Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Széttört bilincsek

Sztálin-dijas. színes, mag yarul beszélő szovjet film

Lenin, mint -az ukrán szó ha talmas, alkotóját, az ukrán irodalom méltó .képviselőjét" jellemezte Tarász Sevcsenkót. Gorkij szerint -valódi demokrata népköltö1' volt. Hatalmas jelentősége — a mi költészetünkhöz mérve — Petőfiéhez hasonlítható. És ahogyan nn rajongunk legnagyobb költőnkért, úgy szereti az ukrán és az egész szovjet nép egyik legnépszeriibb és legolvasottabb költőjét, Tarász Sevcsenkót.

A szovjet nép számos emléket emelt a költő forradalmárnak. Nevéről egyetemet, színházat, kolhozokat és várost neveztek el. Élele és művészete festők és írók müveiben tükröződik.

A róla szóló f ilm is művészi emlékmű. Emlékmű, amely csak a szabadságért és a nép igazáért harcolók leg jobbjainak lehet osztályrésze. (Zalaegerszeg III, 4.—10-ig.)

A kötelező biztosítások díjfizetésének fontossága

Megyénkben az utóbbi időben több tüzeset fordult elő, A beér. kezett kárjelentésekkel kapcsolatosan a^ Állami Biztositó illetékes szervei azt állapították meg, hogy sok esetben az érdekeltek a legfontosabb követelménynek, a díjfizetési kötelezettségnek nem tettek eleget.

A tűz által okozott károk meg. térítése a díjfizetés elmulasztása miatt a fennálló rendelkezések értelmében nem volt lehetséges,

ennek következtében nem vált lehetővé a károk helyreállítása sem.

Okulva ezeken a káreseteken, valamint a múlt év koratavaszán megyénk területén történt szá. mos jégverést káron, a Megyei Tanács március 3-án az egész megyében dijbefizetési napot tart, hogy az érdekeltek a hátralékos tűz., valamint az 1953 február 1- én esedékessé vált jégbiztositási díjtartozásukat kifizethessék.

Beszámolót tartanak a megyei tanács tagjai

Alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. Az 1950. I. törvény értelmében a tanácsok tagjai kötelesek évente legalább kétszer tevékenységükről választóiknak beszámolni. A beszámolókon megyénk dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt és javaslataikkal, bírálataikkal, panaszaikkal segítsék kiküszöbölni munkánk hiányosságait, hogy ebben az évben a tavalyinál is jobb eredményeket érhessünk el. A megyei tanács tagjai a következő helyeken és időpontban tartják meg beszámolóikat.

Március 3-án délután 6 órakor: Hahót Kiss Imre, Lovászi Kállai Sándor, Tornyiszentmiklós Szalánczi György, Nagykanizsa Szommer Pál, Nagykapornak Pohánka József.

Március 7-én délután 6 órakor: Bak Nadrai Kálmán, Bánokszent- györgy Fekécs Imre, Csonkahegyhát Mike Zoltán, Vöckönd Balogh Jó- zsefné, Csődé Devecz Jenő, Zala- szentiván Kóbor Ferenc, Söj tör Gábor Ernő, Nagylengyel Bartos István.

Március 10-én délután 6 órakor: lklódbördöcze Molnár József, Kaszaháza Major Gyula, Ságod Soós Ignác, Zalabesenyő Sztohovszky Gy., Szepetnek Papócsi György, Gelse AG Pető József, Kiskomárom Szekeres Jánosné, Alsórajk Kukor Lajos, Murakeresztur Thóman Ferenc.

Március 14-én, délután 6 órakor: Balatonmagyaród Siklósi Mihályné, Nova Banka Pál, Zalakoppány Fe- renczi Béla, Nagybakónak Papp Sándor, Zalaszentgrót Vatulik Lajos, Korpavár tszcs Nagy József, Molnári Andrasek Istvánná, Bázakerettye olajüzem Varga Ferenc, Becsehely

Kustor Józsefné, Becsehely tszcs Csesztreg Lajosné.

Március 17-én délután 6 órakor:

Tófej Böle Ferencné, Gutorfölde Bujtor Lajos, Rédics Garai József, Szentgyörgyvölgy Pesti János, Csesztreg tszcs Pirka Viktória, Ker- kakutas Sretter Miklós, Gutorfölde Tüske Istvánná, Zalabér Borsai Vilmos.

Március 21-én délután 6 órakor:

Zalaszentfcalázs Agárdi Tibor, Neszelei tszcs Varga Ferencné, Zala- apáti Húsz István.

Március 21-én délután 6 órakor:

Zalaszentgrót László Istvánná, Batyk tszcs Lisztes Jánosné, Kisszentgrót Szeidl Lajos, Babosdöbréte Loho- nyák György, Budafa Tornyos Sándor, Zalalövő Vass Vendel.

Március 24 én délután 6 órakor:

Nagykanizsai gépüzem Faluvégi György, Komárváros Köves János, Nagykanizsai Épületszerelő Vállalat Németh István, Nagykanizsai Ásványolaj kutató Rubányi József, Nagykanizsai kórház dr. Szauter Béla, Zalaegerszegi Tatarozó Vállalat Horváth Elek, Becsvölgye Miilei István, Botfa Bors Mária, Bucsuszent- lászló Harasta Katalin.

Március 28-án délután 6 órakor: Zalaegerszeg Darabos Iván, Kc-hida Felső Pál, Szentpéterur Fürst Lajos, Zalaegerszeg Erdőgazd. gépt. Gazsó Sándor, Galambok Kemény János, Zalaegerszeg Gyógyszer Vállalat Kónya Jenőné, Andráshida Lendvai József, Tótszerdahely Gálosi István, Orosztony Tóth István, Felsőrajk Vukics László.

A gazdátlan üzlet

A gazdátlan üzlet olyan, mint a halastó viz nélkül. Senki sem veszi hasznát. Ezt tapasztaltuk a nagykanizsai Butorértékesitő Vállalat üzlethelyiségében is. Csütörtök délelőtt fél 11 és 11 óra között mentük be azzal a szándékkal, hogy tájékozódunk a bútorok áráról. Beléptünk és megálltunk. Vártuk, hogy a hangokra előjön valaki. De nem jött senki. Egymásra néztünk és bátortalanul elindultunk a helyiség másik vége felé. Pár perc álldogálás után bátrabbak lettünk. Kezdtük kinyitogatni a szekrényeket és nézegetni a bútorokat elölről és hátulról. Végig hevertünk a rekamiékon, azon vitatkozva, melyik puhább, kényelmesebb. Az egyiket ki is nyitottuk, úgyis kipróbáltuk. Még mindig nem jött senki. Miután alaposan körülnéztünk, a kijáratnak vettük az irányt. A kijáratnál egy asztalon kérdőívek Mindjárt az első kérdésnél a vásárlók véleményére kiváncsi a Butorértékesitő Vállalat. Beírtuk véleményünket, de itt is megmondjuk: Ha valaki bemegy az üzletbe találjon ott valakit, ne hagyják gazdátlanul az üzletet — ez a mi véleményünk.

Versenyben n nemesnépi Vörös Hajnal

A nemesnépi Vörös Hajnal tér. melőszövetkezet ‘agjai jól és idejében felkészül'élt a tavaszi munkákra. Amikor elérkezett a megfelelő pillana', azonnal munkához láttak. Február 25-ig 40 hold ló. hété vetetek el és 30 hold föl dön végez éle el a' simkózást. Elvégez ék a zab, búza és kukorica

próbacsiráztatását és 5 holdra való- tavaszbuzát jar0vizái1 ak. A

lavaszí munkákat versenyben vég. zik. Brigádok és brigádokon belül a lúgok versenyeznek egymással. A Táncsics és Pe'őfi bri. gádok versenyben hordták a trágyát, hogy a minisztertanács határozatában előirt haláridőre befejezhessék annak kihordásán Versenyre hívták a szen'gyorgy. völgyi t-ermelőszöve kezetet é- mindent elkövetnek, hogy ebben a versenyben a mezőgazdasági mun kák és a löbbter'melés terén ők kerüljenek ki győztesen.

Nagy Irén, az alsórajki körzeti mozi üzemvezetője két hónapja végezte a szaktanfolyamot, A Szovjet Film ünnepe alkalmából eddig il3 százalékos látogatottsá. got ért el a BEÖSÜLET ÉS DICSŐSÉG cimü filmmel. Ebből 48 százalék szervezett látogató volt. Nagy Irént kövesse a többi üzem. vezető.

A zalaszentgyörgyi körzeti mozi is kimagasló eredményt ért el. A körzetéhez tartozó 5 község, bői (Zalaszenígyörgy, Zalacséb, Ozmándbük, Vaspör és Zalahás- hágy) a BÉKÉT AKARUNK cimü filmnél 117 százalékos eredményt ért el. Ebből 80 százalék szervezett látogató volt. Takács András üzemvezető munkájához niaigy segítséget adnak a pedagógusok, akik a tanuló ifjúságot is megismertették ezzel a dokument. filmmel.

Zalalövőní a tömegszervezetek, üzemek és az általános iskola a Szovjet Film ünnepére tett válla, lásaikat már aiz első héten maradéktalanul teljesítették. A teljesítésben élenjár Nardai Józsefné elvtársnö, MNDSz-asszony és Pálinkás József elvtárs, az általános iskola igazgatója. A mozi dolgozói közül ia szervezési munkában élenjárnak Ferenc Károly üzemvezető, Scher Istvánná pénz. tárosnö és Ferencz Károlyné tekercselő.

Leveleinkből

A zalaegerszegi Ruhagyár Vörös Csillag műszakja I. szalagjának táncosai 8 hónapos kultur- munkára tekintenek vissza. Ez alatt az idő alatt 28—30 alkalommal szerepeltünk, járultunk hozzá a dolgozók szórakoztatásához, neveléséhez. Csoportunk tagjai azonban nemcsak a kuBiimimikában, a termelésben is példát mutat, nak. Pörge Ilona DISz-tag átlag 128 százalékot teljesít s a többiek is 100 százalékon felül teljesitik napi terveiket.

Dóczi Ferenc,

Látogatás a pécsi Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékén

Hatalmas pálmák, termő narancsfa és egyéb délszaki nővé. nyék között biológus-szakos főiskolai hallgatók dolgoznak. Az ország egyik leggazdagabb pálmaházában, a pécsi Pedagógiai Főiskola egyik növényházában vagyunk. A pálmaház melletti két másik üvegházban is a melegégövi növények százai diszlemek és itt is főiskolai hallgatók szorgoskodnak. A gyakorlatban tanulják sueg az egyes növények szaporítását, különleges ápolását, megfigyelések és kísérletek során ismerkednek meg ezeknek a növényeknek a sajátos életfeltételeivel. Az üvegházak mellett a melegágyakban megkezdődtek az előkészületek a palántanevelésre. A szakkertészek mellett néhány érdeklődő hallgató is résztvesz ezekben.

A park egyik resize botanikuskert, az itt termő többszáz növényfaj —• amelyek között természetesen megtaláljuk a hazánkban újabban meghonosított összes kultúrnövényeket is _, továbbá a vizi, sziklai és egyéb növénycsoportok a park szép fáival együtt mind a biológus-szakos tanárjelöltek jó elméleti és gyakorlati növénytani képzését szolgálják. A park, a botanikus kert, az üvegházak a főiskola növénytani tanszékéhez tartoznak. Látogassunk fel erre a tanszékre!

A tanszék folyosóján, laboratóriumában., előadótermében ta-* nári munkaszobájában, könyvtárszobájában a hatalmas ablakokon betóduló napfény derűsen törik meg a szemléltetötáblákon, a villogó műszereken, az üvegszekrényekben elhelyezett készítményeken. A folyosón, az előadóteremben a nagy szovjet és magyar biológusok, növénykutatók képei vannak, ezek példájával nevelik a leendő általános iskolai biológus tanárokat. Az üvegfallal elzárt folyosón nagy üvegszekrényben a Mecsek páfrányaiból és moháiból összeállított élő gyűjtemény, a falon pedig a Mecsek sajátos, dél- európai jellegű növényfajaiból van préselt növényekből álló gyűjte. mény. A szekrényekben lévő növénykészitmények, amelyek közül nevezetesek a színtartó. nedves készítmények, a korszerű szemlél, tető táblák, az asztalokon elhelyezett tanulóherbáriumok, a gyűjtemény szobában lévő nagy herbárium, a gazdag könyvtár, a modern bútorzat a hangos filmvetítő-berendezés és a tanszék minden egyéb felszerelése mind azt bizonyítják, hogy itt a tanszéken folyó munkának valóban az a központi kérdése, hogy minél korszerűbb szakmai tudásra tegyenek szert a tanárjelöltek, a lehető legjobb tárgyi feltételek között. Ehhez természetesen alapvető mő_ dón hozzátartoznak a korszerű tudományos ismereteket adó előadások és az ezekhez szervesen kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok. A tanszék kiváló felszerelésében is kiemelkedő helyet foglal el a hallgatók laboratóriuma. A hallgatók kisebb, 10—12-es csoportokban végzik á növénytani gyakorlatokat. Minden hallgatónak külön munkahelye, jól felszerelt laboratóriumi fiókja, külön mik. roszkópja van.

Rossz idő esetén az agrobiológiai munkaszobák és az üveghá. zak, jó idő esetén pedig a botanikus kert és az ahhoz csatlakozó kísérleti telep a szinterei az arra önként jelentkező hallgatók agrobiológiai gyakorlatainak. Ezeken a gyakorlatokan a hallgatóknak pompás lehetőségük van arra, hogy a növénytani elméleti elöadá.. solton kapott és a laboralóriutni gyakorlatokon elmélyített anyagot közvetlen kapcsolatba hozzák a növénytermesztés és növényne. mesités (tanszékünkön különösen a vegetativhibridizálás) mindennapos kérdéseivel.

A pécsi Pedagógiai Főiskola növénytani tanszékének égési oktató személyzete, valamint a kertészet dolgozói is mind azon vannak, hogy azokat a tárgyi feltételeket, amelyeket egyrészt a közoktatásügyi kormányzat gondoskodása, másrészt saját munkájuk révén megteremtettek, a legjobban hasznosítsák az általános iskolai biológustanárok képzésében és ezzel tudatosan szolgálják a pécsi Pedagógiai Főiskola célkitűzését: a népéhez, a hazájához, a párt politikájához hü, szakmailag kiválóan képzett, a szocializmus építését harciasán képviselő általános iskolai tanárok képzését.

AZ ÉDESANYA

UInak' szónak nincsen vége — ■mondják, pedig jó lenne-, ha ennek a hó fúrásos útnak már vége szakadna, ami pedig a szót illeti, az állhat tovább, mivel Bedő néni elmond egyetmeiét ezen a tájon, ahol az akácosból lezúduló szélcsapás le akarja szaggatni bongyorlcendőjét, hiszen a hátára vetett fehér lepedőt máris megbont óéi a. Bedő néni hátat fordít az oidas időnek és csak ■ megszokásból mondja, hogy elszállt az idő, a melegség kiszállt a testből, valamelyik csuklóba köszvény fészkelte be magái. Nem igy van. Lába frissen lépi az utat, révmás csizmája alól kemény ropogással freccsen az apró kő jobb- ra-balra.

Csapkod a hófúvás, az asszony nehezen huzza elő szalcnyájából a levelet, megropogtatja, visszateszi: úgysem lehelne elolvasni, a sűrű hóesés mindent elmosna. — Az van ebben a levélben, hogy f iam Sztálinváros- ban most fejezett be egy négyemeletes házal. tetejére kitűzték a virágcsokrot,■ melle a vörös zászlót, amelyet erősen csattogat a vihar. Tudja hol van Sztálinváros? Olt van hát az ón fiam.

— Mondtam, hogy gyerekem, csak építsetek, ez kell. Minél többet építsetek és jól hevederezd magad oda-, le ne ess, tudod nem szaladhatok oda, nem emelhetnélek' nem foghatnálak fel, mint kiskorodban. Emlékezhetsz rá, mondtam neki. hogy a bárók birtokain az urasá- g-T sző verették a cselédség viskói • mos óriás világ van.

Néha megáll a szóval, elhallgat mint halálos, nagy mutatványok előtt elhalkul a zene, majd megszakad és csak a dobol: peregnek az arénában.

.. Lányommal, összejöttem.: erőve

l paphoz akartak menni. A titkár elvtárs azt mondta: legyen népnevelő, Bedő néni, beszéljen, a lányával. És én népnevelő leltem, noha 77 esztendős vagyok. ÉlviMem őt a házakhoz, hallja meg, hogy a pap négyszeres árért keresztel, temet. Az utcán megmondtam neki: azért csapja fel a dijakat, mivel nincs egyházi adó' nincs az, hogy kiguritja a szőlőbe a hordót cs a falusiak ösz- szeöntögetnek neki 400 liter bort, tehát felemeli ezeket a temetési dijakat.

— Miket beszél, maga!

— Talán nem is emlékszel rá, hogy nem is régen,, az adóiven a rub- rikáJcat megszámoltál: cs éppen a huszadik rovat felírása az volt, hogy „egyházi adó“ címén. A papok úgy akarták behajtani az egyházi adót, mint az állami adót. Kihúztam neki a sublatoi: ide nézZ' itt van egy régi adóív, iM a >20. rovat, látod?

— Miért hívsz át más vasúti kocsiba?, — kérdeztem lányomtól, mikor utaztunk. Tap szállt fel a fonalra és lányom azt suttogta: ,,pappal nem jó utazni“. No mondom, látod. Minden álmoskönyv azt magyarázta: pappal álmodni: gonosz. Szoknyás embernek hívták a faluban cs mindenki félt tőle, mivel ez a feketeség árnyékával meg feküdte 'a falusi, dolgozók életét. "El ne felejtsd“, mondtam neki, hogy még a grófnő is kezet csókolt a papnak.

Nehezen ment ez a népnevelő- munka.

— Elvittem hátra az udvarra, ahol égi, összedőlt házunkból megmarad

■.gy darabka a kamrából, beléptünk -> kietlen gödörbe., Kémény telén szó báni: volt ez régen, a, füst a szalma- tetőn keresztül áradt a magasba. Sokan megvakultunk a füstben. Nem építettünk kéményt, mivel a pap kémény.adót vetett a falura. Erre ágyadót vetett ki ránk. Négyen aludtunk egy ágyban, csakhogy ne kelljen adót fizetni. Elképzelheted, lányom, mi volt akkor!

— A pap kisütötte, hagy kapu- adót vet ki, mire a parasztok nem csináltak kaput, tehát ez se sikerült. Annyira, annyira kapzsi volt, mint a papzsák, amelynek mindig tele kell lenni, hogy fogta magát és fej-adót vetett ki ránk. így sanyargatott min. két az a facér ember.

Lányom arcomat nézte cs láthatta, hogy szemem héján meg ott van a régi füstmarás pirossága. Valami 'egy hétig hallgatott legfiatalabb Kinyom. de aztán nem mozdultak ők a a pátihoz. Mondtam a titkár elvtársnak, hogy meggyőztem lányomat. „Jó népnevelőmunka volt“, mondta és mind a ketten mosolyogtunk, ámbár én úgy éreztem, hogy csatéból jövök, ahol nagy viaskodás és harcolás volt, mivel nem adom én lányomat pap markába, hogy aztán elbutitsák ős örökké reftegtessék.

_Hány családja van, Bedő néni?

— Hat élő. Kettő meghalt. Négyről még nem beszéltem, de, lássa, az útnak vége szakadt.

Beértünk a faluba, elmentünk a piroscserepes istállók, uj ólak cs a szürkefalu gépállomás mellett, ahol az udvaron traktorok dörögtek, a falu másik szélén pedig javéban állt; a szántás: február 12-c volt. A traktor ok-hasított a barázdákból vékonyan szállt fel a föld melegsége, langyosan gözölgött a tavasz meleg levegőié.

Girbe-gurba v.fra fordul be az asszony, sötét felhő gomolyodik előtte, Je bátran* megy előre, neki a sötétségnek, neki a viharnak, lepedője csücskét lefújja a szél. a vászon fehér patyolatként világit, akárcsak a 77 esztendős édesanya.

MOBVAY GYULA