Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

Egy leány9 aki a jövőt építi Keskeny, enyhe félkört leiró lépcső vezet a MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyár gépjaviíú műhelyéből az autó-villanyszerelö-műhelybe. Öten dolgoznak i'l't, Pálfi István csoportvezető irányi, fásával: négy férfi és egy leány- A leányt Horváth Erzsébetnek hívják- 1951. óta szakmun­kás. 8 évvel ezelőtt még nemi is álmodott arról, hogy eljön egyszer az idő, amikor a nő cgyenjo gu társává válik a férfinak;. Horváth Erzsébet négy férfi 'társában már nem magasabbrendü lényeket lát, egyszerűen csak munkatársakat, a munkatársak között azonban fesz különböztetésb mégpedig aszerint, hogy kinek mekkora a szak­mai tudása, ki teljesíti jobban túl a normáját — s ki adja át neki jobban a munkamódszerét. Szülei Gelsón laknak. Amikor szómba on. ként haza megy, otthon a régi ház és az édes- anyja várja. Apja nem él, testvérei szétszéledtek. Egyik bátyja a MÁV-nát, a másik pedig a gel- sei malomban dolgozik. Nővére férjhez ment egy svasutashoz, ő mug* itt dolgozik a villanyszerelő- műhelyben- Most o't áll az elektromos próbapad mellett, figyeli az ampermérőt, hogy a dinamó, amit az élőbb javított, lölt-e? Odahaza négy hold földjük volt, de átadták •az állami gazdaságnak. Horváth Erzsébet, ami­kor Rákosi elv társ a kétlaki dolgozókról beszélt, elhatározta: ő pedig nem lesz ké laki- Azóta jól megtanulta a szakmát, de azért szívesen veszi, ha •a. tapasztaltabb szakmunkások segi enek neki tanácsaikkal, s munkamódszerük átadásával. — Mielőtt eljött ipari tanulónál-;, odahaza mit szokott dolgozni? — kérdezzük. — Minden munkát, ami a mezőgazdaságnál akad. Etet em a teheneket, kapáltam, sőt még kaszáltam is. Karcsú, izmos alakja arról tanúskodik, hogy nem kesztyűs kézzel bánt vele az élet. Megszokja a durva, nehéz munkát is- Amit most végez, ah- fiioz tulajdonképpen nem is fizikai erő kell, de •annál nagyobb szaktudás. A délelőtt folyamán már elkészített egy dinamót, s ezenkívül egy ön- inditót is pere elvezeti. Be is fejez'o volna fzt •a munkát, de az esztergályos még nem csinálta meg az önindiló külsejét. __ Odahaza bizony sok volt a munka ke zdi rövid gondolkodás után —, csak az voltba baj, hogy a munkánknak nem nagyon volt lát­szatja. Most havonta megkeresek 1000 forintot, Áh, ha magasabb a teljesítményem, még ennél is öbbet. A januári átlagteljesítményem 114 szá. zaiékos volt, de értem el mar magasabb ered­ményt is. , A földön heverő diiiamot arrébb íolj-ay nogy a munkánál ne 'akadályozza, . aztán ismét fel­egyenesedik. Mellén megfeszül & kék mackó, s a fehérnünltá'S1, piros kendővel há'rakötött, barna hajából egy göndör tincs rakoncátlanul arcára hull- Amikor azt kérdezzük tőle, szereti-e a mes­terségét, mosolyogva válaszolt: — Második ott­honom ez a műhely­Kukoih György, 45 év körüli, mosolygó sze­mű, keskeny arcú szerelő, ravaszkásan hunyorít a másik munkapad mögül, aztán megjegyzi: — 'Az Erzsi szereti a műhelyt, ment itt mm a fa­lát kell neki támasztania. Otthon ugyanis az anyja faitámasztásra használta. Mióta eljött ha­zulról, a házuk fala egészen kidudorodott. — Ez rosszindulatú állítás — szól közbe Belce Tibor, aki szabad idejében boxoló. — Er­zsi minden szombaton haza megy és akkor foly­tatja a régi mesterségét. 'Sümegi Aladár sem akarja sjó nélkül hagy. ni a dolgot, elröpit egy szellemes mondást:—Er. zsíró odahaza sokkal komolyabb feladat vár, mint a faltámaszíás. Gelscn sok a szomoruíüzfa, azo­kat kell vigasztalnia­Valamelyik aztán azt is elárulja, hogy Er­zsi ..már“ 20 éves és aggleányadót kell fizetnie- Ez a megjegyzés azonban nem hozza zavarba Horváth Erzsébetet, pillanat alatt megadja a választ: — Nehogy aztán meglepetés érje az clv'.ársakat, ha az aggleányból hamarosan fiatal, asszony lesz. Pálfi István csoportvezető komolyabbra akarja fordítani a beszélgetést, de erre nem ta­lált kellő indokot, mert a derűs beszéd nem hát­ráltatja a munkát. Az ügyesen mozgó kezek alatt szinte láthatóan formálódik százalékokká a tel­jesítmény. A leány azonban már megelégelic a komolytalanságot és a DISz-ről kezd beszélni. — A múltkor már Írtak arról, hogy a Gép­gyárnál meg kell javi'ani a- ÜlSz-szcrvezet munkáját. Én azt tapasztalom, hogy a DISz vezetősége most is a könnyebb végét fogta meg a dolognak- Sokat beszélnek a jó munkáról, de amit végeznék, az még messze van a jó munká­tól- Nem olyan egységes a mi szervezet ütik, mint amilyennek lennie kellene. Ritkán tartunk gyű­léseket s aztán az is nagy hiba, hogy a mi DISz-szervezelünk nem' mozgósít a munkaverse­nyekre. Az előbb még mosolygott Horváth Erzsébet a férfiak viccelődésén, do most nagyon komollyá vál ozik az arca. Tekintetéből a jövőt építő ifjú. ság elszántságot jelentő fénye árad. Néhány pillanatig gondolkodik, aztán így folytatja: — Példát kellene vennünk azokról a DlSz-szerve- zetekről, amelyek a termelésben és a társadalmi munkában egyaránt az élenjárnak. Jó munkával kell kiérdemelnünk a jövőt építő-, harcos fiatal, ság címet­A beszélgetés során kiderül, hogy la gép­gyári DISx-nél mutatkozó lazaság legfőbb ok,a az, hogy hiányzik a megfelelő ellenőrzés- ^ Nincs élő kapcsolatuk a DISz megyebizottságával. Vannak, akik még nem is. látták -a megyei titkárt, ★ •A gyár dudája delet jelez. Abbahagyják a munkát, ebédre készülnél;. Horváth Erzsébet to­vábbra is -a műhelyben marad. Még van monda­nivalója: — A DISz országos értekezlete óta mindjobban tapasztaljuk a párt segítségét, ez a segítség azonban, még kevés ahhoz, hogy régi hiányosságaink teljesen megszűnjenek. A ma. gunk lábúin kell, hogy járjunk, de lépteink csak úgy lesznek biztosak, munkánk csak ngy lesz valóban jövőt építő, ha a párt még több segít­séget -ad­Az előbb az egyik dolgozó elárulla, hogy Horváth Erzsébet néhány hónappal ezelőtt igen könnyen sirvafakadt, ha valami nem akart sike­rülni- Azóta öntudatban sokat erősödő t. A DISzll en keresztül felismerte élete perspektíváját. Bi­zalmi leitt, harcos DISz-taggá vált. Büszke rá, hogy tagja a párt tartalékcsapatának, de azt szeretné, hogy rövidesen arra lehessen büszke, hogy -a Gépgyár DlSz-szervezetének tagja. En. nek egyetlen feltétele van, mégpedig 'az, hogy a gépgyári DISz minden vonalon mpgjaviísa, a munkáját. Túl‘dics Elemér Az ujudvari MASZOLAJ-doI&ozók felajánlása A MASZOLAJ Ásványolaj veze­ték ujudvari üzemének dolgozói már többizben tanujelét adták an­nak, hogy a reájuk háruló fel­adatokat becsületesen megvalósít­ják. ígéretük mindig olyan ígé­ret volt, amely rövidesen tettekké vált. Felajánlásaikat nemcsak tel­jesítették, hanem rendszerint tut is szárnyalták. Sikereik titka csu­pán annyi, hogy a pártszervezet és a pár'onkivüli dolgozók között jó a kapcsolat, érvényesüld párt- szervezet irányítása. A nehezebb feladatokat a veze­tőség a pártszervezettel megbeszé­li, a dolgozók pedig a fontosabb kérdésekben mindig a párttitkár­hoz fordulnak tanácsért. Az elmúlt héten értekezletet 'ártották, s itt a dolgozók javas­latára megbeszélték azt is, milyen felajánlást tegyenek április 4- tiszteletére. Nem volt egye.len dol­gozó sem, aki valamilyen formá­ban ne vállalt volna szocialista kötelezettséget felszabadulásunk 8. évfordulójára. A felajánlás, ame. lyet az értekezleten megbeszéltek, négy pontban foglalva igy hang­zik: 1. Egy BE 49 Ganz-motor és egy Cs 44, cen' rifu.gálszivattyu főjavítását n szerelőcsoport igény- bevételű nélkül elvégzik. 2. Egy BE 204. és egy BE 233. ISulzer-níotor lelkiismeretes és pontos kezelésével a motorok üzemóráját főjavítástól-főjavitásig 1500-ról- 1700-ra fokozzák. 3. A nehezen beszerezhető pad­ló aknafedelek helyett az összes aknákat selej tanyaiból, házilag készített védőkorláttal látják el­A közelmúltban, rövid időközök­ben kot cikk is jelent meg a Za­lában. a nagykanizsai Fatömegcikk Vállalatról. Az egyikben megírtuk, hogy a vállalat nem teljesítette, va­gyis csak 61 százalékra teljesítette januári tervét. A másik cikkben meg­írtuk, miért nem teljesítette tervét a vállalat. Rámutattunk arra is, hol van a hiba, kik azok, akik elhanya­golták a vállalatot. Azóta örvendetes változás történt, A Dunán elindultak a jól kiszáradt kárpáti bükkel megrakott uszályha­jók. Ha az illetékesek már régeb­ben megtették volna azt( amiről ké­sőbb mcgállapvíiwMuk, hogy vem le- keletien, alckor a vállalatnál nem következett volna fee a lervlemara- dás. 1000 mázsa kiutalást kaptak s eb. bői 89 mázsa már a múlt héten meg is érkezett, a többi pedig útban van Nagykanizsa felé, A hatalmas mű­helyben ismét zugnak a gépek. Á vállalat dolgozói rövid idő múl va sokat törte;zthetnek adósságuk­ból. Dolgozik az üzem, de varinak még hibák. A kooperációs vállalatok bejelentették kötbérigényüket? Még 4. 1952. második felében az uj- udvari telepen igazolatlan mulasz­tás és késés nem volt. Megfogad, jak, hogy késés és igazolatlan múl asz ás az 1953-as év első fe­lében sem fog előfordulni. nem tudni, mi fog történni ezen a téren, de ha a vállalatnak meg kell íizctnio a kötbért, ez elég sülyosan érintené pénzügyi tervét. Nem értünk azonban egyet azzal, hogy Kellermann elvtársiak miért kell mindenért Pestre utaznia. Az elmúlt hetekben Kellerma.nn elvtárs egyfolytában 9 napig tartózkodott Pesten, anyagbeszerzés, átvétel, majd később feladás miatt-. Úgy iléz ki a dolog, hogy ezen a téren még nagy a szervezetlenség. Nem értünk egyet azzal sem, hogy 400 mázsa fát, amelyet a nagykanizsai Fatömegcikk Vállalatnak kell kap­nia, először a zalaegerszegi TÜZ£P. hez szállítják. Kirakás, fuvar, fe­lesleges költség. Később ismét be­rakás, szállítás, újra kirakás és mégegyszer is szállítás. Minek ne­vezhetjük ezt? önköltségesökkcn- ésnek semmiesetre sem. Legvégül még megemlítjük, hogy a zalai fát elszállítják más vidék, re 9 ide pedig ugyancsak más vi dókról szállítanak ., „ Ez egyé italán nem hasznos — esetleg érdekes — amin érdemes elgondolkozni. Van már nyersanyag, teHesitheii tervét a Fatömegcikk Vállalat ipán tanulok képzésé Inaskcpzés a felszabadulás elöli Ahhoz, hogy megértsük ipari ta­nulóképzésünk óriási jelentősegét és eredményeit, beszélnünk kell a régi „inas’’képzésről. A magyaror­szági intézményes iparoktatás kezde­tét, annak első csiráit 1770-re tehet­jük. Ebben az időben állították fel Budán az első rajziskolát. A rajz­iskolában vasárnaponként a rajzolás alapjait sajátították el. Ez- az oktatás naponta 3—4 órát vett igénybe, de igy sem járt eredménnyel, mert a mesterek csak akkor engedték a fia­talokat iskolába, ha nem volt szük­ségük vasárnapi munkára a mezu- gazdaságban, vagy a ház körül. Kos­suth kezdeményezésére 1845-ben az általa létrehívott országos Iparegylet megnyitotta Pesten az első „mester- inas'’ iskolát. Kossuth ezen a té­ren komoly szervezési munkát vég­zett. 1882 után, annak ellenére, hogy az ipar, elsősorban pedig a kisipar a Bach-korszak és a bécsi udvar gyarmatositó politikája dacára bizo­nyos fejlődést ért el, változatlanul csak a vasárnapi ismétlőiskolák ál­lottak fenn. 1882-ben adták ki a ta­nonciskolák szervezésére vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a tcndelkezé sek 1925-ig voltak írmnvbcn. A rei - delkczés a tanoncok számára heti 2 tanítási órát állapított nvfe Ebből világosan látható, hogy a virágzó kapitalizmus idején a tanoncképzés a nullával volt egyenlő. Az első nagyipari jellegű gyárvállalati tanonc­iskolák 189U körül nyíltak meg Sal­gótarjánban, Ózdon, majd az állam­vasutak javító műhelyeiben. Az 1900-as években a tanoncok száma 70.000 körül állandósult. A tanonc­iskolái oktatás eredményes kibonta­kozását nagy mértékben gátolta a kisiparosság önzése. A dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság az ipar­oktatás területén számos döntő fon­tosságú reformot tervezett, „Az ifjúmunkások elméleti és tel­jes gyakorlati képzésüket műhelyek­kel felszerelt szakmunkásképző üze­mekben, iskolában fogják nyerni.’’ Az ifjúmunkások napi 8 órán túli foglalkozását megtiltotta. A vasár­napi oktatást megszüntette, de 1019 őszén -az ellenforradalmi kormány a tanácsköztársaság valamennyi ren­deletét visszavonta. Az iparos ta­nonciskolák uj szervezeti és tantervi utasítását a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium csak 1924 juliu- sában adta ki. Ez az utasítás azután lényegében 1949-ig maradt érvény­ben. A vidéken felállított néhány szervezett tanonciskolától eltekintve a tanoncképzés megmaradt a régi* ben. De ez nem is meglepő. A ki­zsákmányoló kapitalista rendszernek elmaradhatatlan velejárója a mun­kanélküliség. A munkanélküliek tö­megével küszködő vállalatoknak, kő-, zületeknek, soviniszta kisiparosok­nak nem volt érdeke a szakmunkás utánpótlás biztosítása. Döntő fordulat az ipari tanulóképzésben Pártunk felhívására a Szovjetunió példája nyomán uj alapokra helyez­tük az ipari tanulóképzést- Meg. szerveztük a munkaerőtartalékok hi­vatalának rendszerét, amely gondos kodik a szakmunkás utánpótlásról a vasiparban, építő- és bányaiparban egyaránt. Az ország területén lévő ipari tanulóiskolák számát fokoztuk és a munkásosztályból kikerült káde­rek százait képeztük ki az iskolákhoz nevelőnek. A Szovjetunió példája nyomán az 1952—53-as tanévben az I eddig külön részlegekben lévő isko-1 lát, kollégiumot, gyakorlóműhelyt I intézményesítettük, hogy az oktatást* tökéietesitsük. Pártunk vezetőséga bizottságot küldött a Szovjetunióba, hogy elsajátítsák az élenjáró szovjet ipari tanulóképzés módszereit. Ezek­kel a módszerekkel indult meg az 1952—53-as ipari tanulóképzési tan­év. Mi a döntő fordulat lényege? A beiskolázás csak kérvényezés utján történik. Megtörtént a különálló részlegek egységesítése, az ipari ta­nulóképzés kabinetrendszerben fo­lyik, vagyis a gyakorlati oktatás épp’ úgy a tanteremben zajlik le-, mint az elméleti oktatás, tehát az oktatást technikai szintre hoztuk. Ipari tanulóink élete ■ Ä nagykanizsai Ipari tanuló intéz­ménynél 300 ipari tanuló van beis­kolázva. Ezek közül a távol lakó ta­nulók minimális téritmény ellenében kollégiumban kapnak elhelyezést és teljes ellátást. Minden ipari tanuló egyenruhát és munkaruhát kap. A heti munkaidejük gyakorlati oktatás­nál 21—24 óra, elméleti oktatásnál 21—24 óra. Ipari tanulóinkat korsze­rűen felszerelt tanműhelyben foglal­koztatjuk, ahol a technika minden vívmányát elsajátíthatják. De nem­csak a munka és a tanulási lehető­ség van számunkra biztosítva, ha­nem gondoskodunk a szórakozásuk­ról is. Biztosítva van minden sport- lehetőség, ezenkívül műkedvelő cso­portok, színjátszó, népitánc, ének­csoportok is működnek azok számá­ra, akik kedvet éreznek hozzá. Min­den lehetőségük megvan arra, hogy szocialista ifjúmunkáshoz -méltó mó­don tanuljanak, szórakozzanak tanú. lóink. Hiányosság, hogy Ipari tanulóink szülei, valamint egyes iskolák veze­tői, sőt sok esetben egyes iunkcio- tiáriusok sincsenek tisztában az ipari tanulóképzés döntő jelentőségével, s még mindig az „inas’’ szót használ­ják. Nem magáról az inasról van szó, hanem az inas elnevezés jelentő­ségéről. Aki az inas szót emlegeti, nincs tisztában az ipari tanulókép­zéssel, nincs tisztában pártunk cél­kitűzésével, és nem ismeri az elmúlt rendszer „inas"-képzését. Egyes is­kolavezetők még mindig lebecsülik az ipari tanulóképzést, nem ismerik fel, hogy az ipari tanuló intézmény épp oly döntő fontosságú, mint a főiskolák vagy egyetemek. Előfor­dulnak olyan esetek, hogy a beis­kolázási bizottságok az elégtelen eredményt elért tanulókat ilyen jc-1-1 lemzéssel küldik az ipari tanuló is-: kólába: „Továbbtanulásra nem al­kalmas, ipari tanulónak jó lesz". Ezek a személyek tudatosan, vagy tudatlanul gáncsot vetnek az ipari tanulóképzés nagy perspektívájának, mert nem látják pártunk célkitűzé­seit. Az ilyen bizottságok megfeled­keznek arról, hogy 1955—-56-ban szakmunkásainknak a technikus szintet kell elérniük. Azokat a pro­blémákat, amelyek nehéziparunk előtt állnak, csak magasan képzett, uj vívmányokért rajongó és célratö- rő szakmunkásokkal lehet megolda­ni. Az ipari tanulók szülei legyenek büszkék arra, hogy fiaik ipari taifd- iók. Gyermekeikről pártunk és Rá­kosi elvtárs gondoskodik. Rákosi elv­társ sok esetben személyesen tett lá­togatásaival, vagy tanácsaival bebizo­nyította szerető gondoskodását ipari tanulóink iránt, Tranion tini Felette, igazgató. Hogyan segítenek munkánkban xx?s idősebb szakmunkások Amikor a szakmunkások közé' jöttünk, az első napon nehezen ment a munka, mert ismeretlen volt előttünk a szakma. Rövid idő alatt azonban megismerkedtünk a szakmunkásokkal, akik megtanítot­tak bennünket az esz ergályos géplakatos és motorszerelő szak­mákra. Hóbor János esfrergáljros, legnagyobb odaadássá! tanítja &z esztergályos tanulókat. Megmagya­rázza, hogyan kell elvégeznünk ogy-egy műveletet. Gondosan ta­ni;!-, mert tudja, csak igy lesz be­lőlünk jő szakmunkás. A gondos foglalkozás eredménye, hegy két 'anutónk jó munkájúért pénzju­talmat kapott. Mi is megbecsül­jük nevelőinket, a szakmunkáso­kat, akik foglalkoznál: velünk. MoMiis József Vasárnap, 1953 műre. I. 7

Next

/
Thumbnails
Contents