Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

A „Pravda“ vezércikke, Eisenhower elnök legutóbbi beszédéről rCF#lt/éeH& a 3‘ oldalról) wey? elepvető eitótóveiböl, a béke éj* e n^mz-tóközi bteto»$ág éne­keiből ip-duhtek ki. Say $z ft harcias pß», amelyet Bollee sornyira kedvel. egyeseforél yiatfaf# jahet^ aéíját. aligha m fii, «ÖJöaeeeiJ. « díidomáctó területem Asgftl, hogy PyŰgs örizckapcsolto hí Bgyeíötó ,41 kúpok b?%ejavftsk,r5’; el$ter^§gt$^ek lehetőségét as ugy- ,,európai védelmi közös­ségi létrehozásával. „a francia c>$ a aémet erőket magukban fogkié .egyesült fegyveres érék „megszűrve, zésének' ‘ tervem-!. vagyis a további fegyverkezési hajszával —telán akarata ellenére elárulta az E&ác' sült Államok politikájának igató ér, teleiét, pe ka EisenhWßr beszédé­nek órtelipe tényleg a/,, ahogy azt Duties ss elnök után ugyanabban a teremben és azonos hallgatóság előtt megtartott torjedeímejtebb be.- szérlében kiíojtelfcr?, akkor az, nem adhat jxurfiív eredményeket a béke megs&iíárditága érdeketópk aaeiapont- :j.ából. Az Egyesük Albumok hivatalos képviselőinek ilyen nyilatkozataira] kapcsolatban nehéz nregáilapiínpi, íui a valóságban as Egyesült Álla­mok jelenlegi külpolitikai álláspont­ja. Apró] van-c #z4. hogy a nemzet­közi viszonyok torén jj«ihaifep.?é fa«- sziiltség' enyhítésének útjára, lépje­nek ég más pépek' jogai tisztel.etben- táriájának alapján oldják meg a vitia kérdéseket, vagy arról vnn-o ezó, hogy folytassák a fegyverkezé­si hajsza korábbi politikáját? A stovjet vezetők véleménye eZQ- rint a valóban a bőkére irányuló ja- vaEatok alapjául szolgálhatnak a nemzEtközi viszonyok megjavításá­nak. Ez aaonban nem jelenE azt, hogy a szovjet vezetek hajlandók a régi módszerek uj változatait ilyen javaslatokként, fogadni. Eisenhower elnök beszédében a háborantájii időszak .eredményeivel foglalkozóig attól a •pillanattól kezdve, hogy ,,a győzelem tavaszán a nyugati szövetségesek katonái Eu­rópa közepén találkoztak Oroszor­szág katonáival' ‘, Eisenhower ezekről az eredményekről szólva hangsúlyoz I«, hogy a háború befeje­zése ntájL a világ országai szétvál­tak és kéj, különböző útra léptek, Ezzel kapcsolatban Eisenhower, a té­nyekkel szöges ellentétbon úgy áb­rázolja a dolgot mintha az angnl: améjikai tömb országai a béke és . a nemzetközi biztonság megsziíárditá­sák tűzték volna ki célul, a Szov­jetunió éa a vele baráti- államok pedjg nem akartak volna ezen á? ütem haladni. Úgy is lehet öt -ér­teni, mintha a Szovjetuniónak a háború állal 'tönkretot t gazdasága helyreállítása Is gazdagági erejének megszilárdítása a. háborút. követő időszakban „m agresszió uj veszé­lyét“ kezdte volna jelenteni­Ilyen mjegáílapitásoliig eljut»] a Stovjeíunióval kapcgola'ban. annyit jelent, pxijít legalább is elveszíteni a tárgyilagosság érzését és ne» szá­molni olyan általános, ismert köiül­ményekkel, amelyek teljes határo, z.ottság'gal bizonyítják nemcsak or­szágunk bekeszerető célkitűzéseit, henera azt is, hogy a Szovjetoaíő az ál (alános béke fenntartásának és megszilárditásának legfőbb tárnává és alapvető tényezője volt és ma­radt. Az elnök nyilván azzal a céllal tett. ilyen kijelentéseket, hogy va­lamennyire békoszerétő fényben tün­tesse fel a? angol-amerikai tömb politikáját. A? Egyesült. Álja,moh rendkívül felduzzasztott ée évről- évre növekvő katonai kiadásaira vo­natkozólag’ saját, magé, által ismer- tetett számadatok és tények azonban egészen másról beszélnek. Ezek a tények az Egyesült Álla- moh égés* nemzetgazdaságának á°hn azelőtt nem tapadtak arányú mUk aricálásáról. a katonai kiadásoknak a nép számára elvigeHiétetien tor-: liéről, továbbá arról tanúskodnak hogy a fegyverkezési verseny a ret­tegés, és a legnagyobb feszültség lég­körét teremtette az Egyesült Ál­lamokban. Az Egyesült Államok ß politikája, amely előmozdítja a há­borús őrület fokozódását, az orszá­gok bizonyos csoportját is ugyaner­re az útra tuszkolja. Eisenj;ower bőszéit azokról az óriási összegek­ről, amelyeket az amerikai kormány ágyukra és rskóta-lövedékekre, bom­bázó- és vadászgépekre, torpedórom­bolókra és egyéb hadihajókba költ nem feledkezett el egyben a támadó Északatlanti Szerződés dicsőítéséről sem. Márpedig ismeretes, hogy az Északa'tlanti Szerződés által sugal­mazott politika egyre újabb, koloss- fwális katonai kiadáiokat jelent- Elóg rámutatni, milyen óriási ki­adást jelent az ’amerikai adófizetők­től beszedett összegekből a katonai támaszpontok építése és f(Ui at áriám sokezer kilométerre an Egyesült Áh la.mpktol és különösen azokon a te­rületeken, amelyeket a Szovjetunió elleni sgresszió toljaira %zkmékoz- nak felhasználni. Az elnök számilásokat közölt, «melyok mutatják, mennyibe kerül, egy 'torpedóromboló, egy vadászrepü­lőgép, egy bombázó stb,. felépítésé ÓS hány bushel búzát és hány rojpui .gyapotot . lehetne takarítani, vagy mennyi iskolái ős kórházát tó' lidue építeni, ha lemondanának a feni jelzett hadieszközök gyártásá­ról, Ezek során számos tanulságos számadatot ismertetett, Un amit az elnök mondott, az egyél'.alán nem elégséges. Ha, az Egyesült Államok elaöko beszélt volna arról, mibe ke­rült az amerikai népnek az atom­bombakészletek felhalmozása, vala­mint a sokszáz légitámaszpont építé­se messze az Egyesült AŰnmok ha- árain túl — noha mindennek sem­mi köze az Egyesült Államok védel­mének érdekeihez. — akkor a való­sághoz lényegesen közelebb álló és sok tekintetben tanulságosabb ké­pet adott volna- De, amint látható, Úgy vélik, hogy erről nyíltok éa ■vi­lágosan beszélni „kellemolen*4, vagy „ne» előnyös“,' A* ilyesféle tények igazi értelme azonban ennek ellenére és epéikül i§ ői-theto, Ben­nük jut kifejezésre m a külpolitikai irányvonal, amely .megvaltojíhatoE lun yiEguralmi eéjkitgzéagkct kö­vet, amely fokozódó ellenállást vájt ki sok országban a társadalom szé­les körei vészéről. Amj országunkat illeti, köztudomású, hogy a Szov­jetunió, amely szakadatlanul gondos­kodott népgazdaságának Háború- utáirj helyrcállitácáról és szüntfileftül gondoskodüí annak fejlesz őséről, nem lepett a fegyverkezem hajsza útjára. .A Szovjetunió nemcsak, hog.v nem lépett erre az idra, hanem ifi' métclten könkiéi- javaslatokat ter­jesztett elő hogy' a nagyhatalmuk, más államokkal együtt, ' határozoti intézkedéseket foganatosít sónak a fegyverkezés korlátozására, a fegy­veres erők és a katonai kiadások haladéktalan coiikkentésére. ugyan­akkor egyezzmmk meg a* atomfegy­ver eb-iltásában, mindezen intézke­dések vóffróhajtása fölött létesíten­dő hathatós nemzetközi pllsnörzés&ei, amely kizárja e határozaJtok megsze­gésének lehetőségét bármely állam részéről. Eisenhower érinti beszédében h fegyverkezto csökkent.dpének kérdé­sét is- Idevonatkozó őt pontban foglalkozik ezzel- A szovjet félnek természetesen nincs ellenvetóso az e pontokban kifejteti javaslatok el- j len, Mindezek a javaslatok azonban t ulságoíssii általános jellegűek s e körübnuány folytán egyáltalán, nem alkalmassk arra, hogy előbbre vi­gyék a fegyverkezés csökkentésének halasztoftfatlan ügyét. Eisenhower szerint úgy fest a dO log, mintha az, Egyesült Áramok kormánya mindig a fegyverkezés csökkentését kívánta volna, a Szov­jetunió pedig az ellenkező áháepon- tof foglalta volna el é§ szinte meg­akadályozta volna est. Es kisMelnek látszik arra, hogy a Szovjetunióra háritoák a felelőssé­get az angol-amerikai tömbhöz tar­tozó országokban as utóbbi években folytatott fegyverkezési hajszáért. Az ilyen próbálkozáaol: azonban min­den alapot nélkülöznek és csupán azt a törekvést juttatják kifejezésre, hegy bűnbakot keressenek­Valóban, vájjon a Szovjetunióién díesőitcttck-cj a koreai háborút és a fegyverkezési hajszát-, mint előnyős ,,üzletet“, mint a legjobb eszközt az üzletiteyékenysóg és a lakosság teljes foglalkoztatottíságának bizto- sitágára? Vájjon a Szovjetunióban tapasztalhat ó-e az úgynevezett ,,fé* lelem a békától“ és esnek a rész­vények árfolyamai a tőzsdén azokra a hírekre, hogy enyhül a ipemzctközi feszültség? Mindez ne® a Szovje - unióban történik, hamu» az A»e­rüai Egyesült Államokban. Mi kö­ze ehhez a Szovjetuniónak amely­nek nincs szüksége fegyverkezés lwj»4.m, amely mindig a tartós és szilárd béke mellett volt és van Cs nem fél a békétől? Természetesen, E}?enhow«aek iga, zf, van abban, hogy a kiden (Né­met ország fölött aratott győzelem után a Szovjetunió ég az Egyesült Államok utjai elváltak. Azonban Ei- scahower április 16-í bestédében ezt a tényt nem világította inog helye­sen, gőt azt lehet mondän), hogy ezt a tényt Eisenhower ferde megvilá- gitásba helyette. Ea a tények «szilárd talajára ál­lunk, akkor ebben a kérdésben tel­jesen »egnzün-ik mindennemű tíská- zfttiansúg. Valóban, nem leimt fi­gyelmen kívül hagyni, hogy az an­gol-amerikai tómbnö» tartozó orszá­gok, emelyeh a legutóbbi világhá­ború alatt a Szovjetunió {tzövetgáge- sei voltak, rög.ön p háború befeje­zése után” megváltoztatták politiká­juk irányát, gok tekintetben vissza­tér: ek arra a régi, háboruelőtfi utjn, amikor a Szovjetunióval való viszo­nyukat semmiképpen sem lehetett barátinak nevezni és «.mikor politj bájuk irányvonala rendszerint ennek ellenkezője volt. Mi. nem szándékozunk vitába szállni a? elnök ama eléggé furcsa állításával, hogy » szovjet." politiká­ban végétért égy bizonyos korszak- Ellenben nem 'fogadhatjuk csodál kozáa nélkül azt a köve kfiztotégét, hogy h szovjet kormtoynak fel kelt adíb,a külpolitikája folytonossági', amely politikának a hejyesgégéi;" u nemre A öE fejlődés égisz meiéto bebizoByitotta, HE egy korszak kezdetét, vagy be­fejezését azgal hozzuk összefüggés­be, hogy uj személyiségek jelennek meg valamely állam élén, akkor na­gyobb joggal beszólhe(nőnek arról, hogy az Egyesült Állomok politiká­jában zárolt 1q egy korszak az Ei- senho wer -kormány uralomrnj ut ásó­val. Ámde maga az Egyesült Álla­mok uj elnöke, hogy-hogy nem. min­den. fenntartás nélkül védelmébe ve­szi elődének egész politikáját, ame­lyet annakidején, különösen a vá­lasztási kampány idején, nem min- den alap nélkül sok tok ín'etben tó­ráit. AZ elnök beszédében tó jelentette, hogy kész ,.üdvözölni a bóké« szándé­kok mindennemű igazi bizonyíté­kát“. Egyúttal feltette a kérdés': mit hajlandó tenni a Szovjetunió? Ismeretes, hogy a Szovjetunió mindig késznek műt akozott arra, hogy barátságos módon megvitassák és megoldják az égető nemzetközi kérdéseket, azzal a feltétellel, hogy az e kérdések megoldására, irányuló javaslatok •— bárkitől induljanak ifi ki --- valamennyire is elfogadhatók legyenek Ifi ne eJEnkezzenek a szov­jet nép életbevágó érdekeivel és a többi békeszerető uép érdekeivel. As Egyesült Államok elnöke hogy­hogy nem, beszédében lehetségesnek t aft ott-a, hogy a békére vonatkozó javaslatait egész sor ejőze'.es fel­tételhez fűzze a Szovjetunióval szem­ben, noha a beszédében emelt kö­vet eléseket nem támasztják alá az Egyesült Államok részéről erre vo- ftaífenzőlag vállalt kötelezettségek. A kérdés ilyen feltevése mór jo­gos visszautosijásfc váltott ki a leg­különbözőbb nemzetközi körökben. Eehetotlen, hogy a kérdés ilyen fel­érésé ne kel.sen csodálkozást azok­ban, akik realisztikusan, tudják ér­tékelni az égető nemzetközi problé­mák lényegét ós a nemzetközi hely­zetet meghatározó valóságos erővi­szonyokat ée tényezőket. A „Times“ cirnü angol lap jogosan jegyezte meg, hogy ..egyetlen ország sem kí­vánja *’■" akár a Szovjetunióról, akgv az Egyesült Államokról, akár Angliáról -van szó megvitatni a békés intézkedéseket olyan, körülmé­nyek között, amelyebb® nincs fel­lebbezés' ‘. Mint ismeretes, a g-zovjet vezetők a nemzetközi kérdések békés rendezé­sére irányuló felhívásukat nem kötik -sze semmiféle előzetes követeléesel az Egyesült Államok vagy más or­szágok elmére, akár a-z angohameri- kai tömbhöz tartoznak, akár ne». Azt jelenti-e ez, hogy a Szovjet­uniónak nincsenek semmiféle igé­nyei? Természetesen nem. Engefe el­lenére a szovjet vezetők üdvözölni fogják as Egyesült Államok vagy más állam kormányának bármely lépését, ha es a vitás kérdések ba­rátságos rendezésére irányul. Ez bizonyítja, hogy a szovjet fél kész a megfelelő problémák komoly, tárgyilagos megvi.áfására, akár köz­vetlen tárgyalások utján,’ akár szükséges esetekben as EN®z kö­retei közűt t is. As elnök beszédében szólt arról, hogy a vitás nemzetközi kérdések megoldásában „az Egyesült Ádamok hajlandó igazságos részt vállalni magára.“ Ezt a kijelentést Eisen­hower április 104 beszédében sem­mi sem táumsztótto alá holott gzük-. ség van e kijelentés ! aiátámaiízíá- sára. A»i a Szovjetuniót illeti, nincs semmiféle alap kételkedni abban, hogy kész megfelelő részt vállalni a vitán nemzetközi kérdések megoldó-' sában. Ezt a Szovjetunió komoly nemzetközi ügyekkel kapcsolatban nem egyszer bebizonyitotto. Ilyen a nemzetközi helyzet napja­inkban. A Szovjetunió politikája nem el lenkezhbt a többi békes-zeretó állam érdekeivel. Ez a politika megfelel minden ejyan állam törekvéseinek, amely kész hozzájárulni n nemzet­közi együttműködés fejlesztéséhez. függő1 lenül attól, hogy társadalmi rendezőre ilyen, vagy olyan. A Szov­jetunió o politikája egyúttal kifeje­zésre juttatja népünknek az általá­nos béke megszilárdítására, irányuló legmélyebb törekvéseit. A koreai*kiuai fegyverszüneti küldöttség közleménye Keszon (Uj Kína) A koragí— kiüsd fegyverííiüneti tk-ü}dö'tt.ség április 24 ón, pénteken a követ­kező (köziemény.t bocsátotta ki: ,,A kdt fel összckölőtEztjei ego- portjainai; ápriiis 24-én megtar­tott kilencedik ülésén n hót fel "i>ieg|llapotlp'tt aba&n. bogy — a ám inisáír atjy cfeofe mtoát áp- riii- 2ő-án. v^iárnup 14 órára ha- l3.EZ.fia el a teljes küldött: égek április 25-re ki'tyzcU ütését, A koreai—kiméi fél április á'3-án közölte a másik félte!, hogy 3Z általa bazatclepitoiadő beteg és sebesült hadifoglyoit: szánra meghaladja a % eredetiig a másik fél tudonxására hozott számot, mert nemcsak a hadifogoly tájbo­rokban őrzött, feinerrj a tábori kórházakban kezelt beteg és ete- besüh hadifoglyok!?.! is hazatok- piti. Április 24-én a másik fél is Itó- zölte -a keresi—-kinai féllel, hogy több beteg és sebesült hsdifogr lyot telepit haza. min't amennyit neík hazaielepitéA-ről eredetileg a koreai—kínai felet 'tájékoztatni. Április 24-én mindlcét fél foly* ■háttá a beleg és sebesük hadifog­lyok köléíönös kicserélését pan- mindzsfmban. A koreai—kinaj fél 50 koreai, 40 (amerikai, 4 angol, 4 török, I tearíadai és 1 holtond, vagyis összesen 10b beteg és se­besült hadifoglyot adott át. A másik fél a koreai néphadsereg fogságbaeseít't harcosai Ikczül 498-uit telepitett haza pen't-eken. A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A legutóbbi értékelés szerint a me, íf.yéh sorreadje a következő: 1, Vas, 2 Szolnok, ?. Nógrád, 4. Veszprém í. Pest, 6, Komárom, 7. Fejér, S feda, 9. Győr, IQ. bfqyes, Jl. Tolna, 12. jjéjtés, 13. Csöng rád, 14, Somogy, Éaram/a, ló. Borsqd, 17j Szabolcs J.S. Eács, ip, Hajdú, Az. ország legjobb iárásamák rang­sora a következő: 1, a soproni, 2, a zalaszcntgróti, 3. a zalaegerszegi, 4, a nagykanizsai, 5, a szarvasi, 6. a gö, clöl lói, 7. a keszthelyi, 8, ö pásztói, 9. a törökszentmiklósi, 10, a péter- vásáfi járás. Az ország legjobb községe a Eala megyei Hagyárosbőrönd, 2. a Pest megyei Piósc), 3, a Veszpré/n megyei Veszprémpinkóc, 4. a Pest megyei Valjfó, 5. a Baranya megyei Szebény, 6. a Szolnok megyei Nagykörű, 7- a Heves megyei Kbhizes, h, a Szol­nak megyei Szundaszőjlős, 9, a Ba­ranya megyei ibzekasboda, 10. a Vas megyei Sárvár. (MTI) Ipari tanutóisRoiába csak általános iskolai végzettséggel lebet jelentkezni A szakmunkásképzés —- szovjet ta, pásztóiatok alapján — hazánkban uj módszerrel történik. A régi kisipari »lóképzést nagyipari tanulóképzés 4 VaÉÓ^ö.8’p, 1055 ápr. 26, váltotta fel, amely jól felszerelt tan­műhelyekben biztosítja a gyakorlati ismeretek elsajátítását és az általános műveltség gyarapítását. Az. általános iskolát végző tanulók páíyaválasztá- sáv.al szervezetten foglalkoznak. Ipari tanulóiskolákba csak azok nyerhet­nek felvételt, akik általános iskolai tanulmányaikat befejezik és tovább­tanulásra nem jelentkeztek, Az MTH-iskolákban május IS-— 23-ig mégszervezik a „Nyitott ajtók hété"-t. Ezeken a napokon az MTH széleskörű felvilágosító munkát folv- ui az ipari szakmák ismertetésére. A tanácsok végrebajtóbizottságai kijelölték a szavazóbelyiséseket A belügyminiszter utasításának megfelelően a tanácsok végrehajtó- bizottságai és a választási bizottságok közösen kijelölték a május 174 or szággyülést választásra ft sgavazóhe- lyjségeket, A kiadott rendelkezések szerint a szftvazpheíyiségek címét cs az ^ egyes szavazókörök határait május 7-én fak ragaszokon közük a lakossággal, na­gyobb városok belterületén pedig va- tómennyi lakóházban közleményt füg. gesztének ki arról, hogy a ház la­kói hol szavazhatnak. A végrehajtóbizottságok mindenütt gondoskodnak, hogy a szavazófülkék elkészüljenek és biztosítják az urni tó,t, (MTi) Ünnepi diezlie öltöznek a választás napjára a szavazáhelyiságek A tanácsok végrehajtóbizottságai, a társadalmi aktívák fontos feladatuk­nak tekintik, hogy a választás nap­ján a szavazúhciyiségck a dolgozó nép nagy ünnepéhez méltó külsősé­gekkel fogadják az urnák uh járu­lókat, A szavazóim!ínségeket népköztár­saságunk gimeróvej díszítik, J3rapé- riák, virágok övezik a dolgozó nép­nek oly drága vezetők; J-enm, Sztálin, Rákosi elvtársak arcképét. Népi de mokráciánk eddigi alkotásait, a helyi eredményeket képekkel, rajzokkal szemléltetik. Egyes községekben, városokban a legjobb dolgozókból bizottságok at A kuítsk. A bizottságok azt a célt tűz* fék maguk e}é, hogy a szavazás nap­jára rendbeUozzák az utcákat, a lakó házak előtt virágos kiskerteket léte­sítsenek, kulturbrigádok.at és kiállí­tásokat szerveznek. Ezzel is kifejezés­re akarják juttatni, hogy május 17. Örömünnepe minden magyar dolgo­zónak, újabb mérföldkő szocialista építésünk utjárj. (MTI) r— HÁGÁBAN tjltoikpzó gyűlést tartottal!?, amelyen au úgynevezett európai hadsereg megvalósítóra elleni harera mozgósítottak. A szónokok kiemelték: ismét szo­kat akarják most nyeregbe ül­tetni akik oly sok szenvedést okozta!'.- Hollandiénak és eíész Európának. 1DÖJÁRÁSJEEENTÉS Várható időjárás: félirőátvonu­ló sok, néhány helyen kisebb zá- pereső ese'iog zivatar, megélén­külő nyugati-északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik Várható hömérsékleii éri ériek reggel 4—7, délben 17--20 fok kö- 1 ZGtt. f t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents