Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-26 / 98. szám
A „Pravda“ vezércikke Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről '; Moszkva (TASzSz). A „Pravda.“ április 25-i számának vezércikkében. azzal a beszéddel foglalkozik, amelyet Eisenhower elnök ■ április 16-án mondott az Amerikai Lapszerkesztők Társaságában. Közöljük a vezércikk teljes szövegét. Nyolc év mult el a szövetségeseknek _ a Szovjetuniónak, az Eg yesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — a Hitler- fasizmus fölött aratott győzelme és a második világháború befejezése ó'.a, A nagy harc legfőbb tér hét a szovjet emberek viselték vállukon. Azért harcoltak, hogy megvédelmezzék hazájuk szabadsá Igát és függetlenségét, segítséget nyújtsanak Európa leigazolt népeinek a fasiszta iga alól való felszabadulásban és bizlositsák a háború befejezése után a tartós békét és a nemzetközi biztonságot. A Szovjetunió, amely követke zetesen. védelmezi a népek közötti béke ügyét most is, imint azelőtt, a nemzetközi együttműködés elő mozdítására törekszik. G. M. Ma lenkov, L. P. Berija és V. M. Mo kjtov 1953 március 9 i beszédeiben ■kifejezésre jutott a. szovjet népnek az általános béke megszilárdítására irányuló törhetetlen aka rat a. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke, április 16 -án az A me. rikai Lapszerkesztők Társaságában beszédet mondott a neimzet. közi helyzet, kérdéseiről. Ez a beszéd mintegy válasz a szovjet kormánynak a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésének lehe. tőségére vonatkozóan tett legutóbbi nyilatkozataira. Éppen ez a körülmény magyarázza meg azt az érdeklődést amely minden országban megmu (átkozik az elnök beszéde iránt a társadalom széles körei részéről, amelyek várták az angol .amerikai ■tömb vezetőinek reagálását a Szovjetunió békeszeretö törekvéseinek újabb megnyilvánulására. Együttérzés fogadta Eisenhower elnök ama szavait: „Az igazi és teljes békére törekszünk egész Ázsiában, miként az egész vilá gon“, ugyanúgy, mint azt a lei- jelentését, hogy „a vitás kérdések közül, legyenek azok nagyok vagy kicsinyek, egyetlen egy sem meg. oldhatatlan, ha megvan az óhaj minden más ország jqgáaak fisz teletbentartására.“ Az elnöknek a békére vonatkozó szavai, továbbá az a kijelentése, hogy a vitás kérdések közül egyetlen egysem megoldhatatlan, ellentétben áll azonban beszédében foglalt rni.ás megállapításaival. Azok, akik Eisenhower beszédé ben igazi békelörekvést óhajtanak látni, szükségképpen felteszik a kérdést: miért kellett az elnöknek a békére szólító beszédben félreérthetetlenül „atomháború lehetőségével fenyegetőzni? Vájjon az ilyesféle érvek meggyözöb bé teszik az elnöknek a békéről szóló beszédét? Mindenesetre, a Szovjetunióval szemben az ilyesmi, féle kitételek, vagy egyenesebben megmondva,-azilyesmiféle fenyegetések, soha nem érték el és >ncm érhetik el céljukat. Az Egyesüli.’ Államok elnöke be ssédében egész sor nemzetközi problémát érintett, amelyek jelen ősege nem egyforma. Végered menyben azonban beszédét főképp a Szovjetunióval való viszony kérdésének szentelte. Kijelentet te: „Előttem csupán egyetlen o'yen kérdés ismeretes, amelytől a haladás függ. Ez a kérdés a kö. vetkező: mit.hajlandó tenni a Szov. jetunió?“ Ehhez hozzáfűzte: „Az igazságot egyszerű ellenőiizni. Meggyőzni csak tettekkel lehet.“ Nos, ebben lehetetlen nem egyetérteni: a tettek értékesebbek a szavaknál. Forduljunk tehát azokhoz a fontos nemzetközi problémákhoz, amelyeknek helyes megoldásától a béke megszilárdítása függ. Mindenekelőtt — a koreai kérdés. Tagadható-e, hogy az utóbbi években olyan kérdések álltak a nemízet közi körök figyelmének kö. zéppontjában, rhint a koreai háborít kérdése, Korea nemzeti egysége helyreállításának kérdése ? Mint ismeretes, ilyen kérdések alapján bírálták el ezekben az években sok állam külpolitikáját A szovjet nép következetesen támogatott az igazságos koreai fegyverszünet megkötésére irá nyu’.ő minden lépést. A Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak nemrégi ben tett javaslata, amely újabb lehetőséget nyújtott a szavakról a tettekre váló áttérésre és meg. nyitotta a koreai háború befejezé. sének távlatát, azon nyomban tá mogatásra talált a szovjet kor mány részéről. Azok, akik kon krét feleleteket keresnek — nem szavakat, hanem tetteket a nem zetközi viszonyok időszerű kérdéseinek megoldására irányuló feleleteket — értékelni tudják az em litett tény jelentőségét Forduljunk más nemzetközi problémákhoz. Ki feledkezhet meg például a német kérdésről, vagy ki kerülhet trrjeg általános szólamokkal olyan fontos nemzetközi problémát, mint Németország nemzeti egységének helyreállitáea demo- kratikus és békeszeretö alapon ? Kit elégíthet ki nemcsak Németországban, hanem határain túl is, e kérdés olyan kezelése egyik másik állam részéröl, hogy mondjuk egyszerűen „dinamikus“ európai külpolitikája eszközének tekinti Németország nyugati részét, figyelmen kívül hagyva, hogyan reagálnak erre Európa egyes népei, és mindenekelőtt a francia, nép, amely .nem egyszer volt a militarista Németország áldozata? Nem világos e, hogy Németország kérdésének megoldása zükségessé teszi Németország va_ 1,amennyi .szomszédja létérdekeinek és az európai béke megszilárdítása érdekeinek figyelembevételét és mindenekelőtt a német nép nemzeti törekvéseinek következetes figyelembevételét ? Az Egyesült. Államok elnökének beszéde nem ad alapot e két. des megoldásához. Nem, vette te kiMetbe a német problémára ve natkozó potsdami négyhatalmi megállapodásokat. Ugyanígy járt el az Egyesült Államok előző kormánya is. De ha elismerjük a német kérdésnek az európai bé ke megszilárdítása. szellemében történő pozitív megoldása észszerű szükségességét, amire a Szov. jetunió következetesen törekszik — .nem szabad megfeledkezni az említett nemzetközi megállapodá sokról, amelyek alatt ott áll államaink, valamint ‘Nagy-Britan- nia, és a megállapodásokhoz csatlakozott Franciaország aláírása Ha az angol-amerikai tömb nem számol eszel és tovább megy maga számára kijelölt utón, — lehetetlenné léve Németország nemzeti egyesítését és militarista. állammá átalakítva annak nyu gáti részét, ahol a hatalom to vábbra is a revans híveinek kezében marad — végzetes hibát követ el, mindenekelőtt a német néppel szemben.- A német kérdésben elfoglalt ilyen álláspont ugyanakkor összeegyeztethetőtlen Európa valamennyi békeszeretö államának és az egész haladó emberiségnek érdekeivel. Arról van szó, hogy minél előbb megkössék a békeszerződést Németországgal, azt a békeszerzö dóst, amely lehetővé teszi a német népnek, hogy egységes ál larnban egyesüljön és elfoglalja az öt megillető helyet a békeszeretö népek közösségében, és hogy ezután kivonják Németországból a megszálló csapatokat, amelyek eltartására tehertöbbiet. ként nehezedik a német nép vállára. Az Egyesült Államok elnökének a nemzetközi kérdések széles körét érintő beszédében nincs szó a Kinai Népköztársaságról, Kína nemzeti jogainak visszaállításáról a3 Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint Kina jogos területi igényeiről, beleértve Taivan szigetét Vájjon ez a kér. dés nem tartozik napjaink ha laszthatatlan nemzetközi problémái közé ? És mégis tény, hogy ebben a nagy beszédben Kina kérdése nem került megvilágítás ra. Ez pedig azt jelenti, hogy Kínával szemben makacsul attól törekvés ‘01 diktált politikát folytatnak, hogy visszafelé forgassák a szakadatlanul fejlődő események menetét, bár mindenki lát ja, akinek s?eme van, hogy az ilyen politikára elkerülhetetlen ku. darc vár Eisenhower beszédében öt ,,té telt“ fogalmaz meg, amelyek — szavai szerint — meghatározzák ,,az Egyesült A1 la ni ok magatartását a nemzetközi ügyek területén." Ezek a „tételek“ kimondják, hogy „az egész emberiség állítja a békét, testvériséget, és az igazságosságot“, hogy „minden országnak elidegeníthetetlen, joga az, hogy saját választása szerint al kossá meg kormányzati formáját és gazdasági rendszerét“, hotgy „nein igazolható egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy kormányzati formát kényszeri tsen más országokra“ és igy tovább. Ha valóban ezek az elvek határoznák meg az Egyesült Államok politikáját és ha nem maradnának csak általános deklará ciók — ennek meg kellene mutat, koznia a koreai kérdéssel, Német országgal és Kínával kapcsolatban elfoglalt álláspontban is. Éppen az a dolog lényege, hogy a deklarációkat nem erősítik meg a tettek, hogy az Egyesült Államok valóságos politikája mindezideig kevéssé vette számba az ilyesféle deklarációkat e kérdések és sok más nemzetközi kérdés megoldásánál. Az elnök beszédében megkülönböztetett figyelmet szentel Kelet, Európa népeinek. Szavaiból az következik hogy a kelet európai országok) kormányzati formáját kivülröl kényszeri tették rájuk, bár ez ellentmond az általánosan ismert tényeknek és az ezekben az országokban uralkodó valóságos helyzetnek. A tények azt mu tátják, hogy Kelet-Európa népei épp a jogaikért vivőit szívós harc. bán jutottak el a jelenlegi népi demokratikus kormányzati forrná, hoz, és hogy csak eme uj vtszo nyok között tudták biztosítani a gazdaság és a kultúra rohamos fsilödését államaikban. Különös dolog volna azt várni a Szovjet- uniótól, hogy beavatkozzék az e népek által megdöntött reakciós rendszerek visszaállítása érdekében. Ugyanakkor az elnök egyszerű, en vét az általánosan ismert történelmi törvényszerűség ellen, amikor .felszólítja“ -s! Szovjetunió vezetőit, „használják fel döntő befolyásukat a komm un is ta. világban“ arra, hogy tartóztassák ffel Ázsia gyarmati és félgyarmati népeinek az évszázados elnyomás és rabszolga.sors ellen inditott felszabadító mozgalmát Nehéz a nemzetközi problémái; helyes értelmezésére számi tani amíg a nemzeti-felszabaditó mozgalmat egyes „rossz-szánclé ku“ emberek sugalmazása eredményének tekintik. Egészen érthetetlen az elnök uek az -az utalása, hogy „más népeknek, közöttük Kelet-Európa népeinek“ biztosilean ak szabad .Ságot más országokkal való egyesülésre egy ,jogi világközösség- fcen,“ Mindenki előtt ismeretes, ki az, aki akadályozza, néhány népi demokratikus ország felvételét az; Egyesült Nemzetek Szervezetébe és ki akadályozza a nagy Kina törvényes jogainak visszaállítását az ENSzben. Viszont nem a Szovjetunió képviselői terjesztet ték-e elő azt a javaslatot, hogy vegyenek fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 14 országot — azt a javaslatot, amelyet az an. gól-amerikai tömb szavazataival vetettek el ? Ami az osztrák államszerződést ille, i, ezzel kapcsolatban mégis, mé.elhe.ö, hogy itt sincsenek olyan kérdések, amelyeket ne ichetne megoldani a korábban elért szerződéses megegyezések alapján, az osztrák nép demokra. tikus jogainak tényleges megtartásával. Az Egyesült Nemzetek Szervezetéről. Az elnök beszédében készségét nyilvánította aziránt-, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változassák, amely valóban meg tudja Őrizni valamennyi nép békéjét és biztonságát. Nem a Szovjetunió hibája, hogy ez a szervezet ma. nem teljesíti a reábizott feladatokat. De még most sem késő emelni tevékenységének jelentőségét, különösen a bélce és a nemzetközi biztonság (megszilárdítása terén, ami e szer. vezet létrehozásának legfőbb ccl. kitűzése volt. Ehhez mindenekelőtt a,z szűk séges, hogy valamennyi tagállam tiszteletben tartsa az ENSz elveit, hogy ne sértsék meg alapokmányának alapelveit. Ehhez az szükséges, hogy egyetlen kormány se törekedjék az ENSz-et saját külpolitikájának segédszervévé tenni, mivel ez nem egyez tethetö össze sem az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapel- veivel, sem a normális nemzetközi együttműködés és a béke megszilárdítása érdekeinek céljaival. Felvetődik a kérdés, miért irta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének mind a 60 tagállama az alapokmányt, amelynek legfontosabb része az öt nagyhatalom egyhangúságának elve ,a Bizton sági Tanácsban a béke biztosítását érintő kérdések megtáigya- lásakor. Nem azért, hogy e minden ország által elismert elvet a gyakorlatban egyes államok sem mibe vegyék. És természetesen, nem azért, hogy ezt a nemzetim zi elvet valamilyen nyűgnek, vagy az ENSg és a Biztonsági Tanács munkássága akadályozójának tekintsék. Végül, ki hridnthe'J norma, lisnak olyan helyzetet hogy Ki. na, a világ legnagyobb országa meg van fosztva annak lehetőségétől, hogy résztvegyen a Bizton, sági Tanács és a közgyűlés munkájában. s ehelyett valamilyen kuomin-tangista madárijesztö pöí feszkedik az ENSz szerveiben. Vájjon az ilyen helyzet elömoz. dithatja e az ENSz tekintélyének megerősítését ? Vájjon ilyen vi szonyok között lehet e számítani az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenységének normális fejlő déaéro és kötelezettségeinek telje sitésére a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása terén? Mindenesetre e kérdés megoldását, miként számos imás meg érett nemzetközi probléma meg oldását, nem lehet megkerülni Ha valamennyien arra törekszünk, hcigy kesébb legyen a szó és több a tett, akkor nyilvánvalóan meg lehet majd találni az utat az ilyen problémák megoldásához is. Nem alaptalanul kapcsolta ősz sze beszédében az elnök a fegyverzet csökkentésének kérdését azzal, hogy komolyabb figyelmet kell szentelni a gazdasági pro blémáknak. a nyomor és a nél külözés elleni harc problémáinak. Aligha elégít ki azonban valakit is az, ha ezt az ügyet valamiféle „világsegélyezési alap“ létrehozására zsugorítják, amiről ebben a beszédben szó volt. Ennek az „alapnak“ hangzatos elnevezése egymagában nem ele. gendö. Mások lesznek az eredmények, ha e probléma megoldásának alapja az országok közötti valóban széleskörű és de/mokratikus együ'.tmüködés lesz a népek szu vérén jogainak teljes tiszteletben- tartásával és anélkül, hogy a segélyben részesülő országokra po- litikai feltételeket kényszerítenének. Amit az elnök eddig a „világ-segélyezési alap“.ról mondott abból az az ember benyomása, hogy itt a kudarcot vallott „Mar. shall-terv“ uj változatáról van szó s egyben annak a népszerűtlen „Truman féle 4 pont“-nak más elnevezést viselő folytatásáról. amely egyes gyenge államok, nak juttatott jelentéktelen kö- nyöiadományokkal igyekezett alá vetni egyes országok és gyarmati területek költségvetését és gazdasági éleiét, tehát magukat ezeket az országokat és területeket is, az Egyesült Államok külpolitikája úgynevezett „dinamiKus" célkitűzéseinek Amint látható, most arról van szó. hogy tovább mennek ezen az utón. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az utóbbi idő. ben ez amerikai gazdasági „s&git. ség“ egyenes- visszautasítása is előfordul, amint az Burma és néhány más állam példáján látható Az is köztudomású, hogy az utóbbi időben számos állam hlatá. rozotta/n kijelenti, hogy nem any nyira az Egyesült Államoktól kapott úgynevezett „segélyhez“ fü, zödnek érdekei, mint inkább ahhoz, hogy a?, Amerikai Egyesült Államok ne gördítsen mind újabb és ujább akadályokat az államok közötti normális kereskedeiem fejlesztésének, a, nemzetközi áruforgalom kiszélesítésének útjába. Odáig megy a dolog, hogy inég az Egyesült Államok vezette ■tömbhöz tartozó országokban is, mindenekelőtt Angliában, egyre erősebb a zúgolódás & demokratikus tábor államaival folytatott kereskedelemre vonatkozó, az Egyesült Államok által diktált, korlátozások ellen. Az elnök beszédében foglalt, bé. ke felhívás természetszerűleg kellő támogatásban részesül a ml részünkről. Nehéz azonban figyel, men kívül hagyni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok korma, nyána-k külpolitikai irányvonala egyelőre messze áll ezektől a békeszere tő felhívásoktól. Szemléltető bizonyitékai ennek például az elnök beszédével foglalkozó olyan kommentárok, amilyeneket mindössze két nappal Eisenhower beszéde után. adott egy olyan tekintélyes személyiség, mint Dulles, az Egyesült Államok kük ügyminisztere. Nem lehet nem egyetérteni Stracheyv&l, a volt angol labou. rista kormány miniszterével, aki úgy {jellemezte Dulles beszédét, hogy az Eisenhower beszédének „háborús aktussá1' való átalaki. tására irányuló törekvés. Duties bizonyos mértékig fényt vetett .arra a mindenkit meglepő tényre, hogy Eisenhower beszédé- j ben hírt Igát ott Kínáról Amint kiderül, az Egye.ült Államok kormányát aggasztja az úgynevezett „nemzeti“ Kína, vagyis a Csang- Rai-sek féle csőcselék vorsa amelyet a kinai nép győzelmes haroa eredményeképpen kerge'.ett hi az országból. Ami nedig a valóban nemzeti Kínát illeti,- egyedül ‘örvényes népi demokratikus kormányával. Dujies addig megy, hogy síz Egyesül*“ Államok kormánya érdeminek mine?.-itt. a Kínai Népköztársaság ellen foga- naéosivott politikai és gazdasági blokádot. Dulles harciasság;} régóta ismerete-. Lehet, az ő börzédé az elnök beszédnek kiesé szabad tolmácsolásai De nem szabyd fi“ gyeimen kívül hagyni azt ? tényt, hogy ő áh ez Egyesült Államok külügyminiszteri urnának élén é-i az ő szavai, akarva-nem karva. kapcsolatban állnak az Ei.-enho- wer vezetése alatt álló kormány hi v a tál os á 11 áspom t j áv el.. Ezért nem hagyhatjuk szótlanul Dullesnef'.c azt az állítását, hogy a szovjet vezetők ez Egyesült Államok úgynevezett remény politikájának nyomására ieftek felhívást a vitás kérdések békés rendezésére. Az egész világ előtt ismeretes, hogy a szovjet vezetők cselekedeteiket nem valamely országnak a Szovjetunióval szemben folytatott politikája „(keménységével’1 v&gy , lágyságával’1 kaij> csőia>to.:> meggondolások alapján határozzák meg, hanem a szovjét (Folytatás a oldaton) Vasárnap, 1953 4pr. 3
