Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-14 / 62. szám

VIL I6 PROLETÁRJAI EG YESTI JEI EK l A haladó emberiség gyászolja Sztálin elvtársat. — Az El­nöki Tanács összehívta az ország gyűlés uj ülésszakát. —- Vasárnap délben osztják ki az idei Kossuth, dijakat. AZ MDF ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX, évfolyam, 62, szám, ""MARX"KÁROLY Hetven éve, 18S3 március 14-én halt meg Marx Károly, az emberiség egyik legnagyobb géniusza, a világ dolgozói, a haladó emberiség mély­séges hálával hajtja meg az emlé­kezés lobogóját annak a férfinak az emléke előtt, aki megteremtette a munkások, a dolgozók felszabadítá­sáról szóló tudományt, s aki a hősi nemzetközi munkásosztály első nagy vezére volt Több mint 100 éve annak, hogy a fia al Marx felismerte a munkás­osztály világtörténelmi feladatát, azt, hogy megdonl.se a kapitalizmust és önmagát felszabadítva, egyszers- mindenkorra felszabadítsa az egész emberiséget. Meg. eremtette a dia­lektikus materializmus egyedül tu­dományos filozófiáját, kidolgozta' a történelmi materializmust. Monu­mentális müve a Töke. Marx beha­tolt a társadalmi élet anyagi felté­teleinek lényegébe s ezekből vezette le a társadalom előtt álló feladato­kat .és a feladatok megoldásának eszközeit. Kínra alt a hogy az em­berek cselekedeteinek eszmei indíté­kait és az emberek összeütközéseit a társadalom termelési viszonyaiban elfoglalt különböző osztályhelyzetük határozza meg, a társadalom terme­lési viszonyai pedig termelőerőinek fejlődési fokától függenek. A pro­letariátust — állapította meg Marx — a lökés termelési viszonyokban elfoglalt helyzete s az ebből a liely- ze bői eredő elnyomorodás kénysze­ríti a burzsoá társadalom forradal­mi megdöntésére. A forradalom ma­ga gondoskodik arról, hogy a prole­tariátus képessé váljék az uj társa­dalom fel építésére, mert megnöveli, az osztúlyöntudat magas fokára emeli a muukástömegcket. „Tizenöt^ húsz, ötven óv polgárháborúján és népháboruján leéli áthaladnotok — irta Marx a munkásokhoz — nemcsak azért, hogy megváltoztassátok a vi­szonyokat\ hanem azért is, hogy ön­magátokat megváltoztassátok- és ké­pessé váljatok a politikai uralomra“. Marx a materializmust az elmélet területéről kiterjesztette a gyakor­latra is. Mint Engels mondotta, „a harc volt az eleme“. Az volt az élethivatása, hogy szóban, írásban és tettben közreműködjék a tőkés társadalom megdöntésén, a modern proletariátus felszabadításán. A francia forradalmi tanokat , Marx legfontosabb részében, a proletárdik­tatúráról szóló tanításban fejlesz, tette tovább. - Már a Kommunista Kiáltványban — amely 18-18 elején jelent meg, s amely uj korszakot nyitott a proletariátus felszabadu­lási harcában — kifejtette „az nyal- kodéi osztállyá szervezett proletárul- iu,s“ gondolatát. Ahogy gazdagod­tak a munkásmozgalom tapasztalatai, úgy öntötte mind konkrétabb for­mába a proletárdiktatúráról szóló tanítását, Marx hatalmas elméleti munkás­ságát a forradalmi gyakorlat szol­gálatába állította. A Töke is, szi­gorúan tudományos jellege mellett, közvetlenül a munkásosztály harci céljait szolgálta. E müve végső ccl. jaul Marx azt jelölte meg, hegy be­bizonyítsa: a kapitalizmus a benne működő objektiv törvényeknél fog va pusztulása felé halad és elkerül hctetJenü] át fogja adni helyét a szocializmusnak. Bebizonyítja, hogy ,.vasszükségszerüséggel“ eljön az idő, amikor „ütött a tőkés magán­tulajdon végórája“ és „a kisajátító lat kisajátítják“. Ezzel adott szi­lárd elméleti alapot a munkásosz­tály harcosainak, amelyve a végső g\őzelem biztos tudatában mindig támaszkodhatnak. Ő maga személyesen a munkás- osztály élére állott, hogy vezesse a felszabadulásáéit vívott küzdelem­ben. Az állandó és szoros kapcsolat a gyakorlattal természetesen feltéte­le is volt annak, hogy kidolgozhas sa a tudományos szocializmust. 1844-ben kapcsolatai voltak az il­legális német és francia munkás- szervezetekkel. Párizsban e körökben szocialista agitációt és* propaganda­munkát végzett. 1846-ban Brüsszel­ben megalapította a Kommunista Levelező Bizottságot, lS47-ben pedig az ő vezetésével megalakult a Kom­munisták Szövetsége, az első — illő. Ngálisan működő — nemzetközi kom­munista párt, amelynek célja a bur­zsoázia megdöntése, a proletariátus uralma osztály- és magántulajdon nélküli’társadalom létrehozása. 1848 —49-ben, amikor a marxizmus elő­ször jajt a ki a forradalmi harcok .iskoláját, Marx a német polgári demokratikus forradalommal, a fran­cia munkásosztály júniusi felkelésé­vel, a magyar szabadságharccal fog­lalkozva, zseniális politikai előrelá­tásról, agitációs erőről ős szervező- képességről tett tanúságot. A mun­kásmozgalom az 1848—49-ben elszen­vedett vereség után a hatvanas években kezdett erőre kapni. 1864- ben megszervezte az I. Internacioná- lét, amelynek végig vezetője volt. Az 1870-es években uj korszaka kez­dődött a munkásmozgalomnak. Az egyes nemzeti államokban szocialista munkás-tömegpárt-ok szerveződtek. Ezek fejlődését irányítva Marx har­colt a jobboldali opportunizmus és a baloldali frázisok szektás irányzata ellen. Ebből az időből származik az Egyesült Németországi Szocialista Munkáspárt got-liai proprammjának kritikája is, amelyben Marx — Lenin szavai szerint — egész forradalmi tanításának végső következtetését mondja ki: „A kapitalista és a kom­munista társadalom között van egy időszak, amelyben az első forradalmi utón a másodikká alakul át. Ennek megfelel cg'y politikai átmeneti idő­szak is, amelynek az állama nem le­het egyéb, mint a proletariátus for­radalmi diktatúrája.“ A munkásosztály harcainak veze­tése közben alakította ki Marx a forradalmi' munkásmozgalom - számos,' ma is érvényes szervezeti, taktikai és stratégiai alapélvét. A legfontosabb­nak erős és szervezett párt létreho­zását tekintette. A marxi útmuta­tásokat továbbfejlesztettek Lenin és Sztálin, korunk leghatalmasabb po­litikai erejének, a leghaladóbb el­mélettel felfegyverzett forradalmi pártnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalakitói és nevelői. Marx és Engels fogalmazta meg a munkásosztály pártja politikai har­cának egyik fontos alaptételét is: „A kommunisták a munkásosztály közvetlen céljaiért és érdekeiért küz­denek, de a jelen mozgalomban egy­ben a mozgalom jövőjét képviselik“. Marx kidolgozta a proletariátus he­gemóniájának elméletét a kapitaliz­mus viszonyúi között végbemenő forradalmakban, mélyrehatóan fog­lalkozott a munkásosztály szövetsé­gesének, a dolgozó panasz ságnak kérdésével. A forradalmi munkás- mozgalom szempontjából értékelte a nemzeti kérdést is. Amikor Marx és Engels eltávoz­tak az élők sorából, már legtöbb európai országban megszerveződtek a munkásosztály tömegpárt jai, ame­lyek az ü tani ásukat írták zászlaik- ra. Ugyanakkor megkezdte a bom- lasztást a munkásosztályon belül, e pártokon belül az opportunizmus — a mai szociáldemokratizmus őse. Az opportunisták arra törekedtek, hogy meghamisítsák- Marx és. Engels taní­tását. elrejtsék annak forradalmi lé­nyegét. Leniné és Sztáliné az érdem, hogy megtisztították és helyreállítót, 'ák Marx tanítását. Lenini .és Sztálin világtörténelmi teile, hogy megvaló­sították Marx tanításait. Lenin és Sztálin átvették, továbbfejlesztetlek és gazdagították a .marxi tanítást. Marx tanításai testet öltöttek a nagy Szovjetunióban, a népi demo­kratikus országokban, köztük ha­zánkban és a világ forradalmi és kommunista pártjaiban. Lenin és Sztálin megőrizték továbbfejlesztet­ték és megvalósították Marx és En­gels nagyszerű, örökségét, amely dia­dalra vezérli a dolgozókat az egész földkerekségen. Ára 50 fillér 1953, március 14. Szombat ■BnHBnHHHnnn Előre a tavaszi munkák sikeréért! AUOL MÁR BEFEJEZTÉK Egyetlen jelszótól visszhangzik a megye: fejezzük be mielőbb a ta­vaszi árpa és zab vetését. Benépe­sedtek a falvak, községek határai. Megyénk dolgozó parasztjai isme- meg akarják mutatni, hogy méltóak Rákosi elv ára megyéjéhez. Egyre sűrűbben, egyre több és több köz­ségből. tszcs-ből jelentik: eleget let. Lünk kötelezettségünknek. A zalalövöi Vörös Zászló tsz dol­gozói sem tétlenkedtek. Tudják, hogy ezekben a napokban a tettek beszélnek. Befejezték a zab, rostlen, lucerna, fehérhere vetését, a felső- bagodi Lenin tszcs tagjai is nyu­godtan hajthatják álomra fejüket a napi kemény munka után. Az ő jó munkájuknak hire is megérkezett: befejezték az árpa és zabvetést. Ugyancsak végzett ezzel a munkával a boncodföldei Köztársaság' tszcs is. Csonkahegyháton és Aliban fán az egész község határában földije került az árpa és zab. Megyénk dolgozó parasztjainak élenjárói azonban azt is tudják, hogy a jó terméshez a korai vetés mellett az is szüksé­ges, hogy felhasználják az egyéb élenjáró agrotechnikai módszereket. Bakon, Lickóvadomoson, Iborfiáv, Szentk-ozmadombján és Zalabcse- nyűn alkalmazták a vctőmagclőmc- Segitést. a bocföldei Szabadság szcs tagjai is sokat tanullak az el­múlt esztendőben. Látják, hogy a gazdag aratáshoz szakítani keil a régi, elavult gazdálkodási formák­kal. Éppen ezért 8 hold árpaveté­süket kereszlsorosan végezték el. Az idén öle is olyan bőséges ter­mést akarnak betakarítani, mint azok, akik már tavaly sem idegen­kedtek az uj módszerektől. A lenti járásban Barlahida, Ik- lódbördöce és Máhomfa csatlakozott a legjobbakhoz. 12-én estig ők is befejezték az árpa- és zabvetési tervükét. Dicséretet érdemelnek szor­galmas, jó munkájukért. Kövesse példájukat a lenti járásban Kálóc- fa, Kcmocsa és Dörnefölde. Mozgó­sítsanak minden erőt, hogy ma estig ők is elvégezzék ezt a munkát. Mu­tassák meg, hogy ők is vannak olya­nok, mint például a barlaliidaiak. Dicséretet érdemelnek a tőrjei Ifjú Gárda tszcs dolgozói is. Nem­csak befejez.ok nz árpa és zab vetését, de valamennyi tavaszi ka­lászost kereszt sorosan vetettek el. Lehetne folytatni a sort tovább az élenjárókkal, hiszen egyre nő azok­nak a becsületes dolgozó parasztok­nak a száma, akik a legszorgalma­sabbak, legjobbak közé akarnak tartozni. így a legutóbbi jelentések szerint végzett már a tavaszi kalá­szosok vetésével Mikekarácsonyfn, Nova, Orta-háza és Zcbecke is, Ugyancsak befejezték ezt a munkát a máhomfai, lenti, tormaföldi és lendv ajak ab fai tszcs-k is. Községi tanácsainknak most az ?. feladata azokban a községekben, ahol még lemaradás van, hogy min­den erő mozgósításával, a kölcsö­nös segítség megszervezésével biz­tosítsák, hogy ma estig egyetlen községe no legyen megyénknek, ahol nem került- földbe az árpái és zab­vetőmag. Az adott szó kötelez: teljesítsük a tojásbegyüjtés tervét Egész megyénk területén, még' ma is rosszul halad a tojásbegyüj- tes. Valamennyi járásunk csatla­kozott a zalaegerszegiek verseny- felhívásához, s ezzel vállalták, tojás °h 1. lenti járás 33.5 3. zalagzentgróti járás 19.5 3. zalaegerszegi járás l7.5 4. letenyei járás 16.5 5. nagykanizsai járás 10.8 Az éhnha.ladó lenti járás is csak bírálatot érdemel dicséret helyett. Alig hárem hét van hátra az első negyedév végéig és még negyed­részét sem telj esi tették kötelezett­ségüknek. Ha nem javítanak mun­kájukon, úgy nem tudják megva­lósítani a tojásbegyüjtéssel kap­csolatban az április 4-re telt fo­gadalmukat sem. A pártnak lett Ígéretet pedig minden körülmé­nyek között teljesíteni kell. A. be­gyül tési osztály nyújtson sokkal nagyobb segítséget az egyes köz­ségeknek. Ne tűrjék el azt, hogy a -községi tanácsok elnézőek le­gyenek a kötelezettségeiket elmu­lasztókkal szemben. A begyűjtési hogy március 9-re, Rákosi elvtárs születésnapjára 80 százalékban teljesítik első negyedévi tojásbe- gyüjfési kötelezettségüket. Járá­saink nem tettek, eleget a pártnak, elnök Kovács Sándorné Gyutai István Balogh Géza Pogasics Károly Fehér Lajos terveket havonta kell teljesíteni. Alkalmazzák a törvény szigorát azokkal szemben, akik nem ‘esz­nek ennek eleget. Gyulai István és Csíkos Márton elvtársak sem dicsekedhetnek má­sodik helyükkel. Hogy mégis ide kerültek, ez nem a jó munkájukat bizonyítja, hanem csupán azt, hogy a 'öbbiek náluk is rosszab­bul dolgoztak. A letenyei járás, ha január vé­gén jelent ilyen tojásbegyüjtési eredményt, az még akkor is szé­gyenletes lenne. A tavasziak veté­sében kétség elemül vannak szép eredményeik, azonban nem szabad Rákosi eivtársnak tett fogadal­muknak­Március 9-én az egyes járások teljesítése a következő: begyűjtési o. vez. Devecz Sándor Csikós Márton Baán Joachim Czieger Vilmos Nagy Lajos elhanyagolni az egyik feladatot a másik rovására, mert annak el­kerülhetetlenül csúfos lemar: dás lesz a vége, amit azután csak igen szívós, kitartó munkával lelte-, be­hozni. A nagykanizsai járás javitott valamit a tavaszi munkákban, most azt várjuk tőlük, hogy a o- jásbegyüj lésben is elkerül jen k az utolsó helyről. Sokkal nagyobb fe. lelősséggel dolgozzanak. Ne tűr­jék, hogy az ellenség akadályozza a begyűjtést. Gutorföldén van to­jás. és ha itt van, akkor ugyanigy teljesíthető a begyűjtési kötelezett, ség az egész megyében, de még a nagykanizsai járásban is. Mindennap teljesítsék tervüket gépállomásaink brigád ai A minisztertanács határozata a tavaszi munkák elvégzéséről nagy kö'.eiességet ró minden gépállo­másra, s azok minden dolgozójá­ra Ki mint hajtja végre a-mi­nisztertanács ha ározatát, úgy lát. ja majd javát munkájának. Az időben elvégzett mezőgazdasági munka bizositja a magasabb ter­méshozamot, ami elsősorban a gép. állomások munkájától függ. Megyénk gépállomásainak mun. kája áznak jó megszervezésén alapszik- Amelyik brigádban jól szervezték a rounká', ott nincs is fennakadás a tervek teljesítésében. A tavaszi munkák megkezdése óta jól megállja a helyé: a patini gép­állomáson az Előrc-brigád. A őri. gad vezetője Fazekas Sándor, Me­gyei viszonylatban az ő brigádiá. nál legjobb a gépkihasználás. Aránylag jól dolgozik a ■ pölöskei Vörös Csillag-brigád is. A brigád vezetője Reidinger József. Nem marad le mellet ük a munkában a letenyei Kossu'h-brigád sem- Bri- gádvezelő Kovács István. Ezek­nek a brigádoknak a munkájában is van még javítanivaló. Gépállomásaink jól dolgozó bri. gádjai mellett vannak lemaradók Is. Legszégyenteljesebb a munkája a felsőbagodi Petőfi-brigádnak. Vezetője: Kovács Hona. Az egy gépié eső napi teljesítmény nem haladja meg a 0-2 normálholdat. A brigád tagjai közül nagyon kevesen értik meg feladatuk vég­rehajtásának jelentőségét. Kovács elv társnőnek mint párttagnak ud_ ni kellene, hogy nagy felada ok megoldását várja tőlük dolgozó népünk Nem teljesiti tervét a za- la'árnoki Ifjú Gárda-brigád sem. melynek Szabó Imre a_ vezetője. Senki nem ellensége önmagá­nak, de a rossz munka, a határo­zatok be nem tar ása nemcsak önmagunkkal, családunkkal szem­ben elkövetett bűn, hanem a kö­zösséggel. a hazával szemben is. Mutassák meg pártunknak, Kor­mányunknak, hogy híven teljesi ik a reájuk váró feladatokat. Az or­szág szeme rajta van gépállomá­saink dolgozóin- A hibákat kijavít­va arra kell törekedniük, hogy minél jobb és eredményesebb mun­kát végezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents