Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-01 / 51. szám
Egy leány9 aki a jövőt építi Keskeny, enyhe félkört leiró lépcső vezet a MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyár gépjaviíú műhelyéből az autó-villanyszerelö-műhelybe. Öten dolgoznak i'l't, Pálfi István csoportvezető irányi, fásával: négy férfi és egy leány- A leányt Horváth Erzsébetnek hívják- 1951. óta szakmunkás. 8 évvel ezelőtt még nemi is álmodott arról, hogy eljön egyszer az idő, amikor a nő cgyenjo gu társává válik a férfinak;. Horváth Erzsébet négy férfi 'társában már nem magasabbrendü lényeket lát, egyszerűen csak munkatársakat, a munkatársak között azonban fesz különböztetésb mégpedig aszerint, hogy kinek mekkora a szakmai tudása, ki teljesíti jobban túl a normáját — s ki adja át neki jobban a munkamódszerét. Szülei Gelsón laknak. Amikor szómba on. ként haza megy, otthon a régi ház és az édes- anyja várja. Apja nem él, testvérei szétszéledtek. Egyik bátyja a MÁV-nát, a másik pedig a gel- sei malomban dolgozik. Nővére férjhez ment egy svasutashoz, ő mug* itt dolgozik a villanyszerelő- műhelyben- Most o't áll az elektromos próbapad mellett, figyeli az ampermérőt, hogy a dinamó, amit az élőbb javított, lölt-e? Odahaza négy hold földjük volt, de átadták •az állami gazdaságnak. Horváth Erzsébet, amikor Rákosi elv társ a kétlaki dolgozókról beszélt, elhatározta: ő pedig nem lesz ké laki- Azóta jól megtanulta a szakmát, de azért szívesen veszi, ha •a. tapasztaltabb szakmunkások segi enek neki tanácsaikkal, s munkamódszerük átadásával. — Mielőtt eljött ipari tanulónál-;, odahaza mit szokott dolgozni? — kérdezzük. — Minden munkát, ami a mezőgazdaságnál akad. Etet em a teheneket, kapáltam, sőt még kaszáltam is. Karcsú, izmos alakja arról tanúskodik, hogy nem kesztyűs kézzel bánt vele az élet. Megszokja a durva, nehéz munkát is- Amit most végez, ah- fiioz tulajdonképpen nem is fizikai erő kell, de •annál nagyobb szaktudás. A délelőtt folyamán már elkészített egy dinamót, s ezenkívül egy ön- inditót is pere elvezeti. Be is fejez'o volna fzt •a munkát, de az esztergályos még nem csinálta meg az önindiló külsejét. __ Odahaza bizony sok volt a munka ke zdi rövid gondolkodás után —, csak az voltba baj, hogy a munkánknak nem nagyon volt látszatja. Most havonta megkeresek 1000 forintot, Áh, ha magasabb a teljesítményem, még ennél is öbbet. A januári átlagteljesítményem 114 szá. zaiékos volt, de értem el mar magasabb eredményt is. , A földön heverő diiiamot arrébb íolj-ay nogy a munkánál ne 'akadályozza, . aztán ismét felegyenesedik. Mellén megfeszül & kék mackó, s a fehérnünltá'S1, piros kendővel há'rakötött, barna hajából egy göndör tincs rakoncátlanul arcára hull- Amikor azt kérdezzük tőle, szereti-e a mesterségét, mosolyogva válaszolt: — Második otthonom ez a műhelyKukoih György, 45 év körüli, mosolygó szemű, keskeny arcú szerelő, ravaszkásan hunyorít a másik munkapad mögül, aztán megjegyzi: — 'Az Erzsi szereti a műhelyt, ment itt mm a falát kell neki támasztania. Otthon ugyanis az anyja faitámasztásra használta. Mióta eljött hazulról, a házuk fala egészen kidudorodott. — Ez rosszindulatú állítás — szól közbe Belce Tibor, aki szabad idejében boxoló. — Erzsi minden szombaton haza megy és akkor folytatja a régi mesterségét. 'Sümegi Aladár sem akarja sjó nélkül hagy. ni a dolgot, elröpit egy szellemes mondást:—Er. zsíró odahaza sokkal komolyabb feladat vár, mint a faltámaszíás. Gelscn sok a szomoruíüzfa, azokat kell vigasztalniaValamelyik aztán azt is elárulja, hogy Erzsi ..már“ 20 éves és aggleányadót kell fizetnie- Ez a megjegyzés azonban nem hozza zavarba Horváth Erzsébetet, pillanat alatt megadja a választ: — Nehogy aztán meglepetés érje az clv'.ársakat, ha az aggleányból hamarosan fiatal, asszony lesz. Pálfi István csoportvezető komolyabbra akarja fordítani a beszélgetést, de erre nem talált kellő indokot, mert a derűs beszéd nem hátráltatja a munkát. Az ügyesen mozgó kezek alatt szinte láthatóan formálódik százalékokká a teljesítmény. A leány azonban már megelégelic a komolytalanságot és a DISz-ről kezd beszélni. — A múltkor már Írtak arról, hogy a Gépgyárnál meg kell javi'ani a- ÜlSz-szcrvezet munkáját. Én azt tapasztalom, hogy a DISz vezetősége most is a könnyebb végét fogta meg a dolognak- Sokat beszélnek a jó munkáról, de amit végeznék, az még messze van a jó munkától- Nem olyan egységes a mi szervezet ütik, mint amilyennek lennie kellene. Ritkán tartunk gyűléseket s aztán az is nagy hiba, hogy a mi DISz-szervezelünk nem' mozgósít a munkaversenyekre. Az előbb még mosolygott Horváth Erzsébet a férfiak viccelődésén, do most nagyon komollyá vál ozik az arca. Tekintetéből a jövőt építő ifjú. ság elszántságot jelentő fénye árad. Néhány pillanatig gondolkodik, aztán így folytatja: — Példát kellene vennünk azokról a DlSz-szerve- zetekről, amelyek a termelésben és a társadalmi munkában egyaránt az élenjárnak. Jó munkával kell kiérdemelnünk a jövőt építő-, harcos fiatal, ság címetA beszélgetés során kiderül, hogy la gépgyári DISx-nél mutatkozó lazaság legfőbb ok,a az, hogy hiányzik a megfelelő ellenőrzés- ^ Nincs élő kapcsolatuk a DISz megyebizottságával. Vannak, akik még nem is. látták -a megyei titkárt, ★ •A gyár dudája delet jelez. Abbahagyják a munkát, ebédre készülnél;. Horváth Erzsébet továbbra is -a műhelyben marad. Még van mondanivalója: — A DISz országos értekezlete óta mindjobban tapasztaljuk a párt segítségét, ez a segítség azonban, még kevés ahhoz, hogy régi hiányosságaink teljesen megszűnjenek. A ma. gunk lábúin kell, hogy járjunk, de lépteink csak úgy lesznek biztosak, munkánk csak ngy lesz valóban jövőt építő, ha a párt még több segítséget -adAz előbb az egyik dolgozó elárulla, hogy Horváth Erzsébet néhány hónappal ezelőtt igen könnyen sirvafakadt, ha valami nem akart sikerülni- Azóta öntudatban sokat erősödő t. A DISzll en keresztül felismerte élete perspektíváját. Bizalmi leitt, harcos DISz-taggá vált. Büszke rá, hogy tagja a párt tartalékcsapatának, de azt szeretné, hogy rövidesen arra lehessen büszke, hogy -a Gépgyár DlSz-szervezetének tagja. En. nek egyetlen feltétele van, mégpedig 'az, hogy a gépgyári DISz minden vonalon mpgjaviísa, a munkáját. Túl‘dics Elemér Az ujudvari MASZOLAJ-doI&ozók felajánlása A MASZOLAJ Ásványolaj vezeték ujudvari üzemének dolgozói már többizben tanujelét adták annak, hogy a reájuk háruló feladatokat becsületesen megvalósítják. ígéretük mindig olyan ígéret volt, amely rövidesen tettekké vált. Felajánlásaikat nemcsak teljesítették, hanem rendszerint tut is szárnyalták. Sikereik titka csupán annyi, hogy a pártszervezet és a pár'onkivüli dolgozók között jó a kapcsolat, érvényesüld párt- szervezet irányítása. A nehezebb feladatokat a vezetőség a pártszervezettel megbeszéli, a dolgozók pedig a fontosabb kérdésekben mindig a párttitkárhoz fordulnak tanácsért. Az elmúlt héten értekezletet 'ártották, s itt a dolgozók javaslatára megbeszélték azt is, milyen felajánlást tegyenek április 4- tiszteletére. Nem volt egye.len dolgozó sem, aki valamilyen formában ne vállalt volna szocialista kötelezettséget felszabadulásunk 8. évfordulójára. A felajánlás, ame. lyet az értekezleten megbeszéltek, négy pontban foglalva igy hangzik: 1. Egy BE 49 Ganz-motor és egy Cs 44, cen' rifu.gálszivattyu főjavítását n szerelőcsoport igény- bevételű nélkül elvégzik. 2. Egy BE 204. és egy BE 233. ISulzer-níotor lelkiismeretes és pontos kezelésével a motorok üzemóráját főjavítástól-főjavitásig 1500-ról- 1700-ra fokozzák. 3. A nehezen beszerezhető padló aknafedelek helyett az összes aknákat selej tanyaiból, házilag készített védőkorláttal látják elA közelmúltban, rövid időközökben kot cikk is jelent meg a Zalában. a nagykanizsai Fatömegcikk Vállalatról. Az egyikben megírtuk, hogy a vállalat nem teljesítette, vagyis csak 61 százalékra teljesítette januári tervét. A másik cikkben megírtuk, miért nem teljesítette tervét a vállalat. Rámutattunk arra is, hol van a hiba, kik azok, akik elhanyagolták a vállalatot. Azóta örvendetes változás történt, A Dunán elindultak a jól kiszáradt kárpáti bükkel megrakott uszályhajók. Ha az illetékesek már régebben megtették volna azt( amiről később mcgállapvíiwMuk, hogy vem le- keletien, alckor a vállalatnál nem következett volna fee a lervlemara- dás. 1000 mázsa kiutalást kaptak s eb. bői 89 mázsa már a múlt héten meg is érkezett, a többi pedig útban van Nagykanizsa felé, A hatalmas műhelyben ismét zugnak a gépek. Á vállalat dolgozói rövid idő múl va sokat törte;zthetnek adósságukból. Dolgozik az üzem, de varinak még hibák. A kooperációs vállalatok bejelentették kötbérigényüket? Még 4. 1952. második felében az uj- udvari telepen igazolatlan mulasztás és késés nem volt. Megfogad, jak, hogy késés és igazolatlan múl asz ás az 1953-as év első felében sem fog előfordulni. nem tudni, mi fog történni ezen a téren, de ha a vállalatnak meg kell íizctnio a kötbért, ez elég sülyosan érintené pénzügyi tervét. Nem értünk azonban egyet azzal, hogy Kellermann elvtársiak miért kell mindenért Pestre utaznia. Az elmúlt hetekben Kellerma.nn elvtárs egyfolytában 9 napig tartózkodott Pesten, anyagbeszerzés, átvétel, majd később feladás miatt-. Úgy iléz ki a dolog, hogy ezen a téren még nagy a szervezetlenség. Nem értünk egyet azzal sem, hogy 400 mázsa fát, amelyet a nagykanizsai Fatömegcikk Vállalatnak kell kapnia, először a zalaegerszegi TÜZ£P. hez szállítják. Kirakás, fuvar, felesleges költség. Később ismét berakás, szállítás, újra kirakás és mégegyszer is szállítás. Minek nevezhetjük ezt? önköltségesökkcn- ésnek semmiesetre sem. Legvégül még megemlítjük, hogy a zalai fát elszállítják más vidék, re 9 ide pedig ugyancsak más vi dókról szállítanak ., „ Ez egyé italán nem hasznos — esetleg érdekes — amin érdemes elgondolkozni. Van már nyersanyag, teHesitheii tervét a Fatömegcikk Vállalat ipán tanulok képzésé Inaskcpzés a felszabadulás elöli Ahhoz, hogy megértsük ipari tanulóképzésünk óriási jelentősegét és eredményeit, beszélnünk kell a régi „inas’’képzésről. A magyarországi intézményes iparoktatás kezdetét, annak első csiráit 1770-re tehetjük. Ebben az időben állították fel Budán az első rajziskolát. A rajziskolában vasárnaponként a rajzolás alapjait sajátították el. Ez- az oktatás naponta 3—4 órát vett igénybe, de igy sem járt eredménnyel, mert a mesterek csak akkor engedték a fiatalokat iskolába, ha nem volt szükségük vasárnapi munkára a mezu- gazdaságban, vagy a ház körül. Kossuth kezdeményezésére 1845-ben az általa létrehívott országos Iparegylet megnyitotta Pesten az első „mester- inas'’ iskolát. Kossuth ezen a téren komoly szervezési munkát végzett. 1882 után, annak ellenére, hogy az ipar, elsősorban pedig a kisipar a Bach-korszak és a bécsi udvar gyarmatositó politikája dacára bizonyos fejlődést ért el, változatlanul csak a vasárnapi ismétlőiskolák állottak fenn. 1882-ben adták ki a tanonciskolák szervezésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a tcndelkezé sek 1925-ig voltak írmnvbcn. A rei - delkczés a tanoncok számára heti 2 tanítási órát állapított nvfe Ebből világosan látható, hogy a virágzó kapitalizmus idején a tanoncképzés a nullával volt egyenlő. Az első nagyipari jellegű gyárvállalati tanonciskolák 189U körül nyíltak meg Salgótarjánban, Ózdon, majd az államvasutak javító műhelyeiben. Az 1900-as években a tanoncok száma 70.000 körül állandósult. A tanonciskolái oktatás eredményes kibontakozását nagy mértékben gátolta a kisiparosság önzése. A dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság az iparoktatás területén számos döntő fontosságú reformot tervezett, „Az ifjúmunkások elméleti és teljes gyakorlati képzésüket műhelyekkel felszerelt szakmunkásképző üzemekben, iskolában fogják nyerni.’’ Az ifjúmunkások napi 8 órán túli foglalkozását megtiltotta. A vasárnapi oktatást megszüntette, de 1019 őszén -az ellenforradalmi kormány a tanácsköztársaság valamennyi rendeletét visszavonta. Az iparos tanonciskolák uj szervezeti és tantervi utasítását a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium csak 1924 juliu- sában adta ki. Ez az utasítás azután lényegében 1949-ig maradt érvényben. A vidéken felállított néhány szervezett tanonciskolától eltekintve a tanoncképzés megmaradt a régi* ben. De ez nem is meglepő. A kizsákmányoló kapitalista rendszernek elmaradhatatlan velejárója a munkanélküliség. A munkanélküliek tömegével küszködő vállalatoknak, kő-, zületeknek, soviniszta kisiparosoknak nem volt érdeke a szakmunkás utánpótlás biztosítása. Döntő fordulat az ipari tanulóképzésben Pártunk felhívására a Szovjetunió példája nyomán uj alapokra helyeztük az ipari tanulóképzést- Meg. szerveztük a munkaerőtartalékok hivatalának rendszerét, amely gondos kodik a szakmunkás utánpótlásról a vasiparban, építő- és bányaiparban egyaránt. Az ország területén lévő ipari tanulóiskolák számát fokoztuk és a munkásosztályból kikerült káderek százait képeztük ki az iskolákhoz nevelőnek. A Szovjetunió példája nyomán az 1952—53-as tanévben az I eddig külön részlegekben lévő isko-1 lát, kollégiumot, gyakorlóműhelyt I intézményesítettük, hogy az oktatást* tökéietesitsük. Pártunk vezetőséga bizottságot küldött a Szovjetunióba, hogy elsajátítsák az élenjáró szovjet ipari tanulóképzés módszereit. Ezekkel a módszerekkel indult meg az 1952—53-as ipari tanulóképzési tanév. Mi a döntő fordulat lényege? A beiskolázás csak kérvényezés utján történik. Megtörtént a különálló részlegek egységesítése, az ipari tanulóképzés kabinetrendszerben folyik, vagyis a gyakorlati oktatás épp’ úgy a tanteremben zajlik le-, mint az elméleti oktatás, tehát az oktatást technikai szintre hoztuk. Ipari tanulóink élete ■ Ä nagykanizsai Ipari tanuló intézménynél 300 ipari tanuló van beiskolázva. Ezek közül a távol lakó tanulók minimális téritmény ellenében kollégiumban kapnak elhelyezést és teljes ellátást. Minden ipari tanuló egyenruhát és munkaruhát kap. A heti munkaidejük gyakorlati oktatásnál 21—24 óra, elméleti oktatásnál 21—24 óra. Ipari tanulóinkat korszerűen felszerelt tanműhelyben foglalkoztatjuk, ahol a technika minden vívmányát elsajátíthatják. De nemcsak a munka és a tanulási lehetőség van számunkra biztosítva, hanem gondoskodunk a szórakozásukról is. Biztosítva van minden sport- lehetőség, ezenkívül műkedvelő csoportok, színjátszó, népitánc, énekcsoportok is működnek azok számára, akik kedvet éreznek hozzá. Minden lehetőségük megvan arra, hogy szocialista ifjúmunkáshoz -méltó módon tanuljanak, szórakozzanak tanú. lóink. Hiányosság, hogy Ipari tanulóink szülei, valamint egyes iskolák vezetői, sőt sok esetben egyes iunkcio- tiáriusok sincsenek tisztában az ipari tanulóképzés döntő jelentőségével, s még mindig az „inas’’ szót használják. Nem magáról az inasról van szó, hanem az inas elnevezés jelentőségéről. Aki az inas szót emlegeti, nincs tisztában az ipari tanulóképzéssel, nincs tisztában pártunk célkitűzésével, és nem ismeri az elmúlt rendszer „inas"-képzését. Egyes iskolavezetők még mindig lebecsülik az ipari tanulóképzést, nem ismerik fel, hogy az ipari tanuló intézmény épp oly döntő fontosságú, mint a főiskolák vagy egyetemek. Előfordulnak olyan esetek, hogy a beiskolázási bizottságok az elégtelen eredményt elért tanulókat ilyen jc-1-1 lemzéssel küldik az ipari tanuló is-: kólába: „Továbbtanulásra nem alkalmas, ipari tanulónak jó lesz". Ezek a személyek tudatosan, vagy tudatlanul gáncsot vetnek az ipari tanulóképzés nagy perspektívájának, mert nem látják pártunk célkitűzéseit. Az ilyen bizottságok megfeledkeznek arról, hogy 1955—-56-ban szakmunkásainknak a technikus szintet kell elérniük. Azokat a problémákat, amelyek nehéziparunk előtt állnak, csak magasan képzett, uj vívmányokért rajongó és célratö- rő szakmunkásokkal lehet megoldani. Az ipari tanulók szülei legyenek büszkék arra, hogy fiaik ipari taifd- iók. Gyermekeikről pártunk és Rákosi elvtárs gondoskodik. Rákosi elvtárs sok esetben személyesen tett látogatásaival, vagy tanácsaival bebizonyította szerető gondoskodását ipari tanulóink iránt, Tranion tini Felette, igazgató. Hogyan segítenek munkánkban xx?s idősebb szakmunkások Amikor a szakmunkások közé' jöttünk, az első napon nehezen ment a munka, mert ismeretlen volt előttünk a szakma. Rövid idő alatt azonban megismerkedtünk a szakmunkásokkal, akik megtanítottak bennünket az esz ergályos géplakatos és motorszerelő szakmákra. Hóbor János esfrergáljros, legnagyobb odaadássá! tanítja &z esztergályos tanulókat. Megmagyarázza, hogyan kell elvégeznünk ogy-egy műveletet. Gondosan tani;!-, mert tudja, csak igy lesz belőlünk jő szakmunkás. A gondos foglalkozás eredménye, hegy két 'anutónk jó munkájúért pénzjutalmat kapott. Mi is megbecsüljük nevelőinket, a szakmunkásokat, akik foglalkoznál: velünk. MoMiis József Vasárnap, 1953 műre. I. 7
