Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

Hég g növényápdás f©3yikf de már az aratás-eséplésro is gondolnak a zalatárnoki dolgozok

A jó gazda ma & növényápolást végzi. Kora reggeltől késő estig kint dolgozik a határban., hogy irtsa a gyomot, porhanyósitsa a földet s minél többet megőrizzen a bőségesen hulló májusi esőkből. De a jó gazdát nemcsak erről lehet megismerni, hanem arról, hogy nemcsak a mát nczi, hanem már a holnapra is tekint, készül a' következő nagy feladatokra.

Ilyen gazdáiknak bizonyulnak Zalatárnok dolgozó parasztjai. A növényápolásból befejezték már a kukorica és burgonya, első, valamint a napraforgó második kapálását, de időt szakítanak arra is, hogy kellőképem felkészüljenek sz idei aratásra, cséplésre.

Az elmúlt napokban összeült a községi tanács végrehajtóbizottsága, hogy megbeszéljék ezeket a feladatokat. Tanultak a tavalyi tapasztalatokból, amikor az aszály miatt jóval gyengébb volt a termés, mégis elhúzódott az aratás is. a cséplés is. Az idén jóval több gabonát kell elcsépelni, ezért megbeszélte a végrehajtóbizottság, hogy már mo&t hozzálátnak a közös szérűk megszervezéséhez. Tavaly nem volt ilyen: a községben. Idegenkedtek sokan az újtól, azt hangoztatták, hogy szétszórt a község, nem lehet megoldani. Az idén i? vannak ilyen hangok, de a legfelvilágosultabbak, mint Simon. Imre, aki jó munkája elismeréseként a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke lett, szembeszállt a kétkedőkkel. Bebizonyították, hogy hiába szétszórt a község, mégis lehetőség van arra, hogy az idei gabonatermés 60—70 százalékát már közös szérűn csépeljék.

A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai is lelkes hivei ennek. Harcolnak érte a pártszervezet népnevelőivel együtt. Elmondják a község dolgozó parasztjainak, hogy ezen a módon sokkál gyorsabban lehet végezni

a munkával, hiszen nem vész kárba a sok huzaté« i idő, valamint a szemveszteséget is csökkenthetik ezzel. De felhasználják az agitációs munkához az uj minisztertanácsi határozatot is az 1953.* évi aratás, cséplés, másodvetés végrehajtásáról. Elmondják ;a dolgozó parasztoknak, hogy a határozat szerint annak a termelőnek, aki közös szérűn csépeltet, a cséplési dijból 10 százalék kedvezményt kell nyújtani.

Az okos szó nem talál süket fülekre a községben. Mini többen és többen, értik meg, hogy pártunk, kormányzatunk a dolgozók érdekeit tartja szemelőllt. amikor felszóUtjia őket a: közös szérűn való cséplésre.

A hármas tipusu Vörös Csillag itszcs-ben is azért sietnek most a növényápolással, hogy mire megkezdődik az aratás, cséplés, arra már ne legyen gondjuk ezzel. A gabonabetakaritás nagy feladat elé állítja majd őket. Szépek a vetések az egész határban, de olyan, minit a tszcs földjén van, mégis ritkaságszámba megy. A tszcs tíagjai szívesen elárulják ,,titkukat". Kérésztrarosan vetették majd az összes kalászosokat, márciusban pedig fej trágyázták. A község egyénileg dolgozói szinlte csodálattal nézik a gyönyörű gabonatáblákat. Pete Károly és Gulyás József egyénileg dolgozó parasztok meg is jegyezték, hogy meglátszik rajt"® a gépi munka, a keresztsoros vetés, a- fej trágyázás.

Ezért a nagy sietség most a tszcs-ben a növényápolásnál. Ezért áll munkában a tszcs aprajía-nagyja,, hogy mire eljön az aratás, más gondjuk már ne legyen.

Ha igy folytatják a munkát, akkor nem is lesz. Sem a tszcs tagjainak sempedig az ő példájukat követő egyénileg dolgozóknak.

Tss-eJi és községi tanácsok figyelmébe a siíósási terv teljesítése érdekében

A beadásen és a növényápoláson kívül más tervfeladatok is vannak, melyek teljesítésére párt- és minisztertanácsi határozatok kötelezik termelőszövetkezeteinket és dolgozó parasztságunkat egyaránt. Ilyen terv például a tsz-ek vonalán a tavaszi sílózási terv, melynek teljesítéséről — egyes tsz-eket kivéve — a Zala megyei tsz-ek megfeledkeztek, vagy a lefogások tömkelegét zúdítják a 'jámbor érdeklődőkre, ha megtalálja kérdezni, hát elvtársak, hogy is áll tok a sliózássaí. Ezek a tsz-ek példát vehetnének a nagykanizsai Vörös Csillag »ísz-től, ahol nemcsak a begyűjtési és a növényápolási munkák Serén teljesítették, sőt túl is teljesítették vállalásukat, hanem a sílózás ról sem feledkeztek meg és tavaszi tervüket 118 százalékra teljesítették eddig. Ök már tudják, mit jelent a

zalaszentgróti járások látszanak erős ellenfeleknek, mert mindkét járásnál elhangzott a kijelentés: a tavaszi sí- lózást mi teljesítjük előbb 100 százalékra.

A spekulálók és kifogásokat keresők előtt itt áll tehát a követendő jó példa, szálíjanak magukba és kövessék, mert silónak való anyag van bőven, csak meg keli találni, fel kell kutatni, ha az őszi keverékek és savanyúfüvek terén gyengén álinak. Minden háznál vannak gyepes területek, az utak és árkok mentén széna- készítésre kevésbbé alkalmas, erősen gyomos pászták, akáclevél, csalán és erdei füvek stb., melyek siiózásra melasz segítségével használhatók. És

A réti széna kaszálása és tárolása

Ha fehérjében gazdag rétiszénát akarunk, már fiatalon, kb. 25 cm magasságot elérve vágjuk. Kaszálása és szárítása nehezebb ugyan és tömege is kisebb, de minősége jobb s utána a gyep gyorsabban sarjad és többször kaszálható. A kaszálási időt azoknak a gyepnövényeknek virágzása szabja meg, melyek a széria fötö- megét adják, Ela ennek legnagyobb része virágzásban van, kaszáljunk tekintet nélkül arra, hogy a lassabban fejlődök milyen tömeget adnak. Ha az időjárás kedvezőtlen, esős és a szárításra nem alkalmas, akkor is kaszálnunk kell a füvet elvénüiése előtt s ilyenkor azonnal besilózzuk a nyert zöldtömeget. I£y jőminőségű szénával egyenlő silótakarmányt kapunk, egyébként csak szalmával egyenlő, vagy még annyit sem érő szénánk lenne.

A széna kaszálásakor kerülni kell a fii mély kaszálását. Leghelyesebb, ha 3—5 cm magas tarlót hagyunk, mert így a sarjadás erőteljesebb lesz, s a talaj is jobban védve van a kiszáradástól. A széna minősége nemcsak a kaszálás idejének helyes megválasztásától, hanem a szárítástól is függ. A zöld növény víztartalma kb. 75—85 százalék, minek nagyrésze száradáskor elpárolog, s mire lég- száraz lesz, 15—18 százalékra csökken. A szárításnál fontos, hogy ázásmentesen, lehetőleg gyorsan szárítsuk a szénát, mert ha a növény már nem

él és megázik, sok a veszteség a tápláló anyagok kilúgozásával, a levél- és világrészek letörésével, pené- szesedésével. Ezért kaszálás után a rendeket széjjel kell rázni. Gyűjtés nél ne várjuk be a széna teljes megszakadását, a rendek megforgatása után egy-két nappal gyűjtsük hajtásokba, vagy rakjuk szénaszárító nyársra, hogy ebben az állapotban még tovább száradhasson.

Hajtások képzésénél a szénát másnap csomókba gyűjtjük, majd pet- rencékbe rakjuk. A petrencék oldala meredek legyen, átmérőjük 120—140 centiméternél nagyobb ne legyen, s magassága ne haladja meg a 2 métert. Ha megfelelő' az időjárás, egy-két nap múlva a petrencéket kazalba, vagy pajtába lehet hordani. A behor dás lehetőleg gyors legyen, nehogy a széna megázzon, mert megázás esetén kezdhetjük elölről a szárítási munkát és a már említett veszteségek is előállnak. Behordás és kazlazás után is figyelni kell az összerakott szénát néhány hétig, hogy nem melegedctt-e be,

A kazal helyét is jól kell megválasztani, hogy az eső ne folyhassak alá. A kiválasztott helyre 40—50 cm szalmaréteget teszünk, tetejére pedig kb. egy méter vastag szalmatakarót rakunk, majd a betetőzött kazlat méterenként szalmakötelekkel lekötjük, hogy a szél szét ne hordhassa.

Köaeégeink, tszcsurik begyűjtési versenyének állása

Megyénk begyűjtésében éien- baladó községeinek sorrendje az alábbi: 1- Hagyárosbörönd, 2.

Szécsisziget, 3. Kallosd. 4. Bókaháza, 5. Boncodfölde, 6. Zalalca- ros. Valamennyi község a begyüi- tés minden ágában a tervteljesi- tés előtt jár. Különösen dicséretes Kallosd 128 százalékos tejbe- gyűjtési eredménye. A begyűjtésnek ebben az ágában szoroson utánuk halad Zatakaros 121 százalékos tervtelj esi tűsével. A felsorolt községeiéről mint a megye legjobbjairól méltán példát ve hegnek községeink. Jó munkájukkal nemcsak járásuknak, de megyénknek is dicsőségeit szereznek.

Termelőszövetkezeteink és tszcs- ink begyűjtési versenyében a za- iaszentgróti Uj Barázda jár az élen. Második a. fityeházi Győzelem, harmadik pedig a kerkates- kándi Uj Alkotmány.

A lenti gépállomás 99objektiv66 nefié^séjgei

Alig pár nap választ el bennünket a cséplőgépjavítások befejezésének határidejétől. A munkának a befejezéshez kellene közeledni. Ez azonban nem így van minden gépállomáson. A lenti gépállomás e hó 21-ig 26 cséplőgépet javított ki, 7 gép javítás alatt van, 6 darab cséplő pedig még javításra vár.

Miért nem teljesítette a lenti- gépállomás a cséplőgépjavítási tervét?

Líosszú útja van ennék. A gépállomás traktorosától egész a földművelésügyi minisztérium illetékes osztályáig, Akadályozza ezt a tervszerűtlen munka. Nem biztosítanak kellő időben megfelelő munkaerőt a javításhoz a lenti gépállomáson. A gépállomások megyei igazgatósága későn ellenőrzi (selejtezi) a behozott cséplőgépeket. Későn rendelik az alkatrészeket és kint a gépállomáson alkatrészhiány miatt áll a munka. A minisztérium rajta ül a megrendeléseken és talán a javítás határidejének napján kiérkezik a gépállomásokra a szükséges csapágyfém.

Az objektív nehézségek egész sorozatával „érvelnek'1 a lenti gépállomáson, de a megyei igazgatóságon is. A valóság azonban az, hogy nagyobb tervszerűséggel kellett volna nekiállni a cséplőgépjavításoknak Már kezdetben jó munkaszervezéssel, jó munkafegyelemmel kellett volna dolgozni. Az utolsó napok kapkodásainak nem nagy az eredménye, és majd a cséplés alatti esetleges üzemzavarokban bosszulja meg magát.

Szervezetlenség mutatkozik a lenti gépállomáson a csépléshez szükséges munkaerők szerződtetésében is. Gödör János elvtársnak, a gépállomás igazgatójának véleménye szerint a csépléshez szükséges etetők 70 %-a s ezenkívül negyven munkás van biztosítva, A gépállomások megyei igazgatósága véleménye szerint pedig a 39 cséplőgépből 15 géphez biztosítva vannak szerződésileg a munkások. A két adat, illetve vélemény között nagy az eltérés. Mindenesetre megállapítható az, hogy vagy a gépállomások igazgatósága nem ismeri a hozzá tartozó gépállomásokat, vagy a lenti gépállomás igazgatója nincs

tisztában még azzal sem, ami saját gépállomásához tartozik. Ilyen munka mellett jogosan feltehetjük a kérdést: vájjon a lenti gépállomás körzetéhez tartozó községekben befejezik-e a cséplést?

Megállapíthatjuk azt, hogy rósz- szül áll a lenti gépállomás szénája a cséplési munkások szerződtetésében. Ennek pedig legnagyobb oka az, bogy a gépállomás a szerződtetés érdekében nem végez megfelelő szervező munkát. Nem végeznek kellő politikai felvilágosító munkát. Nem figyelmeztetik a községi párttitkáro: kát, tanácselnököket, hogy ennek a feladatnak megoldásáért egyformán, mindnyájan felelősek vagyunk. Persze, aki ezt a felelősséget nem érzi, az másokkal sem tudja éreztetni.

Hogy a munkát megjavíthassák, ahhoz először is a lenti gépállomás vezetőségének és nem utolsó sorban a gépállomások megyei igazgatósága munkájának kell megváltozni. Nem az objektív nehézségekre kell hivat kozni, hanem meg kell találni a nehézségek leküzdésének kulcsát.

Uj kukoricabe takarító kombájn a

Szó vjetunióban

Moszkva A „Szelszkoje Hoz- jaíjsztvo" cimü lap cikke-!: közöl a ,,K. U. 2.“ jelű kukorioabetaka- ritó kombájnról. ,

Az uj kombájn levágja a kuko- rioaszárat, letöri a csövet és lehántja leveleit. Az uj kombájn kétsoros. A kombájn 70 és 90 centiméter sortávolságra vetett kukorica betakarítását végzi. A kukoricabetakaritó kombájnt kö-1

zépteljesitményü trakfor vontatja.

A munka helyes megszervezésével a kombájn egy váltás alatt 5 hektáron takarítja be a kukoricát.

> í r-'í ^ r'A jrHT

> f m ^ : í ;^í m m

silótakarmány az állatállomány számára, mert az elmúlt tél átteleltetési gondjaiban egyedül a silónak köszönhették, hogy állataikat aránylag kondiéi ócsökkenés nélkül tudták átteiel- tetni.

Szorosan a Vörös Csillag nyomában haladnak e téren a pacsa-andor- házai, a pusztamagyaródi, az oroszto- nyi és ságodi tsz-ek és még egy-két tsz a zalaszentgróti járásban, ahol a nagyobb lendület a tavaszi sl Sózásra kiutalt melasz megérkezése után fog bekövetkezni. A járások egymáskö- zöttí versenyében a zalaegerszegi és

melasz van-e? Van, csak tessék a megyei tanácstól igényelni. Itt szeretném még felhívni az egyes községi tanácsok figyelmét arra, hogy a siló. tervet nem azért küldte ki a megyei tanács, illetve a járási tanács, hogy ráüljenek, hanem hogy egyénekre bontsák le és közöljék azt áz érdekelt gazdákkal, megbeszélve velük az esetleges nehézségeket, s ha azokon saját hatáskörükben nem tudnának segíteni, forduljanak felettes hatóságaikhoz és legelsősorban a párthoz segítségért.

Szíks Zoltán.

,,Belenszka-Nikopoloszka“ öntözőrendszerek, mintegy 25 ezer hektár, a ,,Május 1“ és ,,Cserven Brek“, a ,,Roszica“ és más öntözőrendszerek pedig mintegy 50 ezer hektár földet Iáinak el vizzel. A múlt évben Bulgáriában több mint 200 ezer hektár földet öntöztek. Az idén ez a terület további 100 ezer hektárral növekszik.

A falúban élt egyszer egy parasztember a feleségével. Két fiúk volt. A gyermekek felnőnek és a szülök megöregedtek. Amikor Csan Mo — igy hívták az idősebbik fiút — húsz eves lett, meghúzásodon, Csan Mo — ahogy az idősebbik fiúhoz ülik nem hagyta el öreg szüleit. Náluk maradt tovább is, hogy apja és. anyja öreg napjaikra, ne lássanak szükséget- Nemsokára megnősült a fiatalabbik fivér is, Csan Au. A falu nuisik szélére költözött és kis gazdaságot akart teremteni magának, Ez azonban nem men’ könnyen. Sok vcsződ- sépyel kunyhói épiie-it. De nem volt semmi eszír,öze, amivel a földjét megművelje. Amikor végre ekét szerzett, nem volt pénze, hogy ökröt vásároljon. Amikor nagy nehezen vet'1 magának egy ökröt, akkor meg ahhoz nem volt pénA JO TESTVEREK

(Koreai népmese)

ze, hogy a földesurnak a haszonbért kifizesse■ Aztán meg egymás istán születtek a gyermekek.

De Csan Au szorgalmas volt. Korábban ment ki a munkára, mint a szomszédai cs legkésőbben jött haza.

Nem volt könnyű a fiatalabb testvér élete, de legalább olyan nehéz volt az idősebb fiú sorsa is. Nemcsak feleségéről cs gyermekeiről, hamm öreg szüleiről is gondoskodnia kellett,

Igen szűkösen éltek a testvérek és sok gondjuk volt, de a jó egyetértést semmi sem zavarta meg köztük.

Egy őszi napon megnézte Csan Mo a rizskészletét és igy gondolkodott:

— Sok rizsem nincs- Tíz zsák az egész. De Csan Su még kevesebbel aratott, Segi'enem kell rajta, de úgy. 7- gye észre.

Mikor besötétedett, Csan Mo a vállára vett egy zsák rizst és öccse házához vitte. Útközben találkozott- egy emberrel, de sülét uolt s nem tudta, hogy ki az. Testvére háza előtt letette a zsákot és hazament.

Mikor Csan Mo hazatért, csodálkozással látta, hogy még mindig tíz zsák rizse van- De nem sokai töprengett, hanem ismét vállára vett egy zsákot és elvitte a testvéréhez. Vísz- szafelé jövet ismét találko zott valakivel. De olyan sűrű volt a sötétség, hogy most sem ismerte meg ki lehet az.

Mikor Csan Mo hazaiért, újból meglepődött. Isméi, csak ott állt hiánytalanul a tie rizse,s zsák.

Miféle csoda történhetett? Nos, ha még mindig van fiz zsák rizse, hát vihet még kettőt az öccsé- nek.

Újból nekiindult a szokott utón a falu másik vége felé. Ekkor váratlanul előbukkant a hold és me g viló g Holla az utcát. Amikor Csan Mo éppen fele utón volt, látta, hogy valaki válléin egy teli zsákkal, közeledik.. Megismerte : az öccse volt.

— Hová mégy ilyen késő éjszakai — kérdezte Csan Mo.

— Mondd meg te, hová mégy ilyen későn? — vsóit. Csan Su.

így aztán mindkét testvér előtt kitudódott a dolog. Csan Su is elhatározta, hogy segít a bátyján és megoszt ja vele amije vanBoldogan nevetlek és megölelt ék egymást. a zsákok ugyan nehezek voltak, de annál könnyebe volt a két testvér szive. Meri a testvéri szeretet és barátság még a legsúlyosabb terhei is megkönnyíti.

Szófia (MTI), A Szovjetunió testvéri segítségével Bulgáriában nagy öntözőrendszereket épite- nek. A mezőgazdaság szükségle tőnek kielégítésére hatalmas víztárolókat, öntözőrendszereket és több csatornahálózatot létesítenek,

A nagy víztárolókon kívül már több öntözőrendszert is üzembe, helyeztek, A ,,Brsljanszka“ és a

ÖmliörsafefetaS épiicnek SulBásíában