Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

Wilfred Burchett as amerikai javaslatról Peking (Uj Ivina). 'Wilfred Bur- ebeit, ,.1‘ Humanite“ pa-nmind- zsoni tudósítója írja: A világ népeinek a koreai fegy­verszünet. haladéktalan létrejöttébe vételit reményei szerdán megrendül­lek, amikor az amerikaiak ellen ja­vaslatot terjesztetitek- elő, amelynek kizárólag az a. célja, hogy lehetet­lenné It-egye a fegyverszünet megva­lósulását1, Nam ír tábornok nyom­ban elutasít ort-a aa amerikai javas­latot és kijelentette, hogy az „az egész fegyverszüneti tárgyalás kimé- nét'eléti veszélyezteti/1 A javaslati beleillik abba az ál­talános képbe, amelyet Harrison halogató magatartása, az Antung ellen intezetiii legutóbbi bombaíáma- dás és az; amerikai légierők egyéb provokációi alkotnak Az amerikai kormány ellenjavas- lafa kihívás az egész világgal szem­ben és az amerikaiak ennek a ja­vaslatnak előterjesztésével nyílt: lé­pést tettek a fegyverszünet lót-ro- jörtének megakadályozása felé. — Az amerikaiak javaslatuk főbb pontjait adminisztratív részletkér­dések tömegébe burkolták hogy a közvélemény előtt ., komolynak’1 tüntessék fel a javaslatot és hogy lényegtelen részletkérdések véget­n'e.uiórö megvitatására kárhoztassák ,-a küldöttségeket. Hanison túltette nitigát a múlt év szeptemberében .előterjesztett amerikai javaslatokon, sutba dobta az április 16-i levelé­ben kifejtett javaslatot és lábbal ti­porta a jelenleg folyó tárgyalások alapjául szolgáló elveket. Washing­ton utasítatita. őt, hogy elfogadha­tatlan. javaslatot terjesszen elő. — Annak a három pontból álló javaslatnak, amelyet flarrison az április I6-ám Mark Clark utasitá­1 sara elküldött levelében kifejtett 2, pontja a következőképpen hangzik: ,,A célszerűség- érdekében a nem közvetlenül liazáíé2epilí'd‘t hadifog­lyokat Korea területén kell a sem­leges állam őrizetébe adni/1­__ A javaslat 3, pontja így szól: ,, A semleges állam egy méltányos időtartam, mondjuk 60 nap eltelte után, amely időtartam alatt lehe- ;ősegeit nyújt az érdekelt feleknek, hagy meghatározzák az őrizetében levő egyéneknek státuszukkal kap­csolatos magatartását -— intézkedé­seket tesz annak érdekében, hogy békés u-on. rendezzék a még őrizeté­ben maradt hadifoglyok sorsát/‘ — Harrison a szerdai ülésen meg­tagadta az április 16-i levelében foglalt javaslat 2. és 3. pontját, amikor azt követelte, hogy egyálta­lában no fejtsenek ki félvilágosii6 tevékenységet a koreai hadifoglyok soraiban, ne helyezzék őket a sem­leges állam- őrizete alá, hanem a fegyverszüneti egyezmény aláírásá­nak pillanatában adják át Bi Szi.n- man-nak. Ez nemcsak; a tárgyalások alapjáaiak felrúgása, hanem nyil­vánvaló megszegése a „nem erősza­kos visszatartás“ elvének is. Ami pedig a kínai hadifoglyokat illeti, Hármon követelte, hogy két hónap­ra korlátozzák azt az. idő-' artamot, amely idő alatt soraikban felvilágo­sító tevékenységet lehet kifejteni és hogy minden ezer hadifogoly után egy-egy megbíz ott: végezhesse el ezt a munkát. — Harrison halogató taktikája komoly méreteket) ölt Ez a takti­ka annál is inkább figyelemremél­tó, mert. ezúttal kétségtelen, hogy Harrison az amerikai kormány ne­vében beszélt,. — Már napok óta nyilvánvaló: Ha-rrisont ütasitortiták, hogy addig halogassa a tárgyalásokat, amíg Washington valamilyen újabb for­mulát nem talál, amellyel biztosít­hatja a koreai háború folytatása,f. Akik félnek a fénytől Déli határaink mentén, a Dráva innenső partján terjed a fény. Drávasztárától Kanizsáig 200 köz. bégben gyulladt ki a villanyfény, a kultúra lámpása. Mert a villany, fény jelkép lett, jelképe egyre te. rebélyesedő kulturíorradalmunk- nak. Ez a fény világítja meg a délszláv községek olvasótermeiben a könyv fölé hajló dolgozók előtt a betűt, éltető világossággal ra­gyogja be a kultu-iházak színpa­dait, az uj boldog élet szépségét kifejező táncokat és dalokat elő­adó egyszerű parasztok arcát. A villany — a kulturfon-adalom — elvitte ide a rádiót, a rádió elő. adásait, színházi és hangverseny, közvetítéseit, a verseket, a hang. játékokat és a híreket, egy sza­bad orszá.g' hatalmasan kibonta­kozó szocialista alkotó,munkáján röl — a Magyar Népköztársaság béke-harcáról szóló híreket. Milyen más világ távul szemünk elé alig néhány kilométernyire in. nén, ahol Tito janicsárjainak bi­rodalma kezdődik. A Dráva túlsó partja mentén a fény, a kultúra halálos ellenségét -— a. sötétséget terjesztik. A „Vjesnik“ cimü ti- toista lap április 23-i számában egészén megdöbbentő önvallomást tesz érről ?, sötétségről. Arról ir, hogy Horvátország egyes közsé­geiben még mindig „boszorkány- üldözés"’ folyik, kuruzslással gyó. gyitanak és a babona óriási mé­reteket ölt. „Mindez érthető — írja a ,.Vjesnik“ — okát egy számmal is ki lehet fejezni: 400 erer analfabéta. A félig analfabé­tákat nem is számítottuk, mert az utóbbi időben nem is tartják nyilván őket.“ Nagy szükségük van az impe- lialiZmus belgrádi ügynökeinek erre a szellemi sötétségre. Ennek segítségévei próbálják megakadó (yozni, hogy a jugoszláv nép igazi mivoltukban ismerje fel aljas hépelicnés, háborús célkitűzései­ket. E szellemi sötétség segitsé. gévej- akarnak eleget tenni gazdá­ik parancsának: akarátnélküíi f. gyufcö-lteléket nyerni a kalandor tervek számára. Ezt- a célt: a jugoszláv nép és különösen az ifjúság lelkének meg mérgezését, lealjasitásáit — szolgálja a jugoszláviai filmszín­házak nftüsorpolitikája. A ..Borba'1 április 5-1 számából megtudjuk, hogy Belgiád és Zimony filmszin. házaiban túlnyomó részt az ame­rikai filmgyártás „remekei" ke­rülnek a nézők elé. Vetítik pl. a „Korea lángokban" című holly­woodi filmet, amely az amerikai­ak koreai agresszióját dicsőíti. Bemutatták a „Kavaikaad a dzsungelben“ cimü amerikai férc­müvet és nagy visszhangot kel­tett a ,,Dzsungel az aszfalton" cimü ugyancsak amerikai szenny, film, amely egy kiskorú rablóban­da kalandjait eleveníti meg. Egye. dűl a , Film“ cimü titoista lap rö. vid idő alatt 13 dicsérő anyagot közölt rója. A film nyomán, Sza rajevoban 24 fiatalkorú zsebmet­szőt fogtak el, köztük 8 leány, akik a filmből tanult módszerek­kel ,,dolgoztak". Belgrádban 6 kasszafurás, Szlovéniában 13 be­törés, 6 betörési kísérlet és egy zsebmetszés történt a mozivász­non látottak után. Szerepelnek a mozik műsorán látszólag ,, veszély télén“ filmek is, házassági drámák, szerelmi törté, netek, mint pl a „Bál a vizen" cimü amerikai „alkotás“. A tito- isták maguk is beismerik, mi a céljuk ezekkel az üres édeskés történetekkel. ,,E film érdeme — írja a >,20. október“ cimü lap a „Sárga lepke“ bemutatójáról —, hogy sikerült elterelni a nézők fi­gyelmét a napi problémákról.“ Hasonló a feladata azoknak a könyveknek, amelyeket a titoista sajtó reklámoz. A „Politika“ már. cius 31-i számában a nyugati szenny-irodalom következő u;j te- mékeinek megjelenéséről ad hírt: „Bouridan" régi párizsi kalan­dok — „Pa.ncsita“ — mexikói hu­mor. Mignon — egy lány élete képekben. A „Vjesnik“ április 19.i számában hirdetést közöl ar­ról, hogy megjelent a „Bon-ion" cimü illemtan, amelyből a fegy­verkezés terhei alatt roskadozó és nyomorgó jugoszláv tömegek ■megtudhatják „Hogyan kell vi­selkedni otthon, az utcán, az udvaron, a színházban, stb. min dm házban nélkülözhetetlen." A jugoszláv dolgozók azonban ennél az annyira dicsért zseb- könyvnél sokkal jobban nélkü. lözik a mindennapi kenyeret, de azt is, hogy igazi irodalmat kap janak. E néphez, a proletárnem- Zetköziségbez. a marxizmus-lenin. izmus eszméihez hü, lehetséges írók, mint Radovan Zogovies, Miodrag Tomics, Veleaz Perics és másolt a belgrádi fasiszták bör­töneiben sínylődnek. Helyüket a titoisták talpnyalói, az imperialis. ta érdekeket hűségesen kiszolgáló firkászolí bitorolják, akik armeri- kanizált dzsungellé változtatják a jugoszláv irodalmi életet. Szlavko Bukoszavlevies a „Nin" cimü lapban megjelent versében a titoisták irodalmi állatkertjé­nek tagjához méltóan ezt az ön. vallomást teszi: „...azon elméiké, dem — mi vagyok ? ... útját vesz. tett vadállat —- s ordítok...“ Ehhez hasonlóan önvallomásnak vehetjük Szlobcdán Berberszki egy elbeszélését', amelynek alap- gondolatát a szerző így fejezi ki: „Egyetlen gondolatom van, hágj öljek, öljek, öljek...“ További ize ütőt kapunk a firkászok futósza­lagon gyártott „müveinek“ szín- vonaláról és „eszmei mondanivaló­járól“, ha belenézünk Milko Vuja. csics „Elveszett mosoly“ cimü el­beszélésébe, amely azt akarja el­hitetni az olvasóval, hogy háború mindig volt, mindig is lesz és „kár a fáradságért, amúgy sem lehet ellene tenni semmit"'. Vuja- csics ezt mondatja elbeszélése hő. sével: „Hajtsd meg a fejed, nyu­godj bele sorsodba és várd, amig eljön a te időd is, várj, amig rád kerül a sor. hogy a frontra men­jél-“ Ezek után nem meglepő, hogy a „Politika" április 24-i számá­ban arról panaszkodik, hogy „a boszniai és hercegovinál írók köz. gyűlésén elhangzott beszámolók­ból kitűnik: -a hazai írók könyveit nem olvassák elegen...“ Jellemző egyébként, hogy — minti a Poli­tika megírja — „még az írók sem olvassák el egymás müveit.“ Ilyen sötétséget látunk hát, ha­csak egy pillantást is vetünk a Dráva túlsó partjára. Az emberek azonban szeretik a fényt, szom­jazzák az igazi kultúra éltető vi­lágosságát és a jugoszláv nép hav. eol a sötétség titoista terjesztői ellen. Nem ok nélkül Írja az egy­kori usztasa, ma. titoista „költő" Tin Újéviek egyik versében: Minden reggel: minden ébredéskor, magam előtt látom, a büntetés és a bünhödéa óráját a nyakainköré vont kötelet..." Kiev (TASzSz). Ukrajna több varosában és községében uj könyvtárak épülnek. Az idén több írunt 600 uj könyv­tár nyílik meg Ukrajnában. Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának elnöksége ülés), tartott. Az ülésen megivita/ták Alekszandr Vinogra- dovnak, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája levelező tagjá­nak beszámolóját -a ..Vernadszkij" geokémiai és analitikai intézet legújabb kutatásairól. A. Vinogradov beszámolt arról, hogy az infézet- munkatársai fel­használták a rádióaktivitás-t a geo. lógiai képződmények abszolút ko­rának meghatározására. Az uj módszerek alkalmazása alapján a geokémiai intézet munkatársai tudományosan kiszámították, hogy a föld körülbelül öt milliárd éves. Moszkva. Ay. Uráli gépgyár dol­gozói a közelmúltban elkészítettek egy hatalmas hengersort. Az uj hengersor hossza 300 mé­ter. A hengersor meghatározott idő alatt másfél-kétezer anjayi bú­zát hengerel, mint az eddig gyár­tóit legnagyobb hengersorok. A hengersor irányítását automatizál, fák. Moszkva. A Szovjetunió könnyű- és élelmiszeripari minisztériumé, ban állandó kiállítást rendeztek, ahol mintáikat mutatnak be az or­szág textilipari vállalatainál ké­szített anyagokból. Az OSzSzSzK, Ukrajna, Grú­zia, üzbekisztán, Tádzsikisztán, Litvánia és a többi szövetséges ,köztársaság textilipari vállalatai több mini 1300 mintát mutattak be gyártmánya ikból. 1952'ben háromszor annyi sely­meit gyár: of lak a Szovjetunióban, mint 1940-ben, 1953-ban pedig a 1 selyemből készült anyagok meny. nyisége mar ötször annyi lesz, mint 1940_ben. fi A békeegyezményért!“ Az „Izvesztyija“ vezércikke MoszkVa, (TASzSz). Az , Izvesz. dezéséért és a nemzetközi együtt. IDŐJÁRÁS JELENTÉS i __ a PÁPAGOSZ-KORMáNY i Várhaló időjárás: ídhtfá»vonulások, j öfhónapos kormányzásának „ered. néhány helyen kisebb csövei. Mérsékelt j menyéről" állított fel mérleget a d él ko! éti - dél f szél. A nappali hőmérsék- í Hellas Press. íme: 35—38 szó­lót kissé cinelkcü-ik. leli értékek: reggei fok között. Várható hőmérsék- 1—4, délben 14— 17 2 Péntek. 1953 máj. 15. zaíékkal több a görög munkanél­küli, ami a, nagyobb városokban, Athénben, Szalonikiben már több tízezerre megy, s amelyeknek szá. ma a közeljövőben Várható elbo. csalások révén még fokozódik. — A LENGYEL Népköztársu- sáfj kormánya tiltakozott cG olasz, kormánynál, mert Rámában május 0 ári kiállítás nyílt meg, amelynek hamis adatai Lengyelország ellen uszítanak. A lengyel kormány kö­ve1 éli n kiállítás bezárását. tyija“ május 12-i számában ve­zércikket közöl ,,A békéég-yél­ményért!“ címmel. A cikk ® töb­bi között így hangzik: A béke ügyéhez minden ország- népeinek létfontosságú érdekei fűződnek. A földkerekség egysze­rű embereinek százmilliói feszült figyelemmel kisérik a nemzetkö­zi események alakulását és öröm­mel üdvözölnek minden olyan lé­pést, amely a béke megszilárdítá­sára irányul. A népek a kormá­nyok és az államok politikáját a béke kérdése iránti magatartásuk alapján ítélik meg. A nagyhatalmak között felme­rült vitás kérdések békés utón megoldhatók. Ezért óhajtják a népek az öt nagyhatalom béke- egyezményének megkötésé t. A Népek Békekongresszusa bi- zottságának levelével, amelyben tárgyalásokra hívja fel az öt nagyhatalmat békeegyezménynek megkötése céljából — a szovjet kormány szolidaritást vállalt. A szovjet kormánnyal együtt ia Né­pek Békekongresszusa felhívásá­nak támogatásáról nyilatkozott a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköz- társaság, a Bolgár Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya. „A legutóbbi események ered­ményeként a tárgyalások eszmé­je újabb milliókat hódított meg. Ezek az események megmutatják, hogy a népek saját akcióikkal ki. vívhatják a nemzetközi feszültség enyhülését." Jellemzi a Béke-Világ- tanács irodája a jelenlegi nem­zetközi helyzet legfigyelemremél­tóbb vonatkozásait és a nemzet­közi békemozgalom mostani fel­adatait. A Béke-Világ tanács irodája ez év május 5-i é& 6-i stockholmi ülése után kiadott közleményében megállapítja, hogy „azok az egy­szerű igazságok, amelyeket a bé­kemozgalom támogatott, kezdik 'meghozni gyümölcsüket.“ A tár­sadalom különböző rétegeiből egy­re több becsületes ember kapcsoló, dik be a békeharcba. A kapitalista kormányok mind. eddig nem válaszoltak a Népek Békekongresszusa bizottságának az öt nagyhatalom közötti béke- cgyezmény megkötésére irányuló felhívására. Hallgatásuk ellent­mond országuk közvéleményének. Az országos békebizottságokat és a legkülönbözőbb politikai meg­győződésű embereket magukban foglaló társadalmi küldöttségek Anglia, Franciaország, India, Finnország, Libanon, Argentina, Brazília és több más ország egy­szerű embereinek nevében a beke. : egyezmény megkötésére irányuló í javaslattal fordultak kormányuk, he 2. A béke híveinek kongresszusai és értekezletei a béke ellenségei­nek ármánykodásai ellen. vröjj«fcjj£it a vitás nemzetközi kér működés fejlesztéséért vívott harc jegyében folynak le. A béke hí­veinek kongresszusai, értekezletei éa gyűlései a békeszeretö népek véleményét fejezik ki a nemzetközi helyzet lcgkiélezettebb kérdései­vel kapcsolatban. Az egész haladó emberiség amellett foglal állást, hogy a be­teg és sebesült hadifoglyok kiese, rélése kérdésének megoldása után maradéktalanul rendezzék a ko­reai fegyverszünet megkötéséhez vezető utón felmerülő többi kér­dést is. A legfontosabb nemzetközi pro. blémák közé tartozik a német kérdés. A német kérdés megol­dása követeli a Németországgal szomszédos országok létérdekei­nek, az európai béke megszilár­dítása érdekeinek szem előtt tar­tását, de mindenekelőtt a német- nép nemzeti követeléseinek figye. lembevételét. Arról van szó, hogy minél hamarabb megkössék a német békeszerződést, amely le­hetővé teszi, hogy a német nép újból egységes államban egyesül­jön és elfoglalhassa az öt megil­lető helyet a békeszeretö népek közösségében. A reakciós erők — 4melyek kü­lönösen befolyásosak az Egyesült Államokban — rettegnek a béké­től és ezt békeszőlamokkal sem képesek álcázni. A békeszeretö emberek világ­szerte feladatuknak tartják, hogy fokozott éberséget tanúsítsanak a béke ellenségeinek mesterkedé­seivel szemben, hogy újabb millió, kát mozgósítsanak a béke védel­mében. Ez a feladata a Béke-Vi- lágtanács 1953 junius 15-ére Bu­dapestre összehívott ülésszakának. A szovjet nép támogatja a nem. zetközi békemozgalmat és az öt nagyhatalom közötti békeegyez­mény megkötését indítványozó ja­vaslatot A kommunista párt és a szovjet kormány arra az állás­pontra helyezkedik, hogy a népek közötti béke politikája az egye­düli helyes politika, amely megfe. lel minden nép létérdekeinek. — SVERNYIK eíytávs, a Szov­jetunió Szakszervezetei Központi Tanácsának elnöke fogadást, reá* dezetit a Szovjetunióban tar’ózko- dó kínai szakszervezeti küldöttség tiszteltére. A fogadás- meleg', bó­rái légkörben zrjloU-Me. — A BURMA! kormány eluta­sította azt az amerikai javaslatot, hogy „nég.v nemzet képviselőiből álló értekezlet“ vitassa meg a Runnában garázdálkodó Unoiuiit- tangisfa bandák visszavonásának kérdését. Barm.» nem hajlandó olyan tárgyaláson lésiztyemii, amelyiken jelen van Oang-Kabsek bábkormányának képviselője, A kuominíangisía, Őcipatok garáz­dálkodása még mindig tart, ho­lott — mint ismeretes — az ENSz közgyűlése nemrégiben határoza­tot hozott e bandák lefegyverzésé re és internálására, illetve a Búr. mából való kivonásra való felszó­lításra. A kommunizmus építésének hire!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents