Zala, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-26 / 98. szám

Ötéves tervünk nyomában Épül a csesztregi gépállomás A Független.;égi Népfront felhí­vásának szavai elevenednek meg előttünk, amikor sorra járjuk az épületeket. „A második ötéves tervvel fel akarjuk építeni ha­zánkban a szocialista társadal­mat . .. Magyarországot a jómód, a virágzó kuliura földjévé kell tennünk.1’ Az épülő gépállomás is egy nagy lépés a megvalósulás ftedé. f aiamikor csak as urasagi kastély adta tudtára a is'aalmatelős viskók lakóinak, hogy &z ő világukon túl van egy szebb világ is — azonban ezt ,a világait* csak messziről, csak kívülről nézhették. Részük soha sem lett volna benne, ha a felsza­badító Szovjet Hadsereg át .nem töri az áttörhetetlennek hitt kapá­ikat. Dolgozó parasztságunk elin­dult a felemelkedés útján. Pár­tunk megtanítotl.ta © továbbra is szívós munkával tanítja,, hogyan lehet a nehéz paraszti munkát, a tesittot-lelket kimerítő robotot em­beribb munkává változtatni, korty" nyebbé és mégis gyümölcsözőbbé tenni. ,.Nagy lépésekkel kell előbbre vinnünk a nehéz munkafolyamá­nak gépesítését” — mondja a nép­front felhívása. Pártunk, kor­mányzatiunk a gépállomások léte­sítésével, ugyanakkor. amikor megkönnyíti és gazdaságosabbá teszi dolgozó parasztságunk mun­káját, fokozatosan megszünteti a város és a falu közti elválasztó vonalait is. A gépállomások és a gépállomások dolgozói révén a falu közelebb kerül a városhoz. A csesztregiek büszke örömmel gyönyörködnek az épülő, a befeje­zés elölt álló gépállomásukban. A mintegy 28 méter hosi'.zú iroda­épület diszére válna bármelyik vá" rosnak is. Az épület tíz helyiségét parkettal, a többit pedig ízléses mozaiklapokkal látták el. Egész- ségec.. korszerű irodahelyiségek ■ várják a dolgozóikat. A traktorok számára hatalmas, oszlopos gépszín épült. Arrébb az ötven méter hosszúságú szerelő- csarnok emelkedik ki a sík mezői bel. Berendezése teljesen korszerű tesz. A nehéz munkadarabokat nem a lolgozóknafe kell emelgetniük, mert azokat a daru viszi egyik munkahelyről a macikra. A dol­gozók részére minden igényt ki­elégítő korszerű fürdő épül. Az építkezés egyik része május 31-re teljesen befejeződik de már meg­vannak a tervrajzok az újabb építkezésekről is. A meglévőkön kívül mintegy 22 új épület mun­kálatait kezdik meg rövidesen. Uj lakásén,, ku! túrót.hon és sport­pálya épül. A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat dolgozói végzik itt a munkák Kőművesek, ácsok, áll­ványozók, festők és isegédmunírá- sok. A segédmunkások túlnyomó többsége környékbeli. Ipari mun­kát csak a felszabadulás óla vé­geznek. Munkájukkal, magas tel­jesítményükkel azt bizonyítják be, hogy nem feledték még el azt az életet, amikor >a kulái’.-roknál lá­tástól vakulásjg kellett fillérekért dolgozniok. Ugye,néz a helyzet a szakmunkásoknál is. Amikor Sztahianov-módszer szerint húzták fel a falakat s , napról-napra ma­gas teljesítményt s enniük a ve­lejáróját, magas keresetéi értek el. hálával gondoltak a Szovjet­unióra, a szovjet munkamódszier- átadókrfa, akik segítségére siet­tek a magyar dolgozóknak, hogy mielőbb felépíthessék a szocializ­mus virágzó országát. Ahhoz, hogy az épitikezést má­jus 31-re befejezzék, 13 kőműves­re Istit volna szükség. A vállalat csak tízet tudott biztosítani. Ez a tíz ember fogadalmat ttett, hogy ■az építkezést hiányos létszámmal is határidő előtt befejezik, ha a műszaki feltételeket biztosítják számukra,. Fogadalmuk nemcsak elhangzott szó volt, mert azt ha­marosan tettekkel igazolták. A választási béke versenyből is kiveszik a részüket. Az iroda­épület munkálatait egy hónappal a hntáridő előtt fejezik be, s egy másik épületet pedig 13 nappal előbb készítenek el. Ehhez az eredményhez nagymértékben já­rult hozzá, hogy a kőműves-bri­gádnak 193 százalékos volt az át­lagos teljesítménye, a segédmun­kások közül a Horváth-brigál 17Ü, ia Sohár-brigád pedig 130 száza­lékos eredménnyel dolgozott. — Amikor május 17-én sza­vazni megyünk — mondja Kál- lovics János kőműves —, azzal a tudattal akarunk az urnához lép­ni, hogy jó munkát végeztünk. Ne csak a megválasztottak legye­nek méltók a mi bizalmunkra, hanem mi is mutassuk meg, hogy mindenkor számi! hatnak ránk a nagy célkitűzések megvalósításá­nál. Téglatörmelék alig van az épít­kezés területén. Ez azt mutatja, hogy takarékoskodnak az anyag­gal. A szállításból származó tör­meléket a betonozásnál használ­ják fel. De azért hiányosságot is tapasztaltunk. Az anyagot nem tá­rolják helyesen. A betongömbvas :a szabad ég Elállt áll. Kint rozs­dásodik, holott lenne alkalmas helyűik a tárolásra. Ez a helyzet a fajanyagnál is. Ezenkívül — bár sokat hangoztatják, hogy a- leg­kisebb deszkadarabot l;<j meg kell becsülni — még mindig láthatók elszórt léc- és deszkadarabok. Munkájukat illetően, mind a teljesítmény, mind a minőség te­lki, ntetében dicsérete1 ti érdemelnek. A választási békeverseny során eddigi eredményeiket túlszár­nyalva dolgoznák. Jó munkával ‘készülnek a, dolgozó nép képvise­lőinek megválasztására, jó mun­kával készülnek arra a napra, amikor majd saját, boldogabb jö- vőjükre szavaznak. T. E­Lelkes munkával készültek Kiss Károly elvtárs választási beszédére az Ssztalosipari Vállalat dolgozói Üzemeinkben soha nem látott lelkesedéssel készülnek a választások napjára. Az elmaradók egvre inkább felzárkóznak az élenjárók közé. A zalaegerszegi Asztalosipari Vállalatnál is ugyanilyen lelkes harc és küzde­lem folyik a felajánlások túlteljesítéséért. A vállalat dolgozói nemrégen szereztek tudomást arról, hogy Kiss Károly elvtárs, megyénk képviseló'- 'óltje vasárnap Zalaegerszegen választói nagygyűlésen beszél. Röpgyíí* lésen beszélték meg, hogyan készülhetnének még jobb munkájukkal e nap megünneplésére. — Tervlemaradásunkat kell behoznunk — mondották a dolgozók. — Harcolnunk kell, hogy ismét visszaszerezzük üzemünk első­ségét a tervek teljesítésében. Az Asztalosipari Vállalatnál megindult a nemes verseny. A brigádok egymásután teljesítették túl napi terveiket: 100, 150, 200, 300 százalék. A legnagyobb teljesítményt csütörtökön érték el, amikor a gépház Vörös Csillag -brigádja 500 százalékos teljesítményt mutatott fel. Voltak, akik nem akarták elhinni, hogy ilyesmi is lehetséges. A brigád tagjai azonban büszkén mutatták az udvarra, amelyen két nappal ezelőtt még három vagon fa volt, most pedig már alig látni egy-két darabot. A brigád tagjainak legutóbbi háromnapi teljesítménye is elérte az 579 százalékot. A többi brigád sem maradt le. A Béke- és a Kossuth-brigád is sikeresen harcol az adott szó valóraváltásáért. A II. számú üzem dolgozói felajánlották, hogy a május 1-re tett vállalásaiknak négy nappal előbb tesznek eleget. Eredmény: hat nappal előbb teljesítették ígéretüket és eddig 10 szekrénnyel többet gyártottak terven felül. A jó lendületes munka meghozta eredmC- nyét, mert a vállalat április havi tervét 23-ig 102.1 százalékra valósította meg. • — Amikor tudomást szereztünk arról, hogy Kiss Károly elvtárs meg­látogat bennünket és beszámol nekünk az országépítő munkánkról — mondja Sípos András elvtárs gépmunkás —, mérlegeltük jelenlegi mun­kánkat és rájöttünk, hogy sok még a tennivalónk a választásokig. Lema­radtunk az elmúlt negyedévben a terv teljesítésével. A felszabadulási héten értünk el ugyan jelentős eredményeket, de ez nem elég, túl kell, hogy szárnyaljuk. A párttagok, a népnevelők és a pártonkívüliek szoros kap­csolatban végezték az üzemben a felvilágosító munkát. Ebben példát mu­tatott Pados György elvtárs, aki átlag 200—300 százalék között teljesít. Megmagyarázta a többi dolgozónak, hogy ő miért dolgozik olyan lelkesen. Szívügyének tartja a még boldogabb élet elérését és munkával szavaz a népfrontra: a békére. Sípos András elvtárs szavában ott van az egész üzem dolgozóinak lelkesedése, amellyel a választások napjára, május 17-re készülnek. Vasár­nap egyemberként lesznek ott a Marx-téren, ahol meghallgatják Kiss Ká­roly elvtárs beszédét. A május 1-i nagy seregszemle főpróbáján bebizonyít­ják szilárd egységüket a munkában, harcban egyaránt. Hemesak szavakkal, hanem terven tel adott olajjal is a népfrontra szavaznak Tavasz van és mégis kint az olaj mezőkön a.z erős áprilisi szél csípi az arcot. A nap gyenge melegét növeli az olajmunkások forró lelkesedése. A választásokra készülnek. A Rotary Sasnál lázas munka folyik, ők voltak azok, akik az elmúlt év folyamán elnyerték a „vállalat legjobb brigádja“ vándorzászlaját Pár méter választotta el őket az R—9-től, amely a versenyben csak liz méterrel maradt le versenytársa mögött. A zászlót eg-yszer az év elején már majdnem elhódították tőlük, de nem vesztették el munkakedvüket Hanem sikert sikerre halmozva, küzdöttek be­csületük megtartásáért, a vállalat eredményeinek növeléséért. Csalódi Sándor föfurómiester többször kezébe vette a ceruzá­ját. Számolgatott. Hosszú ideig tartott a, fúrók beépítése, sokszor 20—22 órát Alig fúrtak néhány órát, s máris kezdődtek a bajok. — Valamit kellene tenni. Nem elégedhetünk meg a 40 százaié, kos tervteljesitéssel. Olaj kell, minél több olaj kel] az országnak — mondta. Hosszas kísérletezések folytak a berendezésnél, próbálták mi­nél alacsonyabbra szorítani a fúrók beépítésének idejét. Ez sike­rült is. Rövid idő alatt lényegesen csökkent a beépítési idő, ugyanakkor a beépített fúróknak nem kellett pihenniük, hanem minden percet felhasználhattak a hasznos fúrásra. Nőttek a tel­jesítmények. Márciusban már 260 százalékos volt a fúrási át­laguk. — Különösen a felszabadulási héten értünk el kiváló ered­ményeket -— mondja Csalódi Sándor. — Napi terveink jóval a 200 százalék felett voltak. A felszabadulási héten berendezésünk hatalmas 4 collos vaslánea elszakadt. Nem volt uj lánc, amellyel kicserélhettük volna. Valamennyien hozzákezdtünk a szétszedésé­hez és egy rossz lánc segítségével felújítottuk. Ezután még me. részebben fogtunk hozzá a munkához éa tervünket hiány nél­kül teljesítettük. Most a választások tiszteletére meg akarjuk tartani eredményeinket. Nehéz lesz, mert olyan kőzetre bukkan­tunk. amely bennünket is próbára tesz, de a fúrókat is megvi­seli. Meg akarjuk tartani a zászlót, mégpedig úgy, hogy ezentúl sem elégszünk nneg 260 százaüékos teljesítménynél kevesebbel. Alig néhány héttel a választások előtt a Rotary 3-as dolgo­zói arca tettek fogadalmat, hogy elért eredményeiket túlszárnyal­ják. Tudják, hogy minden terven felül adott olaj szavazást jelent a népfrontra, az országra, a békére. j.Képviselők“ — és KÉPVISELŐK Olyan képviselőkről lesz itt sző, akik a maguk érdekét képvisel fék, de ennek árát a nép viselte. Nagy ára volt az ilyen képvise­letnek: nyomor, nincsteienség szerte a.z országban s itt a me gyében is. Erről beszél a ZALAI KÖZLÖNY 1937 augusztusi szá­maiban a délzalai községeket ért árvizekről. A 800 ezer pengős kár nyomán azonban alig történt in­tézkedés. Sem az akkori várme­gye, sem a kormány nem nyújtott segítséget a hajléktalanná vált dolgozó parasztoknak, összeszá­moltuk: alig néhány ezer pengő segélyről van szó a ZALAI KÖZ­LÖNY hasá,bjain (ez is csak egy év múltán), de hogy ebből meny­nyi jutott el az árvízkárosultak­hoz, annak nehéz a nyomára jön­ni. Az árvíz legsúlyosabban a délszláv községeket, Tót szerda­helyt és Letenye vidékét sújtotta. Részletek a ZALAI KÖZLÖNY akkori cikkeiből: SZEPETNEKEN KILAKOL. j TATTAR A MEGRONGÁLT j HAZAK LAKÓIT Kilakoltatás alá kerültek Ma lek József, Teperics Györgyné, üzv. Schichterné, Fülöp István Vasárnap, 1853 ápr. 20. né, Valenák István. Az árokoz. ta kár kb. ötezer pengő. LETENYÉN Atszakadtak a védőgátak s a kiömlő viz mindent elpusztított maga előtt. A gróf Andrássy uradalom fűrésztelepét teljesen rombadöntötte, a felhalmozott 10—12 méteres rönkökből álló faanyagot elsodorta, melyek az útjukban mindent letaroltak. Az uradalmi cselédek és az ura­dalmi malom molnárai csak ép­pen az életüket tudták megmen­teni, állataik, bútoraik legna­gyobb része az árviz áldozata lett. Alig egy hét múlva már arról adott hirt a ZALAI KÖZLÖNY, hogy folyik az árvizokozta kár felbecsülése: 800 EZER PENGŐ KART OKO­ZOTT A LETENYE VIDÉKI BORZALMAS FELHŐSZAKA­DÁS Lássuk csak, a kár megállapí­tása után milyen segítségben ré­szesültek a rászorulók. A károk színhelyén megjelent EGY IGAZI KÉPVISELŐ Hogyne lenne népszerű ez a közvetlen modorú, jóságos moso. lyu és jóságosszivü magyár ur — Írja a ZALAI KÖZLÖNY —, amikor kerületéért olyan áldó. zatra képes, mint most is, ami kor külföldi nyaralásából uta. zott ha'Za, hogy végig látogassa kerületének árviz sújtotta ré, szét, mert vitéz Biró György éppen Salzburgba, utazott, ami­kor a linzi pályaudvaron vett magyar újságból megtudta a le tényei katasztrófát. S amint Salzburgba ért, csak éppen cso­magjait tette le és a következő vonattal máris jött kerületébe. A nagy sietség csupán egy ok ból történt: számításból. Jól tud­ta vitéz Biró György képviselő ur hogy Salzburg megvárja, de ilyen kínálkozó alkalma nem "minden évben akad. hogy „közvetlen mo dórával, jóságos mosolyával!, áldó. zaíkészségével“ újabb választásra is biztosítsa magának a félreve zetett dolgozók szavazatait. Mint a ZALAI KÖZLÖNY be­számol róla, a képviselő ur a. kö­vetkező károkról győződött meg személyesen: Kerkateskándon Szó mi József háza ossz dőli, a kár 410 pengő. Kislakoson 11 gazda takarmányát vitte el a viz, a kár 1000 pengő. Tormaföldén 2 ház összedőlt, 'rengeteg leéri'és, pajta, kazal elúszott, a kár 6—7 ezer pengő- Tótszerdahelyen 13 ház, kamra, 4 istálló összedőlt, 36 há­zat megrongált, 320 mázsa szénát, jóval több szalmát, 698 darab ap­ró jószágot több disznót, renge­teg fát, s'b elsodort a víz. Kár! 40,396 pengő. Ekkora kár láttán! „megindult“ vitéz Biró György képviselő ur szive. ALSÓSZEMENYÉN Csesztre- giéket 8 gyermekkel áldotta meg az Isten. Minden vackuk az udvaron elszórtan bever írja a ZALAI KÖZLÖNY. — Egy kis kamrába és pajtába húzódtak addig, amig nem tud nak újabb házat temetni. Meg. érkezik közben a begyről Csesztreginé is, akinek vitéz Biró György képviselő azonnal átad 10 pengőt. Nagy segítség ez most nekik! 16 év után megkerestük az 1937-es év néhány árvízkárosult ját. így beszélnek ők ezekről az évekről: Csesztregi József, akiknél vitéz Biró György képviselő ur nagylelkűen 10 pengőt adott, igy ir az árvízről: „1928-ban építettem a házamat földtöméssel. Amikor az árviz rombadöntötte, sajál költségemen nem tudtam volna felépíteni. Hosszú utánjárás után kaptam némi segélyt, amiből tég. lát vettem, de hol volt még ez a házépítés költségeitől. Egész csa- ládommal együtt dolgoztunk, mig felépült a ház.“ A kerkateskándi Szórni József nem volt ilyen „szerencsés". Semmiféle támogatást nem ka pott. Kérdezgettük a község dől- j gezó parasztjait is vitéz Birőj György felöl, s minit mondták: j tőle a, község soha semmiféle tá - j mogaiást nem kapott. Szórni Jó- í zsef saját erejéből építette fel lakóházát. Megkerestük Tótszerdahelyen Ancirasek Vincét is. Mindössze 50 pengőt kapott, ami költsége ne. gyedrészét jelentette. A segítségadás késett, helyette a Horthy-rendszer urai kiokos. kodták a segítség útját úgy, hogy az nekik ne kerüljön egy fillérjükbe sem. Erről ad hirt a Zalai KÖZ­LÖNY' 1937 augusztus 27-i szá­ma. A SEGÍTÉS EGYETLEN ÚTJA Itt csak egyetlen módon lehetne segíteni, ha az érdekelt gazda közönség összeállna és némi anyagi áldozattal ármentesitö társulatba tömörülne. Hogy in­tenzív partvédelmi munkát le­hetne folytatni. A kérdést ez gyökeresen megoldaná. Mindent nem lehet az államtól várni, mert ha az állam a murakereszt, úri és környékbeli lakosság he­lyett elvégzi ezt a munkát, ak­kor természetesen az ország több hasonló árvidéke is ugyanezt követeli, már pedig erre az állam anyagilag képte. len. It.t csak a gazdák önsegí­tése hozhat megoldást. A köz. adók módjára behajtható ártéri járulék elenyésző csekély áldozat azokhoz a károkhoz képest, amit az ár évröl-évre okoz a gazda, közönségnek. Kiben nem forr fel a vér, kinek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents