladásából, mint amennyire szüksége volna ahhoz, hogy elegendő takarmányt, műtrá­gyát és élelmiszert vehessen. Ami­kor a farmer elsőizben kerül ilyen helyzetbe, kölcsönt vesz fel a banktól. Amikor az eset mégis*1 méíiődik, állatait és földjeit adós­sága fejében elárverezik. A leg­többször azonban a gép, a jószág és .a föld a'mugyis a régebbi adós. ságok fedezetéül szolgál s valójá­ban nem a farmeré, hanem vala­melyik banké,, vagy társulaté. Ilyenkor aztán elárverezik a far­mer mindenét. Nem miarad más hátra számára, minthogy otthagy­ja azt a földet, amelyen szülei, nagyszülei és dédszülei éltek. Vagy menekül onnan, vagy ©Lankai sa­ját házában...“. Ezekkel & sorokkal kezdődik Kraminov ..Airferilca uljíain“ cí­mű cikke. A cikk Írója beszámol az amerikai közép- és kisfarmerek — ..reményüket vesztett emberek“ — pusztulásáról. Az amerikai farmerek: százezreit morzsolják szét, falják fel évente a telhetetlen bendőjü monopóliu­mok. A számok —1 mint általában a tények —, makacs dolgok. Meg lehet kísérelni — és az amerikai imperializmus lakájai meg is pró­bálják —, hogy meghamisítsák a számok nyelvét, hogy ..megmagya­rázzák* (értsd: félremagyarázzák) a száinok Vallomását, de aki job­ban hisz a tényeknek, mint a szó­virágoknak, az látja, mi a valóság, íme, néhány — a burzsoá sajtó­ban megjelent és hivatalosan is beismer;, —, tény és adat: a kis­fámért k (az amerikai gazdálko­dók több mint fele kisíarmer) a mezőgazda sági termékeknek mind. össze 10-4 százalékát állítják elő. A megművelhető földterületek 41.3 százaléka a gazdálkodók 1.9 szá' zalékának. vagyis a nagyfarmerek maroknyi csoportjának kezében van. Missisippi államban a farme, resk 37.5 százalékának nincs sem lova, sem igaereje. 1945-ben az Egyesült Államokban a tormását, lag az 1866—1875-ös szinten, 1950- ben az 1906—1915-ös színvonalon mozgott. A farmerek adóssága 1945 óta mintegy kétszeresére emelkedett és 1953. márciusában elérte a 15 milliárd dollárt. A há­ború befejezése óta több mint fél­millió farmer jutott csődbe. 1920 és 1930 .között 159 ezer farm, 1930 és 1940 között 192 ezer, 1940 és 1950 között már 713 ezer farmgaz­daság szűnt meg. Az elmúlt 15 év alatt több mint 20 százalékkal csökkent az amerikai farmok szá­ma. Válságról beszélő tények, vádoló számok I Az amerikai farmok pusztulásá­nak üteme az ország gazdasági életének militarizálása következté­ben egyre gyorsul. A kis. és kö­zépfarmer a saját bőrén tapasztal­ja, mit jelent az, hogy az ország gazdaságát háborús vágányokra állították. Mintegy 6 millió far- mercsaládból 5 millió félfarmer, félzsellér: ezek a családok a ban­kok kezében lévő kapitalista lati­fundiumok szorításában vergőd­nék. A ..független“ farmerek mil­liói a valóságban rabszolgák. A farnier kénytelen bankot választa­ni magának, amelyre majd egész életében dolgozni fog (bank nélkül nem kap földet, vagy bérletet), szabad kiválasztania azt a társula­tot, amely majd kifosztja őt. Az amerikai farmer az adóslevél alá­írásával éppúgy igába hajtja fe­jét, mint a középkori jobbágy. Láthatatlan rabláncai elég erősek ahhoz, hogy nemzedékeken át sa­játos hűbéri függőségben tartsák a farmercsaládot. A Svenska Dagbladet című svéd lap nemrégiben azt irta, hogy a ..farmerkérdés sötét felhő az Ei" senhower-ílvormány egén“. A svéd lap ..sötét felhőről“ be­szélt — a »farmer-kérdés® azon­ban ma már nem csupán vész* er- lies viharfelhőként lebeg az Eisen- hower-kormány feje felett, hanem az amerikai gazdaság válságának egyik leglényegesebb eleme. Az agrárolló mind könyörtelenebb, a farmerek egyre kevesebbét tudnak vásárolni. Riadt cikkek számitgat. ják, hogy — mint egy mezőgazda­sági szaklap Írja — -az idén a farmerek összjövedelme egy mil­liárd dollárral fog csökkenni*. A -La Tribune des Nations* joggal írhatta: »a farmerek elszegénye­dése olyan nagyarányú, hogy könnyen halálos örvénnyé válhat, amelyben elmerülhet az egész ame­rikai gazdasági élet®. Milyen megoldást keresnek a rothadás láttán az -amerikai élet­forma" mindenre kapható ..ideoló­gusai“? Egy ..tudós“ kannibál, Pearson, kifejti: ,/ul sok az em­ber. Túl gyors a népesség szapo. rodása. Az Egyesült Államokban 4 millió felesleges farmer él, akik­nek gazdasága nemzetgazdasági szempontból értéktelen." Ez az emberbőrbe bujt ameri­kai szörnyeteg szörnyű ..megoldá­sa“: négymillió farmer felesleges! Két évvel ezelőtt óriási méretű sáskajárás pusztított az Egyesült Államokban. Nevadában egy négyzet-yardon (valamivel ke­vesebb, mint egy négyzetméter) 300 sáskát is találtak. A farme­reket közel 100 millió dollár kár érte. A mezőgazdasági kártevők, különösen pedig a vetéseket el­pusztító sáskák elleni harcra azon­ban „nem álltak rendelkezésre“ megfelelő összegek és eszközök. — Miért? — kérdezik a pusztu­lásra ítélt farmerek. Azért, mert. országukban minden gazdaság ép­pen a ..sáskák“, a monopóllőkés ri­se rehad kezében van, amely felfal maga körül mindent. Nem, nem a dolgozó amerikai farmer a ..felesleges“! A népek kimondják majd a ke­mény Ítéletet: »a sáskák a felesle­gesek*. Évzáró az általános és középiskolákban: janius 17 Á közoktatásügyi miniszter uta­sítása intézkedik a tanév befeje­zéséről. Az általános iskola I— VII. osztályaiban az utolsó tanítási nap junius 6. Ezekben az osztá. lyokban az összefoglalókat junius 8—ŰJ3 között tartják. Az évzáró ünnepségeket az általános és kö' zépiskolákban junius 17-én tart. ják. Ä beiratkozások ideje június 18, 19, 20. a tantestületi zái'óérie- kez3 eteket június 25-ig tar!ják meg. (MTI) ; : * NEMZETKÖZI SZEMLE * A világ egyszerű emberei, a béké­re vágyó százmilliók feszült figyelem­mel tekintenek Panmindzson felé, ahol az emberiség legégetőbb kérdé­séről: a koreai nép és egyben min­den nép békéjéről van szó. Ezek a százmilliók éberen hallgatják a tSr gyalóasztal mellett elhangzott szava­kat — a koreai-kínai fél építő ja­vaslatait, és Harrison tábornok ki­jelentéseit is. És a népek nemcsak a szavaiéra, hanem a tettekre is vi­gyázó szemmel figyelnek, Harrison békeszólamait pedig messze túíhar sogta azoknak a bombáknak sivítása, amelyeket amerikai repülőgépekről zúdítottak a koreai Dél Pjongan tartomány vízgyüjtőmedencéire. 10.000 hektár megművelt szántó­föld, 70 falu került víz alá, több mint 800 ember halt meg, vagy tűnt el a pusztító áradatban. Ugyan ki merészelné azt állítani, hogy ez az újabb barbár bűntény az ameri, kaiak őszinte megegyezési készségé­ről tanúskodik! De Harrison tábor­nok, a maga és megbízói igazi szán­dékai ellenére, mégis tárgyalni kény szerül. Tárgyalni kényszeríti őt az egész világ közvéleménye, továbbra is a tárgyalóasztal mellé szögezik őt Vasárnap, 1953 máj. 24. a népek törhetetlen békeakaratát kép­viselő koreai-kínai tárgyaló fél újabb és újabb javaslatai. Ezekről a javas­latokról — még Churchill angol miniszterelnök szerint is — ,,nincs ok feltételezni, hogy ne szolgálhatná­nak a megegyezés alapjául". Nem lehet ugyanezt elmondani az amerikai javaslatról, amelyet a „Stockholm Tidningen" című svéd iap úgy méltat, hogy „lényegét nehéz megérteni". De ez nem is csoda, hi szén úgy tűnik, maga Harrison tá­bornok sem tudja egészen pontosan, mit javasol. Jellemző, hogy azon a napon, amikor Harrison előterjesz­tette javaslatát, amerikai részről úgy tájékoztatták a sajtót, hogy ez a ja­vaslat lényegében nem egyéb, mint a 8 pontból álió koreai-kínai javas- lat „kisebb módosításokkal“. Két nappal később Harrison közölte a sajtóval, hogy „a szövetséges és a kommunista javaslat teljesen ellent­mond egymásnak“. Ez a magatartás jogos bizalmatlan ságot kelt az egyszerű emberekben, de még bizonyos burzsoá bürökben is. Harrison annyit sem tudott ki­vívni magának, hogy saját sajtója ko­molyan vegye kijelentéseit. Ugyan­akkor az Egyesült Államok „szövet­ségesei“ maguk is aggedahnaskod nak a tárgyalások ilyen vezetése mi att. A „Manchester Guardian" című angol burzsoá lap például arról ír, hogy az amerikai tárgyalófél tagjai „azt a gyanút kelthetik, hogy nem akarnak fegyverszünetet". Az „Ob­server" annak a véleménynek ad han­got, hogy „az amerikai tárgyalófél legutóbbi javaslata előterjesztésével esetleg elvesztette kapcsolatát az ENSz sok országának közvéleményé­vel", majd nyíltan kimondja: „ha megszakadnak a tárgyalások, a tisz­tességes emberek az amerikai kül­ügyminisztériumot fogják -elítélni, nempedig a kommunistákat". És a tisztességes emberek száz­milliói szigorú ítéletet mondanak azok fölött, akik megkísérlik elgáncsolni a koreai béke megteremtését, akik a koreai háború kiterjesztéséről szö­vögetnek sötét terveket, akik min denféle közel- és távolkeleti háborús blokkok összetákolásán mesterkednek Ezt kellett tapasztalnia Dulles amerikai külügyminiszternek is, aki — dollárokkal és a „harcoljanak az ázsiaiak az ázsiaiak ellen“ jelszóval a tarsolyában — azzal a cella} utaz­gat most a középkeleti és délkelet­ázsiai országokban, hogy egy hábo rús tömböt kíséreljen meg létrehozni az ázsiai haladó erők, de főképpen a Szovjetunió és a népi Kína ellen. Dulles dollárjainak „mindenható" erejébe vetett hittel indult el körút jára és azt remélte hogy az arab és ázsiai népek szemében annyira gyű­lölt angol imperializmussal szemben e népek barátjaként tüntetheti fel ■'x Egyesült Államokat. A* amerikai külügyminiszter számításaiba azonban hiba csúszott. Nem vette ugyanis fi­gyelembe, hogy az arab és ázsiai országok népei legalább annyira gyű­lölik a háborús profitokra éhes ame­rikai imperializmust, mint az angolt „Önnek Dulles, amikor arab föld­re teszi a lábát, tudomásul kell ven­nie. hogy gyűlöljük Önt" — így fo­gadta az útja első állomására: Kai­róba érkező Dullest az „A1 Miszrí" című lap. Az „A1 Miszri" akkor is az egyiptomi nép szívéből szólt, ami­kor arra figyelmeztette az amerikai külügyminisztert, hogy — mint írta ■— „Önök azt hitték ... megvásárol­hatnak bennünket... ezek azonban az arabok országai és nem az Önöké". Nem járt jobban Dullcs körútja következő állomásain sem. Libanon­ban már napokkal odaérkezése előtt mozgósították a rendőrséget a vár­ható tiltakozó tüntetések elfojtására. De még így sem tudták inegakadá lyozni a hazafias beiruti egyetemi hallgatókat abban, hogy fennhangon kimondják: Libanon népe nem lesz az amerikai monopolisták engedel­mes ágyútölteléke! Dulles Izraelben is csak azt tudhatta meg, hogy en nek az országnak dolgozói sem en­gedik, hogy az Izrael nemzeti füg­getlenségét dollárokért áruba bocsátó vezető klikk kiszolgáltassa őket az amerikai imperializmus kényére ked­vére. Az amerikai külügyminisztert to­vábbi útján is rendőrkordon és a népek izzó gyűlölete kíséri. Indiá­ban — amelynek meglátogatásához pedig a legtöbb reményt fűzte — szintén világos feleletet kapott. A Bombayban megjelenő „Blitz" című lap az odaérkező Dulleshez intézve szavait azt írta: „Gyűlöljük az Ön személyét, elveit és politikáját... Az indiai nép nem tudja elfelejteni, hogy a koreai háború alig 8 nappal azután tört ki, hogy Dulles Játoga tást tett Koreában". LTj-Delhíben, Bombayban „Takarodj haza háborús uszitó Dules!", ,.Nem akarunk be­avatkozást Ázsia ügyeibe!“, „Vesse­nek véget a koreai háborúnak!", „Ázsiaiak nem akarnak ázsiaiak e! len harcolni!" feliratú transzparen­sekkel vonultak Dulles elé az egy­szerű, dolgozó emberek. Ilyen kö­rülmények között még az „AP“ ame­rikai hírügynökség is keserű beisme­résekre kényszerült. Május 19-i je­lentésében arról panaszkodott, hogy ..Dulles személyszerinti népszerűsége gyenge lábakon áll Indiában még a kormánytisztviselők között is, akik közül többen éles szavakkal bírálták politikáját". így változtatta át a népek béke akaratának ereje azt az utat, axnc t Dulles és a többiek ott Was hingtonban -az amerikai imperializ­mus diadalútjának álmodtak meg. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents